A Tudásközpont alapvető missziójának tekinti, hogy támogassa a hazai vállalatokat a zöldfejlesztési, zöldinnovációs tevékenységük megkezdésében. Emellett a Tudásközpont igyekszik bemutatni a legkurrensebb hazai és nemzetközi zöldmodernizációs újításokat, termékeket, eszközöket, eljárásokat és eredményeket. Központunk mindemellett tudományos kutatásokat is folytat – hangsúlyozta Prof. Dr. Boros Anita egyetemi tanár, a Központ vezetője.

A Zöldinnovációs Építésgazdasági Kerekasztalt – a Központ első nagy tudományos kutatási projektjéhez is kapcsolódóan – elsődlegesen azért hívtuk életre, hogy az építésgazdaság gyakorlati szereplőivel megvitassuk az aktuális szakmai, technológiai, környezetgazdasági és zöldgazdasági kérdéseket, a tudományos kutatások gyakorlati aspektusain túl az építésgazdasági képzési, továbbképzési lehetőségeket és nem utolsó sorban a hazai zöld építésgazdasági innovációk piacra jutásának lehetséges módozatait.

A Kerekasztal augusztus 31-ei alakuló ülésén Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy az építőipari termelés volumene 2021 júniusában összesen 27,8 %-kal volt magasabb 2020 júniusához képest, az épületek építése 25%-kal nőtt júniusban, 38,6%-kal májusban, valamint 2021 májusához képest összesen 3,5% volt a növekedés. Kiemelte azt is, hogy a technológiai trendek az építésgazdaságban is jelentős változásokat vetítenek elő. Ehhez a Kormány számos ponton biztosít forrásokat, támogatva a hatékonyságnövelő, korszerűsítő beruházásokat, ideértve az egyes új eljárásokat és módszereket is. A 2016-tól 2020-ig tartó időszakban az EU kétezer milliárd eurót költött infrastrukturális beruházásokra, hazánkban ez hozzávetőleg 14.000 milliárd forint volt, amely a következő ciklusban még tovább is növekedhet – hangsúlyozta az ágazatért felelős miniszter.

Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke  kiemelte, hogy az értéklánc szereplői egységesen pozitívan tekintettek előre 2021-re, különösen, hogy az idéntől hatályos kibővített csok-intézkedések és kedvezményes hitel ösztönzők, valamint az Otthonfelújítási támogatás jelentős keresletet generáltak a legtöbb szakipart vonzó lakáspiacon.  A járványhelyzetet követő tavaszi kilábalási időszak közben fellépő globális nyersanyag-árrobbanás és részbeni kínálatszűke jelentős értéklánc sokkot okozott a gyártási költségek jelentős emelkedésén keresztül, amelynek hatása végiggyűrűzött az értékláncon, jelentős nyomás alá helyezve a határidős nagyprojekteket és intézményi, támogatott beruházásokat. Ezzel párhuzamosan, részben a kapacitáshiány miatt a kivitelezési díjak is tovább növekedtek – különösen a lakossági magánerős területen. E kihívások mellett is, folyó áron elérhetőnek tűnik a 2019-es teljesítmény az év harmadik-negyedik negyedévében. Elnök úr hangsúlyozta továbbá, hogy az építésgazdaság tartós növekedését a meghozott intézkedések mellett kedvezően segítheti majd az importkitettség csökkentése, a tartósan erősebb forintárfolyam, valamint egyes lakáspiaci ösztönzők hatályának kitolása. Zárszavában Szarka László több quick-win lehetőséget mutatott be a körforgásos gazdaság erősítésére az építőiparban.

A Kerekasztal megismerhette a Tudásközpont aktuális kutatásának fókuszpontjait is: Huszár Barbara alprojektvezető bemutatta a green retrofit, a moduláris építés, illetve az innovatív építési anyagok és termékek tématerületeinek egyes kutatási kérdésköreit. Végezetül Buruzs Adrienn, a kutatás másik alprojektjének vezetője ismertette azokat a kérdéseket, amelyek az építési-bontási hulladékok innovatív újrahasznosításának, újrafeldolgozásának kutatási fókuszpontjait érintik.

forrás: Greenology