A hagyományos történetírás az európai erdők eltűnését leggyakrabban a haditengerészetek terjeszkedésével, a városépítészettel és a lakossági tűzifa-felhasználással hozza összefüggésbe. Az új történeti elemzések azonban rávilágítanak, hogy a kőszénből nyert koksz megjelenése előtt a vaskohászat szinte kizárólag a faszénre támaszkodott.

Az ércek megolvasztásához szükséges rendkívül magas hőmérséklet elérése hatalmas mennyiségű fát emésztett fel: egy egységnyi vas előállításához annak súlyát többszörösen meghaladó faanyag kontrollált elégetésére volt szükség. Az olyan hétköznapi, nagy tömegben gyártott fémcikkek, mint a szögek, patkók és mezőgazdasági eszközök folyamatos előállítása korábban alulbecsült, drasztikus nyomást gyakorolt az ökoszisztémákra.

A 16. és 17. század folyamán Európa számos régiójában, kiemelten Angliában, a nyersanyaghiány stratégiai állambiztonsági kérdéssé vált. A gazdasági és demográfiai expanzió nyomán a tengerészetnek a hajótestekhez volt szüksége az értékes faanyagra, míg a fegyvereket, horgonyokat és esetenként hajónként több százezer vasszöget előállító öntödék faszén formájában élték fel az erdőket. Ahol jelentős kohászati központok jöttek létre, a környező erdőtakaró gyors ütemben visszaszorult, ami a kora újkorban elsőként vetette fel a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások végességének problémáját.

A folyamatot végül egy technológiai váltás állította meg. Bár a köztudat az ipari forradalmat a környezetszennyezés és a füstös városok megjelenésével azonosítja, a fa kőszénnel történő felváltása tehermentesítette az európai erdőségeket. A koksz nagyobb energiasűrűsége és a szén hatalmas földalatti készletei lehetővé tették, hogy a vas- és acéltermelés anélkül sokszorozódjon meg, hogy az a fakitermelés arányos növekedését igényelte volna.

A fosszilis energiahordozókra való átállás, kiegészülve a modern erdőgazdálkodással és a mezőgazdasági technológiák változásával, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ma számos európai ország erdőterülete meghaladja a több évszázaddal ezelőtti szintet.

A kutatás tágabb történettudományi jelentősége a történelmi rendszerek „hiperkomplexitásának” bizonyításában rejlik. A fémfeldolgozás és az erdőirtás kapcsolata rávilágít arra, hogy a makroszintű környezeti és gazdasági változások ritkán vezethetők vissza egyetlen, jól látható okra.

Ahogy a kora újkori fakezelési-válságot sem az agrárpolitika, hanem egy attól független szektor, az energetika innovációja (a kőszén alkalmazása) oldotta meg, úgy a történelmi hálózatok rejtett összefüggéseinek megértése a 21. századi, modern erőforrás-válságok elemzéséhez is tudományos alapot szolgáltat.

Forrás: mult-kor.hu

A miniszterelnök 52/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel – az élő környezetért felelős miniszter javaslatára – megállapítom, hogy:

Balczó Bertalan,
Deli Daniella,
dr. Dér Ádám,
dr. Keszthelyi Nikoletta,
Mocz András,
dr. Szabó Csilla és
Rentz Tamás Ádám

– 2026. május 14. napjától – az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárai,

valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján és 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az élő környezetért felelős miniszter javaslatára –

Balczó Bertalant,
Deli Daniellát,
dr. Keszthelyi Nikolettát és
Mocz Andrást,

az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből
– 2026. június 27-ei hatállyal –
felmentem, egyidejűleg

Ferencz Zoltánt,
Horváth Balázst,
Kajner Pétert,
Klenczner Gergelyt,
dr. Kolesár Gergely Viktort,
dr. Kuslits Bélát,
dr. Orbán Hunort,
dr. Pallós László Zsoltot és
Sipos Katalint

– 2026. június 28-ai hatállyal – az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárává
kinevezem, továbbá

a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az élő környezetért felelős miniszter javaslatára – megállapítom, hogy

dr. Szőke Balázs

– 2026. június 28. napjától – az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára.

Magyar Péter s. k., miniszterelnök

forrás: Magyar Közlöny / Nemzeti Jogszabálytár

A védett állami erdők megőrzése, a klímavédelmi és természetvédelmi célok megerősítése érdekében elrendelendő átmeneti fakitermelési moratóriumról szóló 1183/2026. (VI. 5.) Korm. határozat végrehajtása érdekében, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 60. § a), h) és l) pontjában meghatározott feladat- és hatáskörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a következő utasítást adom ki:

1. § Ezen utasítás hatálya

a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 1. melléklete szerinti állami erdészeti gazdasági társaságokra,

b) a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerveire, valamint

c) a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti vízügyi igazgatási szervekre

mint erdőgazdálkodókra terjed ki.

2. § Az állam 100%-os tulajdonában álló, védett természeti területen és fokozottan védett természeti területen található erdők, valamint Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdők közül az Evt. 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott természetességi kategóriájú erdők területére, a természetvédelmi oltalom alatt álló erdők gazdálkodási gyakorlatának felülvizsgálata, a természetvédelmi és klímavédelmi szempontok elsődlegességének megerősítése, az erdővagyon ökológiai állapotának újraértékelése céljából, átmeneti időre, 2026. szeptember 30-ig tartó fakitermelési moratóriumot (a továbbiakban: moratórium) rendelek el, a 3. §-ban foglaltak szerint.

3. § A moratórium ideje alatt az 1. §-ban meghatározottak számára az erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelések végrehajtását megtiltom, amely alól – az erdők állapotának megóvása és a társadalmi igények kielégítése érdekében – kivételt képeznek az alábbi fakitermelések:

a) az erdőnevelési feladatok;

b) a hatóság által elrendelt fakitermelések;

c) a hatóság által jóváhagyott erdő igénybevételhez kapcsolódó fakitermelések;

d) a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítására, vagyontárgyak megóvása érdekében végzett kitermelések;

e) az idegenhonos és inváziós, valamint erdészeti tájidegen fafajok visszaszorítása, kitermelése;

f) a tárgyévben már megkezdett és be nem fejezett fakitermelések erdőterületen belüli faanyagmozgatása, felkészítése, ide nem értve a fa tőtől, illetve talajtól való elválasztását;

g) a folyamatban lévő pályázati projektek keretében a határidős munkák elvégzése;

h) a honvédelmi és katasztrófavédelmi célú, sürgős intézkedések;

i) az örökerdő üzemmódú erdőkben végzett fakitermelések.

4. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, és 2026. szeptember 30-án hatályát veszti.

5. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendeletnek az állam tulajdonában álló erdőkben történő végrehajtásának részletes szabályairól szóló 5/2022. (VIII. 16.) AM utasítás.

Forrás: NJT

A fák, cserjék, szántóföldi kultúrák, legelők és állatok tudatos integrációja nemcsak ökológiai előnyöket kínál, hanem hosszú távon stabilabb és diverzifikáltabb jövedelmet is biztosíthat a gazdálkodók számára. A cikksorozat célja, hogy hazai és nemzetközi példákon, kutatási eredményeken és gyakorlati tapasztalatokon keresztül mutassa be: miként válhat az agrárerdészet a magyar mezőgazdaság egyik kulcsfontosságú klímaadaptációs és tájrehabilitációs eszközévé.

A cikksorozat tervezett részei:

• 1. rész: Az agrárerdészet alapjai és a természet által nyújtott közvetlen előnyök bemutatása
• 2. rész: Hazai és nemzetközi kutatások, valamint működő gyakorlati modellek a mindennapokban
• 3. rész: Jogszabályi keretrendszer, a karbonpiacban rejlő pénzügyi lehetőségek és az elérhető támogatások

Cikksorozatunk első része teljes terjedelmében IDE KATTINTVA érhető el.

forrás: NAK / dr. Skobrák György; NAK KAP-hálózat ZTE / Zsiros Csanád

Részben megjelenésében újult meg, immár a fejlécből tudjuk elérni a használatra és újdonságokra vonatkozó információkat, és a kapcsolatfelvétel is könnyebb lesz a kapcsolat menüpont segítségével.

Tartalmában pedig az erdészeti tájak határvonalaival bővült, amit az igazgatási rétegek között tudunk bekapcsolni.

Az új felület megjelenítéséhez szükség lehet az oldal teljes újratöltésére (Ctrl+F5 billentyű kombinációval).

Kellemes térképnézegetést, jó munkát kívánunk!

forrás: ÉKFM Erdőrendezési Főosztály

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Soproni Egyetem kreatívipari és innovációs stratégiája: 2026. június 24-én, a Fusion Kreatív Műterem ünnepélyes épületátadó rendezvényén együttműködési megállapodást írt alá a Soproni Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME). A dokumentumot Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora, valamint Dr. Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora látta el kézjegyével.

Az aláíráson elhangzott, hogy a 21. század felsőoktatásának egyik legfontosabb feladata, hogy a tudományos, művészeti és technológiai területek összekapcsolásával válaszokat adjon a gyorsan változó társadalmi és gazdasági kihívásokra. E szemlélet jegyében született meg a két intézmény stratégiai partnersége.

A megállapodás alapját a két egyetem egymást kiegészítő szakmai profilja adja. A MOME a design, a média és az építészeti gondolkodás nemzetközileg is elismert műhelye, míg a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a tér-, tárgy- és vizuális tervezés, az anyagismeret, valamint a digitális média oktatása és kutatása területén.

Az együttműködés kiemelt célja az oktatási és kutatási kapcsolatok elmélyítése, a közös tudásfejlesztés és az innovatív képzési lehetőségek kialakítása. A felek új, hiánypótló képzések kidolgozását és indítását is tervezik, amelyek a kreatív gondolkodást a műszaki, technológiai és digitális kompetenciákkal ötvözik.

Különösen jelentős elem a mesterséges intelligencia és a korszerű digitális technológiák kreatívipari alkalmazásainak közös kutatása. Az új technológiák egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a tervezési és alkotói folyamatokban, ezért a két egyetem együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatók naprakész tudással és gyakorlati tapasztalatokkal lépjenek ki a munkaerőpiacra.

A partnerség a tudományos és szakmai közösségek számára is új lehetőségeket teremt. A tervek között közös konferenciák, szimpóziumok, workshopok, alkotótáborok, valamint kiállítások és szakmai bemutatók szervezése szerepel. Ezek a programok nemcsak a tudásmegosztást segítik elő, hanem erősíthetik a hazai és nemzetközi szakmai láthatóságot is.

A megállapodás hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország kreatívipari és designalapú innovációs teljesítménye tovább erősödjön, miközben a hallgatók és oktatók számára is új szakmai lehetőségeket teremt.

forrás: Soproni Egyetem

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a vízvisszatartás hosszú távú, folyamatos feladat. A következő időszakban bemutatjuk azokat a módszereket és beavatkozásokat, amelyekkel a gyakorlatban is teszünk erdeink jövőjéért.

Hamarosan jövünk a részletekkel!

fotó: Szigeti Edit, forrás: SEFAG Zrt.

A több hetes munka során egy kijelölt erdőrészleteket a hallgatók bejárták, felmérték és térképezték, elkészítették a következő 10 év kezelési tervét, majd azt a bakonyi terepen mutatták be a vizsgabizottságok előtt.

A Bakonyerdő Zrt. elkötelezett amellett, hogy szakmai partnerként aktívan támogassa a következő erdőmérnök-generáció gyakorlati felkészítését.

forrás: Bakonyerdő Zrt.

Munkájának egyik legfontosabb területe a fenyvesek szerkezetátalakítása. Őshonos, ellenállóbb erdők kialakításán dolgozik és a kedvezőtlen körülmények ellenére is kiemelkedő eredményeket ér el, amiért az idei évben elnyerte a Parkerdő „Év erdésze” díját. Emellett nagy hangsúlyt fektet a természetes erdőfelújításra és az ökológiai szemléletű vadgazdálkodásra.

„Szabadidőmben – ha éppen nem a tiszai harcsákat kergetem – előszeretettel figyelem meg a valkói erdők vadvilágát. A gímbikák agancsainak változatos formái máig lenyűgöznek – elképesztő, hogy milyen változatos formájú koronát képesek növeszteni évről évre ezek a fenséges állatok.

A munkám egyben a hobbim is. Gyermekeim sokszor jönnek velem a „munkahelyemre”, az erdőbe és nagyon jó érzés, hogy ugyanúgy továbbadhatom nekik az erdő és a vad szeretetét, ahogy ezt egykor édesapám tette. Az erdőn kívül nehezen is tudnám elképzelni magam.”

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Vásárlás, szállítás, szakszerű tárolás: somogyi szakemberek szerint a tűzifa vásárlást érdemes időben elkezdeni, az aprított, kályhakész tűzifa kiváló választás, hiszen nem igényel további feldolgozást. Utána jártunk az áraknak, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy a bágyasztó hőség miként befolyásolja a pillanatnyi forgalmat. 

Az akácra van a legnagyobb kereslet, de vásárlás előtt tanácsos feltérképezni a felhozatalt 

–  Egy kaloda –  0, 75 köbméter – akác, tölgy és gyertyán 35 ezer forintba kerül – válaszolta kérdésünkre Meiszterics László, a kaposvári Meistro Lovastanya munkatársa. – Legnépszerűbb az akác, nagyjából az összmennyiség felét ebből adjuk el.  

Szerinte a forgalmat tekintve április, május gyenge volt, június elején viszont többen jöttek. Akik előre gondolkodnak, azok ilyenkor általában nagyobb tételt, 3-6 kalodát rendelnek. A kaposvári szakember kiszámolta: átlagos téli körülmények között egy csaknem 80 négyzetméter alapterületű családi ház kifűtéséhez az idényben csaknem 10-12 kaloda tűzifa kell. Arról is beszélt, hogy a piaci helyzet most újra változott, a hőségriadó idején visszaesett a forgalmuk. Ennek oka, hogy a vevők zöme idősebb, és ilyenkor kivárnak a tüzelő beszerzéssel. Meiszterics László hangsúlyozta: szeptember elején minden bizonnyal ismét élénkül a piac. 

A vállalkozás több mint 10 éve foglalkozik tűzifa-értékesítéssel, vevőik többsége kaposvári, illetve a környező településeken él. A szakember szerint a tűzifa beszerzés kapcsán minden téren kifizetődő a figyelem. Egyrészt fontos az időzítés, azaz aki télen száraz fával akar fűteni, az jól teszi, ha minél hamarabb megvásárolja az árut. Másrészt a beszerzési körülményeket továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni.

– Szerintem attól  vállalkozótól érdemes fát venni, akinek van neve, címe, telephelye és nem csak egy mobil száma – hívta fel a figyelmet. – Úgy hallani, hogy egyes árusok még mindig trükközhetnek, és a famennyiség függvényében bizony könnyen nagyon ráfizethet a vevő. 

Tölgy, cser, bükk, gyertyán és akác: ezek iránt érdeklődnek a legtöbben, a tűzifa vásárlók körében népszerű a hasított tűzifa is

– A Sefag Zrt. Somogy vármegyében jelenleg hengeres (1 és 2 méteres), valamint hasított darabolt tűzifát értékesít – tájékoztatta a Sonline.hu-t Kovácsné Kiss Zita, a Sefag Zrt. kommunikációs referense. – A kínálatban egyaránt megtalálhatók a lágy lombos fafajok – például éger, nyír, fenyő, hárs és nyár –, illetve a kemény lombos fafajok, így például az akác, a bükk, a gyertyán, a cser és a tölgy is.

Kérdésünkre – melyek a legkeresettebb tűzifa fajták most vármegyénkben – a kommunikációs referens közölte: a vásárlók körében elsősorban a kemény lombos fafajok a legkeresettebbek. A tölgy, a cser, a bükk, a gyertyán és az akác iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés, ugyanakkor egyre többen választják a hasított tűzifát is. Kaposvár térségében ennek forgalma tavaly 54 százalékkal nőtt.

Az árak fafajtól függően alakulnak, a tételes árak a társaság honlapján megtalálhatóak. 

Minél hamarabb érdemes beszerezni a tűzifát

A nyári hőségriadó a tűzifaforgalomra is hatással van: Kaposváron és a Balaton környékén intenzívebb a vásárlási kedv, bár ez a térségi arány egész évben jellemző. Kovácsné Kiss Zita érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a fűtési szezon közeledtével várhatóan tovább növekszik a kereslet.

– A Sefag Zrt. azt javasolja a vásárlóknak, hogy a tűzifát minél korábban szerezzék be, és gondoskodjanak annak megfelelő, száraz tárolásáról, hogy a fűtési szezon kezdetére megfelelő nedvességtartalmú tüzelő álljon rendelkezésre – hívta fel a figyelmet a kommunikációs referens. – Az aprított, „kályhakész” tűzifa kiváló választás, hiszen nem igényel további feldolgozást, így többletmunkát és többletköltséget is meg lehet takarítani vele. Ez a termék a Zselici és a Szántódi Erdészetnél, valamint a Csurgói Faipari Gyárban érhető el.

forrás: SONLINE

Egy kapcsolódó hír az Ipoly Erdő Zrt. facebook oldaláról:

„Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nagymarosi Erdészetnél a tűzifa iránti magas érdeklődés miatt átmeneti készlethiány lépett fel, így 2026.06.24-től a rendelésfelvételt határozatlan időre felfüggesztjük.

A készletek feltöltése után a rendelés újraindulásáról honlapunkon és közösségi csatornáinkon adunk majd tájékoztatást.”