Az agrárerdészeti rendszerek egy régi koncepció újraéledései, melyekben adott kultúrterületen belül fásszárú és lágyszárú növényeket együttesen termesztenek. E rendszerek támogatottsága pozitív hatásaik miatt egyre nagyobb, hiszen számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, gazdagíthatják a talaj tápanyagforrásait és a biodiverzitást, szénmegkötő hatásuk van, segítenek megőrizni a talajállapotot, a tájképet és a kulturális örökséget, segítik a beporzó és biológiai kontroll szervezetek védelmét, sőt még a gazdálkodók versenyképességét is javíthatják – hívja fel a figyelmet Zubay Péter ökológiai gazdálkodási mérnök, a MATE Kertészettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje.

Arról azonban ez idáig csak kevés adat volt ismert, hogy a mérsékelt égövi agrárerdészeti körülmények között potenciálisan milyen növényfajok lehetnek perspektivikusak és hogyan épülnek fel, hogyan tarthatók fenn közöttük optimális kapcsolatok.

„Az egyik fontos körülmény a különböző gyógynövények fényigényének feltárása, hiszen a megvilágítottság, a hozam, valamint a speciális anyagcseretermékek mennyisége és minőségi összetétele egymással összefügg. A másik fő szempont pedig az allelopátia, amikor az egyik faj környezetbe juttatott anyagcseretermékei a másik fajra hátrányos hatást gyakorolnak” – magyarázza a fiatal kutató, aki a MATE Gyógy- és Aromanövények Tanszékén, Dr. Szabó Krisztina témavezetésével végezte vizsgálatait.

A két fő kutatási kérdés az volt, hogy vannak-e olyan gyógynövényfajok, amelyek magjai képesek a megfelelő csírázásra a diófa és nyárfa jellemző allelokemikáliái jelenlétében, továbbá vannak-e olyan, a mérsékelt övben termeszthető gyógynövényfajok, amelyek hozama redukált fényviszonyok mellett sem csökken és ilyen körülmények között is képesek a gyógyszerkönyvi minőségnek megfelelő drogelőállításra.

„A kísérletek alapján további agrárerdészeti termesztést megalapozó, léptéknövelt üzemi kísérletekre javasoljuk a citromfű, az orvosi körömvirág, a moldvai sárkányfű és a borsfű fajokat, amelyek jól kompenzálják, esetenként produkció növekedéssel reagálnak az agrárerdészeti rendszerekben várhatóan fellépő 30% körüli fényintenzitás csökkenésre.”

forrás: MATE