Sulyok Tamás államfő a Sándor-palotában kedden délután kezdődött kinevezési ünnepségen adta át a kormány tizenhat miniszterének megbízólevelét.

Ennek alapján, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Görög Márta igazságügyi miniszter, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Lannert Judit pedig gyermek- és oktatásügyi miniszter lett.

Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter, Orbán Anita külügyminiszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter lett.

Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg.

A miniszterelnök már hétfőn felszólította Sulyok Tamást, hogy ne akarjon közös képen szerepelni a miniszterekkel, kedden pedig azt írta a Facebookon, hogy a Tisza-kormány tagjai „sem a kinevezésük átvételekor, sem az eskütételüket követően nem kérnek a báb köztársasági elnök gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből”.

Miután a miniszterek egyenként átvették megbízólevelüket az államfőtől, Magyar Péter mellé állva fordultak a fotósok felé.

Az új kormány tagjai az Országgyűlés 16 órakor kezdődő plenáris ülésén tesznek esküt. Magyar Pétert május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésén választották miniszterelnökké.

forrás: MTI

A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete, a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola és a botanikus kert munkatársai, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesei több állomáson várták érdekességekkel az óvodásokat és az iskolásokat.

Előadásokat hallhattak a madárvédelemről és a bennük költő fajokról, megismerhették a különböző fafajokat, megnézhették hogyan zajlik a madárgyűrűzés, illetve megtudhatták hogyan készül a madárodú. A nap folyamán elültették az Év Fája, a kecskefűz egy példányát is a botanikus kertben.

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.

Természetismereti feladatok, madártani előadások, madárgyűrűzés, költőládákban található fészekaljak megfigyelése és erdészeti, vadismereti kiselőadások mellett ehető erdei növények kóstolása is színesítette a kilátogató gyerekek és kísérőik napját.

A Móricz Zsigmond Általános iskolából és a Szentiváni Óvodából 6 osztály/csoport látogatott meg minket, összesen 150 fő (gyerekek+kísérő pedagógusok) vett részt az egész délelőttöt kitöltő rendezvényen.

forrás: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A Jánossomorjai Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ötödikesei látogattak el a város szélén lévő erdőbe, ahol egy négy állomáspontból álló túra várta a gyerekeket.

A nyomkeresésen és madárfelismerésen túl a különféle fafajok levelét, virágát és termését kellett azonosítani, valamint egy szövegértési feladaton keresztül ismerkedhettek az erdész hivatásával.

A nap végén szoros eredmény alakult ki, de a jól megérdemelt ajándékoknak minden résztvevő örülhetett.

Köszönjük az iskola hosszú évek óta tartó töretlen szeretetét és bizalmát!

forrás: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

Szerinte a vidék nem csak probléma, lehet megoldás is. Közös érdek a vidék megerősítése, mert a magyar vidék ügye egyben az ország sorsát is jelenti. Egy ország állapotát jól mutatja, hogy milyen állapotban vannak a közszolgáltatások és az önkormányzatok. Súlyos személyi és szerkezeti problémák vannak ezeken a területeken. Valódi vidékpolitikai fordulatra van szükség, nem szükségtelen látványberuházásokra, egyszeri támogatáscsomagokra.

Ezután azzal folytatta, hogy a vidékfejlesztés nem egyenlő a mezőgazdaság finanszírozásával. Innováció, alkalmazkodás, lakhatás, digitalizáció, közös döntéshozatal – sorolta, hogy miről szól a valódi vidékpolitika. Kulcsminisztériumnak nevezte a tárcáját, mert sok területet fog össze.

Lőrincz Viktória szerint fontos cél lesz a város és a vidék közötti együttműködés helyreállítása. Budapestet nem lehet fejlesztési ellenfélként kezelni, mert az ország gazdasági motorja és nemzetközi arca. Budapest-törvényre van szükség, ami világos finanszírozást, feladatköröket és partnerséget teremtene. „Erős vidék nélkül nincs fenntartható város” – mondta.

Az elmúlt években sok önkormányzat érezhette, hogy sorsának nem alakítója, csak végrehajtója, pályáznak, de nem döntenek. Ezen változtatniuk kell, világos finanszírozási rendszerre lesz szükség. Nem lehet egy országot úgy fejleszteni, hogy a települések fele bizalmatlan saját kormányával szemben. Felül akarják vizsgálni az önkormányzatoktól elvont feladatköröket és intézményrendszert.

A kistelepülések fejlesztésében nem a digitalizáció, hanem az innováció és a helyi együttműködés lesz a kulcs. A miniszterjelölt szerint az Okosfalu program a következő évek zászlóshajó projektje lehet, mert valódi helyi autonómiát adhat. 2028 után az uniós költségvetési ciklusban az Okosfalu program a helyi fejlesztéspolitika egyik alapja lesz. Beszélt a Szent István programról is, amiben évente 10 falu 1-1 milliárd forintos fejlesztési keretet kap, aminek sorsáról a helyi közösségek döntenek majd. A Herman Ottó Intézet lesz a vidékfejlesztés egyik kulcsintézménye.

Lőrincz Viktória előadása után a bizottság tagjai kérdezhettek tőle. Göröghné Bocskai Éva, a bizottság tiszás alelnök azt kérdezte, hogy egy falu vagy egy polgármester miben fogja érezni a kormány megváltozott vidékpolitikáját. Lőrincz Viktória szerint a vidék ezután nem mellékes ügy lesz, eddig csak agrárpolitika egyik fejezete volt.

Gyopáros Alpár (Fidesz) arról kérdezte a miniszterjelöltet, hogy honnan lesz pénz a Tisza programjában megjelölt célokra, ezek költségeit 600-700 milliárdra becsülte. Lesz-e valamiféle kontroll a Szent István tervnél? – kérdezte még. Például a propagandára költött pénzeket oda lehet adni a vidék fejlesztésére, és máris lesz elég pénz, mondta Lőrincz Viktória. A jó programokat meg akarják tartani, de előbb felül akarják vizsgálni ezeket. Hisz a vidéki emberek bölcsességében, hogy jól költik majd el a Szent István programban biztosított forrásokat. Folytatni fogják a bölcsődék fejlesztését, válaszolt a fideszes Koncz Zsófiának, aki tanácskozási joggal vett részt a bizottság ülésen. Hogy mi lesz a falusi csokkal, az a szociális tárcához tartozik, így erre nem tudott válaszolni.

Helyes dolog volt a térségi gondolkodás a Versenyképes Járások programban, de ennek a működését is át kell vizsgálniuk, mert sok esetben politikai szempontok erősebbek voltak a szakmai megfontolásoknál. A Balaton nem egy turisztikai termék, hanem egy nemzeti ügy, mondta a tiszás Balatincz Péter ajkai képviselőre reagálva. Nem az a lényeg, hogy hány vendégéjszakák töltenek ott a turisták, hanem hogy milyen az ott élők életminősége. Balatincz arról beszélt, hogy nyáron ugyan pörög a turizmus a Balatonnál, közben a térség kistelepülései szenvednek. Elöregednek, a fiatalok nem tudnak beköltözni, nincs elég iskola, sorolta a problémákat.

A bizottság 6 igen, nem nélkül és két tartózkodás mellett támogatta Lőrincz Viktória miniszteri kinevezését. A fideszes Gyopáros Alpár és Tilki Attila tartózkodott a szavazásnál.

Kaposvári ügyvédjelöltből miniszter

A 44 éves Lőrincz Viktória Kaposváron született, ott is járt középiskolába, a diplomáját viszont már Pécsen szerezte. „Egy egyszerű, szegény családból származom, ahonnan a tisztességet és a becsületet hozom útravalóként” – mondta magáról a képviselőjelölti bemutatkozó videójában. A képviselő-jelöltségig egy kaposvári ügyvédi irodánál dolgozott ügyvédjelöltként, jogi végzettsége mellett pénzügyi végzettséggel is rendelkezik. Volt némi politikai tapasztalata is: 2024-ben a Kaposvártól 25 kilométerre található, Somogy vármegyei Kadarkúton választották meg önkormányzati képviselőnek. Az április 12-i választáson a kaposvári székhelyű Somogy 1-es választókerületben indult, 57 százalékos eredménnyel győzte le a fideszes Gelencsér Attilát.

„Kérlelhetetlen, nagy tudású, emberséges és szorgalmas hazafi”, de méltatta önkormányzati és jogi tapasztalatait is, szerinte ezek miatt méltóképpen tudja majd vezetni „ezt a kiemelt jelentőségű minisztériumot” – Magyar Péter ezekkel a szavakkal jellemezte Lőrincz Viktóriát, amikor bejelentette jelölését. A leendő vidékfejlesztési miniszter szerint a Tisza-kormány egy új, működő Magyarországot fog építeni, ahol a vidék többé nem a leszakadás, hanem „az ország felemelkedésének valódi motorja” lesz. „Végre megadjuk a vidéki településeken élőknek azt a tiszteletet és támogatást, ami a közös hazánk újjáépítéséhez elengedhetetlen” – ígérte.

Kedden feláll az új kormány

A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása kedden reggel 8 órakor folytatódott. A meghallgatások általában úgy néznek ki, hogy a miniszterjelöltek először elmondják az adott területre vonatkozó terveiket, majd a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel nekik, és ezekre több körben válaszolnak. A minisztereket a miniszterelnök jelölte, a bizottságok meghallgatják őket, majd elmondják a parlamentnek kedden, hogy támogatják vagy nem támogatják a megválasztásukat. Azt, hogy a hétfői meghallgatásokon milyen ígéretek hangzottak el a leendő miniszterektől, ebben a cikkben foglaltuk össze.

A bizottsági meghallgatások után 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök és a leendő miniszterek Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz mennek a Sándor-palotába, ahol az államfő a 16 minisztert hivatalosan is kinevezi. 16 órakor aztán már ismét a Parlamentben lesznek a Tisza miniszterei, képviselői és persze a miniszterelnök, kezdődik ugyanis az Országgyűlés plenáris ülése. Itt a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, Magyar Péter bemutatja kormánya minisztereit, majd a miniszterek le is teszik az esküjüket. Éjfél után az új kormány hivatalosan is hivatalba lép, azaz a szerdát már a Magyar-kormány alatt kezdi meg Magyarország. Magyar hétfőn este arról is beszélt, hogy szerdán a tervek szerint már ülésezik is a kormány, de erről egyelőre annyit tudni, hogy nem Budapesten lesz.

forrás: telex

Az este fél nyolckor kezdődő eseményen a végzős hallgatók az egyetem főépülete előtt gyülekeztek, ahol az alsóbb évesek, családtagok, oktatók sorfala fogadta őket.

A fáklyás bevonulást és az erdész himnusz elhangzását követően Kiss Péter Zoltán, a. Mesüge, V. éves erdész valétaelnök mondott búcsúbeszédet. Az egyetemi zászló átadását követően Buni Bence, a. Foxi, IV. éves erdész valétaelnök búcsúzott a végzősöktől, majd a valétabot átadását követően a karok dékánjai – Prof. Dr. Heil Bálint Erdőmérnöki Kar, Prof. Dr. Magoss Endre a Faipari Mérnöki és Kreatívipari, Prof. Dr. Széles Zsuzsanna Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar is – szóltak a hallgatókhoz.

Az ünnepségen beszédet mondott Prof. Dr. Fábián Attila rektor is, aki a búcsúzás különleges természetéről beszélt a valétálóknak.

„Van a búcsúnak egy különös természete. Egyszerre nehéz és felemelő. Nehéz, mert elválást jelent helyektől, megszokott terektől, mindennapi pillanatoktól. És felemelő, mert közben ráébredünk arra, mit is kaptunk az elmúlt években. Tudást, közösséget, barátságokat, egy életre szóló kötődést” – fogalmazott.

„Ma Soprontól búcsúznak, attól a várostól, amely az elmúlt években otthont adott Önöknek, és mostantól életük történetének része.”

Beszédében felidézte a selmeci örökség történetét is, amikor 1918-ban az akadémia Sopronba költözött.

– „Sopronyi-Thurner Mihály polgármester felhívással fordult a polgárokhoz, adjanak otthont az érkezőknek. Lakásokat, szobákat, figyelmet, emberséget kérve és kapva. A város befogadta az egyetemet. Így született meg az a különleges kapcsolat, amely ma is él. Az egyetem és Sopron egymásra talált. Azok a diákok és oktatók mindent magukkal hoztak, könyveket, eszközöket, műszereket, bútorokat és egy szellemiséget. Egy olyan hagyományt, amely azóta is összeköti a generációkat.” – emelte ki.

A rektor arról is beszélt, hogy a hagyományok nemzedékeken átívelve maradtak fenn.

A valétálás fogalma ma is elválaszthatatlan Selmecbányától és a felvidéki városoktól és minden évben újra és újra megtelik tartalommal ez a pillanat.

„Ballag már a vén diák tovább….a távozókat újak váltják fel, a vidám hagyományos szellem átöröklődik nemzedékről nemzedékre”: írta Hoffmann Géza már 1890-ben. És ez így van azóta is. Hiába változott a város, hiába változott a világ és váltotta egymást annyi nemzedék.

Prof. Dr. Fábián Attila kitért az egyetem fejlődésére is, hangsúlyozva, hogy a megújulás ma is része az intézmény életének.

„Épületeink korszerűsödnek, új közösségi terek születnek, a kreatív energiák nemcsak szellemi, hanem fizikai formát is öltenek” – fogalmazott, majd hozzátette:  „Bízom benne, hogy visszatérnek majd ide, hogy újra végigsétáljanak Sopron utcáin, és hogy lássák ezt a megújulást.”

Beszéde végén a rektor ezekkel a szavakkal búcsúzott:

„Bárhová is sodorja Önöket az élet, vigyék magukkal azt, amit itt kaptak. Az összetartozás élményét, a közösség erejét, a soproni szellemiséget. Legyenek a változás hordozói! Legyenek közösségépítők! Legyenek méltó képviselői annak az egyetemnek, amely évszázados hagyományokra építve a jövőt formálja!”

„A Soproni Egyetem most elengedi Önöket. De meglátják, soha nem engedi el igazán” – zárta gondolatait.

A beszédeket követően a rektor kitárta az egyetem kapuját a díszes menet előtt, majd a valétálók a szalamander élén, dalolva indultak végig a városon. 

A fáklyás menet a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Béke út, az Ady Endre út, a Csengery utca, a Frankenburg út, a Deák tér, az Erzsébet utca, a Széchényi tér és a Várkerület érintésével érkezett meg a Fő térre, ahol először Farkas Ciprián polgármester búcsúzott a végzősöktől, majd Gálitzky Attila a. PO(K)ntnEméRdekel faiparos valétaelnök és Potyondi András a. Rambo közgazdász valétaelnök búcsúzott iskolától, várostól és társaktól.

A kedves és megható szavakat követően a végzős hallgatók megemlékeztek Sopronyi-Thurner Mihályról is, arról a soproni polgármesterről, aki annak idején befogadta a Selmecbányáról elűzött Akadémiát, és lehetővé tette, hogy a selmeci szellemiség Sopronban éljen tovább. A hagyományos búcsú a valéta bállal zárult.

Valete, éljetek boldogul! Jó szerencsét, Üdv az Erdésznek, Pénzt a Fásnak, Isten éltesse a Közgazdászokat!

forrás: Soproni Egyetem

Családok, párok, baráti társaságok, egyedüli túrázók és sokan a négylábú kedvenceikkel érkeztek megpihenni, felfrissülni a vadászházhoz a nyárias melegben. A gyönyörű, napsütéses időben, a festői völgyben lévő frissítőponton pihentek meg és ettek-ittak a túrázók, majd folytatták az útjukat ki-ki az előzetesen választott hosszú túraútvonalán.

A frissítőponton közreműködő Munkatársaink:
Gruber Anikó – Gyulaj Zrt. Központ
Jakab Erika – Gyulaj Zrt. Tamási Erdészete
Kalányos Györgyné (Munkatársunk édesanyja)
Kiss Janka Sára (Munkatársunk barátnője)
Nagy Zsolt (Munkatársunk férje)
Nagyné Ulrich Mónika – Gyulaj Zrt. Központ
Németh Andrea – Gyulaj Zrt. Központ
Nyers Flórián – Gyulaj Zrt. Központ
Vavra Zsolt – Gyulaj Zrt. Lengyel-Annafürdői Erdei Iskola

A kínált süteményeket megsütötték és a finom szörpöket is a Munkatársaink a szabadidejükben készítették:
Bérdi-Gungl Zsanett – Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészete
Csikné Leipold Ildikó – Gyulaj Zrt. Központ
Csikós Tímea – Gyulaj Zrt. Központ
Horváth Mónika – Gyulaj Zrt. Központ
Kandiné Horváth Bernadett – Gyulaj Zrt. Központ
Kiss Róbertné – Gyulaj Zrt. Központ
Kling Zsoltné – Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészete
Majthné Szabó Zsuzsanna – Gyulaj Zrt. Központ
Németh-Halász Tünde – Gyulaj Zrt. Központ
Szabó Erika – Gyulaj Zrt. Központ

A rendezvény főszervezője: Gál László erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezető (Gyulaj Zrt.)

Nagyon szépen köszönjük a fáradozásukat, helytállásukat, a finom ételeket és szörpöket! Önkéntes nagyvonalú munkájuk példamutató!

forrás: GYULAJ Zrt.

A Madarak és Fák Napja hazánk egyik legszebb hagyománya, amelynek gyökerei a természet szeretetére és a közös felelősségvállalásra épülnek. Ezt a gondolatot élesztette újra tíz évvel ezelőtt a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG), a Soproni Egyetem és az Országos Erdészeti Egyesület.

Madarak és Fák Napja Emlékerdő

Dr. Hartl Éva egyetemi docens, az emlékerdő egyik megálmodója szerint az ötletet a 20. század eleji iskolai ünnepségek adták. Akkoriban a tanítók és az erdészek példaértékű összefogása nevelte a gyerekeket a természet védelmére.

Betelt a Madarak és Fák Napja Emlékerdő a Soproni-hegység szívében

– 2016-ban, a Madarak és Fák Napja iskolai ünneplésének 110. évfordulóján született meg az ötlet, hogy itt, a Soproni Parkerdőben egy emlékerdőt alakítsunk ki – emlékezett vissza. A cél az volt, hogy ne csak ültessünk, hanem a felelősségvállalás is megtörténjen. Ha már ültettünk, kövessük nyomon a fejlődését, ápoljuk, öntözzük a csemeténket, és nézzük meg, hogyan válik egy terület erdővé.

Az első 90 csemetét még rajzpályázaton részt vevő óvodások és versíró iskolások ültették el. Azóta a kezdeményezés kinőtte magát. Családok, baráti társaságok és osztályok vették birtokba a területet.

Az emlékerdőben elültetett csemeték helyét GPS-koordinátákkal rögzítették, így az ültetők bármikor visszatalálhatnak saját fájukhoz.

Dr. Bánáti László, a TAEG Zrt. oktatási és ökoturisztikai igazgatója hangsúlyozta, hogy a program sikere a személyes kötődésben rejlik: – Mindenki, aki megkeresett bennünket, kapott egy GPS-koordinátával ellátott emléklapot. Ez azért jó, mert bármikor visszakereshető, ki melyik fát ültette el.

A jubileumi eseményen egy vadmeggyfa került a földbe, amely az emlékerdő utolsó darabja, melynek elültetésében a jövő generációja segédkezett. Bár a terület betelt, a népszerű kezdeményezés nem ér véget, az erdőgazdaság már tervezi az új helyszínt a folytatáshoz.

Az eseményen részt vettek azok is, akik a legelső pillanattól részesei voltak a történetnek. Zsupán Eszter, a bánfalvi óvoda tagintézmény-igazgatója meghatódva beszélt az elmúlt tíz évről.

– Tíz évvel ezelőtt nagy izgalommal érkeztünk mind a három csoportunkkal, és ültettünk egy-egy kis tölgyfát. Azok a gyerekek ma már középiskolások – mesélte az óvodavezető. Azóta hagyománnyá vált nálunk, hogy a ballagó nagycsoportosokkal ültetünk egy fát az óvoda kertjében is, amit a kicsik gondoznak tovább.”

A TAEG 75 éves jubileuma alkalmából a szervezők nem érkeztek üres kézzel. Minden résztvevő egy-egy tölgycsemetét kapott ajándékba, hogy a „saját erdő” élményét bárki hazavihesse a kertjébe. 

forrás: KISALFÖLD

A Madarak és Fák Napjához kapcsolódva, a Településfásítási Program keretében 2026. május 7-én közösségi faültetési akció valósult meg városunkban. Az összefogás eredményeként összesen 30 darab lombhullató fát ültettek el több helyszínen, hozzájárulva a település zöldebb és élhetőbb környezetének kialakításához.

Az új facsemeték a Millenniumi parkban, az Emlékpark–sportpark területén, a Sportcsarnok környezetében, az abaújdevecseri emlékoszlopnál, valamint a Butiksor játszóterén kaptak helyet. A kezdeményezés célja nemcsak a városi zöldfelületek bővítése volt, hanem a közösségi összefogás erősítése és a környezettudatos szemlélet formálása is.

A faültetésben aktívan részt vettek az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az EMSK dolgozói, továbbá a Váci Mihály Gimnázium tanulói, a Csoda-vár Óvoda két csoportja, valamint az Abaújdevecseri Nyugdíjasklub tagjai is. A szakmai felügyeletet az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai biztosították, akik segítséget nyújtottak a megfelelő ültetési munkálatok elvégzésében – tette közzé Encs Város Önkormányzata.

A program ismét bebizonyította, hogy a közös cél érdekében végzett összefogás maradandó értéket teremthet. A résztvevők munkájának köszönhetően a frissen elültetett fák hosszú távon szolgálják majd a város lakóit és a jövő generációit is.

forrás: BOON

Az AGRISHOW premierjével fémjelzett, új formátumú mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakvásár-együttes átfogó képet adott a növénytermesztés, az állattenyésztés, az állattartás, az erdőgazdálkodás és a vadászat aktuális trendjeiről. A rendezvény sikerét az is bizonyította, hogy 2018 óta most volt a legerősebb látogatottság: már az első napon 32.000 látogató lépett be a vásár kapuin, a teljes látogatószám pedig elérte a 85.000 főt.

Az AGRISHOW nemzetközi növénytermesztési és állattenyésztési szakvásár az agrárium innovációit átfogóan mutatta. Ezzel egy időben zajlott a SILVA REGINA nemzetközi erdőgazdálkodási és vadászati szakvásár, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási megújuló energiaforrásokra fókuszáló BIOMASA szakvásár is.

A kiállítási együttes 60.000 m²-en valósult meg, és a brnói vásárközpont területének nagy részét elfoglalta: a rendezvény a hat legnagyobb pavilon mellett kiterjedt szabadtéri területeken is zajlott. Összesen 17 ország 822 kiállítója mutatkozott be.

„Az AGRISHOW mezőgazdasági vásár új, a növénytermesztést és az állattenyésztést összekapcsoló koncepciója sikeresnek bizonyult. A modern mezőgazdaság teljes spektrumáról átfogó képet tudtunk adni, beleértve a Smart Farm projekt aktuális trendjeit és az AGRI ARENA dinamikus gépbemutatóit is. A kapcsolódó szektorok révén pedig a teljes tájgazdálkodás témakörére kiterjesztettük a kínálatot. Éppen ezért különösen örülünk a közönség, és mindenekelőtt a szakmai látogatók rendkívüli érdeklődésének, ami megerősíti, hogy a széles tematikájú kiállítás jó irány” – foglalta össze az idei rendezvényt Jan Kubata, a Veletrhy Brno vezérigazgatója.

Nagygépek akcióban, okostechnológiák testközelből és szakmai párbeszédek

A Z pavilon közelében kialakított szabadtéri AGRI ARENA pálya népszerű újdonságnak bizonyult: ez a különleges dinamikus zóna traktorok és rakodógépek gyakorlati, üzemi körülményeket idéző bemutatóira szolgált. A projektet – a vezetett bemutatókkal, tesztvezetésekkel és versenyekkel együtt – a csehországi Mezőgazdasági Gépimportőrök Szövetségével együttműködésben szervezték meg.

A Smart Farm projekt második alkalommal valósult meg, és a hatékony, fenntartható gazdálkodást támogató legújabb technológiákat és trendeket állította középpontba. Az egyetemi szakértőkkel együttműködésben összeállított program minden nap más témára fókuszált: a precíziós mezőgazdaságtól és a digitalizációtól az állatmegfigyelésen át egészen a modern erdőgazdálkodási technológiákig.

A vásárokat Martin Šebestyán mezőgazdasági miniszter nyitotta meg, és számos külföldi VIP-vendég is részt vett az eseményen, köztük a szerb delegáció, amelyet Dragan Glamočič mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter vezetett.

A szakvásár nemzetközi jellegét neves szakértők részvételével zajló kísérőrendezvények erősítették – pl. a Cseh Agrárkamara „A mezőgazdaság alkalmazkodása a klímaváltozáshoz” című konferenciája, valamint a Közép-európai Állatorvosi Kongresszus.

A cseh állattenyésztés reprezentatív seregszemléje

A Nemzeti Állattenyésztési Kiállítás a cseh tenyésztők kiváló eredményeit mutatta be: a húshasznú és tejhasznú szarvasmarháktól a juhokon, kecskéken és sertéseken át egészen a lovakig, mindezt gazdag programokkal kiegészítve. A kiállításon több mint 600 haszonállatot mutattak be, a látogatók pedig három különálló bemutatótéren követhették figyelemmel a húsmarhafajták nemzeti bajnokságait, valamint a tejhasznú szarvasmarhák szakkommentárral kísért versenyeit és bemutatóit.

Újdonságnak számított a tejhasznú fajtáknak szentelt vasárnapi ismeretterjesztő és versenyprogram.

Méhészet

A vásárok része volt a modern méhészetet bemutató Méhészeti Kiállítás is. Szintén újdonságként jelent meg az „Ízek, Borok és Sörök Fesztiválja”, amely vonzó kísérőprogrammal, valamint kisüzemi és kézműves sörfőzdék, családi borászatok és regionális élelmiszer-előállítók részvételével várta a látogatókat.

Erdőgazdálkodási gépek, faalapú biomassza-hasznosítás és rangos trófeák

A hagyományos SILVA REGINA szakvásár átfogó képet adott a modern erdőgazdálkodási gépekről és a gazdag vadászati hagyományokról. A látogatók az erdőgazdálkodási munkákhoz kapcsolódó gépek és berendezések teljes kínálatát megismerhették, köztük a fenntartható gazdálkodásra fókuszáló, innovatív gépeket is.

Az energiapiac aktuális helyzete miatt kiemelt érdeklődés övezte a helyi megújuló energiaforrásokra épülő megoldásokat. A rendezvény része volt egy fenntartható fejlődéssel, valamint a talajban és az erdőkben rejlő energetikai potenciállal foglalkozó szakmai előadás-sorozat is.

A vadászat kedvelői körében sok látogató követte a Z pavilonban található U Lípy színpad kísérőprogramjait, ahol változatos előadások és bemutatók – többek között vadászkürtölés, vadászkinológia és ragadozómadár-bemutatók várták az érdeklődőket. Kiemelt látványosságnak számított a 350 trófeát felvonultató nagyszabású kiállítás, és idén sem maradt el a népszerű STIHL Timbersports verseny.

Tizenkét innovációs díjat osztottak ki az AGRISHOW és a SILVA REGINA szakvásárokon

Az idén rekordérdeklődés övezte a kiállítói versenyt. A résztvevők összesen 54 pályázatot nyújtottak be, amelyek közül az értékelő bizottság 12 díjnyertes innovációt választott ki. A díjazottak listáját itt találja.

A következő mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakvásárt 2028 tavaszán rendezik.

forrás: AgrárUnió