Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2026. július 29.

-> 434 976 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2025: eddig a napig a leégett terület 346 836 hektár volt)
-> 1 407 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2025: eddig a napig a tüzek száma 1 467 volt)
-> 17,98 Mt (millió tonna) az idén kibocsátott CO2.
(2025: eddig a napig a CO2-kibocsátás 8,48 Mt volt)
-> Magyarországról idén eddig 9 tűzesetet jelez (508 hektárnyi területtel) a rendszer.
(2025. egész évben összesen: 6 eset, 666 hektáron).
lásd ->https://forest-fire.emergency.copernicus.eu/apps/effis.statistics/estimates/HUN

Az adatokat nyárig havonta, aztán minden szerdán frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

Tűzveszély-előrejelzés július 29. és augusztus 5. között

Rendkívül szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak Nyugat- és Közép-Európa nagy részén, amelyek leginkább Franciaországban és az Észak-Olaszországig nyúló Alpok-ív mentén, valamint a Brit-szigeteken és Írországban koncentrálódnak. Ezeket a területeket szélsőséges időjárási körülmények veszik körül, kiterjedve az Ibériai-félszigetre, a Balkánra és Észak-Afrika egyes részeire.
Nagyon magas a tűzveszély Skandinávia déli részén, Kelet-Európa egyes területein, valamint Észak-Afrika további területein. Magas vagy közepes tűzveszély jellemzi Kelet-Európa és Törökország szórványos területeit.
Kelet-Európában és Skandináviában továbbra is alacsony a tűzveszély.

forrás: EFFIS

A tervezett menetrend:
07.18. -> 105. adás – Dr. Sárvári János, az OEE könyvtárának őre

07.19. -> 106. adás – Dr. Busics György c. egyetemi tanár

07.25. -> 107. adás – Traxlerné Miléder Zsuzsanna tanulmányi előadó

07.26. -> 108. adás – Dr. Wilfing László egyetemi adjunktus

08.01. -> 109. adás – Dr. Divós Ferenc egyetemi tanár

08.02. -> 110. adás – Hipságh Gyöngyi oktatásszervező, könyvtáros

Az új epizódok az adott napon 16 órától érhetők el a Soproni Egyetem YouTube-csatornáján, ahol a nézők a korábbi portrébeszélgetéseket is visszanézhetik.

https://www.youtube.com/playlist?list=PL7ZzckRutpJIGtsR5e5sMI0bUvndxSNnq

Forrás: SOE

Szerdára virradóra ismét fellángoltak az erdőtüzek Délnyugat-Franciaországban, miközben a régió újabb, 40 fokos hőhullámra készül – írja a BBC. 

A tengerpart és Bordeaux között tizennégy olyan településen csaptak fel ismét a lángok, ahol korábban azt hitték, hogy sikeres volt az oltás.

Bordeaux-ba látogatott Emmanuel Macron francia államfő is, aki azt mondta, hogy a következő hetek nehezek lesznek, és kitartásra van szükség. A pusztítás példátlan: Franciaországban eddig 240 lakóház vált a tűz martalékává, a Bordeaux környékén leégett erdőterület nagysága pedig megközelíti Budapest méretét. 

Az erdőtüzek már július közepén próbára tették a franciákat, akkor a Párizstól ötven kilométerre található híres Fontainebleau-i erdő égett.

Spanyolországban a március és július között bekövetkezett természeti csapások miatt kedden a kormány több mint kétszáz területet nyilvánított katasztrófa sújtotta övezetté. A tájékoztatás szerint az érintett térségek között van több erdőtűztől felperzselt terület is Madrid, Kasztília és León, Kasztília-La Mancha és Valencia tartományokban, valamint ide sorolták az andalúziai Los Gallardost is, ahol két héttel ezelőtt 13 ember vesztette életét erdőtűzben.

Ég az erdő egy görög turistaparadicsomban

Szerdán reggel a görög média is rossz híreket közölt: erdőtűz pusztít a turisták által közkedvelt égei-tengeri Párosz szigetén. A tűzoltók órák óta próbálják megfékezni a lángokat, és arra kényszerültek, hogy több településről evakuálják az embereket. Az alacsony növényzet kedden gyulladhatott meg, a gyorsan terjedő lángok miatt félelmükben sokan a tengerpartra menekültek.

Az oltást ráadásul megnehezíti, hogy erős szél fúj Pároszon, és a prognózisok szerint ez nem is fog változni. A nyáron turisták ezrei által felkeresett Agkairia falu van a legnagyobb veszélyben.

Még ennél is nagyobb baj, hogy szinte nincs olyan régiója Görögországnak, ahol nincs tűzriasztás, az ötfokozatú skálán négyes szintű riasztás van érvényben Krétán, Leszboszon, Híoszon, Számoszon és Ikárián. Athénban és a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén is felkészültek a legrosszabbra, és hármas szintű riasztást adtak ki az erdőtüzek veszélye miatt.

Az elmúlt években több nagy tűzvész pusztított Görögországban, ezek közül a 2023-as volt a legsúlyosabb, a katasztrófa Évrosz prefektúrát érintette. A tűz 16 napig tombolt és több százezer hektárnyi növényzetet pusztított el. 

Szakértő: nincsenek mágikus megoldások   

„Nem az a lényeg, hogy miért ég”, így válaszolt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke lapunk azon kérdésére, hogy vajon mi állhat a tűzvészek hátterében.

A professzor úgy fogalmazott: abban a feltevésben, hogy gyújtogatás vagy öngyulladás okozta-e az erdőtüzet, tipikusan a mi gondolkodásmódunk tükröződik. Bizonyos ökoszisztémákban, így például a tajgán vagy a mediterráneumban természetes az öngyulladás. 

A CEU professzora szerint az lenne a legfontosabb, hogy olyan állapotban legyen ez az ökoszisztéma, hogy minél kisebb eséllyel történjen meg ez.

Ezt egyféleképpen lehet elérni: nedvesen kell tartani a talajt és a növényzetet. Ehhez pedig a kulcs egyértelmű: meg kell állítani a klímaváltozást!

Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy amíg egyre nagyobb az aszály, a hőség és a szárazság, továbbá az időjárás rendszeres jellemzője az erős szél, addig a mediterráneum mellett Magyarországot is fenyegeti a tűzveszély.

Mint fogalmazott, annyira “rohan előre a klímaváltozás, hogy rövid távon nem lehet beavatkozni„. “Szeretnénk, ha lennének mágikus megoldások, de nincsenek”, egy egész országot nem lehet megöntözni.

Többször alakult ki már súlyos a helyzet az erdőtüzek miatt és nem kizárólag Európában, elég 2025 januárjára, Los Angelesre és a Kaliforniában tomboló erdőtüzekre gondolni, és arra, hogy akkor pár óra alatt a legnagyobb influenszerek házai váltak a tűz martalékává, hívta fel a figyelmet a klímakutató. 

A tények makacs dolgok 

A víz fogy, a vízkészletek a Mediterráneumban az átlagosnál is jobban apadnak, ha nagy a hőség, még nagyobb a párolgás, így nő a veszélye annak, hogy tűz pattan ki, ez egy ördögi kör – magyarázta.

A kutató a viszonylag gyors védekező megoldások között említette a tűzbiztos építkezést, köztük passzív házak építését, utalva arra, hogy Kaliforniában szinte kizárólag ezek az épületek maradtak épségben a tűzvész után. Fontos a riasztási rendszer kiépítése is, amivel életeket lehet menteni, de a leégett házakat, erdőket, az elpusztult vagyonokat nem lehet pótolni.

Tettünk már lépéseket, de ez még kevés

A klímakutató a magyarországi jó példák között említette, hogy itthon az áramtermelés 30 százaléka napenergiából származik. Álláspontja szerint ezzel nagyon sokat teszünk a környezetünkért, de még mindig nem eleget.

Egyre többen vásárolnak légkondicionáló berendezéseket, de ezek használata tovább forrósítja a városokat. Lehet, hogy áldozatot kell hoznunk: ha kevesebbet használjuk a légkondit, az rövid távon kellemetlen, de hosszú távon kíméljük a környezetünket, fűzte hozzá.  

Legyen egy busz a háttérkép a Facebookon

Ürge-Vorsatz Diána szerint mi, egyszerű állampolgárok is sokat tehetünk a klímaváltozás ellen. A légkondi visszafogásán túl nappal tartsunk minden ablakot csukva, éjjel pedig nyitva, nappal kívülről árnyékoljunk. És ha tudunk, ültessünk fákat az ablakok elé, mert a fa hűt és növeli a páratartalmat.

A parkolóhelyeket fák telepítésével árnyékoljuk, repüljünk minél kevesebbet és akkor sem nagy távolságra, utazzunk a környező országokba nyaralni, használjuk a tömegközlekedést, biciklizzünk minél többet, és lehetőség szerint keveset autózzunk, sorolta.  

És ne a tengerparti nyaralás legyen a menő, inkább tegyünk ki egy egyszerű buszos utazást háttérképnek a Facebookra (ezzel arra utalt, hogy inkább a tömegközlekedést használjuk az egyéni helyett). 

Szerinte a táplálkozás is nagyon fontos, fogyasszunk kevesebb húst. Gyűjtsük szelektíven a szemetet, a szürke vizet pedig (ez például egy háztartásban részben a zöldség vagy a gyümölcs megmosásával keletkezik) gyűjtsük össze, és locsoljuk meg vele a növényeinket –  ezzel is csökken az ökológiai lábnyomunk.

Ha ezt a pár tanácsot megfogadjuk, akkor már mi magunk is sokat tettünk a klímaváltozás megállításáért, fejtette ki az IPCC alelnöke.

forrás: PrivátBankár

A tárcavezető hétfői Facebook-bejegyzésben kiemelte, az új, átmeneti időszakra szóló tisztséget nem azért hozták létre, hogy a kormány irányítsa a kamarát, hanem pont ellenkezőleg, hogy a köztestület átalakulása jogszerűen, átláthatóan és a gazdák érdekeit szem előtt tartva történjen.

A kamarai biztos olyan kérdésekre is választ keres majd, hogy miért került évente 2,5 milliárd forintba a JÉGER (jégkármérséklő) rendszer működtetése, miközben ugyanazt a szolgáltatási tartalmat 1,9 milliárd forintért vállalta a NAK.

„Jogosan merül fel a kérdés, vajon hová, kihez került az a 600 millió forint évente?”

– tette fel a kérdést Bóna Szabolcs.

A kamarai biztos feladatai közé tartozik majd a szervezet gazdálkodásának átvilágítása: betekinthet a kamara irataiba, tájékoztatást kérhet a vezetéstől és a munkatársaktól, valamint minden szükséges információt beszerezhet a vizsgálat lefolytatásához.

Ellenőrzi, hogy a kamara a törvényben előírt feladatait ellátja-e, valamint hogy a közpénzeket, a hazai és uniós forrásokat szabályosan használja-e fel.

A kamarai biztos a vizsgálatok eredményeiről jelentést készít az agrárpolitikáért felelős miniszter számára, emellett biztosítja, hogy az átmeneti időszakban a közfeladatok zavartalanul működjenek, hogy az új, demokratikusan megválasztott kamarai vezetés átláthatóan működő szervezetet vehessen át – közölte Bóna Szabolcs.

Mint fogalmazott egy átláthatóan működő, demokratikus agrárkamara a magyar agrárium érdeke, a kamarai biztos pedig az átmenet egyik legfontosabb láncszeme.

forrás: MTI 07-27

A Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőséghez 14.40 óra körül érkezett a bejelentés a 112-es segélyhívószámra. A helyszínre a váradi tűzoltóság hat egységét riasztották, köztük egy SMURD mentőegységet.

A tűzoltók kiérkezésekor a lángok már teljesen elborították a csarnokot, a helyiség sűrű füsttel telt meg, és fennállt annak a veszélye, hogy a tűz átterjed a szomszédos épületre is.

A beavatkozást nehezítette, hogy a csarnokban nagy mennyiségű éghető anyagot tároltak, ami gyorsította a tűz terjedését.

A tüzet 15.35 óra körül sikerült körülhatárolni, majd mintegy 35 perccel később teljesen eloltották.

Az oltást követően a tűzoltók az esetleges rejtett tűzfészkek felkutatásán, valamint a tűz által okozott károk felszámolásán dolgoztak.

forrás: BihariNaplo

Az idei nyáron Spanyolországban több tízezer hektárt felperzselő tüzek ismét napirendre tűzték a visszatérő vitát: szükség van egy nagy politikai megállapodásra, hogy szembe lehessen nézni egy olyan fenyegetéssel, amely az Ibériai-félszigeten évről évre erősödik.

Idén eddig több mint 150 000 hektár égett le, ami hatszorosa az egy évvel korábbinak, és a félsziget középső részén pusztító nagy tüzek miatt több mint 90 000 embert kellett kitelepíteni vagy otthonába zárni. A kormányfő, Pedro Sánchez ismét felszólított egy „nagy állami paktumra az éghajlati vészhelyzettel szemben”, egy olyan javaslatra, amelyet már korábbi tűzszezonok idején is napirendre tűzött.

A megállapodás azonban mindmáig nem született meg.

Az országos paktum ötlete nem új keletű. A 2025-ös nyári tüzek után a kormány bejelentette, hogy kezdeményezi az éghajlati vészhelyzet mérsékléséről és az ahhoz való alkalmazkodásról szóló állami szintű, pártok feletti megállapodást, amelynek célja, hogy a közigazgatás minden szintjét, a parlamenti frakciókat, a tudományos közösséget és a szociális partnereket bevonja egy közös stratégiába az olyan szélsőséges jelenségekkel szemben, mint a tüzek, az aszályok vagy az árvizek.

A Néppárt akkor elutasította az indítványt. Szóvivőjük, Ester Muñoz úgy fogalmazott, hogy a paktum „puszta füstfüggöny”, amely »nem oltja el a tüzeket, és nem nyújt megoldást az embereknek«, míg Alberto Núñez Feijóo egy alternatív megközelítést védett, amely egy átfogó tűzvédelmi tervre épülne, például az erdőgazdálkodás megerősítésére, a gyújtogatókra kiszabott büntetések szigorítására, egy országos gyújtogató-nyilvántartás létrehozására és a közigazgatások közötti jobb koordinációra.

Feijóo az idén nyáron, a navalcarnerói előretolt irányítóponton tett látogatása során igyekezett elkerülni a vitát a kormány javaslatáról, és az intézményi egységre hivatkozott. „Mindannyian együtt vagyunk ebben a feladatban” – jelentette ki, miközben ismételten hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a tüzek elleni küzdelem, és csak ezután következhet a politikai vita.

A megelőzés, a leggyengébb pont

Miközben a politikusok tovább vitáznak arról, milyen stratégiát kellene követni, Spanyolország erdőtűzoltói hónapok óta az utcára vonulnak, hogy ugyanarra figyelmeztessenek: ha nem jut több forrás a megelőzésre, és nem javulnak a terepen dolgozók munkakörülményei, a nagy tüzek újra és újra meg fognak ismétlődni.

A figyelmeztetések gyakorlatilag megszakítás nélkül érkeznek tavasz óta. Áprilisban a Kanári-szigeteki Gran Canaria erdőtűzoltói a sziget tanácsa, a Cabildo épülete elé vonultak, hogy béremelést, több személyzetet és több eszközt követeljenek.

Ugyanebben a hónapban a Madridi Közösség erdőtűzoltói arra hívták fel a figyelmet, hogy a megelőző munkák nagyjából a felére csökkentek, és figyelmeztettek: a nyarat elégtelen létszámú és felszereltségű egységekkel kell majd megkezdeni.

Májusban az andalúziai erdőtűzoltók vonultak utcára tiltakozni. Júniusban a murciaiak és a leóniak, júliusban pedig – egybeesve az ország jelentős részét sújtó nagy tűzhullámmal – ismét a madridi, valamint a toledói tűzoltók. Az autonóm közösségek egységei gyakorlatilag ugyanazt a diagnózist ismételték: kevés a hivatásos tűzoltó, szűkösek a források, a megelőzés pedig elégtelen.

Madrid esete különösen szemléletes. Az áprilisi figyelmeztetések jóval azelőtt hangzottak el, hogy a régió történelmének legpusztítóbb tüzei közül néhány fellobbant volna, rávilágítva egy olyan problémára, amelyet a szakemberek szerint szerkezeti jellegűnek kell tekinteni.

Az erdőgazdálkodási szakértők évek óta hangsúlyozzák, hogy a nagy tüzekkel nem csak akkor kell felvenni a harcot, amikor a lángok már felcsaptak. A megelőzés jóval korábban kezdődik: az erdők gondozásával, a cserjés területek megtisztításával, az ellenőrzött égetésekkel, a tűzgátak karbantartásával és olyan folyamatos tervezéssel, amely csökkenti a növényi éghetőanyag-mennyiséget, és korlátozza a tűz terjedését a hőhullámok idején.

A hiányzó konszenzus

Az idei nyár súlyos tüzei ismét egyértelművé tették, hogy a kockázatot már nem lehet rendkívüli jelenségként kezelni, hanem egyre gyakoribb következményeként a hőhullámoknak és a szélsőséges időjárási körülményeknek.

Ennek ellenére, jóllehet a nagy nemzeti megállapodásról szóló vita minden nyáron újra felizzik, Spanyolország továbbra sem rendelkezik olyan, a kormány és az ellenzék által közösen elfogadott stratégiával, amely ötvözné a megelőzést, az erdőgazdálkodást, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az intézmények közötti koordinációt.

Eközben a lángok diktálják a ritmusát a politikai vitának, amely egyelőre továbbra is lezáratlan marad.

Az erdőtüzek legfrissebb adatai Spanyolországban

A 2026. július 26-i adatok szerint a spanyolországi erdőtüzek eddig:

• mintegy 45 ezer hektárnyi területet pusztítottak el,
• 100 ezer embert kellett evakuálni vagy otthonmaradásra felszólítani Madrid és Ávila térségében,
• Portugália, Görögország és Olaszország is bekapcsolódott a legsúlyosabb tüzek oltásába.

A Castellón tartományban található Vall d’Uixó környékén pusztító tűz frontvonala már 21 kilométer hosszú, és mintegy 16 ezer ember került veszélybe.

A spanyol belügyminisztérium a vészhelyztet Toledo tartományra is kiterjesztette az Almorox térségében pusztító tűz miatt.

A katonai katasztrófavédelmi egység, a UME (Unidad Militar de Emergencias) egységes irányítási központot hozott létre a madridi és ávilai tüzek megfékezésére, miután a helyzet súlyossá vált.

Idén eddig Spanyolországban az erdőtüzek több mint 152 ezer hektárnyi területet égettek fel, ami hatszorosa a 2025-ös év azonos időszakában mért értéknek.

forrás: EuroNews 07-27 / EuroNews 07-26

Több mint 200 ezer embert kényszerítettek a hatóságok lakóhelyük vagy nyaralóhelyük elhagyására Franciaország délnyugati részén, Gironde megyében szombat estig, a harmadik napja tomboló erdőtüzek miatt, írja az MTI.

Laurent Nunez belügyminiszter egy szombat este megjelent interjúban azt mondta: ”nagyon valószínű”, hogy ez a legnagyobb polgári evakuálási művelet, amit valaha végrehajtottak az országban, konfliktusok nélkül. Vasárnapra virradóra a prefektúra újabb 55 ezer lakos kitelepítését rendelte el Bordeaux környéki településeken, miután a tűz az esti órákban ismét fellángolt.

Szerda este óta mintegy 167 ezer embert kértek meg a térségben, hogy hagyja el otthonát vagy nyaralóhelyét. Az újabb éjszakai művelettel a tűz miatt evakuáltak száma már meghaladja a 200 ezret Gironde megyében.

A tüzek oltásához a francia állam a hadsereget is mozgósította: 1500 katona segíti a tűzoltók munkáját szombat estétől. Első alkalommal használják tűzoltásra az A400M katonai szállítógépet, amely 20 tonnás tartályrendszeréből kevesebb mint 10 másodperc alatt képes 20 ezer liter vizet vagy oltóanyagot zúdítani a tűzre. Ez a kapacitás nagyjából három hagyományos Canadair típusú tűzoltó-repülőgép teljesítményének felel meg.

A kitelepítettek tízezrei tömegesen és folyamatosan érkeznek a Bordeaux körüli zsúfolt befogadóközpontokba – amelyeket sportcsarnokokban, tornatermekben alakítottak ki -, maguk mögött hagyva porig égett településeket és lakóházakat.

Az elmúlt három napban több mint 42 ezer hektár vált a tűz martalékává Gironde megyében, ami több mint háromszorosa Párizs területének; legalább 100 nagyobb épület és 140 lakóház leégett Franciaország egyik legjelentősebb turisztikai régiójában az Atlanti-óceán partján, amely világszerte híres borvidékéről.

A belügyminiszter szerint a tűz megfékezése sokáig fog tartani, és számos kitelepítettnek nem lesz lehetősége visszatérnie otthonába. A tárcavezető jelezte, hogy az év eleje óta 146 embert tartóztattak le szándékos vagy gondatlanságból okozott tüzek miatt.

forrás: HVG

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2026. július 22.

-> 254 388 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2025: eddig a napig a leégett terület 270 449 hektár volt)
-> 1 254 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2025: eddig a napig a tüzek száma 1 329 volt)
-> 8,31 Mt (millió tonna) az idén kibocsátott CO2.
(2025: eddig a napig a CO2-kibocsátás 8,48 Mt volt)
-> Magyarországról idén eddig 9 tűzesetet jelez (508 hektárnyi területtel) a rendszer.
(2025. egész évben összesen: 6 eset, 666 hektáron).
lásd ->https://forest-fire.emergency.copernicus.eu/apps/effis.statistics/estimates/HUN

Az adatokat nyárig havonta, aztán minden szerdán frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

Tűzveszély-előrejelzés július 16. és 22. között

Rendkívül szélsőséges tűzveszély várható a Brit-szigeteken, Franciaországban és az Ibériai-félsziget északi részén. A szélsőséges körülmények kiterjednek az Ibériai-félsziget déli részére és Skandinávia északi részének elszigetelt területeire is. Nagyon magas tűzveszély várható Közép-Európa egyes részein és Törökország szórványos területein. Magas vagy közepes tűzveszélyt jósolnak Törökország többi részére, valamint Közép-Kelet-Európa elszigetelt területeire. Kelet-Európa nagy része, Skandinávia északi része és Oroszország alacsony tűzveszélynek van kitéve.

forrás: EFFIS

Gyermekek táborozása a Verga Zrt.-nél

A természet közelsége, az élmények ereje és az összefogás öröme találkozik a veszprémi erdészek karitatív gyermektáborában. A néhány napos program során a résztvevő gyerekek játékos formában ismerkedhetnek meg az erdő élővilágával, miközben felejthetetlen közösségi élményekkel is gazdagodnak.

Erdők ölelésében – a Gesztesi Várnál jártunk

A Vértes erdeinek ölelésében áll egy vár, mely évszázadokon át fontos szerepet töltött be: nemcsak a környéket ellenőrizte, hanem a térség történelmi eseményeinek is tanúja volt. Várgesztes vára ma már nem csupán történelmi emlék, hanem a múlt és a jelen találkozásának különleges helyszíne.

Történelmünk nyomában – Balatoncsicsó élő hagyományai

Szakrális helyeink bemutatásának következő állomása Balatoncsicsó, ahol egy évszázados múltú templom mellett, más ma és élő hagyományokat is megismerhetünk.

Vadvilág – Szarvasaink július végén

Július derekán az erdők és rétek fölött remeg a forró levegő. A nyári hőség próbára teszi az élővilág minden lakóját, köztük a szarvasokat is. A nappalok hosszúak, a tűző napsütésben azonban ritkán mutatkoznak. A nagy meleget árnyas erdőkben, sűrű bozótosokban vagy hűvös patakok közelében vészelik át, és inkább a kora reggeli, illetve az esti órákban indulnak táplálékot keresni.

A teljes műsor (26:00)

– Gyermekek táborozása a Verga Zrt.-nél
– Erdők ölelésében – a Gesztesi Várnál jártunk
– Történelmünk nyomában – Balatoncsicsó élő hagyományai
– Vadvilág – Szarvasaink július végén

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A 2025-ös adatok alapján a legtöbb erdőtűz a nyári hónapokban keletkezett: június és augusztus között 568 esetet regisztráltak. Ezzel szemben 2026-ban már a tavasz rendkívül kritikusnak bizonyult, hiszen márciusban önmagában 528, áprilisban pedig további 260 erdőtűz történt. A 2025. évi vármegyei adatok alapján az erdőtüzek leginkább Pest vármegyét (145 eset), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét (134 eset), valamint Bács-Kiskun vármegyét (93 eset) érintették. A leégett erdőterület nagysága alapján ugyanakkor kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol közel 2 682 hektáron károsodott erdő, ezt Hajdú-Bihar (664 hektár) és Pest vármegye (436 hektár) követte.

Mi okozta ezeket a tűzeseteket?

A tűzesetekről szóló híradások alapján jól kirajzolódik, hogy az esetek döntő többsége nem természetes eredetű, hanem emberi tevékenységre vezethető vissza. A leggyakrabban említett kiváltó okok:

• eldobott cigarettacsikk;
• mezőgazdasági munkagépek által keltett szikra vagy túlmelegedés;
• engedély nélküli avar-, tarló- vagy zöldhulladék-égetés;
• felügyelet nélkül hagyott tűzrakás;
• út- és vasút mentén keletkező szikrák;
• gondatlanságból keletkezett szabadtéri tüzek.

A katasztrófavédelem külön is felhívja a figyelmet arra, hogy fokozott tűzveszély idején már egy eldobott cigarettacsikk vagy egy elszabaduló szikra is elegendő lehet ahhoz, hogy a kiszáradt lágyszárú növényzetből induló felszíni tűz rövid idő alatt az erdőre is átterjedjen, szélsőséges esetben koronatűzzé fejlődjön.

Az erdőgazdálkodás szerepe a megelőzésben

Az erdők tűzvédelmével kapcsolatos feladatokat a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet határozza meg, amely rendelkezik az ún. erdőtűzvédelmi tervek elkészítésének rendjéről is. A szabályozás alapján a hatóság országos és vármegyei szintű terveket készít, emellett egyes erdőgazdálkodók számára is előírja saját védelmi tervek kidolgozását a rendelet 5.§ (5) és (8) bekezdésében szabályozott tartalommal. A rendelet célja, hogy meghatározza az erdészeti és tűzvédelmi hatóságok, valamint az erdőgazdálkodók feladatait az erdőtüzek megelőzése, az oltási tevékenység összehangolása és az erdőtüzekkel kapcsolatos adatok gyűjtése terén.

Az éghajlatváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt az erdőtüzek megelőzése ma már az aktív erdőgazdálkodás egyik kiemelt feladata. A megelőzés érdekében különösen fontos:

• az erdei utak és nyiladékok rendszeres karbantartása, hogy szükség esetén biztosított legyen a tűzoltó gépjárművek megközelítése;
• a tűzterjedést elősegítő éghető biomassza mennyiségének csökkentése;
• a vágásterületeken visszamaradó fahulladék rendezett kezelése;
• a közutak és vasutak melletti erdősávok fokozott ellenőrzése;
• az erdőlátogatók folyamatos tájékoztatása a tűzveszélyes időszakokban;
• az erdészeti személyzet és a helyi közösségek felkészítése a gyors beavatkozásra.
• A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyors észlelés, valamint a jól karbantartott erdészeti infrastruktúra jelentősen csökkentheti a kialakuló károk mértékét.

A KAP támogatásai a megelőzést és a helyreállítást is szolgálják

Az erdőtüzek elleni védekezésben kiemelt jelentősége van a megelőzésnek, amelyhez a Közös Agrárpolitika (KAP) erdészeti támogatásai is segítséget nyújtanak.

A megelőző intézkedések megvalósítását szolgálja az „Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése” című pályázati felhívás. A támogatás célja, hogy az erdőgazdálkodók olyan beruházásokat valósíthassanak meg, amelyek csökkentik az erdőállományokat fenyegető károk – így az erdőtüzek – kialakulásának vagy terjedésének kockázatát. A támogatható tevékenységek közé tartozhatnak többek között a tűzvédelmi infrastruktúra fejlesztését, a megelőzést szolgáló létesítmények kialakítását, valamint az erdők ellenálló képességének növelését célzó beavatkozások.
A KAP „Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése” pályázatában egyes erdőgazdálkodók számára kötelező erdőkármegelőzési terv készítése. A terv segíti a gazdálkodót abban, hogy előre felkészüljön egy esetleges tűzesetre, a hatósági jóváhagyás során pedig szakmai javaslatokat is kaphat a felkészüléshez. Emellett a hatóság is előre megismeri az adott erdő tűzveszélyességi besorolását és a beavatkozási protokollt, ami vészhelyzetben gyorsabb és hatékonyabb intézkedést tesz lehetővé.

Amennyiben a káresemény már bekövetkezett, és annak következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik, az érintett erdőgazdálkodók számára az „Erdőpotenciál helyreállítása” pályázati felhívás jelenthet támogatási lehetőséget. A konstrukció célja a károsodott erdőállományok helyreállítása, az erdőfelújítás költségeinek mérséklése, valamint az erdők ökológiai és gazdasági értékének mielőbbi visszaállítása.

A támogatások részleteivel kapcsolatban a NAK erdészeti szakértői szívesen nyújtanak tájékoztatást a gazdák számára.

A tűzgyújtási tilalomról mindig tájékozódjunk

A fokozott tűzveszélyes időszakokban elrendelt tűzgyújtási tilalom nemcsak az erdőkben, fásított területeken, hanem azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon is korlátozza a nyílt láng használatát. A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik.  A tilalom aktuális állapotáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Erdőtűz-megelőzési oldalán (www.erdotuz.hu), a Nébih honlapján, valamint a Katasztrófavédelem hivatalos felületein lehet naprakész információt találni. Kirándulás, tűzrakás vagy szabadtéri munkavégzés előtt ezért minden esetben érdemes ellenőrizni, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom az adott térségben.

Mit tegyünk, ha erdőtüzet észlelünk?

Ha valaki erdőben vagy annak közelében tüzet, füstöt észlel, a legfontosabb teendő, hogy haladéktalanul értesítse a 112-es segélyhívó központot. A bejelentés során lehetőség szerint pontosan meg kell adni a tűz helyszínét, annak megközelíthetőségét és – ha megítélhető – a tűz kiterjedését. Kisebb tüzet csak akkor szabad megpróbálni eloltani, ha az saját testi épségünk veszélyeztetése nélkül biztonságosan megtehető. A gyors bejelentés sok esetben döntő jelentőségű lehet, hiszen egy kezdeti stádiumban észlelt tűz még megfékezhető, míg néhány perc késlekedés jelentős erdőkárokhoz vezethet.

Közös felelősség

A statisztikák és a tűzesetek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az erdőtüzek túlnyomó többsége megelőzhető lenne. Az erdőgazdálkodók szakszerű munkája mellett ugyanakkor elengedhetetlen a lakosság felelős magatartása is.

A tűzgyújtási tilalom betartása, az éghető hulladék szabályos kezelése, a mezőgazdasági munkák fokozott körültekintéssel történő végzése, valamint a legkisebb füst vagy tűz azonnali bejelentése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy megóvjuk erdeinket a visszafordíthatatlan károktól.

Az erdőtűz elleni védekezés nem kizárólag a tűzoltóság feladata: az erdőgazdálkodók, a földtulajdonosok, a mezőgazdasági termelők és az erdőlátogatók közös felelőssége. Különösen a nyári hónapokban fokozott figyelemmel óvjuk hazánk erdeit!

forrás: NAK Erdészet / Schmidt Péter