Nézz szét ide kattintva a Budapest Park jobbnál jobb koncertjei és bulijai között, és a jegy mellé dobj még néhány facsemetét is a kosárba – mi pedig vállaljuk, hogy elültetjük őket, és az első három évben gondját viseljük a cseperedő fácskáknak!

MINDEN NAGY FA CSEMETEKÉNT KEZDI! / 1 fő – 1 fa / Az apró tett is számít!

Szükségünk van egymásra: Nekünk a fákra – a fáknak miránk!

forrás: 10 millió Fa

A származási hely egy kiöregedett gyümölcsös helyén megvalósult erdőtelepítés volt, amelyet még az első Szedd magad program évében ültetett a Nyíregyházi Erdészet. Zömében a helyi lányoknak helyi ifjúk állították a fákat, de érkeztek a fővárosból, Debrecenből, Hajdúszoboszlóról, Szolnokról, Dunaföldvárról és Somogyból is. Összességében mintegy 100 fa talált gazdára.

Várjuk jövőre az új jelentkezőket és a visszatérő ismerősöket is!

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.

A módosítás a felhívás 2.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje fejezetét érinti: a 2026. június 18. – 2026. július 1. időszakra vonatkozó benyújtási szakasz törlésre került, ennek megfelelően a támogatási kérelmek benyújtására a továbbiakban 2026. szeptember 3. – 2026. szeptember 16. között lesz lehetőség.

forrás: kap.gov.hu

Középfokú végzettségűek: 3575 fő (1865 fő jogosult besorolású)
Felsőfokú végzettségűek: 1438 fő (1009 fő jogosult besorolású)
Összesen tehát 2874 fő a jogosult erdészeti szakszemély.
A nevezéktan szerinti (nem jogosult) erdészeti szakszemélyzet nem állíthat ki műveleti lapot, nem jegyezheti ellen a terv és végrehajtás bejelentéseket.
Létszámuk jelenleg 2139 fő.
—
Magyarország erdőterülete (2024): 2 075 540 hektár -> 414,030 hektár erdő / 1 fő erdészeti szakszemélyzet
—
Hazánk erdőgazdálkodásában jelenleg mintegy 2277 erdészeti főtevékenységgel bejegyzett gazdasági szervezet (köztük 21 állami + 1 egyetemi alapítványi tulajdonú erdészeti társaság, 655 erdőbirtokossági társulat, 1600 erdészeti szolgáltató, erdőgazdálkodó társaság) és 15906 egyéni vállalkozás működik. Ezek körülbelül 10%-a erdőgazdálkodó, 90%-a pedig erdészeti kivitelező, szolgáltató.

Az AM Erdőrendezési Főosztály (ex-NFK Erdészeti Főosztály) weboldali publikus listája szerint jelenleg 1200 erdészeti szakirányító vállalkozás (közülük 428 az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás) működik.

A legutóbbi – hivatalos – információ szerint (2023. évi erdőmérleg) a hazánkban bejegyzett erdőgazdálkodók száma: 34579.

Az állami tulajdonú erdők döntő többségében nagy üzemméretű állami erdészeti társaságok gazdálkodnak. Az általuk kezelt erdőterület 17,0 ezer hektár és 106,7 ezer hektár közötti. A magántulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás elaprózott, vagyis igen sok a kis üzemméretű gazdálkodó. A magán erdőgazdálkodók átlagos üzemmérete 18,1 hektár. A leggyakoribb üzemméret 1,0 hektár, az üzemméret eloszlás jellemző középértéke (mediánja) 4,4 hektár. Kiemelt jelentőségű az erdőgazdálkodó nélküli (rendezetlen) erdők területének csökkentése. Az elmúlt évben a rendezetlen erdők területe 8,6 ezer hektárral csökkent, jelenleg 294,9 ezer hektár ilyen erdő szerepel a nyilvántartásban.

Az erdőgazdálkodás törvényességi felügyeletét tíz vármegyei kormányhivatalban tevékenykedő, mindösszesen 123 erdőfelügyelő végzi. (FATÁJ adatgyűjtés)

Joghivatkozás: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

5. § E törvény alkalmazásában:

7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;

14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;

Az AM Erdőrendezési Főosztálya weboldaláról:

“Az Evt. értelmében az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.

Az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosult erdészeti személyekről az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzéket vezet.”

Ebből azonban csak az erdészeti szakirányító vállalkozások (ESZV) listája nyilvános. Közülük sokan (183 vállalkozás) elérhetőek már a FATUDAKOZÓban is.

forrás: AM Erdőrendezési Főosztály

Ezek az intézkedések további egyértelműséget biztosítanak a gazdasági szereplők, a tagállamok, a harmadik országok és más érdekelt felek számára, miközben garantálják a jogi stabilitást és a kiszámíthatóságot. A mai csomaggal a Bizottság eleget tesz az Európai Parlament és a Tanács felé tett azon kötelezettségvállalásának, hogy elvégzi a felülvizsgált rendelet egyszerűsítési felülvizsgálatát, és előkészíti a rendelet alkalmazásának ez év végéig történő megkezdését.

Az intézkedések közé tartozik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentés (pdf, 26 oldal, angol), egy aktualizált útmutató (pdf, angol, 37 oldal) és a gyakran feltett kérdések (pdf, angol, 95 oldal), valamint az erdőirtásról szóló uniós rendelet hatálya alá tartozó termékkörről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete. Emellett a Bizottság aktualizált végrehajtási jogi aktust terjeszt a tagállamok elé az információs rendszerről.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentés ismerteti az erdőirtásról szóló uniós rendelet 2023. júniusi hatálybalépése óta végrehajtott, valamint a mai csomagban bevezetett egyszerűsítési intézkedéseket. Ezek az intézkedések együttesen az adminisztratív terhek jelentős csökkenéséhez vezetnek. Várhatóan mintegy 75%-kal csökkentik az erdőirtásról szóló uniós rendelet szerinti kötelezettségek hatálya alá tartozó vállalatok éves megfelelési költségeit az eredeti erdőirtásról szóló uniós rendelethez képest. Bemutatja továbbá a tervezett kereskedelemkönnyítési eszközöket, például a termelő országok jogszabályainak adattárait és az erdőirtásról szóló uniós rendelet szerinti árutanúsítási rendszereket a kockázatértékelés és a kellő gondosság megkönnyítése érdekében. Emellett a jelentés azt mutatja, hogy az erdőirtásról szóló uniós rendelet már most is hozzájárul a globális ellátási láncok strukturális változásaihoz, mivel növeli a nyomonkövethetőségbe és a nagyobb átláthatóságba történő beruházásokat, ezáltal támogatva a fenntarthatóbb és versenyképesebb termelési gyakorlatokat.

Az aktualizált útmutató és a gyakran ismételt kérdések az érdekelt felek által leggyakrabban felvetett témákkal foglalkoznak. Mindkét dokumentum tovább pontosítja a downstream ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeket, valamint a mikro- és kis elsődleges gazdasági szereplőkre alkalmazandó nagyon egyszerűsített egyedi rendszert. Magyarázatot adnak olyan kérdésekről, mint az e-kereskedelem és a földrajzi helymeghatározási módok. Az erdőirtásról szóló uniós rendelet ellátási láncra vonatkozó frissített infografikái felhasználóbarát gyakorlati példákat is tartalmaznak, amelyek szemléltetik az ellátási láncra vonatkozó különböző forgatókönyveket. Ezeket a dokumentumokat széles körben megvitatták a tagállamokkal annak érdekében, hogy Unió-szerte harmonizált jogérvényesítés valósuljon meg.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete célzott módosításokat tartalmaz az erdőirtásról szóló uniós rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan. Naprakésszé teszi a tavalyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét, és figyelembe veszi az érdekelt felek konzultációs szakaszban adott visszajelzéseit. A tervezet egyes továbbfeldolgozott termékek, például az oldható kávé és egyes pálmaolaj-származékok javasolt hozzáadását tartalmazza. Emellett számos kivételt javasol a hatály alól, például a bőr- vagy újrafutózott gumiabroncsokat, valamint olyan mentességeket, mint a termékminták, egyes csomagolóanyagok, használt és használt termékek, valamint a hulladék. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetéről 2026. június 1-jéig lehet nyilvánosan véleményt nyilvánítani.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság aktualizálja az információs rendszert, hogy az tükrözze a felülvizsgált rendelet által bevezetett változásokat, és javítsa a rendszer felhasználóbarát jellegét. Az információs rendszerről szóló végrehajtási jogi aktus aktualizált tervezetét most elfogadás előtt benyújtják a tagállamoknak. A főbb fejlemények közé tartozik majd a mikro- és kis elsődleges piaci szereplőkre vonatkozó egyszerűsített nyilatkozattételi formanyomtatvány, amely igazodik a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat meglévő formátumához; az automatizált alkalmazási interfészekre vonatkozó frissített előírások; a nem tervezett rendelkezésre állásra vonatkozó vészhelyzeti terv; valamint az üzleti szektor kéréseire válaszul bevezetett önkéntes csoportosítási funkció.

A Bizottság emellett szorosan együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy felhasználja a nemzeti adatbázisokból rendelkezésre álló, az információs rendszerben közvetlenül megjelenítendő információkat annak érdekében, hogy támogassa a vállalatokat az erdőirtásról szóló uniós rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítésében. Ez várhatóan tovább csökkenti a mikro- és kis elsődleges gazdasági szereplők terheit.

A Bizottság a végrehajtás megkönnyítésére és a jogszabály 2026. december 30-ig történő sikeres alkalmazásának biztosítására összpontosít.

Háttér

Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet célja annak biztosítása, hogy az uniós piacon forgalomba hozott kulcsfontosságú áruk ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz sem az EU-n belül, sem világszerte, mivel ezek az éghajlatváltozáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez leginkább hozzájárulók közé tartoznak. Az erdőirtás fő mozgatórugója a rendelet hatálya alá tartozó hét áru – szarvasmarha, fa, kakaó, szója, pálmaolaj, kávé, gumi és az ezekből származó egyes termékek – előállításához kapcsolódó mezőgazdasági területek bővülése.

A rendelet értelmében minden olyan piaci szereplőnek vagy kereskedőnek, aki ezeket az árukat az uniós piacon forgalomba hozza vagy onnan exportálja, képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy a termékek nem a közelmúltban kiirtott erdőterületekről származnak, vagy hozzájárultak az erdőpusztuláshoz.

2025 decemberében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet felülvizsgált szövegét, amely biztosítja a sikeres végrehajtáshoz szükséges jogi stabilitást. A rendelet 2026. december 30-tól alkalmazandó a nagy- és középvállalkozások, valamint a faipari mikro- és kisvállalkozások esetében, 2027. június 30-tól pedig az egyéb mikro- és kisvállalkozások esetében.

A rendelet már a hatálybalépése előtt pozitív változásokat idézett elő mind a köz-, mind a magánszektorban, nagyobb átláthatóságot biztosítva az ellátási láncok számára, és új piaci lehetőségeket teremtve az erdőirtásmentes termékek számára.

Bővebb információért

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Aktualizált útmutató

Gyakran ismételt kérdések

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete az erdőirtásról szóló uniós rendelet termékköréről

A Bizottság weboldala az erdőirtásról szóló uniós rendelet végrehajtásáról

Az erdőirtásról szóló uniós rendelet ellátási láncára vonatkozó infografikák, amelyek feltérképezik a gazdasági szereplők szerepét és felelősségi körét (egyenlőre tartalom nélkül)

forrás: EUpress 05-04

Köszönjük Vép városának, a Park-Ász Kft.-nek és a Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak, hogy együtt újabb rímmel bővíthettük a fenntarthatóság eposzát: Felelősséggel a bolygóért, felelősséggel egymásért!

fotók: Szendi Péter / Vas Népe / forrás: FALCO Zrt.

A rangsor több szempont – köztük az online értékesítés volumene, a keresőoptimalizálási mutatók, a nemzetközi piacok száma és a külföldi látogatók aránya – alapján került összeállításra. Emellett a jelentésben olyan másodlagos tényezők is szerephez jutottak, mint a márkahitelesség vagy a helyi vásárlói opciók elérhetősége.

Az éllovas IKEA immár harmadik éve őrzi vezető pozícióját. A bútor- és lakberendezési termékeket árusító Jysk a tavalyi ötödik helyről lépett előre a másodikra, míg a divatcég H&M megtartotta harmadik helyét. A korábban második Lidl ugyanakkor visszacsúszott a kilencedik pozícióba.

Újoncként került be a legjobb 10 közé a Ceconomy csoporthoz tartozó MediaWorld – egyes piacokon MediaMarkt néven ismert –, amely nemzetközi piacterének bővítésével erősített. Szintén először szerepel a top 10-ben a dán ékszermárka, a Pandora, miközben a Decathlon és a Lego kiestek az élmezőnyből. A lista első „online születésű” szereplője a német Zalando, amely hamarosan Bulgáriában is piacra tervez lépni.

A szervezet becslése szerint 2025-ben az európai határokon átnyúló B2C e-kereskedelem forgalma – az utazások nélkül – elérte a 108 milliárd eurót, ami a teljes online piac mintegy 25%-át teszi ki. Bár a top 500 vállalat forgalma egy év alatt 25%-kal nőtt, a piac egészében már lassulás és stabilizáció figyelhető meg, a hangsúly egyre inkább a jövedelmezőségen és a hatékony működésen van.

forrás: Trade Magazin

A Tisza-kormány és az Akadémia új vezetése együtt történelmi lehetőséget kap arra, hogy jó irányba fordítsa a hazai tudományos életet, hogy egy olyan pályára állítsa a magyar tudományt, amely Magyarországot a sereghajtók közül ismét az éllovasok közé sorolhatja – jelentette ki.

Magyar Péter hozzátette, új fejezetet kell nyitni a kormány és a tudomány kapcsolatában, amelynek legfontosabb fejezetei a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, a stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése és a kutatási szabadság védelme.

Magyar Péter kiemelte: a fontos döntéseket a tudományos közösséggel érdemben megvitatva kell meghozni. Jelezte: hallják az MTA jelzését, hogy nyitott a korábbi években elcsatolt kutatóhálózat visszafogadására.

Az új kormány minden támogatást meg fog adni ahhoz, hogy ez a kérdés megnyugtatóan rendeződjön – fogalmazott Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök hangsúlyozta: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerével a távozó kormányzat magánál akarta tartani a terület irányítását és a pénzek feletti kontrollt, félve attól, hogy a polgárok megvonják tőlük a bizalmat.

Megemlítette, a tudomány az igazságon, a szabad kritikán és a kiszámítható háttéren alapszik, és ha ezek nem adottak, az a területen dolgozókat bizonytalanságba taszítja, aláásva a morált és a produktivitást. Hozzátette: az Európai Unió komolyan veszi az akadémiai szabadság sérelmét, aminek helyreállítását a befagyasztott fejlesztési források lehívásának egyik kritériumává tették. Nekünk első kormányzati teendőink egyike lesz ennek a kérdésnek a rendezése – fogalmazott Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök arról is szólt: a Magyarországon GDP-arányosan kutatás-fejlesztésre fordított összeg 1,3 százalék, ami messze elmarad a 2 százalékos uniós átlagtól vagy az élmezőnybe tartozó államok 3 százalékos költésétől.

Magyarországon évente hozzávetőlegesen ezermilliárd forintot költünk kutatásra és fejlesztésre, de ennek a háromnegyedét nem az állam, hanem cégek fizetik. A magyar állam minden évben kétszer-háromszor annyi pénzt költött el az utóbbi években propagandára, mint tudományra – emelte ki Magyar Péter.

Eközben, jegyezte meg, aggasztóan magas a pályaelhagyáson gondolkozó fiatal kutatók aránya, főként azért, mert fizetésük elmarad a diplomás átlagbértől, hiányoznak a kutatási források és karrierjük kiszámíthatósága, míg a HUN-REN kutatási hálózat vezetői az ő fizetésük tíz-húszszorosát keresik.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítása körüli éveket sokan a reformkor kezdeteként tartják nyilván, kétszáz évvel később pedig egy újabb korszakhatárhoz értünk. Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy végrehajtson egy valódi rendszerváltást, és ebben a tudománynak és a tudósok közösségének fontos szerepe lesz – mondta Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök kiemelte, hogy a 21. és a 20. század egyetemes történetét, társadalmát, gazdaságát és tudományos életét magyar tudósok sora formálta olyanná, amilyennek ma ismerjük.

Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga – jelentette ki.

A nemzetet a legnehezebb helyzetekből is a kiművelt emberfők vezetik ki, és akik ezt lehetővé teszik, azok minden tiszteletünket megérdemlik – szögezte le. Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga – mondta.

Közösen kell dolgozni azért, hogy egy szabad, megfelelően megbecsült tudományos szférában megérje „legkiválóbb intellektuális utánpótlásunknak” itthon kamatoztatnia a tehetségét – jelentette ki Magyar Péter.

Emlékeztetett, hogy 1990. májusában Antall József a rendszerváltás utáni első miniszterelnökként szólt a Magyar Tudományos Akadémia 150. közgyűléséhez és azt kérte, hogy az MTA mindent kövessen el azért, hogy a tudomány, a tudományos élet és a kutató között az igazságot szolgálja. Antall József akkor az akadémia szellemisége előtt tisztelegve megígérte, hogy kormánya nem irányítói, hanem koordinálói szerepet vállal az együttműködésben – tette hozzá.

Szembe kell nézni azonban azzal a ténnyel, hogy a tudományos kutatói szféra az elmúlt évek és évtizedek politikai kurzusainak a kárvallottjává vált – fogalmazott Magyar Péter.

Az antalli hozzáállás az utóbbi 16 évben szinte nyomtalanul eltűnt a magyar kormányzat filozófiájából, a kabinet sokszor inkább ellenségként, sem mint partnerként kezelte a tudományos közösséget, hasonlóan más társadalmi alrendszerekhez „az akadémiai szférában is irritálta a hatalmat az autonómia” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos a kormányzati döntéshozatal számára. Az akadémiai szféra „maga alá gyűrésétől remélték”, hogy eltéríthetik, engedelmességre kényszeríthetik, vagy akár el is lehetetleníthetik a nekik nem tetsző kutatókat és szakterületeket, a számukra kedveseket pedig felemelhetik – mondta a politikus.

Az akadémiai képviselőkkel folytatott egyeztetések sokszor álságosak voltak és nem is törekedtek egy mindenki számára kedvező kompromisszumos megoldás elfogadására, „erőből lenyomták akaratukat az akadémiai világ torkán”, melynek fontos bizonyítéka volt az akadémiai kutatóhálózat 2019-es „erőszakos átszervezése” – emelte ki Magyar Péter, hozzátéve, hogy a társadalomtudósokat, a bölcsészeket a kormányzat különösen fenyegetőnek érezte, tavaly leválasztották őket a kutatóhálózat többi részéről és az ELTE irányítása alá helyezték a négy társadalomtudományi és bölcsészettudományi intézetet.

A politikai nyomás időközben elérte a felsőoktatást is, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba történő kiszervezés miatt magyar tanulók, hallgatók és kutatók tízezreit fosztották meg az Erasmus vagy éppen a Horizont programokban való részvétel lehetőségétől – mondta Magyar Péter.

Kijelentette: az új kormány az MTA és a kutatóintézetek vezetésének bevonásával kialakítja azt a kutatóhálózati működési és irányítási modellt, amely hosszú távon tartósan biztosítja a kutatók számára az autonómiát és egyben a leghatékonyabb működést. A modell kialakításában a társadalomtudományos intézeteket a gondolkodás szerves részeként és aktív közreműködőként kezelik majd, és megszüntetik azokat az igazságtalanságokat, amelyek „jelenleg joggal felháborítják a tudósok jelentős részét” – tette hozzá.

Közölte: biztosítják az Akadémia függetlenségét, az átláthatóságot, a közpénzek hatékony felhasználását és a politikai befolyásolástól való mentességet. Növelik majd az alapkutatásra szánt forrásokat, és biztosítják, hogy a tudományos szakma saját maga dönthessen a források legcélszerűbb felhasználásáról, politikai beavatkozásoktól mentesen.

Azt mondta, hogy a tudományos eredményeket beépítik majd a kormányzat működésébe, a fontos szakpolitikai döntések – legyen szó egészségügyről, oktatásról, energiáról, közlekedésről vagy éppen éghajlatvédelemről – tudományos megalapozottságon fognak nyugodni.

Az új kormány folyamatos párbeszédre törekszik majd a tudóstársadalommal, „intézményesített formában a Magyar Tudományos Akadémia új vezetésével szoros együttműködésben” – jelentette ki.

Magyar Péter hangsúlyozta: az új kormány megteremti az intézetek stabil finanszírozási feltételeit, amire egyszerűbb, gyorsabb pályázati rendszert állítanak fel. Az államháztartás „rendbetételét” követően többéves viszonylatban kiszámítható pályára állítják a közkiadásokat, és a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítást a bruttó hazai össztermék két százaléka fölé emelik középtávon, a hosszú távú cél pedig a csaknem három százalékos uniós átlag elérése – fogalmazott a leendő kormányfő.

Szólt arról is, hogy a fiatal kutatók megtartását, az elvándorlás megállítását, valamint a külföldön élő, dolgozó kiválóságaink hazatérését ösztönzőleg kezdő kutatói ösztöndíjakat, mobilitási és visszatérési programokat indítanak. Arról is beszélt, hogy a fiataloknak kiszámítható bérpálya és lakhatási támogatás jár majd.

Magyar Péter leszögezte: a szükséges törvényi változtatások meghozatalával lehetővé teszik, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók előtt újra megnyíljon a lehetőség az Erasmus és a Horizon programokban való részvételre.

A következő 10-15 évben nem arról leszünk ismertek Európában, hogy itt vannak a legnagyobb összeszerelő üzemek. Arról akarunk ismertté válni, hogy itt vannak a legkiválóbb kutatók és a leginnovatívabb vállalatok, hogy Magyarországon születnek a tudományos áttörések, hogy innen indulnak el azok a startupok, amelyek egy évtized múlva a kontinens élvonalában lesznek, hogy a magyar egyetemekről kerülnek ki azok a mérnökök, biológusok, közgazdászok és bölcsészek, akik nem csak elvégzik a feladatukat, hanem meghatározzák a jövő fejlődési irányait – fogalmazott a leendő miniszterelnök.

Magyar Péter beszéde végén garantálta, hogy a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz, amelyet Antall József az MTA 1990-es májusi közgyűlésén megígért.

Délután zárt munkaközgyűléssel, elnöki és főtitkári beszámolókkal és további napirendi pontokkal folytatja munkáját az MTA legfőbb döntéshozó testülete.

Május 5-én, kedden zárt ülésen választja meg a Közgyűlés az Akadémia új vezetőit. A Magyar Tudományos Akadémián azért van szükség tisztújításra, mert az MTA Alapszabályának 27. § (2) bekezdése alapján az MTA tisztségviselőinek – vagyis elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének, továbbá az Elnökség három akadémikus tagjának – hároméves megbízatása 2026 májusában lejár. Az akadémiai szabályozás szerint a Közgyűlés a tisztségviselőket három évre választja, akik legfeljebb egy alkalommal választhatók újra.

Az MTA elnökét idén négy jelölt – Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus – közül választja meg a Közgyűlés.

A főtitkári posztra Gelencsér András levegőkémikus, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész és Kovács Ilona pszichológus, a főtitkárhelyettesi pozícióra pedig Demény Attila geológus és Kovács Ilona pszichológus a jelöltek.

A tisztújítás folyamatáról ide, a vezetőjelöltek koncepcióiról pedig ide kattintva olvashat.

forrás: MTI

Miért tekintünk Magyarországon még mindig „mostohagyerekként” az agrár-erdészeti rendszerekre, miközben Európa nyugati felén már bizonyított technológiáról van szó? Megéri-e „elpocsékolni” a jó minőségű termőföldet fákra? Mi az a földegyenérték arány (LER), és hogyan jön a képbe a karbonpiac? Tényleg megterem a málna egy fasor alatt? Miért volt jó a makkoltatás, és miért kiváló megoldás a fás legelőkön történő állattartás? mire kell figyelni, amikor a kombájn a fasorok között dolgozik? Miért kellett tölgyet telepíteni a a biodiverz, méhészeti célokra készített területre? Mit jelent lelkileg egy agrár-erdészeti rendszer? És milyen közgazdaságilag is kimutatható előnye van a mezővédő erdősávoknak?

Ebben az adásban Gribek Dani körbejárja az agrárerdészeti rendszerek világát: a fás legelőktől a bogyós gyümölcsök árnyékben termesztésén át a szántóföldi köztes növénykultúrákig. Vendégeinkkel – Bíró Zsigmond biogazdálkodóval és Keserű Zsolt tudományos főmunkatárssal (ERTI) – megvitatják az ökonómiai előnyöket, a klímaváltozásra adott válaszokat és a hazai jogszabályi környezet kihívásait.

Néhány előny kedvcsinálónak:

A mezővédő erdősávok nemcsak a mikroklímát védik, de belépőt jelenthetnek az önkéntes karbonpiacra is.

1 hektár agroerdészeti terület jövedelme megfelel 0,8 hektár mezőgazdasági és 0,6 hektár erdőgazdálkodási terület együttes hozamának.

A nitrátkimosódás akár 46%-kal is mérsékelhető ezekben a rendszerekben.

A fás legelők nemcsak árnyékot adnak, de például a madárcseresznye vagy a makkoltatás javítja a húsminőséget is.

forrás: HEKTÁR Agrármédia

A nap folyamán ellátogattunk a KEFAG Zrt. Innovációs Központjába, ahol bemutattuk az erdőgazdálkodás és csemetetermesztés területén zajló kutatás-fejlesztési tevékenységeinket. Kiemelt hangsúlyt kapott a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a minőségi szaporítóanyag előállítását támogató innovatív megoldások bemutatása.

Majd a Juniperus Parkerdészetnél betekintést nyerhetett az ott folyó szakmai munkába.

Illetve ellátogattunk a Keceli Csemetekertbe is, ahol részletesen bemutattuk a csemetetermesztés teljes folyamatát a magkezeléstől egészen a kiültetésre kész növényekig. Külön figyelmet fordítottunk a fenyőmag feldolgozására és vetésére, valamint a korszerű termesztéstechnológiai megoldásokra. A helyszíni tapasztalatcsere során hasznos szakmai eszmecserére is sor került.

A látogatás megerősítette a felek közötti hosszú távú együttműködés jelentőségét, és tovább erősítette a szakmai kapcsolatot, amelyre a jövőben is biztos alapként tekintünk.

forrás: KEFAG Zrt.