Ha fára, bútorra vagy építkezésre gondolunk, a legtöbb embernek a fenyő jut eszébe. Európa és a világ faipara évtizedeken át a gyorsan növő fenyvesekre – például a lucfenyőre – optimalizálta a gyárait. A klímaváltozás, a szárazság és a kártevők miatt azonban ezek a fenyvesek világszerte bajban vannak. A megoldást az ellenállóbb, változatosabb lombos erdők jelentik.

Christian Hansmann, az ausztriai WOOD K Plus kutatóintézet szakértője rávilágított, miért kényszerül gyökeres váltásra a világ:

„Közép-Európában az ipar eddig szinte mindent a lucfenyőre optimalizált. A lombos fafajokban azonban rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik, amelyek segíthetnek minket a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség növelésében. A lombosfa-ipar fejlesztése a legfontosabb stratégia a következő időszakban. A fenntartható jövő a fák elültetése mellett arról is szól, hogyan dolgozzuk fel őket intelligensen. A konferencia különlegessége, hogy a teljes folyamatot átfogja: összeköti az erdőt gondozó szakembert a high-tech mérnökkel és a bútorgyárossal.”

Prof. Dr. Németh Róbert, a Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar
Alaptudományi Intézetének professzora elmondta, hogy a rendezvény a kutatók mellett a gyakorlati szakembereknek és a jövő generációjának is irányt mutat:

„Ez a konferencia szól a kutatóknak, az ipar képviselőinek, akik a tudást felhasználják, és a diákságnak is. A hallgatók és doktoranduszok egy igazi életpályát láthatnak maguk előtt: hova lehet eljutni és fejlődni. A témáink rendkívül komplexek: elindulunk az erdőgazdálkodástól, az alapanyag megtermelésétől a különféle feldolgozási módszereken át egészen a késztermékek tervezéséig és kereskedelméig. Kulcsfontosságú, hogy olyan kiváló minőségű termék szülessen, ami egyszerre tartós és piacképes.”

A több mint 22 országból – köztük az Amerikai Egyesült Államokból – érkező delegációk számára Magyarország és a Soproni Egyetem tökéletes helyszín a tanulásra. A hazai erdők adottságai ugyanis éppen azt a mintát mutatják, amire a világnak most szüksége van.

Prof. Dr. Holger Militz, a németországi Göttingeni Egyetem nemzetközileg elismert professzora kiemelte, hogy a szemünk előtt zajlik az erdők globális átalakulása:

„Manapság világviszonylatban változnak a hagyományok. Korábban a fenyő dominált, de most sokkal több lombos fára van szükségünk. Ez a konferencia az összes döntéshozónak szól. Nyitnunk kell az olyan fafajok felé, mint a tölgy, a bükk, vagy éppen az akác (Robinia), amely itt, Magyarországon is rendkívül nagy mennyiségben és kiváló minőségben áll rendelkezésre.”

A Soproni Egyetem falai között zajló egyeztetések világossá tették: a fa nem egy elavult, múltbéli anyag, hanem a 21. század legfontosabb, környezetbarát high-tech alapanyaga. Az itt bemutatott innovációk garantálják, hogy unokáink is egészséges erdőkben sétálhassanak, miközben modern, tartós és fenntartható fából készült tárgyak veszik őket körül.

forrás: Soproni Egyetem

2026.06.18. / Közlekedési és Beruházási Minisztérium / Jogszabálytervezetek / 2026. június 26-i véleményezési határidő. Az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu email címen fogadjuk.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 225. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a Kormány rendeletben állapítja meg az építési termék teljesítményigazolásának, építménybe történő betervezésének és beépítésének – ideértve a környezeti minősítési követelményeknek való megfelelést is – szabályait.

Az előterjesztés célja az európai uniós szabályoknak való megfelelés. Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és a 305/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/3110 rendelet (a továbbiakban: 3110/2024/EU rendelet) 2025. január 7-i hatálybalépésével jelentős fogalmi újításokat vezetett be az építési termékek vonatkozásában. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) fogalmi környezetének módosítása mellett szükségessé válik új definíciók rögzítése is, melyek közül kiemelkedő fontosságú a használt építési termékek újra beépíthetőségéhez kapcsolódó meghatározások bevezetése is. A használt termékek és az újragyártott termékek fogalmi rögzítésével kiemeljük annak jelentőségét, hogy az ilyen termékek forgalmazásához kapcsolódó elvárások keretei a 3110/2024/EU rendelet szerinti, míg a beépítéshez kapcsolódó elvárások Méptv. 184. §-ban előírtakkal is összhangban lévő, a Kormányrendelet alapján szabályozott tevékenység.

A 3110/2024/EU rendelet bevezetésével egy olyan átmeneti időszak kezdődik el, mely alatt az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet teljes hatályon kívül helyezése fokozatosan történik, összhangban a 3110/2024/EU rendelet alapján megjelenő, Európai Uniós felhatalmazáson alapuló rendeletek fokozatos megjelenésével.

Ezen rendeletek fokozatosan biztosítják a harmonizált termékszabványok cseréjét, valamint fokozatosan vezetnek be termékkövetelményeket. Az átmeneti időszakra a 3110/2024/EU rendelet 2039-ig biztosítja a lehetőséget.

A módosítás elősegíti a 3110/2024/EU rendelet vívmányinak és a Méptv. előírásainak ismeretében a harmonizált műszaki előírások alá nem tartozó termékek esetében releváns nemzeti műszaki értékelés előírásainak oly módon történő korszerűsítését, ami a magyar építési termékek fenntarthatóságát, versenyképességét és megbízhatóságát növelik, ezáltal a magyar építésgazdaságot erősítik.

A módosítás során az építési termékek lényeges terméktulajdonságait összefoglaló 1. melléklet törlésre kerül. A melléklet jelenleg sem biztosít teljeskörűséget, ugyanakkor félrevezető a jogszabályban történő szerepeltetése, mivel a gazdasági szereplők azt gyakran a tárgyi hatály szűkítéseként értelmezik.

Továbbá a Méptv. szerinti, 2028. január 1-ig megvalósuló Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás alapján mindig pontos és aktuális információk lesznek biztosíthatók tájékoztató jelleggel a beépítésre kerülő építési termékekről és a gyártói nyilatkozatában igazolt teljesítményjellemzők típusairól.

A 3110/2024/EU rendelet alapján (71. cikk 5. és 6. pont) a tagállamoknak olyan nemzeti információs rendszert vagy e-mailes listaszolgáltatást kell létrehozniuk, amely a területükön működő gazdasági szereplők, a területükön telephellyel rendelkező műszaki értékelést végző szervek és bejelentett szervezetek, valamint – kérésre – más műszaki értékelést végző szervekés bejelentett szervezetek tájékoztatása céljából minden olyan kérdésben, amely a rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok helyes értelmezése vagy alkalmazása szempontjából lényeges, információt nyújt. A módosítás az előírással kapcsolatosan rendelkezik a nemzeti információs rendszer kialakításáról és működtetéséről.

Azbeszttartalmú árucikkeknek és keverékeknek a gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása az Európai Unióban tilos. A közelmúlt tapasztalatai ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy azbeszttartalmú bányászati termékek természetes eredetű, akár egyes EU-n kívüli bányákból származó előfordulásai esetén a jogszabályi környezet nem nyújt kellő védelmet a beépítési kockázatok ellen. Ezért olyan építési termék, amelyben természetes eredetű azbesztet tartalmazó kőzetek előfordulnak (beleértve krokidolit, amozit, antofillit, aktinolit, tremolit, krizotil tartalmakat is), nem kerülhet beépítésre. Az azbesztmentesség beépítés előtt a rendelkezésre álló szabvány szerinti vizsgálatokkal igazolható.

Tartalmi összefoglaló – Fájl letöltése (pdf, 0.08MB)

Normaszöveg – Fájl letöltése (pdf, 0.17MB)

Indoklás – Fájl letöltése (pdf, 0.05MB)

Hatásvizsgálati lap – Fájl letöltése (pdf, 0.04MB)

forrás: kormany.hu

Magyarországon 2030-ig mintegy 1300 km² kedvezőtlen vagy rossz állapotú élőhelyet kéne helyreállítani, amihez legalább 111 milliárd forintra, 2032-ig pedig legalább 137 milliárd forintra lenne szükség. A számítás 19 korábbi LIFE- és KEHOP-projekt tapasztalataira épül.

Az erdők különösen nagy súlyt képviselnek: a tanulmány szerint 553 km² erdei élőhelyet kellene 2030-ig helyreállítani, ennek költsége 55 milliárd forint, vagyis a teljes összeg mintegy fele. A fajlagos költség az erdők vonatkozásában 100 millió forint/km² (FATÁJ megjegyzés: hektáronként 1 millió forint).

A magyar mintában több erdőhelyreállítási projekt is szerepel szerte az országból: a Life4Oak Forests tölgyes-helyreállítási program, az Őrségi Nemzeti Park „Erdőt, természetesen!” projektje, a Bükki Nemzeti Park őshonos fafajokra építő állományátalakítása, egy zempléni komplex élőhelyfejlesztés, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park és az OAKEYLIFE pusztai tölgyeseket érintő projektjei. Ezekben visszatérő elem az inváziós fajok visszaszorítása, az őshonos fafajok arányának növelése, a természetközelibb erdőszerkezet kialakítása, a vadkár elleni védelem, illetve a holtfa mennyiségének növelése.

A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy a természetvédelemre és a természet helyreállítására elkülönített többletforrásokra van szükség. A szerzők uniós szinten önálló természet-helyreállítási alap létrehozását javasolják. Ez a természetkárosító támogatások kivezetésével és az így felszabaduló összeg átirányításával többletforrás bevonása nélkül finanszírozható lenne. A természet-helyreállítási folyamat biztosítására javasolják a helyreállítási terv összekapcsolását a következő uniós költségvetési időszak tervezésével.

Külön hangsúlyt kap a potenciális földtulajdoni és -kezelési konfliktusok előzetes feltárása, az érintett gazdálkodók ösztönzése és szükség esetén kárpótlása, valamint az érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés.

Erdők esetében ez különösen fontos, mert a védett, Natura 2000 területek természetvédelmi célú helyreállítása sokszor nemcsak pénz, hanem kezelői, tulajdonosi és intézményi együttműködés kérdése is.

A tanulmány angol nyelven készült és letölthető a Magyar Természetvédők Szövetsége honlapjáról.

Ujj Zsuzsanna – természetvédelmi programfelelős, MTVSZ

Az Európai Fűrészipari Szövetség (EOS) Brüsszelben tartotta közgyűlését, amelyet egy kapcsolatépítő rendezvény előzött meg, amelyen az erdőgazdálkodás és a faipari értéklánc különböző területeiről érkező partnerek, valamint politikai döntéshozók vettek részt.

A megbeszélések középpontjában az európai fűrészipar versenyképessége, a nyersanyagokhoz való hozzáférés, valamint az ágazat szerepe állt az európai biogazdaság és az éghajlati célok támogatásában.

Tommi Sneck, az EOS elnöke a résztvevőkhöz intézett beszédében hangsúlyozta az ágazaton belüli együttműködés fontosságát, és megerősítette a fűrésztelepek stratégiai szerepét a megújuló, fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagok beszállítóiként.

A nyersanyag-ellátás továbbra is központi kérdés

A közgyűlés egyik központi témája a nyersanyag-ellátásra nehezedő egyre növekvő nyomás volt.

Az EOS több tényezőre is rámutatott, amelyek e nyomás hátterében állnak, többek között az éghajlatváltozásra, a kártevőfertőzésekre és azokra a politikai fejleményekre, amelyek befolyásolhatják a faanyag-forrásokhoz való hozzáférést.

A szervezet hangsúlyozta, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak és az erdővédelemnek kéz a kézben kell járnia az európai iparágak számára biztosított, megújuló nyersanyagok stabil ellátásának garantálásával.

A fűrészipari szektor számára egyértelmű volt az üzenet: az erdőpolitikát, az éghajlatpolitikát és az iparpolitikát jobban össze kell hangolni, ha Európa azt akarja, hogy az erdőalapú iparágai továbbra is befektessenek és innováljanak.

A lombosfa-szektor sajátos kihívásokkal szembesül

Maria Kiefer-Polz, az EOS keménylombos-ágazatért felelős alelnöke kiemelte a keménylombos-szektor (vagyis ami nem fenyő) előtt álló sajátos kihívásokat.

Ezek közé tartozik a rönkök régóta fennálló hiánya és a csökkenő belföldi fogyasztás. Ugyanakkor kiemelte a lombosfa-erőforrások által kínált jelentős lehetőségeket, különösen az építőiparban és más magas hozzáadott értékű alkalmazásokban.

A vita az európai lombosfa-ipar egy szélesebb körű kihívását tükrözi: hogyan lehetne erősíteni a keresletet és az értékteremtést, miközben biztosítják, hogy a rendelkezésre álló lombosfa-erőforrásokat olyan alkalmazásokban használják fel, amelyek hosszú távú gazdasági és környezeti előnyökkel járnak.

A lombosfa-ágazat kiemelt kérdései

• A rönkfa tartós hiánya
• A belföldi fogyasztás csökkenése
• A lombosfa felhasználásának növelése a magas hozzáadott értékű alkalmazásokban
• Lehetőségek az építőiparban és más hozzáadott értéket teremtő ágazatokban

Az EU-politikai kérdések megvitatása a Bizottság képviselőivel

A közgyűlés az EU-jogszabályok ágazatra gyakorolt lehetséges hatásaira is összpontosított.

Frida Sund Falkevik, az Európai Bizottság DG CLIMA főigazgatóságának képviselője bemutatta a LULUCF-rendelettel kapcsolatos legújabb fejleményeket, valamint a 2030 utáni jövőbeli uniós éghajlat-politikai keretrendszert.

A résztvevők emellett friss információkat kaptak Gonzalo González Juradótól, a DG ENVI főigazgatóság képviselőjétől az új madárvédelmi irányelvvel kapcsolatos útmutatásról, valamint a madár- és élőhelyvédelmi irányelvek jelenleg folyó stressztesztjéről.

Az EOS szerint az előadások alapot szolgáltattak a tagok közötti konstruktív és előremutató eszmecseréhez, lehetővé téve számukra, hogy megvitassák az említett jogalkotási irányelvek lehetséges következményeivel kapcsolatos aggályaikat.

Az éves jelentés enyhébb termelési tendenciát mutat

Az EOS hivatalosan is bemutatta éves jelentését, amely áttekintést nyújt az európai fűrészipar piaci fejleményeiről, politikai tevékenységeiről és legfontosabb eredményeiről.

Az EOS-tagok által megosztott adatok szerint a fűrészáru-termelés az EOS-országokban 2025-ben 1,5%-kal csökkent, és a kihívásokkal teli piaci körülmények miatt 2026-ban várhatóan ismét enyhe visszaesés következik be.

Az európai építőipari piacok továbbra is visszafogottak, ami nyomást gyakorol a keresletre. A fenyő-termelés 2021-ben érte el csúcspontját, majd az azt követő két évben körülbelül 10%-kal esett vissza.

2023 óta a termelés viszonylag stabil maradt, de a világjárvány előtti szintnél alacsonyabb szinten.

A lombosfa-ágazatban hasonló a helyzet. A lombosfa fűrészáru termelése 2025-ben 0,2%-kal volt magasabb, mint 2024-ben, miután a 2021-es csúcsot követően jelentős visszaesés következett be. A termelés várhatóan enyhén növekedni fog 2026-ban.

Szegmens 2025-ös alakulása és a 2026-os kilátások

Fűrészelt fenyő: A termelés 1,5%-kal csökkent; várhatóan ismét enyhén visszaesik

Fűrészelt lombosfa: A termelés 0,2%-kal nőtt; várhatóan enyhén növekedni fog

Fókuszban az építőipar és az erdészeti erőforrások

Az éves jelentés további kiemelt részei között szerepel egy fejezet az európai építőipari piacokról, amely számos európai országban elemzi a fa építőanyagok piaci részesedését.

A jelentés emellett átfogó áttekintést nyújt az EOS elmúlt évi érdekképviseleti tevékenységeiről, valamint egy fejezetet szentel a nyersanyag-ellátásnak.

Ez a fejezet összefoglalja a FOREST EUROPE „Európa erdeinek állapota 2025” című kiadványának megállapításait. Az EOS szerint a jelentésből kitűnik, hogy az európai erdők állománytérfogata összességében továbbra is növekszik, és továbbra is bőven a fenntartható határokon belül marad.

Az erdők élőfatömege továbbra is növekszik, mivel az éves növekmény következetesen meghaladja a fakitermelés mértékét.

Egyértelmű üzenet a közgyűléstől

A közgyűlés egy egyértelmű üzenettel zárult: Európának olyan politikákra van szüksége, amelyek védik az erdőket, támogatják a fenntartható erdőgazdálkodást, biztosítják a nyersanyagokhoz való hozzáférést, és lehetővé teszik az erdőalapú értéklánc számára a beruházásokat és az innovációt.

Az EOS szerint a fűrészipar hozzájárulhat Európa éghajlati és ipari céljainak eléréséhez, de ehhez olyan politikai feltételekre van szükség, amelyek egyaránt elismerik az erdők ökológiai szerepét és a megújuló faalapú anyagok gazdasági szerepét.

Forrás: EOS – Európai Fűrészipari Szövetség / fordaq

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban nyílt meg 2026. június 17-én, szerdán, Az erdő a jövőnk záloga című új állandó kiállítás, amely az erdőgazdálkodás történetét, a modern erdészeti munkát és az erdők természetvédelmi, rekreációs szerepét mutatja be. A tárlat a hagyományos erdészeti eszközök és munkafolyamatok mellett már a XXI. század kihívásaira is reflektál: helyet kap benne a természetközeli gazdálkodás, a klímaváltozás hatása, valamint az erdők egyre fontosabb közjóléti funkciója is.

A megnyitót követően Ferencz Zoltánnal, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkárával villáminterjúban beszélgettünk arról,

• hogyan alakíthatja át a klímaváltozás a magyar erdőgazdálkodást,
• miért szorítanák vissza a tarvágásokat,
• és milyen jövő várhat a hazai erdőkre az előttünk álló évtizedekben. 

El kell tüntetni a tarvágást

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egyértelművé tette nemrégiben, hogy fel akarja számolni az ipari szemléletet az erdészetben, moratóriumot hirdetne a védett erdők fakitermelésére, és leállítaná a tarvágásokat. Helyettes államtitkárként ön hogyan fogja ezt átvinni a gyakorlatban az erdészeknél, mennyire állnak készen egy ilyen radikális leállásra?

Ez nem radikális leállás. Azt kell látni, hogy az erdőknek jelen pillanatban már csak a nyolcvan százaléka van gazdasági rendeltetés alatt. Nekünk nem ezt az arányt kell megváltoztatnunk, hanem a vágási szemléletet.

El kell tüntetnünk a tarvágást, mert ha tarra vágod az erdőt, és megjön a nyár, mindegy, milyen kis növény van alatta, az el fog száradni.

Mi ötven–hatvan éves szálalóvágásokat, örökerdő-technológiát fogunk bevezetni. Ki kell vennünk a fát, mert olyan nincs, hogy teljesen otthagyjuk az erdőt.

Ez bevált módszer?

Ezek már kitalált módszerek, már látható számok vannak Magyarországon, és tanítjuk egymást az erdészekkel. Van, aki előrébb jár, mint a Pilisi Parkerdő, és van, aki kicsit hátrébb. Ezek az új módszerek bevezetés alatt állnak. Egy biztos, Gajdos László miniszter úr jól mondta, és meg is fogjuk csinálni: 

az erdészeti ágazat jelen pillanatban nyereségérdekelt, ezen biztosan változtatni fogunk, és eltoljuk a működést nonprofit irányba.

De az, hogy az erdőkkel dolgozzunk, nem változik meg. Nyilván lesznek nagyon védett szentélyerdők, ahol tényleg nem nyúlunk semmihez, de az erdők zömében kellenek a módszerek, amelyekkel biztosítjuk a jövőt.

Gajdos László miniszter szerint az állami erdészetekben a fakitermelés helyett az ökológiai szemléletnek kell győznie. Miből fognak így élni és működni ezek a társaságok, ha kivesszük a kezükből a tömeges fahasznosítást?

Ahogy az előbb is utaltam rá, itt csak a piac egy részéről beszélünk. Magyarországon nagyjából 3,5–3,9 millió köbméter fakitermelés várható. Ennek nagyjából a fele van az állami erdőgazdaságoknál, a másik fele pedig a magánerdőknél, a vízügynél és a nemzeti parkoknál realizálódik.

Ehhez mennyire kell átalakítani a teljes finanszírozást?

Mindent át kell alakítani. Az óriási gépek nem mehetnek be az erdőbe. Másféle európai uniós finanszírozásokat kell adnunk, másféle erdőtelepítési módszereket és kísérleteket kell elindítanunk, valamint új csemetekerteket kell létrehoznunk.

Vannak erre már tervek?

Persze, megvannak a térségi terveink.

Mit lehet tudni a részletekről?

Azt, hogy szeptember 30-áig bejött a vágási moratórium a védett és fokozottan védett Natura 2000-es területekre. Közben készítjük azokat az ajánlásokat a nemzeti parkoknak és a magánerdészeteknek, hogy hogyan nyúljanak még az idei tervekhez, és hogyan építsük fel az új ökológiai szemléletben a 2027-es terveket. 

Ez nagyon szofisztikált módszer, mert együtt kell dolgozni az erdőtervezőkkel, a természetvédőkkel és az erdészekkel. Három szaktudásnak kell konszenzusban lennie, hogy ez pozitívan alakuljon. Erre most tesszük le a javaslatokat. Az erdőgazdaságok átalakítását eldöntöttük, a kötelező turizmusban próbáljuk megvalósítani a feladatokat. Rajta vagyunk, hiszen ez a társadalmi elvárás.

Most változni fog a világ

Azt szokták mondani, hiába ültetünk rengeteg fát, ha közben nincs elég csapadék és fogy a talajvíz.

Képzeljük el az erdőt úgy, mint egy álló ernyőt: vannak benne fűzfák, kis fák és nagy fák, amiken fennakad a pára. Ha nem azt csinálod, hogy leveszed a tetejét, és a nap besüt, hanem egyesével veszed le a fákat úgy, hogy a terület mindig árnyékban marad – mint a templomtorony árnyékában –, akkor az erdő megtartja a páratartalmát és a nedvességet.

Ez az a technológia, amivel meg tudjuk hosszabbítani az erdő életét, és akkor fel tudnak jönni a kicsik is. Mert ha a régi módszereket folytatjuk, az erdő képtelen lesz a megújulásra.

Itt jön be a munka másik része, a vízmegtartó projektjeink, ahol a fák is segítenek megtartani a vizet. Elzárjuk a völgyeket, hogy ha nagy eső van, ott maradjon a víz, és segítse az erdőt. Minden olyan trükköt és okosságot bevetünk, amit az emberiség már tud, és máshol sokat alkalmaztak, csak nálunk eddig nem kellett. Nekünk ezt most kell megtanulnunk, mert a mai csapadékviszonyok már teljesen mások, mint harminc évvel ezelőtt.

A kiállítás szerint az erdő a jövő záloga, de ha a klímaválságot vagy a száradó fákat nézzük, akkor most zálogunk van, vagy inkább óriási adósságunk a jövő felé?

Óriási feladatunk van. Azt kell ebből megérteni, hogy az erdő néma: mindennel kölcsönhatásban van és állandóan változik. Ezért mondtam, hogy ez a munka már inkább tudomány, mint klasszikus erdészet. Bevonjuk a tudósokat, jönnek az erdészeink, akik látják tő mellett, hogy mit kell csinálni, és szabályozási oldalról is beszállunk, mert egy kísérletező fázis következik.

Magyarország déli részén már látszik, hogy változik a klíma, az ott lévő, eddig nagyon nagy biztonságot és nyugalmat adó erdőink elkezdtek száradni. Most csináljuk azokat a módszereket, amiről meséltem: a biodiverzitást, a sokféleséget, a sokféle szintet tesszük be az erdőkbe. El is kezdtük már a munkát annak érdekében, hogy harminc év múlva sokkal jobb erdőink legyenek. A klímaváltozást most követjük le, mert ha őszinte akarok lenni, elrohant mellettünk, és újra kell tanulnunk a szakmát. Újra is tanuljuk. Például 2014-ben még kivették az erdőtörvényből a kísérleti erdőt mint metódust és lehetőséget, pedig van, amire most tényleg nincsen kész válaszunk.

Mire nincs most azonnali válasz?

Hogy milyen fát kell odatenni, lesz-e elég víz, vagy hogy a termőhely hogyan fog alakulni. Lehetőséget kell adnunk az ott lévő embereknek, hogy kitalálják a megoldást. A tudósok ma már ismerik a fák DNS-rendszerét is, ugyanúgy, mint a humángenom-projektnél. Már tudják a szárazságtűrő DNS-eket, és azt is, hogy mit kell csinálni belőle.

Itt most változni fog a világ. Dolgozni fogunk az őshonos fajokkal, de kísérletképpen délebbi fajokkal is, és fel kell építenünk az új állományokat. Öt gyerekem van, úgyhogy van bennem küldetéstudat, hogy ők még olyan örökséget kapjanak tőlünk, amilyet mi kaptunk. De ez most tényleg nehezebb, mert a csapadékhelyzet megváltozott, ezt mindenki hallja és látja.

forrás: Index

A vendégeket Dr. Estók János főigazgató köszöntötte. A kiállítást Ferencz Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Gáspár László főmuzeológus, a kiállítás kurátora tárlatvezetést tartott a megjelenteknek. Az ünnepi alkalmon Fülep Márk fuvolaművész lépett fel.

A tárlat rendszerezi az erdőgazdálkodási munkaműveleteket, megjelenítve a természetvédelem, a közjólét és a rekreáció elveit, és interaktív, érzékletes formában mutatja be a hazai erdők kincseit. Emellett a kiállításon hangsúlyosan szerepel a kutatás és a társadalmi szerepvállalás témaköre is – hangzott el a szerdai kiállításmegnyitón.

"Régen az erdő a mindennapi túlélés, az élelemszerzés terepe volt, ma pedig a klímavédelem, a vízbiztonság, a talajbiztonság és a jövő generációinak életminőségét meghatározó stratégiai erőforrás" - hangsúlyozta Ferencz Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkára.

"Az elmúlt évek közvéleménykutatásai világosan megmutatták, hogy a magyar társadalom számára a környezet ügye az egyik legfontosabb kérdéssé vált. (…) Ez az igény találkozott a kormányzati szándékkal, létrejött az önálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium, mely felel Magyarország élő környezetének fenntartható szabályozásáért, kezeléséért és fejlesztéséért" - emelte ki Ferencz Zoltán.

A helyettes államtitkár a jövő erdőinek fenntartható működési keretei közé sorolta az ökológiai stabilitás és ellenállóképesség, valamint a víz- és a talajbiztonság kérdését, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság témakörét, a folyamatos társadalmi kommunikációt, illetve a tudomány, a szakma és a civil szervezetek képviselői által közösen kialakított szabályozási rendszer kialakítását.

"A világ, amelyben az erdők élnek, gyorsabban változik, mint valaha. A klímaváltozás nem távoli fenyegetés, hanem mindennapi valóság: hosszabb aszályok, szélsőségesebb időjárás, új kártevők, átalakuló élőhelyek a jellemzők. Az erdő csendje ma már nemcsak békét hordoz, hanem figyelmeztetést is" - szögezte le Ferencz Zoltán. (MTI)

A kiállítás az erdőt a magyar nemzeti zöldvagyon alapelemeként mutatja be. Az erdő egyszerre ökológiai rendszer, szénmegkötő infrastruktúra és megújuló erőforrás. Emellett a turizmus, az oktatás és a kutatás tere, illetve összetett társadalmi kérdés is.

A tárlat gazdag tárgyi anyagon keresztül idézi fel az erdőgazdálkodás történetét és az erdészek mindennapi munkáját. A rendezők 21. századi szemléletű, interaktív kiállítást alkottak. Külön hangsúlyt kapott az erdei rekreáció és a szabadidős tevékenységek bemutatása.

A kiállítás üzenete világos. Erdeink nemcsak a múlt örökségét őrzik, hanem a jövő zálogát is jelentik. A klímaváltozás új kihívások elé állítja a hazai erdőket. A jövő ezért a változást jobban tűrő, őshonos fafajokat és a klímához alkalmazkodó erdőművelési módszereket kíván.

Egyesületünk számára külön öröm, hogy a kiállításon önálló tárlót kaptunk. Az Országos Erdészeti Egyesület az erdész szakma legrégebbi társadalmi szervezete, amely 1866 óta szolgálja a hazai erdőket. A tárlóban történeti kiadványok, érmek és jelvények idézik fel az egyesület gazdag múltját, emellett az Erdészeti Lapok korábbi számai is helyet kaptak benne. A folyóirat 1862-ben indult, megjelenéséről pedig 1873 óta folyamatosan Egyesületünk gondoskodik.

„Az erdő a jövőnk záloga” mostantól állandó tárlatként várja a látogatókat a Vajdahunyadvárban. A családbarát, élményközpontú kiállítás egyaránt szól a szakmai közönséghez és a legfiatalabbakhoz.

Forrás, fotók: OEE / Hasulyó Péter

A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 616 000, a nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot ért el, 9,1, illetve 11,1%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

2026. április:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200 forint volt, 9,0%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A nettó átlagkereset 541 200 forintot ért el, ez 11,2%-kal magasabb volt, mint 2025 áprilisában. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett 2 gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 711 400 forint volt, ami 8,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 705 000, a költségvetésben 720 200, a nonprofit szektorban 747 000 forintot tett ki, 8,0 és 9,8, illetve 7,9%-kal nőtt egy év alatt. A költségvetési szektor átlagot meghaladó keresetnövekedését az előre ütemezett béremelések magyarázzák.

A reálkereset 8,9%-kal nagyobb lett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,1%-os növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 616 000 forintot ért el, ami 9,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot tett ki, ez 11,1%-kal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.

A keresetek alakulása

* Az évkezdettől kumulált átlagkereset jelentős emelkedését a 2026 januárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (ún. fegyverpénz) határozza meg. A juttatás a költségvetés – elsősorban a közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ág – bruttó átlagkereset-növekedésére hatott jelentősen

forrás: KSH 06-17

Az útvonalon hat tematikus tábla mutatja be a térségre jellemző flórát és faunát, az erdőgazdálkodó feladatait, illetve a helytörténeti érdekességeket. A sétaút több pontján pihenőpad és asztal van elhelyezve, nagyjából középtávon, a régi vadászház helyén található egy filagória és tűzrakó hely is, mely önálló úti célként is felkereshető. Az útvonal mentén nincsenek szeméttárolók, az erdészek azt kérik a túrázóktól, hogy vigyék magukkal a keletkező hulladékot.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye állami tulajdonú erdőterületeinek nagy részét kezelő NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója, Hidas Tibor azt mondta: folyamatosan azon dolgoznak, hogy az erdőgazdálkodás bevételeiből tudjanak ökoturisztikai célokra is forrásokat juttatni. Debrecenben és Nyíregyházán kiemelt ökoturisztikai központokat, illetve erdei iskolákat tartanak fenn, de nagyon szeretnék, hogy minél több kisebb városban, kisebb községben jelen legyenek, akár egy játszótér, egy sétaút, egy filagória megépítésével, fenntartásával. 

Szabó Csaba, Téglás polgármestere arról beszélt, hogy a 4-es út elkerülő szakaszának nyomvonala úgy lesz kialakítva, hogy elkerüli a várost, illetve az Angolkertet is. Így amikor az megépül, az erdő teljes mértékben a város részévé válik. A korábbi Degenfeld birtok legértékesebb, mintegy 130 hektáros területe 2010 nyarán nagy mértékű viharkárt szenvedett. A Hajdúhadházi Erdészet mára befejezte a kárfelszámolást és a károsodott erdőrészletek felújítását, ahol a cél a termőhelynek megfelelő, változatos, őshonos erdőállományok kialakítása volt.

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.

A tizedik részből kiderül, hogy miért hasonlítanak az ezüsthárs tulajdonságai egy gyerekére, mennyiben különbözik az erdők vízgazdálkodása az emberekétől, és hogy egy erdei séta alkalmával mit tanulhatunk a család és a közösség megtartó erejéről.

Indulj el a fák közé, kapcsold ki a külvilágot, és találj magadra a természetben!

Lásd meg a fától az erdőt, és válj te is törzsvendéggé Magyarország erdeiben a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség új sorozatával!

Tarts velünk, kövesd a Törzsvendég epizódjait hétről hétre, szerda esténként a Kultúrapont YouTube-csatornáján!

forrás: Petőfi Kulturális Ügynökség / kultura

Célunk, hogy Magyarországon a 16-24 év közötti fiatalok foglalkoztatási aránya elérje az élenjáró uniós országok szintjét. Ennek érdekében szükséges a fiatalkori inaktivitás csökkentése, valamint a korai munkatapasztalat- és munkajövedelem-szerzés elősegítése. A nyári diákmunka program a területi, települési önkormányzatoknak és önkormányzati alaptevékenységet végző intézményeiknek, továbbá egyházi jogi személyeknek, illetve a mezőgazdaság, a turizmus és vendéglátás, valamint az erdőgazdálkodás területén működő vállalkozásoknak is támogatást nyújt a július-augusztus hónapokban foglalkoztatott diákok bruttó béréhez, így ezek a szervezetek a nyári hónapokra megnövekedő munkaerő-igényük kielégítésére előnyben részesíthetik a diákokat, egyetemi hallgatókat (a továbbiakban: diákok).

A nyári diákmunka programba azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik:

• 16 – 25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok
• szolgáltatást kérőként kérték nyilvántartásba vételüket és
• foglalkoztatásra irányuló vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendelkeznek.

A munkáltatónak nyújtott bértámogatás összege szakképzettséget igénylő munkakör esetében fejenként 279 900 Ft, szakképzettséget nem igénylő munkakör esetében 242 100 Ft lehet. 

A diákok 2026. június 17-től regisztrálhatják magukat a programra, és a munkáltatók támogatási kérelmeiket a 2026. július 1. – 2026. augusztus 31. közötti időtartamban kezdődő és befejeződő, határozott idejű foglalkoztatás vonatkozásában nyújthatják be a székhely, telephely, vagy a munkavégzés helye szerint területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz.

Részletesebb felvilágosításért kérjük, tekintse át a támogatás igénybevételéhez készült hirdetményt, illetve forduljon a járási (fővárosi kerületi) hivatalok munkatársaihoz!

Kapcsolódó tartalmak:

Hirdetmény_Nyári_diákmunka_2026

Kérelem_Nyári_diákmunka_2026

Elszámoló_lap_2026

Összeférhetetlenségi_nyilatkozat_2026

Nyilatkozat_csekély_összegű_támogatás_esetén_2026

forrás: NFSZ