Sulyok Tamás államfő a Sándor-palotában kedden délután kezdődött kinevezési ünnepségen adta át a kormány tizenhat miniszterének megbízólevelét.

Ennek alapján, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Görög Márta igazságügyi miniszter, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Lannert Judit pedig gyermek- és oktatásügyi miniszter lett.

Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter, Orbán Anita külügyminiszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter lett.

Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg.

A miniszterelnök már hétfőn felszólította Sulyok Tamást, hogy ne akarjon közös képen szerepelni a miniszterekkel, kedden pedig azt írta a Facebookon, hogy a Tisza-kormány tagjai „sem a kinevezésük átvételekor, sem az eskütételüket követően nem kérnek a báb köztársasági elnök gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből”.

Miután a miniszterek egyenként átvették megbízólevelüket az államfőtől, Magyar Péter mellé állva fordultak a fotósok felé.

Az új kormány tagjai az Országgyűlés 16 órakor kezdődő plenáris ülésén tesznek esküt. Magyar Pétert május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésén választották miniszterelnökké.

forrás: MTI

A faanyagok – például a fűrészáru, a faalapú lemezek, a papír és a karton, valamint az energia – felhasználása hozzájárulhat a körforgásos bio-gazdaság kialakításához azáltal, hogy a fosszilis alapú anyagokat olyan megújuló alternatívákkal váltja fel, amelyek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

Az átlagos faanyag-fogyasztás Európában körülbelül 1 köbméter kerekfa-egyenérték/fő/év, amely Délkelet-Európában 0,6 köbméter, Észak-Európában pedig 1,9 köbméter.

Közép- és Kelet-Európában nőtt az egy főre jutó faanyag-fogyasztás, ezzel szemben Észak-Európában és Közép-Nyugat-Európában éves csökkenés volt tapasztalható. Ezek a tendenciák tükrözik a gazdasági növekedés, az ipari szerkezetátalakítás, valamint az energia- és megújuló anyagokra vonatkozó politikák összetételének regionális különbségeit.

Ez egy kritikus egyensúlyt emel ki: a fa mint megújuló erőforrás felhasználásának növelése mellett biztosítani kell a fenntartható erdőgazdálkodást, a biológiai sokféleség védelmét és az erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását.

A fentieken túl számos érdekes információt tartalmaz a SoEF 2025 tanulmány, a FOREST EUROPE aláíróinak, monitoring és statisztikai szakértőinek, valamint a FOREST EUROPE (FE), az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közös páneurópai adatgyűjtéseinek együttműködéseként készült, átfogó jelentése.

Ez az együttműködésen alapuló keretrendszer biztosítja az adatok megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát páneurópai szinten. A jelentést az Európai Erdészeti Intézet (EFI) készítette.

forrás: FOREST EUROPE

Az este fél nyolckor kezdődő eseményen a végzős hallgatók az egyetem főépülete előtt gyülekeztek, ahol az alsóbb évesek, családtagok, oktatók sorfala fogadta őket.

A fáklyás bevonulást és az erdész himnusz elhangzását követően Kiss Péter Zoltán, a. Mesüge, V. éves erdész valétaelnök mondott búcsúbeszédet. Az egyetemi zászló átadását követően Buni Bence, a. Foxi, IV. éves erdész valétaelnök búcsúzott a végzősöktől, majd a valétabot átadását követően a karok dékánjai – Prof. Dr. Heil Bálint Erdőmérnöki Kar, Prof. Dr. Magoss Endre a Faipari Mérnöki és Kreatívipari, Prof. Dr. Széles Zsuzsanna Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar is – szóltak a hallgatókhoz.

Az ünnepségen beszédet mondott Prof. Dr. Fábián Attila rektor is, aki a búcsúzás különleges természetéről beszélt a valétálóknak.

„Van a búcsúnak egy különös természete. Egyszerre nehéz és felemelő. Nehéz, mert elválást jelent helyektől, megszokott terektől, mindennapi pillanatoktól. És felemelő, mert közben ráébredünk arra, mit is kaptunk az elmúlt években. Tudást, közösséget, barátságokat, egy életre szóló kötődést” – fogalmazott.

„Ma Soprontól búcsúznak, attól a várostól, amely az elmúlt években otthont adott Önöknek, és mostantól életük történetének része.”

Beszédében felidézte a selmeci örökség történetét is, amikor 1918-ban az akadémia Sopronba költözött.

– „Sopronyi-Thurner Mihály polgármester felhívással fordult a polgárokhoz, adjanak otthont az érkezőknek. Lakásokat, szobákat, figyelmet, emberséget kérve és kapva. A város befogadta az egyetemet. Így született meg az a különleges kapcsolat, amely ma is él. Az egyetem és Sopron egymásra talált. Azok a diákok és oktatók mindent magukkal hoztak, könyveket, eszközöket, műszereket, bútorokat és egy szellemiséget. Egy olyan hagyományt, amely azóta is összeköti a generációkat.” – emelte ki.

A rektor arról is beszélt, hogy a hagyományok nemzedékeken átívelve maradtak fenn.

A valétálás fogalma ma is elválaszthatatlan Selmecbányától és a felvidéki városoktól és minden évben újra és újra megtelik tartalommal ez a pillanat.

„Ballag már a vén diák tovább….a távozókat újak váltják fel, a vidám hagyományos szellem átöröklődik nemzedékről nemzedékre”: írta Hoffmann Géza már 1890-ben. És ez így van azóta is. Hiába változott a város, hiába változott a világ és váltotta egymást annyi nemzedék.

Prof. Dr. Fábián Attila kitért az egyetem fejlődésére is, hangsúlyozva, hogy a megújulás ma is része az intézmény életének.

„Épületeink korszerűsödnek, új közösségi terek születnek, a kreatív energiák nemcsak szellemi, hanem fizikai formát is öltenek” – fogalmazott, majd hozzátette:  „Bízom benne, hogy visszatérnek majd ide, hogy újra végigsétáljanak Sopron utcáin, és hogy lássák ezt a megújulást.”

Beszéde végén a rektor ezekkel a szavakkal búcsúzott:

„Bárhová is sodorja Önöket az élet, vigyék magukkal azt, amit itt kaptak. Az összetartozás élményét, a közösség erejét, a soproni szellemiséget. Legyenek a változás hordozói! Legyenek közösségépítők! Legyenek méltó képviselői annak az egyetemnek, amely évszázados hagyományokra építve a jövőt formálja!”

„A Soproni Egyetem most elengedi Önöket. De meglátják, soha nem engedi el igazán” – zárta gondolatait.

A beszédeket követően a rektor kitárta az egyetem kapuját a díszes menet előtt, majd a valétálók a szalamander élén, dalolva indultak végig a városon. 

A fáklyás menet a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Béke út, az Ady Endre út, a Csengery utca, a Frankenburg út, a Deák tér, az Erzsébet utca, a Széchényi tér és a Várkerület érintésével érkezett meg a Fő térre, ahol először Farkas Ciprián polgármester búcsúzott a végzősöktől, majd Gálitzky Attila a. PO(K)ntnEméRdekel faiparos valétaelnök és Potyondi András a. Rambo közgazdász valétaelnök búcsúzott iskolától, várostól és társaktól.

A kedves és megható szavakat követően a végzős hallgatók megemlékeztek Sopronyi-Thurner Mihályról is, arról a soproni polgármesterről, aki annak idején befogadta a Selmecbányáról elűzött Akadémiát, és lehetővé tette, hogy a selmeci szellemiség Sopronban éljen tovább. A hagyományos búcsú a valéta bállal zárult.

Valete, éljetek boldogul! Jó szerencsét, Üdv az Erdésznek, Pénzt a Fásnak, Isten éltesse a Közgazdászokat!

forrás: Soproni Egyetem

12 hónap alatt, 2025. áprilishoz viszonyítva:

A háztartási energiáért 0,4, ezen belül a tűzifáért 0,12%-kal kellett többet fizetni, a vezetékes gázért 3,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,1%-kal többet.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,4, a motorkerékpárok 6,9, a használt személygépkocsik 5,0 és a szobabútorok 3,0%-kal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 1,9, a járműüzemanyagok 0,1%-kal drágultak.

Az élelmiszerek ára 1,5%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,9%-kal csökkent), ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 10,5, a büféáruké 8,2, a friss hazai és déligyümölcsé 7,0, a cukorka, mézé 6,9, az éttermi étkezésé 6,1 és a fűszerek, ételízesítőké 3,5%-kal nőtt. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 28,2, a vaj, vajkrémé 11,6, a burgonyáé 11,4, a sertéshúsé 8,5, a száraztésztáé 7,4, a sajté 6,2, a tejé 6,0%-kal mérséklődött. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9%-kal.

A szolgáltatások 4,0%-kal drágultak, ezen belül a színház 18,3, a külföldi üdülés 15,5, a teherszállítás 13,7, a belföldi üdülés 5,9, a sport, múzeumi belépők 8,7, a testápolási szolgáltatás 7,8, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,5%-kal.

1 hónap alatt, 2026. márciushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal növekedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül stagnált), ezen belül a burgonya 6,6, a friss hazai és déligyümölcs 3,8, a friss zöldség 1,3, a sertéshús 0,8, az étolaj 0,4%-kal többe, a péksütemények 2,7, a száraztészta 2,5, a száraz hüvelyesek 1,9, a vaj, vajkrém 1,4, a tej 1,2, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,5%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára átlagosan 0,7%-kal nőtt, ezen belül az utazás egyéb távolsági úti céllal 9,0, a belföldi üdülés 2,0%-kal többe, a külföldi üdülés 0,5%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,9%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,7%-kal mérséklődött, a távfűtésé 0,2%-kal emelkedett (Tájékoztató). A szeszes italok, dohányáruk ára stagnált, ezen belül a dohányáruké 0,2%-kal nőtt, a szeszes italoké 0,3%-kal csökkent. A járműüzemanyagok ára 1,7%-kal nőtt, míg a ruházkodási cikkek 1,5%-kal többe kerültek.

forrás: KSH 05-08

A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. A nemzetiséghez tartozó képviselők nemzetiségi nyelvű esküt tettek, lovári, beás, román és horvát nyelven. Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament egyhangúlag, 193 igen szavazattal igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van.

Az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 73 éves Vitányi István (Fidesz) – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Az elnöki pulpitus jobb oldalán a Tisza Párt politikusai foglalnak helyet, mellettük a KDNP, majd a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői ülnek.

Vitányi István bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a 2022-ben megalakult kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Tegnap óta megújult az Országgyűlés hivatalos weboldala is.

Az Országgyűlés 17/2026. (V. 9.) OGY határozata
az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról

Az Országgyűlés az Alaptörvény 5. cikk (3) bekezdése és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 14. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá 18. § (1) és (2) bekezdése alapján országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít, azok tagjainak számát és feladatkörét az alábbiak szerint határozza meg, valamint tagjaivá a következő képviselőket választja:

a) Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság (9 fő)
A bizottság feladatköre: mezőgazdaság, élelmiszeripar.
Tagok: Dr. Farkas Csongor (TISZA)
Judák Zsolt (TISZA)
Kovács Petra Judit (TISZA)
Ráki Zsolt (TISZA)
Ujvári Szilvia (TISZA)
Varga Lőrinc Mihály (TISZA)
Papp Zsolt (Fidesz)
Pócs János (Fidesz)
Dócs Dávid (Mi Hazánk)
…
d) Élő Környezetért Felelős Bizottság (9 fő)
A bizottság feladatköre: fenntarthatóság, klíma, környezet, vízgazdálkodás, állatvédelem.
Tagok: Dr. Bihari Zoltán (TISZA)
Kaprinyák Tibor (TISZA)
Dr. Kovács Gyula (TISZA)
Lontay László (TISZA)
Dr. Nagy Márta (TISZA)
Szimon Renáta (TISZA)
Dr. Koncz Zsófia (Fidesz) 2026. május 13-tól
Varga Gábor (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz) 2026. május 13-tól
…
s) Vidék- és Településfejlesztési Bizottság (9 fő)
A bizottság feladatköre: önkormányzatok, területfejlesztés, vidékfejlesztés.
Tagok: Dr. Balatincz Péter (TISZA)
Benke József (TISZA)
Göröghné Bocskai Éva (TISZA)
László Endre Márton (TISZA)
Néher András (TISZA)
Szabó Tibor (TISZA)
Gyopáros Alpár (Fidesz)
Dr. Koncz Zsófia (Fidesz) 2026. május 13-tól
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
…

Az Országgyűlés Bizottságai, tagjai és tisztségviselői.

2026. évi XIII. törvény
Magyarország minisztériumainak felsorolásáról

[1] Az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése alapján a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
[2] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1.§
Magyarország minisztériumai a következők:

1. Egészségügyi Minisztérium,
2. Igazságügyi Minisztérium,
3. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium,
4. Pénzügyminisztérium,
5. Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium,
6. Belügyminisztérium,
7. Élő Környezetért Felelős Minisztérium,
8. Gazdasági és Energetikai Minisztérium,
9. Honvédelmi Minisztérium,
10. Közlekedési és Beruházási Minisztérium,
11. Külügyminisztérium,
12. Miniszterelnökség,
13. Szociális és Családügyi Minisztérium,
14. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium,
15. Tudományos és Technológiai Minisztérium,
16. Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.

2. §
(1) Az Egészségügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.
(2) Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.
(3) Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Energiaügyi Minisztériumból történő kiválással jön létre.
(4) A Szociális és Családügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.
(5) A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Kulturális és Innovációs Minisztériumból történő kiválással jön létre.
(6) Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik.
(7) A Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik.

3.§
(1) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább.
(2) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Agrárminisztérium Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
(3) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Energiaügyi Minisztérium Gazdasági és Energetikai Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
(4) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési és Beruházási Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
(5) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Külgazdasági és
Külügyminisztérium Külügyminisztérium elnevezéssel működik tovább.
(6) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Kulturális és Innovációs Minisztérium Tudományos és Technológiai Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
(7) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium elnevezéssel működik tovább.

4. §
(1) Az 1. § szerinti minisztériumok és a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti minisztériumok közötti jogutódlást a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete állapítja meg.
(2) A 2. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott minisztériumok az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervként, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati igazgatási szervként az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott időpontig működnek.
(3) Az 1. § 12. pontjában meghatározott minisztériumot vezető miniszter gyakorolja a 2. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott minisztériumok – ideértve költségvetési szervi – vezetőjének hatásköreit. A 2. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott minisztériumok megszűnésének időpontját az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet határozza meg.

5. §
(1) Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés alakuló ülésén megválasztott miniszterelnök által vezetett Kormány megalakulásának napján lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének naptári napját a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

6. §
Hatályát veszti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény.

Törvényalkotási folyamatábra

dinpădure.ro: Volt valami, ami meglepetésként ért, mióta betöltötte az elnöki tisztséget?

Adrian Băban: Nem feltétlenül. Valamennyire ismertem a szervezetet, abban az értelemben, hogy már korábban is volt kapcsolatom a Prolemnnel, Cătălin Tobescuval, ismertem és ismerem a tagok közül sokakat, szóval nem igazán valami teljesen új dolog.

dinpădure.ro: Nagyjából bejelentette, mik lennének az irányok, csak szeretnénk egy kicsit konkrétabban tudni, mit fog tenni mostantól.

Adrian Băban: Először is megpróbáljuk újrahangolni a szervezetet, vagyis új irányba terelni. Megállapítottunk néhány célt. Kevesebbet, nem annyira… átfogót. És kicsit jobban összpontosítunk a szervezet tagjainak tevékenységi területére. Vagyis kevesebb erdőgazdálkodás és több ipar, valamint részvétel ezen a téren. Van néhány nagyon világos célunk, legalábbis erre az évre. Az egyik a hatóságokkal való együttműködéshez kapcsolódik, ami szükséges, főleg mivel jelenleg is készülnek jogszabályok, és jelen kell lennünk.

A második az imázshoz kapcsolódik, mert nagyon jól tudják, hogy akarnánk vagy sem, a faipar is belekeveredik ebbe az imázs-történetbe, amely az erdőből indul ki. Hogy, nézzék, lopnak, hogy van lopott fa, és így tovább. És ez általában rontja a szektor imázsát, beleértve a faipari területet is.

dinpădure.ro: Ez az oka annak, hogy el akarnak távolodni az erdőgazdálkodástól?

Adrian Băban: Igen. Mert a szövetség tagjai nem akarnak a törvényi előírásokon kívül dolgozni, nem értékelik ezt a történetet az illegálisan kitermelt fával, és nem akarnak ilyen fát feldolgozni. Röviden: nem akarnak részt venni ebben a történetben. Elég komoly korlátokat állítottak fel. Abban az értelemben, hogy azt mondják: „Mi nem akarjuk ezt a fát”. Most éppen arról tárgyalunk, hogy készítsünk saját etikai szabályzatot, és ha valahogy mégis „becsúszik” valami, akkor gyorsan reagáljunk, módosítsuk az eljárásokat, és együttműködjünk mindenkivel, hogy ilyen helyzetek ne fordulhassanak elő többé. Vagyis valahol összekapcsolnak minket az erdőben zajló problémákkal, az őrzéssel, az illegális fakitermeléssel és így tovább.

dinpădure.ro: Hát igen, mert a fa az iparba kerül.

Adrian Băban: Ez a kollektív tudatban van, és van benne némi logika. De mi ezt állítjuk, és ezt akarjuk megmutatni: hogy minket nem érdekel ez a fa, és nem mi vagyunk ennek a fának a haszonélvezői.

dinpădure.ro: De akkor ki?

Adrian Băban: Saját tapasztalatból mondhatom, hogy az illegálisan kivágott fa legtöbbször a lakossághoz kerül, közvetlen eladás útján. Ott vannak olyan pénzmozgások, amelyeket nem lehet ellenőrizni…

dinpădure.ro: A kisteherautók…

Adrian Băban: Igen. A fuvarok nagyon rövidek, az embereknek szükségük van fára, készpénzzel fizetnek, a pénzt nem lehet nyomon követni, nem hagy nyomot. Ez a pénz korrumpál… Mi ezt mondjuk, hogy az ipar nem feketepénzzel működik. Egyetlen ipari termék sem kerül eladásra feketepénzért.

dinpădure.ro: Igen, de az iparág nem csak a „óriásokból” áll… Vannak kis cégek is ebben az iparágban.

Adrian Băban: Én a Prolemn nevében beszélek. És valószínűleg a közeljövőben felvetjük a szervezet etikai kódexének kérdését. Vagyis nem szeretnénk olyan tagokat, akik ilyesmit csinálnak, akik ilyen gyakorlatokat folytatnak. Éppen ellenkezőleg, szeretnénk nyilvánosan vállalni bizonyos dolgokat. Természetesen előfordulhatnak dolgok, el tudják képzelni, hogy több ezer jármű érkezik az iparba. És előfordulhat, hogy problémák adódnak. De ez nem jelenti azt, hogy ne tegyen lépéseket. És azt mondod: „Ezt a fát nem fogadom el”. Vagy ha mégis megtörtént, akkor nagyon gyorsan reagálok, részt veszek az eset tisztázásában, és megpróbálom megoldani a problémát. Tehát ezek azok a beszélgetések, amelyek jelenleg a szervezeten belül folynak. Az a lényeg, hogy a hírnév nem fog megváltozni anélkül, hogy vállalnánk a felelősséget, anélkül, hogy a dolgokat egyértelműen kimondanánk. És nem akarjuk más udvarára dobni a szemetet. Másrészt most elvégeztünk néhány elemzést, és megállapítottuk, hogy a Prolemn túlzottan beavatkozott az erdőterület ügyeibe. És így vonzottuk magunkra, nem is tudom, hogyan mondjam… az ottani problémák egy részét.

Mi legálisan kitermelt fát akarunk, azt akarjuk, hogy gyorsan érkezzen, és minőségi legyen. Vagyis ne olyan fát termeljenek ki, amelyet már megfertőztek a rovarok, vagy amely már korhadt. Mert az iparnak mégis minőségi nyersanyagra van szüksége ahhoz, hogy minőségi termékeket állítson elő. Mi ezt szeretnénk.

De hogy hogyan őrzik és hogyan kezelik az erdőt, és az ottani összes eljárás… Azok nem a mi problémáink. Az egyetlen problémánk a szállítási folyamatokkal kapcsolatos. Vagyis adják át nekünk gyorsan a fát, tegyék hozzáférhetővé. Hozzáférhetővé mind árban, mind fizikailag. Mert sokszor nagyon későn érkezik az iparba, és már romlott állapotban van. Különösen az érintett erdőkből, véletlenszerű kivágásokból, ahol rovarfertőzés volt.

Szóval ezt akarjuk. Hozzák gyorsabban a fát. Mi tisztességesen fizetünk érte, de nem akarunk belekeveredni abba a vitába, hogy hogyan jelölik meg, vagy milyen engedélyeket szereznek. Azt akarjuk, hogy a fa legális legyen. Hozzáférést akarunk hozzá. Sőt, mi gondozási munkákból származó fát szeretnénk. És az üzenetünk az: Végezzenek gondozási munkákat az erdőkben! Az állományok kezelését. Végezzenek ritkítást. Nekünk az a kis fa is kell.

dinpădure.ro: Értem. Akkor inkább a Gazdasági Minisztérium felé tereljék a párbeszédet.

Adrian Băban: Igen, a párbeszéd egy része a Gazdasági Minisztérium felé is irányul majd, mert végső soron a fa egy erőforrás ebben az országban. Kiderült, hogy a faipar és a Prolemn tagjai képesek hatékonyan feldolgozni ezt az erőforrást. Hogy piacokra lépjenek, és ezt nagyon fontos megérteni a Gazdasági Minisztériumnak. Mert a romániai faipar Japánba, az Egyesült Államokba és Egyiptomba is exportál. Tegnap arról beszéltünk, hogy a romániai deszkákra különösen nagy a kereslet, mert kiváló minőségűek. Tehát ezeknek az embereknek van piacuk, feldolgozzák, piacra viszik ezt az anyagot, és hozzáadott értéket teremtenek az ország számára. Ezeket az üzeneteket próbáljuk közvetíteni. Mi nem őrizzük az erdőt. Vannak mások, akiknek ezt a munkát kell elvégezniük. Mi csak azt szeretnénk, hogy jól és olcsón végezzék, mert ha a fa nagyon drága, akkor minden leáll. Készek vagyunk részt venni bármilyen megbeszélésen. De megpróbálunk nem túl sok véleményt formálni olyan ügyekben, amelyek szigorúan az erdőgazdálkodáshoz, az erdőőrzéshez vagy az erdészeti törvénykönyv alkalmazásához kapcsolódnak, mert igyekszünk nem magunkra vállalni olyan problémákat, amelyek nem a miénk. Ezek az erdőgazdálkodók, a hatóságok és az erdőőrség feladata. Ebben az értelemben beszéltünk arról, hogy kicsit elhatárolódjunk. Talán valóban, ahogy mondja, inkább a gazdaság felé kellene fordulnunk. Hiszen ez a szerepünk. Ez egy iparági szövetség, nem az erdőgazdálkodóké, sem az erdőgazdálkodóké. Vagy a bútoriparé, amely valamilyen szempontból a miénknél lejjebb van a láncban.

dinpădure.ro: Itt az erőforráshoz való hozzáférésről is szó van…

Adrian Băban: Igen. És minden tanulmány, az IFN és a faanyag-mérleg is azt mutatja, hogy van fa az erdőben. De az nem jut el az iparba. Nagyon sok fa rohad az erdőben. Ez az ország semmit sem nyer ezzel. És mi is ezt mondjuk. Nem akarunk máshonnan hozni fát. Románia 2 millió köbméter importfát hoz be, amelyet az országban dolgoznak fel. Miért nem hoznak be 2 millió köbmétert Románia erdeiből, azokat a millió köbmétereket, amelyek az erdőkben rohadnak? 80 millió köbméter rohad az erdőben. Vannak frissen közzétett adatok az IFN-ben. Mi azt a fát akarjuk. Ne hagyják rothadni! Hozzák be a gazdasági körforgásba. Hozzák be, teremtsenek értéket, teremtsenek munkahelyeket.

dinpădure.ro: Hogyan szerzik meg az új tagokat a Prolemn számára?

Adrian Băban: Felvetettük a kérdést… Miért akarna egy cég tag lenni ebben a szövetségben? Amíg nem sikerül elnyernünk a bizalmat, vagy valóban képviselnünk valamit, és egy kis büszkeséget teremtenünk a tagságban, abban, hogy részesei lehetnek egy olyan szervezetnek, amely helyesen fogalmazza meg a problémákat és helyesen képviseli az ipart… Nos, amíg mindez nem valósul meg, nehéz válaszolni a kérdésre.

Nyilvánvaló, hogy új tagokat szeretnénk, de azt is meg akarjuk mutatni, hogy miért érdemes nekik taggá válniuk. Más országokban az ilyen szakmai szervezetek bizonyos mértékben törvényileg szabályozottak. Nem dolgozhatsz, ha nem vagy tagja a szakmai szervezetnek.

Nálunk nincs ilyen feltétel. Ez szigorúan önkéntes alapon működik. Úgy gondolom, ha elkezdünk dolgozni, és korrektnek és reprezentatívnak bizonyulunk az iparág számára, akkor a cégek is nagyobb vágyat fognak érezni arra, hogy tagjai legyenek egy ilyen szervezetnek. Barátság alapján be lehet vonni egy céget, de nem hiszem, hogy ez szilárd kapcsolat lenne. A szilárd kapcsolat az, amikor a szervezet teljesít. És mi megpróbáljuk ezeket a dolgokat kialakítani. Nem mintha korábban nem léteztek volna. De eljött az a pillanat, amikor a dolgoknak újra kell rendeződniük, újra kell találniuk magukat. És a Prolemn is egy ilyen pillanatban van.

dinpădure.ro: Jó, hogy van energiája mindezt megtenni. Hosszú karrierje van, szinte mindent megcsinált már…

Adrian Băban: Komoly beszélgetéseket folytattam az egyesület több tagjával, és ők is új lendületet szeretnének. Kell, hogy legyen reprezentativitás, kell, hogy legyenek üzenetek, kell, hogy legyen átláthatóság és felelősségvállalás. Mert ha nincs felelősségvállalás… Lehet, hogy eleinte elvarázsolod az embereket, de egy bizonyos ponton már nem fog működni. Még nincs nyilvános kommunikációnk ezekről a témákról. Vagy nézd, a veled folytatott beszélgetésünkkel kezdünk nyilvános kommunikációt folytatni.

dinpădure.ro: Igen, ez egy lépés. Nem éppen egyszerű kommunikálni, hogy mit csinál a faipar…

Adrian Băban: Elég bonyolult történet. Mert nekünk nincsenek olyan WOW üzeneteink, amelyekre 100 000 lájkot kapnánk. És akkor a kommunikációt egy bizonyos módon kell megtervezni. Még nem tudom 100%-osan elmondani, hogyan fogjuk ezt megtenni, de sok beszélgetésünk volt erről a témáról. Létre kell hoznunk egy olyan teret, ahol jó házigazdák lehetünk olyan találkozóknak, ahol megoldásokat vitatnak meg, ahol a problémákat az asztalra teszik. De azokat kompetens emberek tegyék az asztalra. Ahogy egy brassói professzor mondta – ha röntgenfelvételt csináltatsz, nem mész vele az utcára, hogy megkérdezd az embereket, mit kellene tenned, hogy egészséges legyél. Elmész az orvoshoz, aki elolvassa a röntgenfelvételt, és aki szakember. Tehát ebben az értelemben mi is ezt próbáljuk tenni. Jó házigazdák akarunk lenni azoknak a szakértelemnek, amelyek szilárd megoldásokat hozhatnak létre, és amelyeket aztán tovább lehet közvetíteni a hatóságoknak és a társadalomnak.

Adrian Băban erdőmérnök, a brassói Erdőgazdálkodási Kar végzettje. A Romsilvánál dolgozott, és 2016 és 2018 között a vállalat igazgatótanácsának elnöke is volt. Jelentkezett a Romsilva vezérigazgatói posztjára kiírt, nemrég lezajlott pályázatra, és bekerült a szűkített listára.

Ő az egyik szakértő, aki részt vesz a 2030-as Nemzeti ErdőStratégia projektben, 2023-ban pedig szakértőként működött közre az új Erdészeti Törvénykönyvet célzó projektben. A Erdészeti Párbeszéd Csoport alelnöke, a „Progresul Silvic” Társaság timisoarai fiókjának elnöke, és magánvállalkozást működtet a faipari feldolgozás területén.

forrás: DinPadure

„Az EU-nak egyértelmű lehetősége volt arra, hogy ezzel a felülvizsgálattal működőképessé tegye az EUDR-t, és teljesítse a 2025-ös kereskedelmi keretben vállalt kötelezettségét, miszerint elkerüli az amerikai gyártók indokolatlan károsítását. Az EU azonban úgy döntött, hogy nem teszi meg ezt.

„Az AF&PA támogatja azt a célt, hogy az erdőirtást felszámolják a globális ellátási láncokból, de az EUDR jelenlegi követelményei – különösen a nyomonkövethetőségi és a kellő gondossági kötelezettségek, amelyek nem illeszkednek az amerikai rostanyag-ellátási láncokhoz – azzal a kockázattal járnak, hogy megzavarják a fenntartható, megújuló és újrahasznosítható erdészeti termékek 3,5 milliárd dollár feletti törvényes kereskedelmét, miközben jelentős új költségeket is rónak.

„A Bizottság által biztosított legnagyobb EUDR-megfelelési és költségcsökkentési könnyítés az uniós szereplőkre koncentrálódik, tovább növelve a versenyhátrányt az EU piacát kiszolgáló, alacsony kockázatú, nem uniós ellátási láncok számára.

Sürgetjük az amerikai kormányt, hogy sürgősen reagáljon, és tartsa az EU-t felelősségre a kölcsönös, tisztességes és kiegyensúlyozott kereskedelemre vonatkozó kötelezettségvállalásaiért. Azzal, hogy a szükséges javítások nélkül halad a végrehajtás felé, az EU komoly kockázatot jelent az amerikai erdészeti termékek gyártóira, valamint az általuk támogatott amerikai munkavállalókra és közösségekre nézve.

Az Amerikai Erdészeti és Papíripari Szövetség (AF&PA) célja olyan közpolitikák előmozdítása, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és a globális versenyképességet egy olyan létfontosságú ágazat számára, amely az amerikaiak által mindennap használt alapvető papír- és csomagolóanyagokat gyártja. Az amerikai erdészeti termékipar több mint 925 000 embert foglalkoztat, főként az amerikai vidéki térségekben, és 44 államban a gyártási szektor 10 legnagyobb munkaadója közé tartozik. Iparágunk az Egyesült Államok teljes gyártási GDP-jének körülbelül 4,7%-át adja, és évente több mint 435 milliárd dollár értékű terméket állít elő. Az AF&PA tagvállalatai a megújuló biomassza-energia jelentős termelői és felhasználói, és elkötelezettek a fenntartható jövő érdekében fenntartható termékek gyártása mellett az iparág évtizedek óta tartó kezdeményezése, a Better Practices, Better Planet 2030 keretében

forrás: AF&PA

Ötszörös különbség, csökkenő trend

Egy átlagos európai évente körülbelül 0,3 tonna szárazanyag-egyenértékű fát éget el energetikai céllal. Az átlagos észak-európai közel 1,5 tonnát. Ez az európai átlag ötszöröse.

A meglepő fordulat pedig a következő: az egy főre jutó faenergia-felhasználás egész Európában csökken. Nem nő, nem is stagnál. Az energiarendszerek átalakulnak. A hatékonyság javul. A faalapú hőtermelés veszít a többi megújulóval szemben.

Mi rejlik a fejléc mögött?

Észak-Európában az erdőből származó energia mindössze tíz százaléka jön közvetlenül tűzifa-választékokból. Az európai átlag huszonkettő százalék. A különbséget a maradékanyagok adják. Az északi rendszer fűrészüzemi mellékterméket, fakérget, feketelúgot és erdei aprítékot éget. Az ottani faipar körkörös gazdaság – nem ideológiai alapon, hanem szükségből. A faipari hulladékoknak egyszerűen nincs hová mennie.

A magyar erdők számokban

Magyarország ettől eltérő helyzetben van. A SoEF 2025 szerint Magyarország erdőterülete 2,087 millió hektár. Ez az ország területének 22,8 százaléka. 1990 óta 273 ezer hektárral – tizenöt százalékkal – gyarapodtak a magyar erdők.

Az élőfakészlet 418 millió köbméter, azaz hektáronként 200 köbméter. A faanyagtermelést szolgáló erdőkben a nettó éves növedék 5,9 m³/ha. A kitermelés ennek 64 százaléka, ami fenntartható szint.

A tulajdonosi szerkezet vegyes. A magyar erdők körülbelül 56 százaléka állami, 42 százaléka magántulajdonban van. Az erdőt kezelő gazdasági entitások száma 36 286.

A magyar tűzifa valósága

A SoEF 2025 európai országok erdészeti energetikai biomassza-termelését bemutató táblázatában Magyarország adatai hiányosak. Ez önmagában is jelzésértékű.

Magyarországon az erdei választékok jelentős része lakossági tűzifaként végzi pályafutását. Ez egy szétszórt, helyi piac, ami statisztikailag nehezen követhető, mert a forgalom nagy része nem nagyipari csatornákon keresztül valósul meg. A magyar erdőgazdálkodás hagyományosan a tűzifa, a fűrészáru és a faipari féltermék között osztja meg a választékokat. A faállományok több mint nyolcvanöt százaléka lombhullató, amik különösen alkalmasak tűzifatermelésre.

Három európai modell – Magyarország a déliekkel tart

A SoEF-adatokból három minta rajzolódik ki:

– Északi maradékanyag-modell: faipari melléktermékre épül (Svédország, Finnország, Észtország).

– Közép-európai fűrészáru-modell: az építőipari kereslet vezérli (Németország, Ausztria).

– Déli háztartási tűzifa-modell: a lakossági fűtés vezérli (Portugália, Spanyolország, balkáni országok).

Magyarország a harmadik modellbe illeszkedik a legjobban. A magyar erdőtulajdonos vásárlója helyi lakos. Az ár a regionális időjárásra érzékeny. A téli hideg időjárás mértéke és időtartama fontosabb, mint a hosszú távú európai trend.

A jövő iránya

Európa-szerte csökken az erdészeti energetikai biomassza-felhasználás. A magyar erdők folyamatosan növekednek, a kitermelési arány fenntartható, a tulajdonosi szerkezet sokszínű. Ez nem rossz hír, hanem stratégiai pozíció. A jól kezelt magyar erdő egy érettebb európai piacra is termel, ahol a faanyag nem csak energia – hanem építőanyag, csomagolóanyag és klímamegoldás is.

Forrás: State of Europe’s Forests 2025 (FOREST EUROPE), Annex Data Tables. A teljes jelentés letölthető a foresteurope.org oldalon. A FOREST EUROPE 2/2026. számú hírlevele április 14-én jelent meg.

Szerző: Hasulyó Péter/OEE / Fotó: AI/Leonardo.ai

Ezek az intézkedések további egyértelműséget biztosítanak a gazdasági szereplők, a tagállamok, a harmadik országok és más érdekelt felek számára, miközben garantálják a jogi stabilitást és a kiszámíthatóságot. A mai csomaggal a Bizottság eleget tesz az Európai Parlament és a Tanács felé tett azon kötelezettségvállalásának, hogy elvégzi a felülvizsgált rendelet egyszerűsítési felülvizsgálatát, és előkészíti a rendelet alkalmazásának ez év végéig történő megkezdését.

Az intézkedések közé tartozik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentés (pdf, 26 oldal, angol), egy aktualizált útmutató (pdf, angol, 37 oldal) és a gyakran feltett kérdések (pdf, angol, 95 oldal), valamint az erdőirtásról szóló uniós rendelet hatálya alá tartozó termékkörről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete. Emellett a Bizottság aktualizált végrehajtási jogi aktust terjeszt a tagállamok elé az információs rendszerről.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentés ismerteti az erdőirtásról szóló uniós rendelet 2023. júniusi hatálybalépése óta végrehajtott, valamint a mai csomagban bevezetett egyszerűsítési intézkedéseket. Ezek az intézkedések együttesen az adminisztratív terhek jelentős csökkenéséhez vezetnek. Várhatóan mintegy 75%-kal csökkentik az erdőirtásról szóló uniós rendelet szerinti kötelezettségek hatálya alá tartozó vállalatok éves megfelelési költségeit az eredeti erdőirtásról szóló uniós rendelethez képest. Bemutatja továbbá a tervezett kereskedelemkönnyítési eszközöket, például a termelő országok jogszabályainak adattárait és az erdőirtásról szóló uniós rendelet szerinti árutanúsítási rendszereket a kockázatértékelés és a kellő gondosság megkönnyítése érdekében. Emellett a jelentés azt mutatja, hogy az erdőirtásról szóló uniós rendelet már most is hozzájárul a globális ellátási láncok strukturális változásaihoz, mivel növeli a nyomonkövethetőségbe és a nagyobb átláthatóságba történő beruházásokat, ezáltal támogatva a fenntarthatóbb és versenyképesebb termelési gyakorlatokat.

Az aktualizált útmutató és a gyakran ismételt kérdések az érdekelt felek által leggyakrabban felvetett témákkal foglalkoznak. Mindkét dokumentum tovább pontosítja a downstream ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeket, valamint a mikro- és kis elsődleges gazdasági szereplőkre alkalmazandó nagyon egyszerűsített egyedi rendszert. Magyarázatot adnak olyan kérdésekről, mint az e-kereskedelem és a földrajzi helymeghatározási módok. Az erdőirtásról szóló uniós rendelet ellátási láncra vonatkozó frissített infografikái felhasználóbarát gyakorlati példákat is tartalmaznak, amelyek szemléltetik az ellátási láncra vonatkozó különböző forgatókönyveket. Ezeket a dokumentumokat széles körben megvitatták a tagállamokkal annak érdekében, hogy Unió-szerte harmonizált jogérvényesítés valósuljon meg.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete célzott módosításokat tartalmaz az erdőirtásról szóló uniós rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan. Naprakésszé teszi a tavalyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét, és figyelembe veszi az érdekelt felek konzultációs szakaszban adott visszajelzéseit. A tervezet egyes továbbfeldolgozott termékek, például az oldható kávé és egyes pálmaolaj-származékok javasolt hozzáadását tartalmazza. Emellett számos kivételt javasol a hatály alól, például a bőr- vagy újrafutózott gumiabroncsokat, valamint olyan mentességeket, mint a termékminták, egyes csomagolóanyagok, használt és használt termékek, valamint a hulladék. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetéről 2026. június 1-jéig lehet nyilvánosan véleményt nyilvánítani.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság aktualizálja az információs rendszert, hogy az tükrözze a felülvizsgált rendelet által bevezetett változásokat, és javítsa a rendszer felhasználóbarát jellegét. Az információs rendszerről szóló végrehajtási jogi aktus aktualizált tervezetét most elfogadás előtt benyújtják a tagállamoknak. A főbb fejlemények közé tartozik majd a mikro- és kis elsődleges piaci szereplőkre vonatkozó egyszerűsített nyilatkozattételi formanyomtatvány, amely igazodik a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat meglévő formátumához; az automatizált alkalmazási interfészekre vonatkozó frissített előírások; a nem tervezett rendelkezésre állásra vonatkozó vészhelyzeti terv; valamint az üzleti szektor kéréseire válaszul bevezetett önkéntes csoportosítási funkció.

A Bizottság emellett szorosan együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy felhasználja a nemzeti adatbázisokból rendelkezésre álló, az információs rendszerben közvetlenül megjelenítendő információkat annak érdekében, hogy támogassa a vállalatokat az erdőirtásról szóló uniós rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítésében. Ez várhatóan tovább csökkenti a mikro- és kis elsődleges gazdasági szereplők terheit.

A Bizottság a végrehajtás megkönnyítésére és a jogszabály 2026. december 30-ig történő sikeres alkalmazásának biztosítására összpontosít.

Háttér

Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet célja annak biztosítása, hogy az uniós piacon forgalomba hozott kulcsfontosságú áruk ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz sem az EU-n belül, sem világszerte, mivel ezek az éghajlatváltozáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez leginkább hozzájárulók közé tartoznak. Az erdőirtás fő mozgatórugója a rendelet hatálya alá tartozó hét áru – szarvasmarha, fa, kakaó, szója, pálmaolaj, kávé, gumi és az ezekből származó egyes termékek – előállításához kapcsolódó mezőgazdasági területek bővülése.

A rendelet értelmében minden olyan piaci szereplőnek vagy kereskedőnek, aki ezeket az árukat az uniós piacon forgalomba hozza vagy onnan exportálja, képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy a termékek nem a közelmúltban kiirtott erdőterületekről származnak, vagy hozzájárultak az erdőpusztuláshoz.

2025 decemberében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet felülvizsgált szövegét, amely biztosítja a sikeres végrehajtáshoz szükséges jogi stabilitást. A rendelet 2026. december 30-tól alkalmazandó a nagy- és középvállalkozások, valamint a faipari mikro- és kisvállalkozások esetében, 2027. június 30-tól pedig az egyéb mikro- és kisvállalkozások esetében.

A rendelet már a hatálybalépése előtt pozitív változásokat idézett elő mind a köz-, mind a magánszektorban, nagyobb átláthatóságot biztosítva az ellátási láncok számára, és új piaci lehetőségeket teremtve az erdőirtásmentes termékek számára.

Bővebb információért

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Aktualizált útmutató

Gyakran ismételt kérdések

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete az erdőirtásról szóló uniós rendelet termékköréről

A Bizottság weboldala az erdőirtásról szóló uniós rendelet végrehajtásáról

Az erdőirtásról szóló uniós rendelet ellátási láncára vonatkozó infografikák, amelyek feltérképezik a gazdasági szereplők szerepét és felelősségi körét (egyenlőre tartalom nélkül)

A Bizottság a Delegated Act tervezetét 4 hetes társadalmi konzultációra bocsátotta. A javaslat az EUDR hatálya alá tartozó termékkörök módosítására irányul és egyes termékek bevonását, míg mások esetleges kizárását is felveti. Mivel a hatály közvetlenül befolyásolja, hogy mely termékekre és gazdasági szereplőkre terjed ki az EUDR rendelet, az egyeztetés kiemelt jelentőségű.

A konzultáció 2026. június 1-ig tart.

A kapcsolódó dokumentumok az Európai Bizottság honlapján érhetők el:
https://environment.ec.europa.eu/publications/delegated-act-and-staff-working-document-list-relevant-eudr-commodities-and-products_en 
https://environment.ec.europa.eu/publications/faq-eudr-implementation_en
https://green-forum.ec.europa.eu/publications/guidance-document-regulation-eu-20231115-deforestation-free-products_en 

A Nébih javasolja, hogy az érintett piaci szereplők és kereskedők kísérjék figyelemmel a fejleményeket, és szükség esetén vegyenek részt a társadalmi konzultációban.

forrás: EUpress 05-04

A Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának tájékoztatása szerint az izakonyhai (Bogdan Vodă) 2-es számú Vidéki Rendőrőrs munkatársai csütörtökön közúti ellenőrzést végeztek a Máramaros megyei Jód településen. Az akció során megállítottak egy traktort, amelyet egy 39 éves férfi vezetett, és amely faanyagot szállított.

Az ellenőrzések során a rendőrök megállapították, hogy a járművezető nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel.

Az alkoholszondás vizsgálat további súlyos szabálytalanságot tárt fel: a készülék 0,66 mg/l tiszta alkohol koncentrációt mutatott a kilélegzett levegőben. A férfit ezt követően egészségügyi intézménybe szállították vérmintavétel céljából.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a traktorhoz kapcsolt pótkocsi nem szerepelt a nyilvántartásban, és a szállított, 2,54 köbméter mennyiségű faanyag eredetét igazoló törvényes dokumentumokat sem tudták bemutatni.

Az ügyben a nyomozás az ügyész felügyelete mellett folytatódik. A hatóságok a 171/2010. számú törvény – az erdészeti szabálysértések megállapításáról és szankcionálásáról szóló jogszabály – rendelkezéseinek megfelelően szabálysértési bírságot szabtak ki, továbbá elrendelték a faanyag elkobzását.

forrás: kronika.ro