A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják.

A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint a zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett. Az MNB célja, hogy transzparens módon támogassa a zöld átmenethez szükséges alkalmazkodást – közölték.

A klímakockázatok területén a standardizálás, a módszertanok egységesítése, a legjobb piaci gyakorlatok kialakulása sokat fejlődött a jelentés szerint.

Ugyanakkor a klasszikus klímakockázati szempontok mellett az egyéb természeti kockázatokat is érdemes figyelembe venni, mert az ökoszisztéma és az általa nyújtott szolgáltatások stabilitása, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás összefüggenek; a hatások fizikai és átállási kockázatok formájában érinthetik a gazdasági szereplőket – olvasható az MNB legfrissebb jelentéseiben.

Az MNB klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentése a klímakockázatok mellett 2025-től a természeti kockázatok elemzésével is kiegészült, így a riport teljesebb képet ad a környezeti fenntarthatóságról.

A dokumentum a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoportjának (TCFD) ajánlásai alapján készült, követi az eurozónás jegybankok módszertanát, ugyanakkor azoknál szélesebb eszköz- és mutatókört fed le.

Ebben kiemelt hangsúlyt kap a devizatartalék karbonintenzitásának alakulása, a zöldkötvény-portfólió környezeti hatása, valamint az operatív működés zöldítésének eredményei.

Közölték: az 5. alkalommal kiadott Zöld pénzügyi jelentés az elmúlt év legfontosabb környezeti és pénzügyi trendjeit foglalja össze. 2024-ben világszinten és Magyarországon is új hőmérsékleti rekordok dőltek meg: a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.

A szélsőséges időjárási jelenségek mellett ugyanakkor a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban: a naperőművekkel előállított áram a 2023-as 18,4 százalékról 25 százalékra nőtt, ezzel legmagasabb arányt elérve az Európai Unióban.

A zöld hitelezés is bővült: a vállalati zöld hitelek aránya 5,4 százalékra, a lakossági lakáscélú zöld hiteleké pedig 5,5 százalékra emelkedett.

A bankok a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program keretében már több mint 1345 milliárd forintnyi állományt helyeztek ki, az MNB pedig egy évvel ismét meghosszabbította a program érvényességét.

A fenntartható tőkepiac is fejlődést mutatott: a zöld állampapírok aránya a teljes állampapír-állományon belül 4,9 százalékra nőtt a tavalyi közel 700 milliárd forintnyi zöld állampapír kibocsátás révén, míg a zöld jelzáloglevelek volumene csaknem 35 milliárd forinttal bővült.

A fenntarthatósággal kapcsolatban kettősség jellemzi az európai szabályozást, mivel a várhatóan jelentősen csökkenő közzétételi kötelezettségek szigorodó banki kockázatkezelési elvárásokkal párosulnak.

A jegybank a szabályozói környezet szigorodásával párhuzamosan elvárja, hogy a hazai pénzügyi intézmények fokozottan foglalkozzanak az ESG-kockázatok mérésével és közzétételével.

A zöld ajánlások mentén az MNB értékelte a bankok és biztosítók felkészültségét, és az idei évtől az európai szabályozással összhangban elvárja, hogy a bankok saját klímastressztesztet is végezzenek – írták.

MTI

Vegyes képet fest a 2022-es év a fenntarthatóság szempontjából. Bár jelentős haladás történt technológiai és szabályozási oldalon, a tavalyi évben megtapasztalt szélsőséges éghajlati jelenségek, a felmelegedés megfékezéséhez további lépések szükségesek – olvasható a jegybank 2022. évi Zöld pénzügyi jelentésében.

Az MNB tavalyi, a bankokat érintő rövidtávú klímastressztesztjének eredménye szerint a hazai hitelintézetek ellenállóak egy karbonársokk esetén. A teszt során a 2022. júniusi olajárak 100 százalékos növekedését és jelentős gazdasági visszaesést feltételezve sem lépett fel likviditási vagy szolvencia probléma egyik vizsgált intézménynél sem. A hitelintézeti karbonkockázati indikátorok alapján a bankok vállalati portfóliója arányaiban stagnáló átállási kockázattal szembesül, de (a teljes vállalati portfólió növekedése miatt) a kockázatnak kitett állomány bővül.

A tavalyi első biztosítási klímastresszteszt a karbonsemleges gazdaságra való átállás eszközoldali kockázatait három éghajlati forgatókönyvet feltételezve modellezte. Az eredmények alapján az azonosított átállási kockázatok hatása kezelhető. A szektort lefedő klímakockázati felmérésben a válaszadók 60 százaléka azonosított klímakockázatot, 41 százalékuk pedig figyelembe is veszi azt a kockázatvállalás folyamán. Az MNB további lépéseket tervez a biztosítók zöld átállásban betöltött szerepének támogatására.

A jegybank a kedvezőtlen gazdasági környezet mellett is fenntartotta zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amely segítette a bankok fenntartható hitelezését. Egy év alatt a zöld vállalati hitelállomány volumene így 50 százalékkal nőtt (miközben a teljes vállalati hitelállomány 15,5 százalékkal). Megugrott és tavaly év végére megközelítette a 100 milliárd forintot a lakossági zöld hitelek volumene. Az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjában részt vevő hitelek egy év alatt így összességében 88 százalékkal, 427 milliárd forintra nőttek.

A zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programban résztvevő hitelek háromnegyede a megújuló energiához kötődik, bár a jegybank a programban résztvevő finanszírozási célokat tavaly diverzifikálta. Jelentős eredmény viszont, hogy az elektromobilitásra vonatkozó kedvezmény révén elindult itthon az elektromobilitási hiteltermékek fejlesztése is.

A Zöld Otthon Program (ZOP) sikere után a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) zöld megújítása támogatja az ingatlanállomány energiahatékonysági javulását. A ZOP 2022-ben mintegy 8 600 háztartásnak segített, hogy kedvező hitellel energiahatékony lakóingatlant építsen, vásároljon. Idén április 1-jétől zöld hitelcélok esetén az MFL termékek választásával részesülhetnek érdemi kedvezményekben a fogyasztók. A jegybank felmérése szerint a jelenleg is fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló bankok közel fele már tervezi a zöld MFL-lel való indulást, akár 0,25-0,5 százalék kamatengedményt adva egyéb lakáshiteleihez képest.

A zöld tőkepiacokon a Növekedés Kötvényprogram keretében 539 milliárd forint névértékű kötvény került piacra, míg a hazai zöld állampapírok kibocsátása 2022 végére 1640 milliárd forintra nőtt. Változatlanul alacsony viszont az ESG alapok aránya: ezek továbbra is új terméknek számítanak, idő kell, hogy a befektetők rátaláljanak e befektetésekre.

Tavaly jelentősen fejlődött a pénzügyi szektort érintő fenntarthatósági közzétételi európai uniós szabályrendszer. Ennek alkalmazásában az MNB kiadványokkal, publikációkkal, konzultációkkal támogatja az intézményeket. Az idei évben a jegybank – a hazai fenntartható pénzügyi keretrendszer pontosítása és az intézmények zöld átállásának támogatása érdekében – tervezi a hitelintézeti zöld ajánlás nembanki szektorokra való kiterjesztését, s a hitelezési ESG kérdőívre vonatkozó minimumsztenderd megfogalmazását is. Emellett egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a felügyeleti módszertanban, s ennek nyomán az intézményeket érintő konkrét felügyeleti vizsgálatok során is.

Az MNB honlapján Zöld Pénzügyi Termékkereső platformot indított a lakossági ügyfelek hiteles tájékoztatására, az átláthatóság, összehasonlíthatóság, illetve a termékinnovációk erősítésére. Elsőként a fenntartható befektetési termékek, befektetési alapok, unit-linked eszközalapok és önkéntes nyugdíjpénztárak feltételeit hasonlíthatják össze az érdeklődők. A következő fázisban az áttekinthető konstrukciók köre tovább bővül.

A termékkereső az alapadatok mellett bemutatja a hozam-kockázati mutatókat, a javasolt befektetési időtávot, a visszatekintő hozamokat és teljes költségmutatókat is. Ezeket fenntarthatósági információk egészítik ki, pl. a termék „világoszöld” vagy „sötétzöld” jellegéről, az esetlegesen nem ESG eszközökbe történő befektetések mértékéről, vagy éppen az EU Taxonómia rendeletének való tervezett és valós megfelelés arányáról. A kereső tartalmazza az adott termék által megcélzott fenntarthatósági teljesítménymutató cél- és tényértékeit is.

forrás: Magyar Nemzeti Bank