A Sóstó néhány évvel ezelőtti, a kormányzat segítségével történő megmentése országosan is példaértékű projekt. Azóta is folyamatosan dolgozunk városunk páratlan természeti értékének ápolásán és gyarapításán.

Fehérvár zöldítése elképzelhetetlen lenne a felkészült tervezők és erdészek nélkül. Ezúton is köszönöm a projektet előkészítő és kivitelező szakemberek munkáját! Bízom benne, hogy a holnapi Közgyűlés támogatni fogja az előterjesztést, a pályázat lezárását és a költségvetést is, ami a pénzügyi fedezetet biztosítja az erdőtelepítés megvalósításához.

A Fehérvár Tüdeje program szakmai megvalósítója a VADEX Zrt.

forrás: Cser-Palkovics András facebook bejegyzése 02-19

A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk.

A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk – hangsúlyozta az alpolgármester.

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen.

Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot – tudatta a kutató.

2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le – közölte a szakember.

Gál Tamás hangsúlyozta, az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak.

Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak.

Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat.

A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket – tudatta a szakember.

MTI

Megtévesztik a befektetőket, akik azt hiszik, hogy a megtakarításaikat fenntarthatósági célokat követőnek nevezett alapokba helyezik el – erre jutott a The Guardian, miután megvizsgálta, hogyan fektetik be ezek az alapok a hozzájuk beérkezett pénzeket. Az EU-ban összesen közel 32 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget tettek az emberek olyan alapokba, amelyekre az unió fenntarthatósági szabályai vonatkoznak, ehhez képest ebből az összegből nagyjából 6500 milliárd forintot a legnagyobb szennyező cégekbe fektettek be az alapok.

Fast fashion vállalatok, SUV-okat készítő autógyárak, és energiacégek kaptak rendkívül sokat, miközben a kisbefektetők azt hitték, hogy a pénzüket fenntarthatósági célokat követő cégek kapják meg.

És nem csak véletlenről van szó: a The Guardian megállapította, hogy 4300 milliárd forintnak megfelelő összeget olyan alapok tettek át nagy szennyezőkhöz, amelyeknek a nevében benne van az ESG szó – ez az EU új fenntarhatósági céljait jelenti –, 400 milliárdnyit pedig olyanok, amelyeknek a nevében olyan szavak szerepelnek, mint „tiszta”, „nettó zéró”, vagy valamilyen más, a környezetvédelmi célokra utaló hívószavak.

A lap megkérdezte a szóban forgó alapokat is. A legtöbb helyről azt a választ kapták: úgy érzik, hogy a nagy szennyezők támogatása nem mond ellent a fenntarthatósági céloknak, hiszen ha nagy változásokat akarunk elérni a klímavédelemben, akkor ezeknél a vállatoknál lesz a legnagyobb szükség fordulatra.

forrás: greenfo

Szeged a kutatók előrejelzései szerint az egyik kárvallottja a klímaváltozásnak, a bácskai térséghez hasonlóan a legforróbb és a legszárazabb a térségben már most is. A város hosszú évek óta „zöldúton” jár, az elmúlt évek időjárásában viszont egyre erősebben köszön vissza a klímaváltozás, amelyről sokáig egy távoli jövőben bekövetkező dologként emlegettünk, ezért sebességet kellene váltani a zöldülésnek a kifejezetten a város klímájára visszaható projektek megvalósításában, vagy újabb ötletekkel is hasznos előrukkolni. Ebben az ötletelésben szállhatnak most be a lakosok is.

Egy hasonló kezdeményezés már volt januárban, ott több városfejlesztési kérdésben mondhatták el elképzeléseiket a lakosok, most kifejezetten a zöldfelületeket vették napirendre. Az önkormányzat az Energiaklubbal közösen szervezte a versenyt, a Zöld Hackathont az Agórában pénteken. Az ötletversenyen a résztvevő nyolc csapat dolgozik egy Szegeden megvalósítható zöld megoldáson, a legjobb ötleteket díjazták a nap végén.

A verseny zsűrijében ott volt Mihálik Edvin is, a város zöldtanácsnoka, aki biztos abban, hogy az ilyen közös ötletelésnek nem csak az a praktikus haszna, hogy a végén kisebb költségű, de a klímaváltozás ellen ható ötletek valósulnak meg, hanem az is, hogy a szemlélet is változhat közben. Ahogy az egyébként a tanácsnok előadásából kiderült, ennek a törekvésnek csak az egyik oldala a városi akarat, a másik, a lakossági részt is hozzá kell tenni. Mihálik Edvin fotókon mutatott olyan magánházakat, amelynek környezetében a tulajdonos minden négyzetmétert lebetonoz, ezek szintén nem segítik a város klímaváltozás elleni törekvéseit, ugyanakkor ezekre nincs hatása az önkormányzatnak. 

A parkolók örökzöld téma a városban, ahogy más településen is, hiszen a gépkocsik száma folyamatosan nő. A város feladata a zöldterület növelése mellett kielégíteni az autósok igényeit is, ez időnként nem egyszerű feladat. A város a közterületeken tud tevékenykedni, ezekre is hozott példát a tanácsnok, a Klapka téren például úgy ültettek fákat, hogy a burkolatot feltörték. Az önkormányzat folyamatosan törekszik a zöldfelület növelésére a város magjában is, de Mihálik Edvin emlékeztetett arra is, hogy a város körüli véderdőre is nagy hangsúlyt fektetnek, sikerrel védték meg azt a szakaszt, amelyet a püspökség el akart pusztítani, és egy 10 kilométeres új szakaszt is telepítettek.

A rendezvény másik szervezője, az Energiaklub munkatársa, Pej Zsófia Szeged mellett más településekkel is dolgozik, szerinte fontos, hogy nagy mértékben vonják be a lakosokat is a zöldítésbe, több településen ez már jól működik. A mostanihoz hasonló ötletelésnek ebben nagyon fontos szerepe lehet.

3 év és 5 millió Ft – ez is elég lehet ahhoz, hogy érdemi változást indítsunk el egy városban. Szegeden 8 lelkes csapat ötletelt azon, hogyan lehetséges ez. Legtöbben a lakosság erőteljesebb szerepvállalásában látták a megoldást, például közösségi kertekben, panelek tetőkertjeiben.

A nyertes ötlet viszont a vállalatok irányából közelített, az általuk telepített és gondozott zöldfelületek pedig QR kód segítségével élő reklámmá válnának. Erősségük volt a kevés idő ellenére is részletes, de reális projektterv és a megnyerő előadásmód is. Az ötleteket beépítjük Szeged Város-zöldítési akciótervébe.

forrás: szeged.hu

Amikor a helyszínen beszélgetett tisztviselőkkel és a helybeliekkel, Hszi elmondta, hogy amióta megkezdte munkáját a KKP Központi Bizottságában, 17 egymást követő évben részt vett önkéntes faültetésen a fővárosban.

Emlékeztetett rá, hogy idén 45 éve, hogy meghatározták a Kínai Nemzeti Faültetés Napját. A kínaiak elkötelezettek a faültetés mellett, és figyelemre méltó eredményeket is értek el benne – mondta. Az erdészeti erőforrások szűkössége ugyanakkor továbbra is kiemelkedő probléma az országban, tette hozzá, jelezve a következő generációk erőfeszítéseinek fontosságát a probléma megoldására.

forrás: CRI – ChinaRadioInternational

Az úgynevezett zöld állításokról szóló irányelv kiegészíti a már elfogadott uniós zöldmosási tilalmat. Meghatározza, hogy a vállalatoknak a jövőben milyen információkat kell szolgáltatniuk a környezetvédelmi marketing állításaik igazolásához. Emellett keretet és határidőket teremt a bizonyítékok ellenőrzésére és az állítások jóváhagyására, valamint meghatározza, hogy mi történik a törvényt megszegő vállalatokkal.

Ellenőrzési rendszer és szankciók

A képviselők egyetértettek a Bizottsággal abban, hogy a vállalatoknak a jövőben minden környezetvédelmi marketing állítást jóváhagyásra kell benyújtaniuk, mielőtt felhasználnák azokat. Az elfogadott szöveg szerint az állításokat akkreditált hitelesítők 30 napon belül értékelnék. A szabályokat megszegő vállalatokat kizárhatják a közbeszerzésekből, elveszíthetik bevételeiket, és legalább az éves forgalmuk 4%-ának megfelelő bírságra számíthatnak.

A képviselők szerint a Bizottságnak össze kellene állítania egy listát a kevésbé összetett állításokról és termékekről, amelyek esetében gyorsabb vagy egyszerűbb ellenőrzésre lenne szükség. A Bizottságnak arról is döntenie kell, hogy a veszélyes anyagokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos zöld állítások továbbra is lehetségesek maradjanak-e. A képviselők abban is egyetértettek, hogy a mikrovállalkozásokat ki kell zárni az új kötelezettségek alól, a kkv-knak pedig egy plusz évet kell kapniuk a szabályok alkalmazása előtt.

Szén-dioxid-kiegyenlítés és összehasonlító állítások

A képviselők megerősítették a kizárólag az úgynevezett szén-dioxid-kiegyenlítési rendszereken alapuló zöld állítások közelmúltbeli uniós tilalmát. Most pontosítják, hogy a vállalatok továbbra is megemlíthetik a kompenzációs rendszereket, ha már a lehető legnagyobb mértékben csökkentették a kibocsátásukat, és ezeket a rendszereket csak a maradék kibocsátásokra alkalmazzák. A rendszerek szén-dioxid-kibocsátási kreditjeit a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés tanúsítási keretrendszerében meghatározottak szerint kell tanúsítani.

Különleges szabályok vonatkoznának az összehasonlító állításokra is (azaz két különböző terméket összehasonlító hirdetésekre), beleértve azt is, ha a két terméket ugyanaz a gyártó állítja elő. A vállalatoknak – egyéb rendelkezések mellett – bizonyítaniuk kell, hogy ugyanazokat a módszereket alkalmazták a termékek releváns szempontjainak összehasonlítására. A termékek javulására vonatkozó állítások nem alapulhatnak öt évnél régebbi adatokon.

Andrus Ansip (Renew, EE), a Parlament Belső Piaci Bizottságának előadója elmondta: „A tanulmányok azt mutatják, hogy a vállalatok környezetvédelmi állításainak 50%-a félrevezető. A fogyasztók és a vállalkozók átláthatóságot, jogi egyértelműséget és egyenlő versenyfeltételeket érdemelnek. A kereskedők hajlandóak fizetni ezért, de nem többet, mint amennyit nyernek belőle.
Örülök, hogy a bizottságok által javasolt megoldás kiegyensúlyozott, nagyobb egyértelműséget biztosít a fogyasztók számára, ugyanakkor sok esetben kevésbé megterhelő a vállalkozások számára, mint a Bizottság által eredetileg javasolt megoldás.”

Cyrus Engerer (S&D, MT), a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának előadója elmondta: „Itt az ideje, hogy véget vessünk a zöldmosásnak. A szöveggel kapcsolatos megállapodásunk véget vet a megtévesztő zöld állítások elterjedésének, amelyek túl sokáig becsapták a fogyasztókat. Biztosítja továbbá, hogy a vállalkozásoknak megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy valódi fenntarthatósági gyakorlatokat alkalmazzanak.
Az európai fogyasztók környezetvédelmi és fenntartható döntéseket akarnak hozni, és a termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló mindenkinek garantálnia kell, hogy a zöldre vonatkozó állításaik tudományosan igazoltak.”

Következő lépések

A jelentéstervezetet 85 szavazattal 2 ellenében, 14 tartózkodás mellett fogadták el. A jelentésről most egy következő plenáris ülésen szavaznak, és az első olvasat során (valószínűleg márciusban) a Parlament álláspontját fogja képezni. Az ügyet a június 6-9-i európai parlamenti választások után az új Parlament fogja nyomon követni.

forrás: Európai Parlament

Legutóbb arról adott hírt az Egyesület, hogy az öko-tisztítószerek piaca töretlenül nő itthon, a hiteles minősítések ismertségének növekedése pedig annyiban bíztató, hogy az önjelölt, minősítés nélküli „zöld” szerek jobban háttérbe szorulhatnak.

Az országos reprezentatív mintán végzet kutatás szerint a válaszadók mintegy 32 százaléka ismeri az Európai Unió környezetbarát termék minősítését, míg 2019-ben ez az arány csak 17 százalék volt. A gyermekesek körében ez az arány még magasabb, 45 százalék, ami nem is csoda, hiszen a magyarok 88 százaléka aggódik a termékekben lévő vegyi anyagok egészségi, 87 százalékuk pedig a környezeti hatásuk miatt, és ezen belül is a gyerekek szervezet a legérzékenyebbek a durva kemikáliákra. A kutatásból az is kiderül, hogy ismertségtől függetlenül a válaszadók 77 százaléka meg is bízik az EU ökocímke által nyújtott környezetvédelmi garanciában. 

A kutatást a Tudatos Vásárlók Egyesülete megrendelésére a Nielsen piackutató készítette a 2023 szeptemberben, illetve azonos módszer alapján 2019 februárban a Green & Safe LIFE-styles projekt keretében. A Green & Safe LIFE-styles kifejezett célja volt az ökocímke ismertségének növelése.S 

Terjed a zöld takarítás, de a zöldre festés is 

A zöld címkék gombamódra elszaporodtak, mára közel 500 környezetbarát címke és megszámlálhatatlan önjelölt, azaz független minősítés nélküli, ellenőrizetlen tartalmú “zöld” címke van használatban világszerte. A gyártók igyekeznek felülni a zöld hullámra, hiszen a fogyasztói kereslet növekszik a környezetkímélő szerek iránt. Így itthon is tavaly 16 százalékkal nőtt az öko-tisztítószerek piaca, a növekedés 80 százalékát azonban a hiteles öko-minősítés nélküli, akár megtévesztő állításokkal „zöld”-ként árult termékek tudhatják magukénak. A gyártók előszeretettel emelnek ki olyan tényeket a termékeikkel kapcsolatban, amelyek pozitív környezeti hatást jelentenek ugyan (pl. újrahasznosítható csomagolás, természetes illatanyag), de közben elterelik a figyelmet a termék tényleges, sokszor káros összetevőiről. Ha ezzel egy zöld logó vagy egy harmadik fél által nem hitelesített címke is társul, könnyen azt a benyomást keltik magukról, hogy öko-szerrel áll szemben a vásárló. 

Itt lépnek a képbe a harmadik fél által hitelesített tanúsítványok, melyek közül a Tudatos Vásárlók  EU Ecolabel-t tartják a legerősebbnek. A védjegyek lényege, hogy a piaci előnyben részesülhessenek azok a termékek vagy szolgáltatások, melyek bizonyítottan kisebb mértékű terhelést jelentenek környezetükre, mint riválisaik (pl. újrahasznosított, újratölthető, csökkentett erőforrás-felhasználású, nincs veszélyesanyag-tartalma). Az Európai Uniós Ökocímkét az Európai Bizottság és a tagállamok alakították ki. Egyike azoknak a címkéknek, amelyeket mind az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC), mind az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) hitelesnek tart. Az EU ökocímkét, az EU Ecolabel-t azok a termékek vagy szolgáltatások kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké. További előnye sok más ökocímkével szemben, hogy a kritériumokat jogszabályban rögzítik, és független szakértők folyamatosan ellenőrzik, vagyis a védjegyezésért nem a gyártó felel. Az Európai Unió piacára törekvő cégek saját elhatározásukból jelentkezhetnek a tanúsítási eljárásra, hogy megszerezzék és használhassák a virágos uniós ökocímkét egy adott termékkategória legkiválóbb termékein. Magyar termékek és magyarországi gyártók is jelentkezhetnek a minősítési eljárásra. 

Miben bízzon a fogyasztó? 

Nincs könnyű dolga a vásárlóknak, ha egyszerűen csak tiszta, higiénikus és káros vegyszerektől mentes környezetet szeretnének. A boltok polcain termékek tömkelege kínálja magát „zöld”-nek hihető tulajdonságokkal,  nehéz kiválasztani azt a pár terméket, ami nemcsak hatékony, de nem marad utána káros szer a tárgyakon. Ez utóbbira garancia, ha EU Ökocímkével jelzett terméket választanak, a hatékonyságukat pedig ellenőrzik a Tudatos Vásárlók ingyenes Terméktesztjeiben, amelyek már elérhetők mosógélekre, mosókapszulákra, kézi mosogatószerekre, gépi mosogatószerekre, valamint WC tisztítókra is. Ezekben sorra dobogós helyen szerepelnek az ökocímkés termékek,  így senkinek sem kell kompromisszumot kötnie hatékonyság és környezettudatosság között. 

forrás: greenfo

Az iparágban, sőt azon túl is úttörőnek számító nagyszabású projekt Magyarországon a MyForest-tel karöltve valósul meg, a földi erdők megduplázásáért küzdő alapítvány segítségével idehaza mintegy 5000 facsemetét ültetnek majd az ősz folyamán.

A 200 éves múlttal rendelkező, egyik legnépszerűbb skót whisky márka, a Johnnie Walker a fenntarthatóság, így a megtermelt hulladék csökkentése iránti elkötelezettsége jegyében eltávolítja termékeiről a papír díszdobozokat, melyek energia- és erőforrás igényes előállítása és újrahasznosítása számos környezeti probléma előidézője. Az iparág határait feszegető projekt az első lépés abban az ambiciózus és sokszínű fenntarthatósági programban, melynek célja a környezetbarát gyártás és a csomagolás minimalizálása, egyúttal fontos mérföldkő a márka forgalmazójának, a Diageonak Society 2030 akciótervében is.

„A Johnnie Walkernél mindig is arra törekedtünk, hogy úttörőkként, a változás vezetőiként legyünk jelen az iparágban, akik ötleteikkel, kezdeményezéseikkel trendeket teremtve tudnak pozitív hatást elérni a már megszokott, de környezetre káros folyamatokat illetően. A díszdobozok kivezetése csak az első lépés abban a nagyszabású fenntarthatósági programban, mely által 2030-ra teljes termelésünket szén-dioxid semlegessé alakítjuk, és lepárlóink 100%-át zöld energiával működtetjük majd. Elkötelezettek vagyunk, hogy megóvjuk a bolygó erőforrásait a jövő generációi számára” – mondta a Johnnie Walker globális márkaigazgatója, Julie Bramham.

A természeti erőforrások védelme iránti elkötelezettségük részeként a cég a fennmaradó összeget erdősítésre fordítja, csak a márka hazájában, Skóciában 2025-ig bezárólag mintegy egymillió fát ültetnek el. A skót felföld erdősítése mellett ráadásul Magyarországon is gondoskodnak a zöld területek növeléséről, a MyForest-tel együttműködve, 5000 facsemetével gazdagítják a hazai erdőket.

„Örömünkre szolgál, hogy a kartondobozok kivezetésének köszönhetően Magyarországon is kézzel fogható értéket tudunk adni a facsemeték ültetésével. Ez egy több évtizedes, ám maximálisan megtérülő elköteleződés, mely nem csak a zöldterületek növelését, hanem az emberi tevékenységek által kibocsátott évi több millió tonna szén-dioxid megkötését is jelentős mértékben elősegíti” – mondta Kovács Dávid Gábor a Johnnie Walker magyarországi disztribútora, a Zwack Unicum Nyrt. marketing igazgatója.

A Közösségi Erdők Alapítvány MyForest kezdeményezése először Magyarországon, majd nemzetközi szinten kíván platformot létrehozni a földön található erdők számának megduplázása, ezáltal pedig a globális felmelegedés lelassítása érdekében. Összekapcsolják mindazokat a klímáért aggódó civileket, akik szeretnének fákat ültetni, cégeket, amelyek az erdők telepítésében szeretnének részt venni, valamint a földtulajdonosokat, akik földjük felajánlásával járulnának hozzá a projektekhez.

„Mindig öröm nekünk, mikor egy-egy ilyen kaliberű cég keres fel minket az erdősítés támogatásának, vagy akár egy erdősíthető terület felajánlásának szándékával. Ők tudják elindítani azt a változást, amely a globális felmelegedés lelassításához, az élhető jövő megteremtéséhez elengedhetetlen. Hálásak vagyunk, hogy a Johnnie Walker is csatlakozott programunkhoz, és reméljük, hogy szerepvállalásukkal a hazai és nemzetközi nagyvállalatoknak egyaránt példát tudnak mutatni a fenntarthatósági erőfeszítések terén” – mondta Gayer Zoltán a MyForest alapító elnöke.

forrás: MyForest / Johnnie Walker Press

A minierdő, 40 fa telepítésével a szervezők egyúttal emléket állítottak annak, hogy negyven éve, 1983-ban került sor az első szabadtéri világbajnokságra. Az eseményen részt vettek a Gyulai István Általános Iskola sportosztályos diákjai is, akik a faültetés után Baji Balázs vb-nagykövet kíséretében kipróbálták a megújult erdei futókört – tájékoztatták a szervezők hétfőn az MTI-t.

„A világbajnokság nemcsak a kilencnapos versenyről szól, hanem arról is, hogy az esemény milyen pozitív örökséget hagy maga után. Ennek érdekében valósítjuk meg az átfogó fenntarthatósági programunkat, amely kiemelten foglalkozik az ország lakosságának megmozgatásával, a városi zöldterületek fejlesztésével, a közösségi közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással, valamint a környezettudatossággal kapcsolatos szemléletformálással” – jelentette ki Németh Balázs, a szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Az eseményen részt vett a WA vezérigazgatója, Jon Ridgeon is, aki elismerően nyilatkozott a vb magyar szervezői által indított kezdeményezésről.

A Nemzeti Atlétikai Központ barnamezős beruházásként egy korábban ipari tevékenységtől sújtott, szennyezett terület teljes rehabilitációját vonta maga után. A vadonatúj sportlétesítmény és környéke a világ harmadik legnagyobb sporteseményének ad otthont, majd 2024-től mindenki által használható, szabadidős parkként fog funkcionálni.

A parkba tavaly ősszel több mint 500 fát és 2000 tő cserjét telepítettek, ennek folytatása a stadiontól mintegy 30 percre lévő pesterzsébeti helyszínen történt újabb 40 fa elültetése. A zöldítési program itt nem áll meg, hiszen a jövőben további több ezer fát ültetnek még Budapesten, együttműködésben a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel.

Kiemelt szerephez jut a zöld közlekedés is: a Nemzeti Atlétikai Központba a nézők közösségi közlekedéssel érkeznek majd és a MÁV-Volán csoporttal kötött megállapodás alapján Budapestre is kedvezményes, 2023 forintos áron juthatnak el a szurkolók az ország minden pontjáról.

A budapesti atlétikai világbajnokság Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, amelyet augusztus 19. és 27. között rendeznek a Nemzeti Atlétikai Központban, valamint az utcai futó- és gyalogló versenyeknek otthont adó Hősök terén. Több százezer nézőt várnak a szervezők a helyszínen és várhatóan több mint egymilliárdan követik majd az eseményeket a televízión keresztül.

forrás: híradó

A social listening és az automatikus szövegelemzés módszerét használva főleg a felhasználók megjegyzéseire figyeltek. Ezekből kiolvasható, hogy hisznek-e a fogyasztók a márkák „világmentő” kommunikációjának, vagy adott esetben felismerik-e a „greenwashingot”. 

„A különböző ágazatok – többek között az energia-, kiskereskedelmi, telekommunikációs szektor – legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalatai úgy tűnik, a fenntarthatóságban találták meg azt a hívószót, közösségi értéket, amellyel termékeik hasznosságán túl is bizalmat ébreszthetnek fogyasztóikban” – mondta Nagy Andrea, a Positive Adamsky PR managing partnere. „Ennek fogadtatása azonban nagyon eltérő iparáganként: az eredmények szerint például a kiskereskedelemben a csomagolásmentesség abszolút hálás téma, az üdítőgyártók pedig már csak a recycling témával tudnak szimpátiát kiváltani.”

Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója hozzátette: „A valós kép kialakítását nagymértékben segíti, hogy egyre többen lesznek kötelesek ESG (Environment, Social, Governance) jelentést készíteni, auditáltatni és közzétenni. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelv kifejezetten a mérhető, kimutatható eredményekre fókuszál, így az adatok összehasonlíthatóak is lesznek. És bár a jogszabály 2024-től csak az 500 fő feletti nagyvállalatokra írja elő a kötelező jelentéskészítést, a kutatásban szereplő cégek ebbe a körbe tartoznak. Ne legyenek kétségeink, hogy – a pénzügyi beszámolóhoz hasonlóan – a fenntarthatósági jelentések is megkerülhetetlenek lesznek akkor, amikor egy céget elemzünk vagy értékelünk. És ez fogyasztói oldalról is erősíti majd a bizalmat.”

Fókuszban a fenntarthatóság, de…

Az is kiderült, hogy a vásárlók többsége nem dől be a hangzatos bolygómentő kampányoknak, ha azt látja, hogy egy vállalat tevékenysége nem felel meg a fenntarthatóság követelményének. Az üdítőital-gyártók például nehezen boldogulnak azzal, hogy a keletkező hulladékot „zöldre fessék”. Nincs az a kreatív kampány, ami a környezetszennyezést bíráló negatív kommenteket felülírná. Hasonló a helyzet az akkumulátorokkal, amelyeket az autógyártók körülményesen tudnak környezetbarát termékként eladni. Az energiaszolgáltatók esetében pedig minden pozitív kommunikációs próbálkozást lenullázott az energiaválság; azaz az energiaárak elszabadulása a szolgáltatókra ütött vissza.

„A fogyasztók számtalan csatornát használnak arra, hogy direkt vagy indirekt módokon üzenjenek a márkáknak. Viszont egy turbulens gazdasági környezetben nehéz kiszűrni az adott vállalat termékére, vagy kommunikációjára vonatkozó visszajelzéseket” – mondta Sinka Gabriella, a Neticle marketingvezetője. „Éppen ezért illesztettük be kutatási módszertanunkba az intelligens szövegelemzést. Ennek köszönhetően sikerült minimalizálnunk a kommunikációs zajt és csak a releváns tartalmakat elemeztük. Így megvizsgálhattuk, milyen érzelmekkel viszonyulnak a fogyasztók egy-egy vállalathoz, vagy hogy mit szeretnek a leginkább vagy legkevésbé az adott márkával kapcsolatban. A többszázezer visszajelzésből kiolvasható, hogy a legstabilabb cégek megítélése is megrendül, ha negatív gazdasági hatások érik a piacot és a fogyasztókat – hiába független ez a márkáktól. A másik jelentős tanulság pedig, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbá válnak, és észlelik, ha a ’jó ügyeket’ a márkák csupán marketingeszközként alkalmazzák.”

Ugyanakkor az is látszik a kutatás eredményeiből, hogy a termékek nehezebben átlátható részét könnyebb elfogadtatni. A felmérés tanulsága szerint a fogyasztók jó eséllyel elhiszik a drogérialáncok bio- és ökotermékeiről, amit a gyártóik állítanak róluk. Emellett többnyire pozitív a fogadtatása a napi fogyasztási cikkek egészséges alapanyagokról szóló tájékoztatóinak. A kozmetikai cikkeket és a tisztítószereket gyártó vállalatok járványokkal kapcsolatos tájékoztató kampányai szintén pozitív fogadtatást kaptak. A bankok és a távközlési cégek láthatóan nagy energiákat fektetnek ügyfeleik digitális tudásának javításába. Erre szintén jó reakciókat kapnak a közösségi médiában. A két ágazat vállalatai fontos társadalmi ügyeket karolnak fel, például az internetbiztonság vagy a családi kapcsolatok ügyét, amiket általában sikerrel képviselnek.

Mi árt a jóhírnek?

„A fogyasztók figyelmét ügyes marketingfogásokkal el lehet terelni a valóságról, de mindig megjelennek olyanok a közösségi média felületein, akik szembesítik a valósággal a tényeket látszattal helyettesíteni próbáló céget. Pár kommentelőtől persze nem dől be egy nagyvállalat, de ha összeadódnak a negatív hangok, az hosszú távon rontja a reputációt” – mondta Nagy Andrea. Szerinte a kutatásból világosan látszik, hogy a vállalatok világában leáldozóban van a féligazságokon alapuló sikerkommunikációnak. Az a vállalat kommunikálhat sikeresen, amely az emberek mindennapi életét érintő, valódi ügyek felkarolásával bizonyítani tudja, hogy üzleti tevékenysége szervesen illeszkedik a társadalom életébe, és valóban fenntartható termékekkel van jelen a piacon.

A kutatás készítői szerint részben azért volt szükség a felmérésre, mert a korábbi tapasztalatok is arra utalnak, hogy a cégek, méretüktől függetlenül, nehezen boldogulnak az ESG-jelentések és az ügyvezérelt működési stratégia készítésével; előbbi a befektetők és a vállalatok, utóbbi pedig a márkák és fogyasztóik kötődését, bizalmát hivatott erősíteni. A kulcsszó a „visszaadás”, ami azt jelzi, hogy a vállalatok milyen társadalmi szerepek vállalásával járulnak hozzá a társadalom jobb működéséhez az üzleti működés részeként, nem csupán a kommunikációban.

A cél éppen ezért egy rendszeresen jelentkező „jóügy-térkép” létrehozása, amely felméri és segíti a cégeket azzal, hogy milyen témákra nyitottak a magyarok, mi a fontos a fogyasztóknak, illetve azt is, hogy bizonyos üzenetek, vállalt ügyek milyen hatékonysággal mennek át a fogyasztóknál.

forrás: marketing.hu