Azoknak, akik szeretnének e játékban részt venni, mindössze annyit kell tenniük, hogy ezen cikk linkjét bármelyik social media (facebook, instagram, TikTok, LinkedIn, X, …) felületén a profiljuknál megosztják, majd az erről készült képernyőfotót, vagy linket elküldik a hirlevel@fataj.hu címre.

A hír-megosztó követőink közül 15+3 szerencsés olvasónknak, értékes szakkönyveket fogunk kisorsolni 2026. július elején!

A kisorsolásra kerülő szakkiadványok (3-3 darab):

Energiatakarékos fűrészáru szárítás / Fahibák, fakárosítások / Fűrészáru szárítása és gőzölése / Magyar-német faipari értelmező kéziszótár / Szegedi fűrészes história

A nyereményjáték +3 (vagyis 16-17-18.) nyertese mind az öt kiadványt megkapja!

(FAGOSZ által forgalmazott szakkönyvek teljes kínálata)

Egy kis múltidézés a történeti hűség kedvéért:

FATÁJ 1.0 – 2.0 – 3.0

Az “őskorban” (azaz 1990-től kezdve) a FATÁJ is papírra nyomtatott termék volt, amely megélt néhány technikai/technológiai változást. (egyedi nyomtatás, fénymásolat, nyomdai sokszorosítás + színes borító, stb.)

FATÁJ 4.0

Digitalizálódás: 2004-től az információk eljuttatása a FAGOSZ tagjaihoz a papír adathordozóról már elektronikus formára változott = emailben csatolt pdf állományok küldése időszakonként.

FATÁJ 5.0

2005-2006 között még mindig FAGOSZ tagi körben (+társszövetségek, hatóságok, intézmények) terjesztettük a szakmai információkat, de már honlapra szerkesztettük azokat, és az elérhetőséget küldtük emailben, 1500-2000 címre.

FATÁJ 6.0

2007-ben dolgoztuk ki és hoztuk létre a FATÁJ-Online nyilvános felületét, és kezdtük el a szakmai közönség egyre nagyobb körben történő tájékoztatását. Igaz akkor még a FAGOSZ.hu weboldal egy részeként készült, melyet 2009 elejétől önálló domainre (FATAJ.hu) költöztettünk.

FATÁJ 7.0 (7. generáció)

2021. júniusában teljesen új kiszolgáló felületet és megújult megjelenést kapott a FATÁJ.HU. Híreink azóta már kategóriákba rendezve, kereső-optimalizált módon címkézve, kapcsolódó írásokhoz automatikus hivatkozásokkal megjelenítve érhetők el. Az archívumba került 2005-2021 közötti írásaink változatlanul elérhetőek, visszakereshetőek.

Időközben történt fejlesztések:

– napról-napra többször is frissül oldalunk;

– kialakult a heti (hétvégi) online hírlevél küldési gyakoriság (jelenleg éppen a 880. hírlevelünk készül !);

– létrehoztuk a FATÁJ Facebook oldalát;

– kiszíneztük hírlevelünket (html formátum);

– évről-évre több szakágazati elemzést készítünk, publikálunk;

– több alkalommal felmértük olvasóink igényeit, elvárásait;

– folyamatosan egyre bővülő hírforrás-csoportból dolgozunk;

– tudósítóink, szakfordítóink számát lehetőségeink szerint folyamatosan növeljük;

– igyekeztünk az információk frissességét, aktualitását elérni, és ezt őrizni;

– érezhetően gyarapodott és tovább gyarapszik a heti/havi hírbejegyzések száma;

– működésünk alatt már több mint 22000 hírt osztottunk meg olvasóinkkal

– hírlevél olvasóink száma jelenleg több mint 16450

Tóth János / Mőcsényi Miklós
FAGOSZ – FATÁJ – FATUDAKOZÓ – ERDŐINFO
Az erdő-fontos – HungaRobinia – Fából emberit – Fajáték
Faipari termékeket gyártók – Öreg Fás Diákok Baráti Köre
ErdészInfo – Erdészeti szakirányítók
Tűzifa eladó – Tűzifa olcsón

Az elmúlt 24 órában lehullott csapadék hatására több területen mérséklődött a tűzveszély, ezért 2026. június 12-től visszavonják a tűzgyújtási tilalmat az alábbi megyékben:

• Békés megye
• Budapest
• Fejér megye
• Győr-Moson-Sopron megye
• Hajdú-Bihar megye
• Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Komárom-Esztergom megye
• Nógrád megye
• Somogy megye
• Tolna megye
• Veszprém megye

Hat megyében ugyanakkor a korlátozás továbbra is érvényben marad: Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg.

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva. 

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt. 

A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

A mindenkori aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapján elhelyezett térképen, illetve a kapcsolódó információs anyagokból tájékozódhatnak.

A hatóságok kérik a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a tűzgyújtási tilalom betartására, hiszen a felelős magatartással hatalmas környezeti és vagyoni kár előzhető meg! 

1 másodperc odafigyeléssel elkerülhető lehet a 100 órás tűzoltás és a 100 éves erdészeti helyreállítás! Köszönjük az együttműködésüket!

Forrás: NÉBIH – erdotuz.hu

Nem a levegőbe beszélünk. A tudományos adatok és az elmúlt 50 év trendjei brutálisan egy irányba mutatnak. Bár sokan várják a technológiai csodát, a nagy megmentőt, az adatok mást mutatnak. Ahogy a beszélgetésben is elhangzik:

„Az egyetlen aktív cselekmény, amit megteszünk annak érdekében, hogy a dolgok változzanak, az, hogy napról-napra rontunk a rendszereinken, mégpedig exponenciális ütemben.”

Tényleg egy Mad Max stílusú világ felé rohanunk? Vagy ez egy lassú, lépcsőzetes hanyatlás lesz, amiben évről évre egyre kevesebb erőforrás jut mindenkinek? Megvizsgáljuk a hírhedt „Business as Usual 2” forgatókönyvet, beszélünk az elkerülhetetlennek tűnő élelmezési válságról, és arról a várható globális népvándorlásról, amire a jelenlegi rendszereink egyszerűen nincsenek felkészülve.

Tudom, ez most borzasztóan sötéten hangzik. De a célunk nem a pánikkeltés. A valódi cél az, hogy levegyük a szemellenzőt. Bármennyire is próbáljuk elhárítani magunktól a problémát, az ajtónkon dörömböl: „A valóságot vajmi kevéssé érdekli, hogy egyébként mi mit gondolunk róla, vagy hogyan nevezzük, és őszintén úgy gondolom, eljött az ideje annak, hogy felkészüljünk a változásokra.”

Ez a rész nem csak a rendszerek összeomlásáról szól, hanem a te személyes mentális és lelki túlélésedről is. Hogyan dolgozhatod fel azt a gyászt, amit a jövőképünk elvesztése okoz? Hogyan tehetsz különbséget a valódi szükségleteid és az extrém kényelmi igényeid között? Bemutatjuk a 4R módszert és a Stockdale-paradoxont, amik segíthetnek abban, hogy a szorongást cselekvésre és belső békére cseréld.

Mert a végén nem az számít, hogy rettegsz-e a holnaptól. Hanem az, hogy mit kezdesz azzal az idővel, ami megadatott. Ahogy a vendégünk zseniálisan összefoglalta:

„A kényszeres megoldáskeresés valójában a tagadás fügefalevele. A reményteljes és a reménytelen, ugyan annak a hamis érmének a két oldala. Nem reményre van szükségünk a tovább lepéshez, hanem őszinte bánatból merített szabad elszántságra.”

Tarts velünk, dobd el az illúzióidat, és tanulj meg igazán élni egy változó világban!

forrás: The Long Story Podcast

Közös felelősség Európa erdeiért

Akár az erdők ellenálló képességéről, a biológiai sokféleségről, a tűzvészekre való felkészülésről, a munkaerő-fejlesztésről, a faépítésről vagy a geopolitikai felkészültségről volt szó, a résztvevők újra és újra ugyanarra a következtetésre jutottak: egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni ezekkel a kihívásokkal.

A stockholmi miniszteri nyilatkozatban az aláírók megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható erdőgazdálkodás iránt, valamint a FOREST EUROPE keretében folytatódó páneurópai együttműködés iránt. Miközben a folyamat az albán elnökség alatt új fejezetbe lép, a konferencia bizonyította a párbeszéd, a tudásmegosztás és a közös fellépés tartós értékét az ellenálló társadalmak számára szükséges ellenálló erdők biztosításában.

A hivatalos programon túl a konferencia értékes lehetőségeket nyújtott a hálózatépítésre, a kétoldalú találkozókra és az informális eszmecserékre is, megerősítve a FOREST EUROPE egyik legfőbb erősségét: az országok és az érdekelt felek összehozását, hogy tanuljanak egymástól, és közös megoldásokon dolgozzanak Európa erdeinek érdekében.

Stockholmi Miniszteri Nyilatkozat – 2026
FOREST EUROPE
Fenntartható erdők az ellenálló társadalmakért

Mi, a FOREST EUROPE aláíróinak képviselői, a 2026. június 2–3-án Stockholmban megrendezett
tizedik FOREST EUROPE miniszteri konferencián

A FOREST EUROPE JÖVŐJE

1. FELISMERVE a páneurópai erdőket érintő, gyorsan változó környezeti, gazdasági, társadalmi és geopolitikai kihívásokat, és MEGERŐSÍTVE közös felelősségünket annak biztosításában, hogy az ellenálló képességű erdők és a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) továbbra is sokrétű előnyöket és létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtson a jelen és a jövő generációi számára.
2. KIEMELVE a FOREST EUROPE szerepét, mint az európai erdőkről és erdőgazdálkodásról szóló párbeszéd, ágazatközi és határokon átnyúló együttműködés önkéntes, magas szintű politikai folyamatát, amely erősíti a nemzetközi együttműködést. ELISMERVE a FOREST EUROPE vezető szerepét az SFM meghatározásában, amely kiemelkedő szerepet játszik e dinamikus koncepció népszerűsítésében és előmozdításában a páneurópai régióban.
3. MEGERŐSÍTVE, hogy a FOREST EUROPE által a Helsinki 1. számú határozatban[1]meghatározott fenntartható erdőgazdálkodás továbbra is a FOREST EUROPE-folyamat központi és vezérelve marad, KIEMELVE, hogy a folyamat egyedülálló páneurópai, kormányközi platformot a fenntartható erdőgazdálkodás továbbfejlesztésére, beleértve a kritériumokat és mutatókat (C&I) és az európai erdők állapotáról szóló jelentést (SoEF), mint a tájékozott, tényeken alapuló politikaalkotás alapját.
4. EMLÉKEZTETVE a FOREST EUROPE állásfoglalásaira, nyilatkozataira és határozataira, különösen az Európai Erdők 2030-as Jövőképére[2] valamint a 2024-es bonni miniszteri nyilatkozatra[3] és határozatra[4].
5. MEGERŐSÍTVE annak fontosságát, hogy a FOREST EUROPE-ot a jövőre felkészülten tartsák fenn az aláírók számára legrelevánsabb prioritások folyamatos értékelése révén, figyelembe véve a fenntartható erdőgazdálkodást alátámasztó, folyamatosan fejlődő tudományos és tényalapú ismereteket. TÁMOGATVA az inkluzív párbeszédet az erdőgazdálkodással kapcsolatos új politikai kérdések gyors, hatékony és tudományon alapuló kezelése érdekében.
   ELISMERVE annak szükségességét, hogy folytassák a párbeszédet a megfigyelőkkel, hozzájárulva az oktatáshoz, a kapacitásépítéshez és a nyilvánosság tudatosságának növeléséhez.
6. ELISMERVE, hogy bár a FOREST EUROPE vezető országának rotációja új betekintési lehetőségeket és megközelítéseket kínál, a következetesség és a hatékonyság biztosítása érdekében fenn kell tartani a folytonosságot és az intézményi tudást. HANGSÚLYOZVA a stabil és kiszámítható finanszírozás szükségességét a FOREST EUROPE-folyamat hatékony működésének biztosítása érdekében. ELISMERVE az aláírók és más források széles körű és rendszeres hozzájárulásának fontosságát a FOREST EUROPE folyamat hosszú távú működésének és alapvető munkaprogramjának megvalósításának biztosítása érdekében.
   
   A FENNTARTHATÓ ERDŐGAZDÁLKODÁS MEGERŐSÍTÉSE
7. HANGSÚLYOZVA annak fontosságát, hogy tovább kell fejleszteni a közös stratégiákat az SFM megerősítése és előmozdítása érdekében a páneurópai régióban, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokat, ideértve többek között a három riói egyezményt, az ENSZ erdőkre vonatkozó stratégiai tervét és annak globális erdőcéljait, valamint a 2030-as menetrendet és annak fenntartható fejlesztési céljait, a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok és az erdőgazdálkodás gyakorlásának folyamatosan változó környezeti, gazdasági, társadalmi és politikai kontextusa alapján.
8. ELISMERVE az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját, KIEMELVE a fenntarthatóan kezelt és multifunkcionális erdők alapvető és átfogó szerepét a biológiai sokféleség védelmében és fenntartható hasznosításában, az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a támogatásában, a vidékfejlesztéshez és a helyi gazdaságokhoz való hozzájárulásban, az erdei termékek fenntartható ellátásának biztosításában, az emberi jólét javításában, valamint a jelenlegi és jövőbeli környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében betöltött szerepüket, miközben hozzájárulnak a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalások hatékony végrehajtásához.
9. AGGODALMÁT FEJEZVE KI amiatt, hogy a páneurópai régió erdeit egyre inkább érintik az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események, a kártevők, betegségek és invazív fajok elszaporodása, valamint az erdőtüzek.
   KIEMELVE az adaptív, fenntartható erdőgazdálkodás szükségességét az erdők egészségének, ellenálló képességének és termelékenységének, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások – többek között a szén-dioxidmegkötés és a megújuló anyagok biztosítását.
   KIEMELVE e tekintetben a kiváló minőségű és legmegfelelőbb erdészeti szaporítóanyag, az erdei fák nemesítése és a támogatott migráció fontosságát, adott esetben a természetes újulat mellett.
   HANGSÚLYOZVA az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességét a fenntartható és klímasemleges gazdasághoz való hozzájárulás érdekében, egyúttal biztosítva az életerős, ellenálló és sokszínű erdőket.
10. ELISMERVE a fenntartható és körforgásos erdőalapú biogazdaság fontosságát a fosszilis erőforrások kiváltása, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz való hozzájárulás szempontjából, és FELISMERVE az ebből fakadó gazdasági lehetőségeket a megújuló bioalapú erőforrások biztosítása, valamint a biztonság és az ellenálló képesség biztosításában a társadalom egészének javára. MEGÁLLAPÍTVA, hogy az erdőalapú ágazatban továbbra is szükség van innovatív megközelítésekre és új technológiákra, miközben ELISMERVE az integrált megközelítések fontosságát a fenntartható erdőgazdálkodásban a környezeti, társadalmi és gazdasági erdőfunkciók közötti egyensúly megteremtése érdekében.
    
    VÉGREHAJTÁS ÉS ISMERETCSERE
11. ELISMERVE a közös páneurópai adatgyűjtési erőfeszítés fontosságát, mint az ENSZ-EGB, a FAO és a FOREST EUROPE közötti együttműködést, amelyet a nemzeti levelezők és az ENSZ-EGB fenntartható erdőgazdálkodás-megfigyelési szakértői csoportja támogat. ELISMERVE a nemzeti erdőállomány-felmérések, a FAO és az ENSZ-EGB szerepét, mint kulcsfontosságú nemzetközi adat szolgáltatókat, valamint a hatékony adatgyűjtés és -terjesztés érdekében közösen kifejlesztett online platformjuk értékét.
12. MEGERŐSÍTVE az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók döntő szerepét a fenntartható erdőgazdálkodás végrehajtásában,
    TÁMOGATVA azokat az inkluzív politikákat és ösztönzőket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hozzájáruljanak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a vidékfejlesztéshez, a zöld munkahelyek teremtéséhez, a gazdasági fejlődéshez, miközben lehetővé teszik a fenntartható erdei szolgáltatások, a fa- és nem faipari erdei termékek ellátását.
13. ELISMERVE, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlati megvalósítását a jogszabályok, a műszaki iránymutatások, az önkéntes tanúsítási rendszerek és egyéb kezdeményezések koherens kombinációja támogatja.
14. KIEMELVE, hogy a képzett munkaerő elengedhetetlen az SFM végrehajtásához,
    HANGSÚLYOZVA az erdészeti ágazaton belüli szabványosított és nemzetközileg elismert képesítések és képzési rendszerek előmozdításának fontosságát, valamint
    ELISMERVE az erdészeti ágazat szerepét a zöld munkahelyek teremtésében, különösen azokéban, amelyek vonzzák és megtartják a fiatal generációkat a vidéki térségekben.
15. ÜDVÖZÖLVE az EUFORGEN és a FoRISK révén elért előrelépéseket, mint az erdők alkalmazkodó-képességének és ellenálló képességének a tudáscserén keresztül történő javítására szolgáló fontos eszközöket, valamint mint hosszú távú és egymást kiegészítő kezdeményezéseket, amelyek közül az EUFORGEN elősegíti az európai erdei genetikai erőforrások megőrzését, jellemzését, fenntartható használatát és nyomon követését, a FoRISK pedig a katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos innovatív eszközként szolgál. Ebben a tekintetben
    ÜDVÖZÖLVE az EUFORGEN által kezelt Európai Erdészeti Génforrás-információs Rendszer (EUFGIS) fejlesztését.
    
    EGYÜTTMŰKÖDÉS, POLITIKAI KOHERENCIA ÉS SZOLIDARITÁS
16. KIEMELVE a FOREST EUROPE jelentőségét az együttműködés és a koherencia terén nyújtott politikai iránymutatásban.
    KIEMELVE a nemzetközi erdészeti folyamatokkal és intézményekkel folytatott folyamatos együttműködés fontosságát a tapasztalatok megosztása, valamint a koherencia és a szinergiák erősítése érdekében, ideértve az UNFF-et, az UNECE-t, a FAO-t, a Montreali Folyamatot, valamint egyéb releváns regionális és globális szereplőket és folyamatokat, miközben a meglévő együttműködési struktúrákat, többek között az Európai Erdészeti Szövetséget is igénybe veszik, anélkül, hogy a tevékenységek párhuzamosan folynának.
17. ELISMERVE, hogy az erdők, az erdőgazdálkodás és az azokhoz kapcsolódó értékláncok, valamint a kapcsolódó infrastruktúra stratégiai eszközök a társadalmi reziliencia szempontjából a páneurópai régióban a geopolitikai fenyegetések tekintetében, és KIEMELVE azok alapvető szerepét a stratégiai válságkészültségben, a reagálási rendszerekben és az erőforrások rendelkezésre állásának biztonságában.
18. MEGERŐSÍTVE a 2022. augusztusi miniszteri határozatot, amelynek célja, hogy a háború alatt és után támogassa Ukrajnát az erdészeti ágazat jobb újjáépítésében, valamint a háború okozta károsodás után szükséges reformok végrehajtásában az erdők megőrzése, helyreállítása és fenntartható kezelése érdekében, és
    AGGODALMÁT FEJEZVE KI az Ukrajna ellen indított orosz agressziós háború környezetre és az ukrajnai természeti erőforrásokra gyakorolt jelentős negatív hatásai miatt, amelyek hosszú távú következményekkel járnak az erdők és az erdészeti ágazat helyreállítási folyamatára nézve.

elkötelezzük magunkat amellett, hogy:

1. továbbra is előmozdítjuk és végrehajtjuk a fenntartható erdőgazdálkodás dinamikus koncepcióját, mint az erdészeti stratégiák, tervek és programok holisztikus és integrált keretét, amely alkalmazkodik a páneurópai régióban felmerülő új kihívásokhoz és társadalmi igényekhez, biztosítva az erdők és a társadalmak jövőbeli rezilienciáját.
2. a múltbeli és folyamatban lévő munkára építve útitervet dolgozunk ki a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó kritériumok és mutatók rendszeres és tényeken alapuló felülvizsgálatának biztosítása érdekében, és adott esetben módosítási javaslatokat terjesztünk elő azok relevanciájának, összehasonlíthatóságának és magas színvonalának erősítése érdekében, ideértve a jelentéstétel javítását és a változó politikai prioritásokhoz és társadalmi igényekhez való alkalmazkodást.
3. a FOREST EUROPE jövőbeli alkalmasságának biztosítása az irányítás, a folytonosság, az intézményi memória és a működési kapacitás megerősítésének különböző módjainak feltárásával, annak érdekében, hogy biztosítsák a szervezet folyamatos vezető szerepét.
4. támogatjuk a FOREST EUROPE pénzügyi fenntarthatóságát, amint arra az „Új önkéntes finanszírozási modell kerete” című melléklet utal, elismerve, hogy ez az önkéntes támogatás biztosítja a folyamat jövőjét és a központi munkaprogram végrehajtását, beleértve olyan kulcsfontosságú eredményeket, mint a SoEF-jelentés és a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó kritériumok és mutatók folyamatos fejlesztése, miközben nagyra értékeljük a múltbeli támogatást. Továbbá törekszünk arra, hogy nemzeti körülményeinknek megfelelően természetbeni hozzájárulást nyújtsunk a munkaprogramban felvázolt konkrét tevékenységekhez.
5. hozzájárulunk a SoEF-jelentés hozzáférhetőségének, relevanciájának és hosszú távú hatásának javításához. E tekintetben tovább vizsgáljuk az ENSZ-EGB-vel, a FAO-val és más releváns szervezetekkel és folyamatokkal való együttműködés lehetőségeit azzal a céllal, hogy biztosítsuk az adatok hosszú távú gyűjtését, validálását és rendelkezésre állását.
6. támogatjuk a zöld erdészeti munkahelyeket, valamint erősíteni az erdészeti oktatást, a kutatást és az innovációt, mint a fenntartható és körforgásos, erdőalapú biogazdaságra való átállás kulcsfontosságú előfeltételeit, biztosítva a képzett munkaerőt és az inkluzív gazdasági lehetőségeket az erdészettel kapcsolatos ágazatokban.
7. meg kell erősíteni az erdők és az erdészeti ágazat rezilienciáját a páneurópai régióban. E tekintetben támogatni kell az erdészeti genetikai erőforrások megőrzését a páneurópai régióban azáltal, hogy hozzájárulnak az EUFORGEN munkájához az EUFGIS-ben szereplő erdészeti genetikai erőforrások jellemzésében, valamint továbbfejlesztik a FoRISK munkáját, amely elősegíti a határokon átnyúló együttműködést és az ágazatok közötti katasztrófakockázat-kezelést a fenntartható erdőgazdálkodás keretében.
8. törekedni fogunk az ismeretcsere és az együttműködés erősítésére az erdők és az erdőalapú ágazat válságkészültségben betöltött szerepe tekintetében a páneurópai régióban, a geopolitikai fenyegetésekre tekintettel.
9. megerősítjük az ukrán erdők helyreállítását és fenntartható kezelését, valamint az ukrán erdészeti ágazat újjáépítését az Oroszország által Ukrajna ellen indított agressziós háború alatt és után, többek között összehangolt intézkedések, valamint – amennyiben ez megfelelő és lehetséges – hosszú távú kétoldalú és többoldalú együttműködés és támogatás révén. Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy hozzájáruljon az Ukrajna által vezetett „Forest Friends for Ukraine” (Erdőbarátok Ukrajnáért) munkacsoporthoz, hogy segítse az ilyen intézkedések kidolgozását és koordinálását az érintett szervezetekkel és kezdeményezésekkel együttműködésben, a korábbi és folyamatban lévő erőfeszítésekre építve, különösen a FAO 2023–2027-es ukrajnai erdészeti támogatási stratégiájára, és meghívja a megfigyelőket és a partnereket, hogy csatlakozzanak hozzá.

A stockholmi miniszteri nyilatkozat melléklete

Háttér

A 2024-es bonni miniszteri nyilatkozat elválasztotta a GCC-tagságot a FOREST EUROPE-folyamat iránti kötelező pénzügyi kötelezettségvállalástól. Az aláírók és a megfigyelők helyette arra kaptak felkérést, hogy tegyenek hozzájárulást, ha erre lehetőségük van.

A FOREST EUROPE finanszírozása így jelenleg teljes mértékben önkéntes pénzügyi és természetbeni hozzájárulásoktól függ. Ez a rendszer számos kihívást jelent a hosszú távú stabilitás, a kiszámíthatóság és a méltányosság szempontjából. A FOREST EUROPE-folyamatnak és az alapvető munkaprogramnak fix költségei vannak. Ha a finanszírozás nem elegendő, az alapvető munkaprogramot nem lehet megfelelően megtervezni vagy végrehajtani.

Eddig ez az új finanszírozási modell kiszámíthatatlan pénzügyi hozzájárulásokhoz vezetett (sok közülük 2025 végén érkezett), ami azt jelenti, hogy számos kihívás áll a tervezés és a költségvetés-tervezés, valamint a FOREST EUROPEfolyamat hosszú távú pénzügyi stabilitása előtt. A pénzügyi támogatás – bár önkéntes – kollektív politikai akaratot igényel a terhek megosztására, hogy elkerülhető legyen a túlzottan magas költségek néhány aláíró számára.

Az új önkéntes finanszírozási modell kerete

Az új modell támogatja a FOREST EUROPE-folyamat azon követelményét, hogy az aláíró felek és egyéb források stabil és kiszámítható önkéntes finanszírozást nyújtsanak a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Hangsúlyozza az aláíró felek kollektív felelősségét, miközben rugalmasságot kíván biztosítani és átláthatóságot garantálni.

A FOREST EUROPE finanszírozásának önkéntes jellege megmarad, az aláírók miniszteri szintű kötelezettségvállalásával, hogy támogatják a folyamat pénzügyi fenntarthatóságát. A finanszírozás biztosítására irányuló kötelezettségvállalás politikai akaratot jelent, nem jogi kötelezettséget.

Az önkéntes hozzájárulásokra előre meghatározott szinteket, vagyis kategóriákat állapítanak meg. A „standard” kategóriájú hozzájárulást, amely fedezi a FOREST EUROPE alapvető működési költségeit, beleértve annak alapvető munkaprogramját, minden aláírótól elvárják, kivéve a gazdaságátalakulásban lévő országokat. Magasabb szintű, „stratégiai” kategóriájú hozzájárulások, illetve eseti pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulások bármikor nyújthatók a munkaprogram végrehajtásának és további tevékenységek támogatására.

A szintek kiszámításához használt alapértéknek a folyamat hatékony működtetéséhez szükséges erőforrások reális és fenntartható becslésének kell lennie. Ez a finanszírozási modell abból indul ki, hogy a miniszteri konferenciát és a kapcsolattartó egység személyzetét (amely a vezető országgal rotál) a vezető ország finanszírozza.

Mandátumának kezdetén a vezető ország javaslatot tesz a standard és a stratégiai szint indikatív összegére, amelyet az ELM felülvizsgál és jóváhagy, és felkéri az aláíró feleket, hogy nyújtsák be éves önkéntes hozzájárulásukat.
A standard szint a várható minimális hozzájárulás lenne. Ily módon az összes aláíró egyenlő arányban részesedik a FOREST EUROPE alapvető működési költségeinek fedezésében. Amennyiben az aláírók ideiglenes vagy rendkívüli költségvetési korlátokkal szembesülnek, amelyek megnehezítik a standard szintű hozzájárulás nyújtását, felvehetik a kapcsolatot a vezető országgal egy másik megfelelő megoldás keresése érdekében.

Minden aláíró ország továbbra is ugyanolyan szinten vesz részt a folyamatban, függetlenül a hozzájárulásának mértékétől, azaz minden aláíró országnak megmarad a joga a FOREST EUROPE miniszteri dokumentumainak aláírására és a döntéshozatali folyamatban való részvételre minden szinten (MC, ELM).

Az új finanszírozási modellnek több elnöki ciklusra kiterjedő, hosszú távú megoldásnak kell lennie. A hozzájárulásokat – a jelenlegi gyakorlatnak és a bonni miniszteri konferencián hozott döntésnek megfelelően – egy több ez biztosítja, hogy az egy évben beérkezett hozzájárulásokat az elnökségváltásoktól függetlenül a következő években is fel lehessen használni, és a bizalmi alapban fennmaradó többlet is megmaradjon.

forrás: FOREST EUROPE – SMD

LIFE program: 5,43 milliárd euró. Támogatási területek: természet- és biodiverzitás-védelem, körforgásos gazdaság (hulladék-minimalizáló), szennyezéscsökkentés, klímaadaptáció (a megváltozó következményekhez való alkalmazkodás segítése; pl. vízvisszatartás az Alföldön, árvízvédelmi töltések erősítése, aszálytűrő növényfajták használata, városi fasorok telepítése, hőhullámokra való felkészülés).

Innovációs Alap: 40-50 milliárd euró. Támogatási területek: zöld hidrogén (Vízből állítják elő elektrolízissel, és az ehhez szükséges villamos energia teljes egészében megújuló forrásból származik; a közvetlen szén-dioxid-kibocsátás közel nulla), energiatárolás, CCS (Carbon Capture and Storage → szén-dioxid-leválasztás és -tárolás; pl. az erőművek, cementgyárak, acélművek vagy vegyipari üzemek füstgázaiból kivonják a CO₂-t, mielőtt az a légkörbe kerülne), karbonsemleges ipar (Az üvegházhatásúgáz-kibocsátása közel nulla. A fennmaradó kibocsátást valamilyen módon ellensúlyozzák vagy megkötik), akkumulátorgyártás (Az akkumulátorgyártás az EU klíma- és iparpolitikájában azért kiemelt terület, mert az elektromos közlekedés, a napelemes és szélerőműves energiarendszerek, valamint az energiatárolás elképzelhetetlen nagyméretű akkumulátorok nélkül. A cél nem önmagában az akkumulátorgyárak építése, hanem az, hogy Európa csökkentse függőségét a kínai, dél-koreai és más ázsiai beszállítóktól → Magyarország dél-koreai és kínai akkumulátorgyár-építések ezzel ellentétes függőségi folyamatok, amelyek környezetvédelmi háttere súlyosan rendezetlen → levegőszennyezés, csatornahálózat-szennyezés, balesetek stb.).

Szociális Klímaalap: 86,7 milliárd euró. Támogatási területek: épületfelújítás, energiahatékonyság, hőszivattyúk, fenntartható közlekedés (A magyar viszonyok között fenntartható közlekedési beruházás lehet: a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése, elővárosi vasutak fejlesztése, a HÉV-hálózat modernizálása, villamos- és trolibuszbeszerzések, regionális kerékpárút-hálózatok kiépítése, intermodális csomópontok létrehozása).

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF): több mint 723 milliárd euró. Támogatási területek: megújuló energia, energiahatékonyság, vízgazdálkodás, közlekedés.

Horizon Europe: 95,5 milliárd euró. Támogatási területek: klímaadaptáció, biodiverzitás, körforgásos gazdaság, fenntartható élelmiszerrendszerek (Magyarországon különösen fontos lehet: a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a víz helyben tartása, az agrárélőhelyek helyreállítása, a beporzók védelme, a rövid ellátási láncok preferálása).

Közös Agrárpolitika (KAP): 387 milliárd euró. Támogatási területek: ökológiai gazdálkodás, talajvédelem, vízvédelem, biodiverzitás, agrár-környezetgazdálkodás (A gazdálkodó nemcsak terményt állít elő, hanem közben környezeti szolgáltatást is nyújt a társadalom számára. A gazdálkodás hatással van a talajra, ami mikrobiális ökoszisztéma, a felszín alatti vízkészletekre, a biodiverzitásra, a tájképre, a klímaváltozásra).

Magyarország számára ezeknek a jövőbeli esélyeknek a javításához járuló lehetőségeknek a jó kiaknázása stratégiai feladat, és ahogy látjuk több tárca érdekkörébe tartozók a kapcsolatos pénzek lehívása. Az eredményes pályázás ösztönzése a Magyar-kormány minisztereinek feladata, ha a jövő generációk valóban fontosak a számunkra. E területi befektetések komoly esélynövelők hazánk számára az energia-, anyag- és klímaválság következményeinek leküzdésében, amelyek küszöbön és az országot súlyosan érintik majd.

forrás: Darvas Béla FB / Környezet

A közvélekedéssel ellentétben az erdőtüzek túlnyomó többsége nem kizárólag természetes eredetű, ugyanakkor bizonyos ökoszisztémákban (például a szavannákon, füves pusztákon vagy boreális erdőkben) a természetes tüzek az ökológiai rendszer részét képezik. Villámcsapások, extrém száraz időszakok vagy hőhullámok természetes módon is kiválthatnak tüzeket, amelyek egyes régiókban hozzájárulnak az ökoszisztémák megújulásához.

Napjainkban azonban globális szinten a tüzek jelentős részét közvetlenül vagy közvetve emberi tevékenység idézi elő, miközben a klímaváltozás egyre kedvezőbb feltételeket teremt a gyors és intenzív tűzterjedéshez. Ide tartoznak az ellenőrizetlen mezőgazdasági égetések, az illegális tarló- és bozótirtások, az infrastruktúra hibái, az energiavezetékekből származó szikraképződés, a gondatlan tűzhasználat, valamint a szándékos gyújtogatások. Számos térségben – különösen Dél-Amerikában, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában – az erdőtüzeket gyakran területszerzési céllal alkalmazzák, elsősorban mezőgazdasági expanzió vagy legelőterületek kialakítása érdekében.

A klímaváltozás szerepe kulcsfontosságú a tüzek intenzitásának és terjedési sebességének növekedésében. Az emelkedő globális átlaghőmérséklet, a gyakoribb és hosszabb hőhullámok, valamint a csapadékeloszlás átalakulása következtében jelentősen csökken a növényzet és a talaj nedvességtartalma. Ez olyan környezetet hoz létre, ahol a biomassza gyúlékonysága drasztikusan megnő. A kiszáradt vegetációban egy kisebb emberi hiba is gyorsan nagykiterjedésű, intenzív tűzzé alakulhat. Tudományos vizsgálatok szerint a klímaváltozás nem feltétlenül növeli minden régióban az erdő- és bozóttüzek számát, azonban egyértelműen fokozza a tűzterjedéshez kedvező meteorológiai feltételek gyakoriságát és időtartamát.

Európában az elmúlt évek során a mediterrán térség vált a legsérülékenyebb régióvá. Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban az extrém nyári hőmérsékletek és az elhúzódó aszályok következtében egyre gyakoribbak a nagy intenzitású, gyorsan terjedő erdőtüzek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzései szerint a tűzszezon hossza több régióban is jelentősen kitolódott, miközben a regenerációs képesség csökken.

Magyarországon az erdőtüzek döntő többsége szintén emberi eredetű. A leggyakoribb kiváltó okok között szerepel az illegális avar- és tarlóégetés, a gondatlan szabadtéri tűzhasználat, a nádasok illegális égetése, valamint az eldobott cigarettacsikkek. A klímaváltozás hatására hazánkban is egyre gyakoribbak a hosszan tartó nyári száraz periódusok és a hőhullámok, amelyek jelentősen növelik az Alföld és a szárazabb erdőállományok tűzkockázatát. Emiatt egy korábban lokális és gyorsan kontrollálható tűz ma már rövid idő alatt súlyos ökológiai és gazdasági károkat okozhat.

Az erdőtüzek következményei messze túlmutatnak az érintett területeken. A nagykiterjedésű tüzek jelentős mennyiségű szén-dioxidot és aeroszolt juttatnak a légkörbe, rontják a levegőminőséget, gyorsítják a biodiverzitás csökkenését, valamint tovább erősítik a globális felmelegedés és az ökoszisztéma-degradáció közötti negatív visszacsatolási folyamatokat.

forrás: MCC Klímapolitikai Intézet

Egy olyan időszakban, amikor az erdőktől elvárják, hogy hozzájáruljanak az éghajlati alkalmazkodáshoz, a biológiai sokféleséghez, a fenntartható növekedéshez, az innovációhoz és a társadalmi rezilienciához, a nemzetközi együttműködés fontosabb, mint valaha. A FOREST EUROPE egyedülálló platformot biztosít, ahol az országok együtt dolgozhatnak a tudáscserén, a bizalomépítésen és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdításán az egész páneurópai régióban.

Svédország elnökségének lezárásakor Peter Kullgren svéd vidékügyi miniszter kiemelte a „tudáson, bizalmon és közös felelősségvállaláson alapuló folyamatos együttműködés fontosságát az európai erdőket az elkövetkező években váró kihívások kezelése érdekében”.

A FOREST EUROPE jövőbeli ereje a tagállamok és megfigyelők folyamatos aktív részvételétől függ, többek között az Általános Koordinációs Bizottság és a szakértői szintű találkozók keretében. A párbeszéd, a szakértelem megosztása és a közös elkötelezettség révén a folyamat továbbra is gyakorlati eredményeket hozhat, és erőteljes hangot adhat az európai fenntartható erdőgazdálkodásnak.

Örömmel támogatjuk Albániát jövőbeli szerepében, és folytatjuk közös munkánkat a fenntartható erdők és az ellenálló társadalmak érdekében.

forrás: Forest Europe

A Hivatalos Értesítőben megjelent miniszteri utasítás [1/2026. (VI. 5.) KBM utasítás] szombaton lépett hatályba.

Szemerey Samu építészmérnök, városépítész, tervezőként, szakértőként és tanácsadóként az elmúlt két évtizedben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás kezdeményezője, szervezője és vezetője volt Magyarországon és Európában; a Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és szakmai vezetője, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója – írta róla államtitkári bemutatásakor Vitézy Dávid májusban a Facebook-oldalán.

Az országos főépítészi feladatokat korábban Lánszki Regő látta el, aki az előző kormány idején az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára volt.

forrás: MTI

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2026. június 7.  (vasárnap)  00:00 órától Baranya megyében visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.

A többi megyében sajnos továbbra sem volt az egész megyére kiterjedő megfelelő mennyiségű áztató eső, ami megfelelően átnedvesítette volna az erdei biomasszát. Ezért 16 megyében és Budapesten továbbra is fennmarad a tűzgyújtási tilalom.

A mindenkori aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapján elhelyezett térképen, illetve a kapcsolódó információs anyagokból tájékozódhatnak.

A hatóságok kérik a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a tűzgyújtási tilalom betartására, hiszen a felelős magatartással hatalmas környezeti és vagyoni kár előzhető meg! 

1 másodperc odafigyeléssel elkerülhető lehet a 100 órás tűzoltás és a 100 éves erdészeti helyreállítás! Köszönjük az együttműködésüket!

Forrás: NÉBIH – erdotuz.hu

A klímaváltozás, a természetpusztulás és a szennyezés napjaink legnagyobb globális kihívásai közé tartoznak. A természeti erőforrások felelős használata alapvető feltétele a jövő generációk jólétének.

Az erdők, vizes élőhelyek és más természetes ökoszisztémák kulcsszerepet játszanak a környezet védelmében. Az egészséges erdők hozzájárulnak a szén-dioxid megkötéséhez, a vízháztartás szabályozásához és a biodiverzitás megőrzéséhez.

A környezetvédelem nemcsak állami feladat, hanem minden ember közös felelőssége. A mindennapi döntések – például az energiatakarékosság vagy a hulladékcsökkentés – hosszú távon jelentős hatással lehetnek.

A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás csökkenti a természeti erőforrások terhelését. A fenntartható közlekedési formák használata mérsékelheti a légszennyezést és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A környezeti nevelés segít abban, hogy a fiatal generációk tudatosabban viszonyuljanak a természethez.

A Környezetvédelmi Világnap alkalmat teremt arra, hogy közösen gondolkodjunk bolygónk jövőjéről.

Üzenete ma is aktuális: a természet védelme nemcsak lehetőség, hanem közös felelősségünk és hosszú távú érdekünk.

FATÁJ, Tóth János