A miniszter beszámolója szerint a tárca megszervezésekor számos kihívással szembesültek, sok nehézség maradt hátra az előző kormány idejéből.

Korábban az erdőket „fabányának” tekintették, az erdőgazdaságok profitorientált módon működtek, a régóta nyíltan zajló azbesztügyet sem oldották meg, az új minisztérium ezért megkezdte az egyeztetéseket és fölvette a kapcsolatot a civilekkel is – emelte ki. A miniszter jelentős eredménynek tartja, hogy a tervezettnél idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki a magyarországi erdőkből. Ennél többet idén már nem lehet visszatartani a korábban megkötött, érvényben lévő szerződések miatt, de jövőre már elérheti az 1 millió köbmétert is a csökkentés – jelezte.

Gajdos László hangsúlyozta, hogy az erdőkben a vágásos gazdálkodás helyett az ökológiai típusú gazdálkodásra, a biológiai sokféleségre kell törekedni. „Végtelen abnormális” fákat azért termelni, hogy biomassza-erőművekben égjenek el, ezek működtetését át kell gondolni a fokozatosság elve alapján, akárcsak az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell.

Januártól az erdőgazdaságok működése a nonprofit gazdálkodás irányába mozdul el, irányításukra pedig pályázatokat írnak ki, mert az új szemléletet az új vezetőségekkel könnyebb lesz megvalósítani. A tárcavezető bízik abban is, hogy a következő évek során mind az erdővel borított területek, mind a védett erdők aránya jelentősen nőhet.

Hozzátette: az erdők mellett a vízügyet, a nemzeti parkok, a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem ügyét is felvállaló tárca olyan feladatra vállalkozott, amelyre az elmúlt 30 évben más nem. A kezdetek bizakodásra adnak okot, mert az elmúlt fél évben sikerült olyan irányba elindulni, amely „más világot fog eredményezni” – fogalmazott.

Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a kihívások közül kiemelte, hogy Magyarországon az erdők 41,5 százaléka élvez védettséget, a vágásos erdőgazdálkodás viszont 90 százalékot érint, a faanyag jelentős része tehát védett területről származik. Az előírásokat 2010 után többször is enyhítették, legutóbb az energiaválságra hivatkozva, noha vágáskor tönkremegy a mikroklíma és sérül az élővilág.

A szeptember 30-ával véget ért fakitermelési moratóriumra azért volt szükség, hogy az új tárcának legyen ideje áttekinteni a faanyaghasználat rendszerét. Idén kármérséklésre volt lehetőség, de hosszabb távon a minisztérium azt akarja elérni, hogy védett és Natura 2000-es erdő ne lehessen vágásterület, illetve csak nagyon kíméletes legyen a fakitermelés, az ellátásbiztonságot pedig a kevésbé értékes erdők biztosítsák – tette hozzá.

Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár jelentős eredménynek tekinti a szemléletváltást, de hozzátette, hogy a tárcának több évtizedes folyamatokat kell felülvizsgálnia, ha el akarja érni a céljait. Vannak például ma is olyan erdők, amelyek értékesek, mégsem élveznek semmilyen védettséget. Fakitermelés mindig volt és mindig lesz, de a vágásos üzemmód már 2027-ben vissza fog szorulni, a klímatörvény elfogadása után pedig az új erdőtörvény tervezete is elkészülhet – közölte.

forrás: MTI

Kiegészítés: Ugyanez a téma a Telexben.

A közlemény szerint az erdőtörvény tarvágásokra vonatkozó egyes előírásainak módosítása, illetve a Natura kormányrendelet egyik alapfogalmának bővítése sérti az alaptörvény előírásait.

A hivatal álláspontja szerint a módosított törvény szélesebb körben teszi lehetővé a természetvédelmi rendeltetésű erdőkben a tarvágást, a módosítások azonban indokolatlanul a gazdasági érdekeket helyezik előtérbe, ami jelentős aránytalanságot okoz a nemzet közös örökségébe tartozó védett értékek megóvásával szemben.

Hozzátették, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás jogrendszerbe építéséhez kapcsolódik a Natura kormányrendelet módosítása is, amely a szénhidrogén-bányászati tevékenységet beemelte a jogszabályi kivételek közé, így nem érvényesül a szigorú európai uniós védelmi mechanizmus.

Az alapvető jogok biztosa október 28-án indítványozta, hogy az Ab vizsgálja meg és semmisítse meg a kifogásolt előírásokat – áll a közleményben.

forrás: MTI

A 2026. évi Eötvös József-koszorúkat és további tudományos elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémia Jubileumi Tudományünnep 2026 című rendezvénysorozatának nyitóünnepségén adták át. Az esemény a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett programsorozat kiemelt nyitánya volt, amelyen a tudomány és a szabadság elválaszthatatlansága, valamint a tudományos autonómia jelentősége is központi gondolatként jelent meg.

Az ünnepségen Baka András köztársasági elnök, Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára mondott beszédet és köszöntőt. A hagyományos tudományos díjakat az Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese adta át.

A Soproni Egyetem közössége ezúton is szívből gratulál prof. dr. Bartha Dénesnek a rangos kitüntetéshez!

Forrás: SOE,
melynek forrása: MTA

A kínálatban a megújuló energia, az energiatárolás, a zöld építés, a körforgásos gazdaság és a környezeti technológiák kaptak hangsúlyt.

A vásár lehetőséget adott arra, hogy különböző fejlettségű megoldásokat és lehetséges együttműködési irányokat egy helyen ismerjek meg.

A vásáron Hongkong és Kína léptékében értékelhető környezetvédelmi rendszerek voltak a fókuszban (szennyvízkezelés, hulladék újrahasznosítás, hulladék égetés és energia előállítás).

Az AI-al támogatott építőipari projekt menedzsment és monitoring rendszerek, valamint az energiatárolás és az energiafelügyelet terén sok számunkra is felhasználható megoldás volt látható.

Az Erdészeti és Faipari Innovációs Egyesület (ERFATÁRS) idén is képviseltette magát Hong Kongban az AsiaWorld-Expo vásáron.

Külön öröm számunkra, hogy Molnár András – az Egyesület vezetőségi tagja – a Hong Kong Trade Development Council (HKTDC) anyagi támogatásával utazhatott erre az eseményre.

Ezt a különleges -évente megrendezett- környezetvédelmi eseményt továbbra is ajánljuk a szakmai közönség figyelmébe!

forrás: ERFATÁRS

A 2025 áprilisában indított vizsgálat azt vizsgálta, hogy a közepes sűrűségű farostlemez (MDF) és forgácslap gyártói megsértették-e a verseny védelméről szóló 4054. számú törvény 4. cikkét azzal, hogy összehangolták ajánlataikat az Erdészeti Főigazgatóság által szervezett faeladási pályázatokon.

Hat vállalat a vizsgálat során megegyezést kötött a Versenyhivatallal. Közülük a Kastamonu Entegre kapta a legnagyobb bírságot, 514,84 millió török lírát (10,3 millió dollár; 7,9 millió font), amelyet a Kronospan követett 148,06 millió török lírával (2,96 millió dollár; 2,21 millió font), majd a Çamsan Ordu 88,36 millió török lírával (1,77 millió dollár; 1,36 millió font). A fennmaradó bírságok a következők voltak: 57,49 millió TRY (1,15 millió USD; 858 613 GBP) a Çamsan Entegre számára, 27,93 millió TRY (559 000 USD; 417 000 font) a Vezirköprü Orman Ürünleri számára, valamint 23,28 millió TRY (465 892 dollár; 347 687 font) a Divapan Entegre számára. A testület a vonatkozó határozatokat 2026 áprilisa és májusa között hozta meg.

Külön vizsgálatot folytattak a Yıldız Entegre ügyében, amely az eljárás során nem jutott megállapodásra. A testület 2026. október 15-i határozatában megállapította, hogy a Yıldız Entegre az erdészeti faanyag-értékesítési pályázatokon történt összejátszásos ajánlattétellel szintén megsértette a 4. cikket. A vállalatra 469,89 millió TRY (9,4 millió USD; 7,2 millió GBP) pénzbírságot szabtak ki.

Forrás: panelsfurnitureasia.com

A Forbes idén is a világ legjobb munkáltatói közé sorolta a skandináv gyökerekkel rendelkező nemzetközi kiskereskedelmi áruházláncot. A „World’s Best Employers” rangsort a magazin a Statista piackutató vállalattal együttműködésben állítja össze. A független felmérésekben évente több mint 50 ország több mint 300 ezer munkavállalója vesz részt, akik számos, a munkahelyükhöz kapcsolódó szempont alapján értékelik a munkáltatókat. Az elismerés a JYSK munkavállalói elégedettség és szakmai fejlődés iránti elkötelezettségét tükrözi.

„Magyarországon is arra törekszünk, hogy kollégáink támogató közösségben dolgozhassanak, és a vállalaton belül találják meg szakmai előrelépésük következő lehetőségét. A Forbes elismerése és az eddigi legjobb belső elégedettségi eredményeink együttesen erősítenek meg bennünket abban, hogy jó irányba haladunk” – mondta Nyeste Ági, a JYSK regionális HR-vezetője.

Rekorderedmények a munkavállalói elégedettségben

A JYSK idén tavasszal lezárult nemzetközi munkavállalói elégedettségi felmérésében az áruházakban, az elosztóközpontokban és a központi irodában dolgozó munkatársak 98 százaléka vett részt.

A vállalat most először ért el „Top in Class”, vagyis a legjobbak közé tartozó eredményt a munkahelyi elégedettséget meghatározó valamennyi kulcstényezőben. Az általános munkavállalói elégedettség két ponttal, 77 pontra emelkedett a százas skálán, míg a munkavállalói lojalitás szintén kétpontos növekedéssel 84 pontot ért el.

Hazai elismerés és kiszámítható karrierutak

A nemzetközi eredmények mellett a JYSK 2026-ban negyedik alkalommal nyerte el a Top Employer Magyarország minősítést, és másodszor kapta meg a Top Employer Europe elismerést. A minősítés többek között a munkakörnyezet, a tehetségfejlesztés, a vezetői utánpótlás és a munkavállalói élmény területén alkalmazott gyakorlatokat értékeli.

A szakmai fejlődést Magyarországon is képzésekkel és mentorprogramokkal támogatja a vállalat. A lehetőségek között szerepel a vezetői utánpótlást segítő Talent Akadémia és a Team Leader Tréning is. A JYSK hosszú távú célja, hogy vezetői pozícióinak 80 százalékát belső kinevezéssel töltse be, ezzel is kiszámítható előrelépési lehetőséget kínálva munkatársainak.

A JYSK egy skandináv gyökerű nemzetközi kiskereskedelmi áruházlánc, amelynek termékei megkönnyítik bármely szoba vagy kert berendezését. Az alapító Lars Larsen első üzletét Dániában 1979-ben nyitotta meg. A JYSK ma már 34 ezer munkatárssal rendelkezik. A JYSK több mint 3700 áruháza és webshopja 49 országban nagyszerű ajánlatokkal és hozzáértő kiszolgálással várja vásárlóit bármely felületen.

A JYSK a családi tulajdonban lévő Lars Larsen Group része, amelynek forgalma a 2024/25-ös pénzügyi évben 53 milliárd dán korona (7,1 milliárd euró) volt. A JYSK Csoport forgalma az elmúlt gazdasági évben 46,3 milliárd dán korona volt. A JYSK-nek jelenleg Magyarországon több mint 1300 munkavállalója van és 105 üzlettel rendelkezik.

Ecseren működik a JYSK régiós elosztóközpontja, ami 7 ország üzleteit és online megrendeléseit szolgálja ki. A raktár 210.000 raklap tárolására alkalmas és körülbelül 568.000 m3 kiszállítási kapacitással rendelkezik évente, ezzel Európa egyik legnagyobb elosztóközpontja.

A JYSK retail üzletága Magyarországon a 2024/25-es gazdasági évben 89 milliárd forint árbevételt ért el.

forrás: JyskNewsRoom

A KEFAG Zrt. kilenc erdészeti csemetekertben, összesen 120 hektárnyi termesztőterületen gazdálkodik, ahol éves szinten mintegy 12–15 millió csemetét nevel. A különböző helyszínen működő kertek lehetőséget adnak a helyi adottságok kihasználására és a termelési kockázatok megosztására.

A Kiskunság erdeinek fenntartásában jelentős feladat az aszály miatt károsodott erdősítések pótlása. Ehhez megfelelő minőségű, a helyi körülményekhez illeszkedő csemetékre van szükség. A csemetekerti szemle alkalmat ad a termelési tapasztalatok összevetésére és a következő beruházások megtervezésére is. A társaság kertjei saját erdőfelújításai mellett más erdőgazdálkodók szaporítóanyag-ellátásában is részt vesznek.

Az öntözés mellett is kihívás a hőség

A terézhalmi csemetekertben szerzett tapasztalatok szerint az öntözés segít életben tartani a növényeket, a napközbeni légköri aszály és a perzselő meleg hatását azonban nem tudja teljesen ellensúlyozni. A visszafogottabb magassági növekedés miatt a kisebb csemeték egy része további nevelést igényel, így később kerülhet ki az erdősítésekbe.

A solti kertben a szemle évében egészen eltérő időjárási helyzetek nehezítették a munkát: kezdetben a hó és a sár késleltette a dugványvágást és a dugványozást, később a szárazsághoz kellett alkalmazkodni. Tompán változtattak a termesztéstechnológián, szűkítették az egyéb lombos fajok vetésénél alkalmazott sorközt. Ettől a sorközápolás gépesíthetőségét és a növények korábbi összezáródását várják, ami a gyomok térnyerését is mérsékelheti.

Számít a szaporítóanyag származása is

A KEFAG Zrt. a Balkánról és más, melegebb, szárazabb térségekből is keres szaporítóanyagot, hogy a Kiskunság következő évtizedekben várható klimatikus viszonyaihoz alkalmazkodó csemetéket neveljen.

„A csemetekerti kísérletek során a növekedést és a fagytűrést is megfigyeljük. A hosszú távú alkalmasság megítéléséhez azonban az erdősítésekben szerzett tapasztalatokra is szükség van” – mondta dr. Andrési Dániel, a KEFAG Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetője.

Új fafajokkal is kísérleteznek

A KEFAG Zrt. 2018 óta kísérletezik aleppói fenyővel. A csemeték az első évben a feketefenyő csemetéinél kétszer-háromszor nagyobbra nőttek, és a mínusz tíz Celsius-fokos fagyot is átvészelték. A vizsgált fafajok között kalábriai fenyő (Pinus brutia) és Monterey-fenyő (Pinus radiata) is szerepel. A cél az Alföld változó körülményeihez alkalmazkodó, invazív terjedésre nem hajlamos fafajok kiválasztása.

A film bemutatja, hogyan alakítja át a KEFAG a csemetenevelés gyakorlatát a változó időjárási körülményekhez igazodva. A szakemberek a csemetekertekben mutatják be a tapasztalatokat, a termelési nehézségeket és azokat a kísérleteket, amelyekkel az erdőfelújítások jövőbeli szaporítóanyag-ellátására készülnek.

A videó az Erdőmánia YouTube csatornáján megtekinthető.

forrás: KEFAG Zrt.

Középfokú végzettségűek: 3612 fő (1892 fő jogosult besorolású)
Felsőfokú végzettségűek: 1461 fő (1019 fő jogosult besorolású)
Összesen tehát 2911 fő a jogosult erdészeti szakszemély.
A nevezéktan szerinti (nem jogosult) erdészeti szakszemélyzet nem állíthat ki műveleti lapot, nem jegyezheti ellen a terv és végrehajtás bejelentéseket.
Létszámuk jelenleg 2162 fő.
—
Magyarország erdőterülete (2025): 2 076 695 hektár -> 409,362 hektár erdő / 1 fő erdészeti szakszemélyzet

—
Hazánk erdőgazdálkodásában jelenleg mintegy 2269 erdészeti főtevékenységgel bejegyzett gazdasági szervezet (köztük 21 állami + 1 egyetemi alapítványi tulajdonú erdészeti társaság, 654 erdőbirtokossági társulat, 1593 erdészeti szolgáltató, erdőgazdálkodó társaság) és 157777 egyéni vállalkozás működik. Ezek körülbelül 10%-a erdőgazdálkodó, 90%-a pedig erdészeti kivitelező, szolgáltató.

Az ÉKFM Erdészeti Hatósági Főosztály (korábban AM Erdőrendezési Főosztály) weboldali publikus listája szerint jelenleg 1203 erdészeti szakirányító vállalkozás (közülük 435 az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás) működik.

A legutóbbi – hivatalos – információ szerint (2024. évi erdőmérleg) a hazánkban bejegyzett erdőgazdálkodók száma: 35 143.

Az állami tulajdonú erdők döntő többségében nagy üzemméretű állami erdészeti társaságok gazdálkodnak. Az általuk kezelt erdőterület 17,0 ezer hektár és 106,7 ezer hektár közötti. A magántulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás elaprózott, vagyis igen sok a kis üzemméretű gazdálkodó. A magán erdőgazdálkodók átlagos üzemmérete 18,1 hektár. A leggyakoribb üzemméret 1,0 hektár, az üzemméret eloszlás jellemző középértéke (mediánja) 4,4 hektár. Kiemelt jelentőségű az erdőgazdálkodó nélküli (rendezetlen) erdők területének csökkentése. Az elmúlt években a rendezetlen erdők területe néhány ezer hektárral csökkent, jelenleg 287,3 ezer hektár ilyen erdő szerepel a nyilvántartásban.

Az erdőgazdálkodás törvényességi felügyeletét tíz vármegyei kormányhivatalban tevékenykedő, mindösszesen 123 erdőfelügyelő végzi. (FATÁJ adatgyűjtés)

Joghivatkozás: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

5. § E törvény alkalmazásában:

7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;

14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;

Az ÉKFM (volt AM) Erdészeti Hatósági Főosztálya weboldaláról:

“Az Evt. értelmében az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.

Az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosult erdészeti személyekről az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzéket vezet.”

Ebből azonban csak az erdészeti szakirányító vállalkozások (ESZV) listája nyilvános. Közülük sokan (183 vállalkozás) elérhetőek már a FATUDAKOZÓban is.

forrás: ÉKFM Erdészeti Hatósági Főosztály

A tárcavezető azt írta: a rendezvényen a látogatók megismerhetik a gyárakban alkalmazott technológiákat, a folyamatban lévő fejlesztéseket, valamint azt a tudást, amely a magyar ipar teljesítménye mögött áll.

Kiemelte: a program jelentősége nem csupán a részt vevő vállalatok számában rejlik, hanem abban is, hogy egyre több cég tartja fontosnak tudása és tapasztalatai megosztását, miközben az emberek is kíváncsiak arra, mi történik a gyárkapukon belül.

Kapitány István szerint a versenyképességhez nem elegendő, ha egy-egy vállalat sikeres, az egész gazdaság akkor tud előrelépni, ha a jól működő megoldásokból mások is tanulhatnak. Ilyen lehet egy új technológia, egy hatékonyabb gyártási folyamat, egy innovatív fejlesztés, vagy akár egy olyan szakma, amelyet egy fiatal éppen a rendezvényen fedez fel magának – tette hozzá.

A miniszter azt írta, a Modern Gyárak Éjszakáján a vállalatok bemutathatják eredményeiket, a szakemberek megoszthatják tapasztalataikat, a fiatalok és más érdeklődők pedig testközelből ismerhetik meg a modern ipar világát.

A részt vevő gyárak listája, a jelentkezési platform, valamint további információk a Modern Gyárak Éjszakája programsorozat weboldalán (https://www.moderngyarakejszakaja.hu/) érhetőek el. idén eddig egy faipari és két bútoripari gyártó-hely is csatlakozott.

SWISS KRONO Kft.

Swiss Krono Kft. – A fa legjava – Megbízhatóság, innováció, kiváló minőségű termékek

A SWISS KRONO Kft. az EN 300 szerint gyártott OSB Lapokat állít elő. A SWISS KRONO OSB/3 kedvező ár-érték arányú, erős alternatíva az építőiparban. A különböző fafajból gyártott OSB/3 lapokat teherhordó és merevítő célokra használják. A ContiFinish®-felületének köszönhetően belső helyiségekben történő alkalmazásra is kiváló.

FAKTUM BÚTOR Kft.

Több mint 30 éve készítenek bútorokat a gyermekek mindennapjaihoz. A Faktum Bútor Kft.-nél a több évtizedes szakmai tapasztalatot korszerű technológiával és folyamatos innovációval ötvözik. Minden bútorban a minőség, a biztonság és a harmónia találkozik – a gondos tervezéstől a precíz gyártásig.

Interfa Bútoripari Kft.

Az Interfa Bútoripari Kft. a német Himolla csoport tagjaként, több mint 35 éves szakmai tapasztalattal Magyarország egyik meghatározó prémium ülőbútorgyártója. A szanyi gyáregységben korszerű technológiával és modern gyártósorokon készülnek a prémium minőségű ülőbútorok. A Modern Gyárak Éjszakája keretében a látogatók megismerhetik a gyártás folyamatát, az egyes részlegek munkáját és az ott dolgozó szakemberek feladatait. A vállalat a szakmai utánpótlást is kiemelten támogatja.

forrás: MTI / Modern Gyárak Éjszakája

A termodinamikai védőpajzs

A vastagon lehullott avarréteg pontosan úgy szigetel a hideg, hőelvonó talaj ellen, mint egy jó minőségű paplan. Eközben a zárt lombkorona egy kifeszített ponyvaként működik, ahogyan nappal visszaveri vagy elnyeli a napsugárzás jelentős részét, éjszaka pedig fizikai gátat szab az infravörös hősugárzás világűr felé történő elillanásának.

A (PNAS) folyóiratban közzétett átfogó kutatások számszerűsítették ezt a jelenséget. A felmérések rávilágítottak, hogy az erdei lombkoronák globálisan átlagosan 4,1 °C-kal hűtik le a nyári maximum hőmérsékleteket a nyílt területek makroklímájához képest, miközben éjszaka mintegy 1 °C-kal melegítik a környezetet. Ez a hőszigetelő, kiegyenlítő funkció valójában nagyobb nagyságrendű, mint maga a szárazföldeken az elmúlt évszázadban mért antropogén globális felmelegedés.

Növényi válaszok

A Science magazinban megjelent globális elemzések (például Zellweger és kutatócsoportjának munkája) kimutatták, hogy az erdei aljnövényzet túlélését a finom léptékű mikroklíma-változások határozzák meg. Bár a melegkedvelő fajok térnyerése (az ún. termofilizáció) világszerte zajlik, a zárt lombkoronájú erdőkben ez a folyamat jelentősen lelassult. A növények egy hűvösen tartott, elszigetelt rendszerben élnek, ami létrehoz egy „mikroklimatikus vákuumot”. Ha viszont a lombkorona felnyílik akár viharkár, akár ipari fakitermelés miatt, ez „vákuum” azonnal kiegyenlítődni kezd. A talajszint hirtelen hősokkot kap, kiszárad, és az árnyékkedvelő fajok tömegesen pusztulnak el.

Trópusi erdők

A trópusi és mérsékelt övi területeken is összetett az erdőszerkezet. A Global Change Biology folyóirat tanulmányai alapján a lombkorona magassága és a topográfia hatása együttesen fékezi meg a szélsőségeket. Még az erősen bolygatott, 20 méteres magasságot elérő trópusi erdők is képesek fenntartani a „termikus puffert”. A szegélyhatások azonban mélyen roncsolják ezt a védelmet. Különösen a városi erdők szenvednek ettől, ahol a városi hősziget-effektus miatt a forró levegő 50-85 méter mélyen is behatol az erdő belsejébe. Emiatt a várostervezőknek legalább 50 méter széles, sűrű szegélyszerű szigetelő növényréteget kell kialakítaniuk. Bár a mikroklíma erős pajzs, a friss kutatások szerint a 2021-es észak-amerikai „hőkupola” rávilágított annak határaira. A rekordméretű, 46 °C-os nyílt területi forróságban az öreg erdők ugyan 3-4 °C-kal hűvösebben tartották az aljnövényzetet, de a behatoló hőség így is átlépte a tűlevelű csemeték tűréshatárát, drámai levélkárosodást okozva.

Technológiai forradalom a modellezésben

A mikroklíma kutatását ma már olyan globális hálózatok segítik, mint a SoilTemp adatbázis, amely műholdas és több ezer földi szenzor adatait kombinálva térképezi fel a helyzetet. Egyre hangsúlyosabbak a fizikai törvényszerűségeken alapuló modellek is. Az idea.repec.org gazdasági és tudományos adatbázisban bemutatott kutatások és méréstechnológiák lehetővé teszik a kutatók számára, hogy finom felbontásban szimulálják a lombkorona alatti, feletti és azon belüli mikroklimatikus energiaáramlást. Ezen felül a foretnature szakmai portál is rávilágított, hogy egyre fontosabb vizsgálni a faállomány vertikális struktúrájának szerepét is, hiszen megfigyelték, hogy egyes fafajok a fényáteresztőbb (nyitottabb) lombkoronájuk ellenére is képesek éppolyan hatékony termikus puffert biztosítani az aljnövényzetnek, mint az árnyéktűrőbb társaik.

Klímabarát erdőgazdálkodás

A tudományos eredményekből fakadó legfőbb erdészeti ajánlás a tarvágásos rendszerek elhagyása, és a Folyamatos Erdőborítást Biztosító Erdőgazdálkodás (CCF – Continuous Cover Forestry) széleskörű alkalmazása. A szelektív gyérítésen alapuló CCF módszer fenntartja a stabil termikus menedéket, megőrzi az alacsony páranyomás-hiányt, csökkenti a talajeróziót és lassítja a felmelegedés okozta sokkot. A jövő erdészetének fókuszában a puszta fatermelés helyett a mikroklimatikus stabilitás védelme kell, hogy álljon.

forrás: Magyar Hírlap