A szövetségek egyetértenek abban, hogy a jelenlegi tervezet ebben a formájában nem fogadható el. Ez ugyanis jelentős további vizsgálati, dokumentációs és tanúsítási kötelezettségeket vonna maga után – olyan terhet, amely elsősorban a faablak-gyártás területén működő kis- és középvállalkozásokat, valamint kézműves műhelyeket érintené, amelyek termékei a profilok, üvegek, szerelvények, tömítések és méretek egyedi kombinációja révén különösen nagy változatosságot mutatnak. A szövetségek becslése szerint ezáltal az építési termékek ára ebben a szektorban akár 15 százalékkal is emelkedhet.

„Egy olyan szabványosítási megbízás, amely éppen a kis- és középvállalkozásokat terheli aránytalan bürokráciával, miközben ezek a cégek a faablakok gyártása során nap mint nap egy megújuló, szén-dioxid-megkötő építőanyagot dolgoznak fel, elvéti a valódi célját” – magyarázza Eduard Appelhans, a ProHolzfenster szövetség elnöke. „Arra kérjük a BMWSB-t, hogy szálljon síkra egy gyakorlati szempontból megfelelő átdolgozás mellett.”

A szövetségek egyértelmű jelzést várnak a szövetségi kormánytól: a jelenlegi tervezet elutasítását a Szabványügyi Bizottságban, valamint egy alapvető átdolgozást, amely kevesebb lényeges jellemzőt tartalmaz, aránytalan kibocsátási és vizsgálati kötelezettségek nélkül, a bevált értékelési módszerek megtartásával, gyakorlatias terméktípus-meghatározásokkal, valamint digitális termékigazolványokkal, kizárólag szilárd jogalap alapján.

„Rövid távon a szavazás elhalasztásáról és érzékelhető javításokról van szó. Hosszú távon azonban alapvetően felül kell vizsgálni: egy adott építési helyzetben a kézműves módon gyártott ablakok egyáltalán ilyen formában tartoznak-e egy olyan rendelet hatálya alá, amelyet alapvetően az ipari sorozatgyártásra szabtak. A BauPVO által a kézművességre és a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata még hátravan – és már rég esedékes” – követeli Appelhans.

A levelet többek között a Fenster + Fassade Szövetség (VFF), a Zár- és Szerelvényipari Szakmai Szövetség, a BuVEG, az EPPA Deutschland, a Rollladen + Sonnenschutz Szövetség, a Tischler Schreiner Deutschland, a Flachglas Szövetség, a Német Faipari Főszövetség és az ift Rosenheim írta alá.

forrás: ProHolzfenster

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium által összeállított Nemzeti Kommunikációs Akcióterv elsődleges célja a lakosság tájékoztatása a hulladékhierarchia magasabb szintjeiről és a körforgásos gazdaság működéséről. A dokumentum nem önálló szakpolitikai stratégia, hanem kommunikációs keret és gyakorlati útmutató, amely a helyi szemléletformáló programokhoz is felhasználható.

A hulladék helyett az erőforrás kerül a középpontba

Az Akcióterv kiindulópontja a lineáris és a körforgásos gazdasági modell közötti különbség. A hagyományos lineáris modellben a nyersanyagból termék készül, amely használata után hulladékká válik. A körforgásos megközelítés ezzel szemben arra törekszik, hogy a termékek, az alapanyagok és az erőforrások minél tovább megőrizzék értéküket.

A dokumentum szerint a körforgásos gazdaság nem merül ki a szelektív hulladékgyűjtésben. Már a vásárlás, a termékek megtervezése, használata, javítása és újrahasználata is meghatározza, hogy mikor és milyen mennyiségben keletkezik hulladék.

Ez a megközelítés a faanyag esetében is fontos: a faalapú termékek értékének megőrzése nem feltétlenül a termék életciklusának végén kezdődik, hanem már a tartósságot, javíthatóságot és hosszú használati időt biztosító tervezésnél.

A hulladékhierarchia sorrendje

Az Akcióterv világosan meghatározza a hulladékhierarchia sorrendjét. Első helyen a hulladékképződés megelőzése áll, ezt követi az újrahasználatra való előkészítés, majd az újrafeldolgozás és az egyéb hasznosítás. A lerakás a hierarchia legalacsonyabb szintjén helyezkedik el.

A sorrend azért lényeges, mert az energetikai hasznosítás sem tekinthető az anyagában történő hasznosítással egyenértékű megoldásnak. Az Akcióterv kifejezetten rögzíti, hogy először a hulladékképződést kell megelőzni, majd amit lehet, újra kell használni vagy újra kell dolgozni. Energetikai hasznosításra csak az ezt követően fennmaradó, más módon már nem hasznosítható hulladék kerülhet.

Mit jelent ez a fa csomagolási hulladék esetében?

A dokumentum külön számszerű célértéket is megad a fa csomagolási hulladékra. Az Akcióterv szerint 2030-ra a csomagolási hulladékok legalább 70%-át kell újrafeldolgozni, ezen belül a fa csomagolások esetében 30%-os újrafeldolgozási arány szerepel célértékként. Összehasonlításként: papír és karton esetében 85%, üveg esetében 75%, vasfémeknél 80%, alumíniumnál 60%, műanyagoknál 55% a megjelölt 2030-as arány.

A faanyag szempontjából ez azért érdekes, mert a dokumentum nem kizárólag az energetikai hasznosítást tekinti a faalapú hulladék lehetséges útjának. A hulladékhierarchia alapján a még használható termékek esetében az újrahasználat, a hulladékká vált anyagok esetében pedig az újrafeldolgozás előnyt élvez az energetikai hasznosítással szemben.

A hatályos magyar szabályozásban is megjelenik ez a szemlélet: a csomagolási hulladékoknál 2030-ra 70%-os összesített újrafeldolgozási arány, ezen belül a fa csomagolásokra 30%-os minimális újrafeldolgozási arány szerepel. (Nemzeti Jogszabálytár⁠)

A javítás és az újrahasználat megelőzheti a hulladékképződést

Az Akcióterv egyik fontos üzenete, hogy nem minden feleslegessé vált tárgy válik azonnal hulladékká. Megfelelő tisztítással, javítással vagy karbantartással egy termék tovább használható, akár ugyanannál a tulajdonosnál, akár új használónál.

Ugyanez az alapelv jelenik meg az újrahasználati központok bemutatásánál is. A dokumentum szerint a még használható tárgyak új tulajdonoshoz kerülve tovább tölthetik be eredeti funkciójukat, így később válnak hulladékká.

A faipari termékeknél ennek különösen kézzelfogható jelentősége lehet: egy használható fa termék, raklap, bútor vagy más faalapú tárgy esetében az eredeti funkció fenntartása magasabb szintet képvisel a hulladékhierarchiában, mint az anyag feldolgozása vagy energetikai hasznosítása.

Az energetikai hasznosítás helye

Az Akcióterv nem vitatja az energetikai hasznosítás szerepét. A dokumentum szerint vannak olyan hulladékok, amelyek műszaki vagy gazdasági okokból már nem hasznosíthatók más módon. Ezekből villamos energia vagy távhő állítható elő, miközben csökkenthető a lerakásra kerülő hulladék mennyisége.

A lényeg azonban a sorrend: az energetikai hasznosítás nem helyettesíti az újrahasználatot és az újrafeldolgozást. A dokumentum szerint csak az ezek után fennmaradó, más módon már nem hasznosítható hulladék esetében kerülhet előtérbe.

Ez a faanyag esetében is fontos különbségtétel. A fa energetikai felhasználása és a hulladékká vált fa energetikai hasznosítása nem azonos fogalom, és a hulladékhierarchia sem általában a fa elégetését helyezi előtérbe, hanem a hulladékká vált anyag lehető legmagasabb szintű hasznosítását.

A lerakás a legkevésbé kívánatos megoldás

A hierarchia végén az ártalmatlanítás, ezen belül elsősorban a lerakás áll. Az Akcióterv szerint a lerakás területet foglal, hosszú távú utógondozást igényelhet, és környezeti terheléssel járhat. Az uniós célkitűzés szerint 2035-re a települési hulladék legfeljebb 10%-a kerülhet hulladéklerakóba.

A dokumentum által felvázolt rendszer így egyértelmű irányt jelöl ki: minél tovább és minél magasabb értéken kell az anyagokat a gazdaságban tartani, és minél később szabad eljutni a végső ártalmatlanításig.

A faanyag szempontjából is a sorrend a lényeg

A Nemzeti Kommunikációs Akcióterv legfontosabb, faipar szempontjából is értelmezhető üzenete nem egyetlen technológiához vagy hasznosítási módhoz kapcsolódik. A dokumentum egy sorrendet állít fel:

megelőzés → újrahasználat → újrafeldolgozás → egyéb hasznosítás, energetikai hasznosítás → ártalmatlanítás.

Ez a sorrend határozza meg azt is, hogyan érdemes a faanyaggal kapcsolatban a körforgásosságról gondolkodni. A cél nem egyszerűen az, hogy a hulladék eltűnjön a rendszerből, hanem hogy az anyag minél tovább megőrizze értékét és minél később kerüljön ki a gazdasági körforgásból.

A 2026-os Akcióterv ebben a tekintetben egyértelműen erőforrásként tekint az anyagokra: a körforgásos gazdaság lényege, hogy a „használjuk és kidobjuk” szemléletet fokozatosan váltsa fel a hosszabb távú, tudatos és felelős erőforrás-használat.

A faanyag esetében ezért a körforgásosság kérdése végső soron nem azzal kezdődik, hogy mi történik a faanyaggal hulladékká válása után, hanem azzal, hogy hogyan tudjuk a faalapú termékeket és az azokban megtestesülő anyagi értéket minél hosszabb ideig használatban tartani.

Tóth János, FATÁJ / FAGOSZ

A válasz a 2026-os faipar egyik legizgalmasabb területén, a parametrikus tervezésben rejlik. Mészáros András és csapata szerint ugyanis, ha kell, a fa hullámzik, dűnéket formáz és folyékony hatást kelt – mintha a természet erői, a szél vagy a víz formálták volna, nem pedig a fűrészlap. De ez a folyékonyság nem varázslat, hanem brutális mérnöki munka és rengeteg rétegnyi türelem eredménye.

Algoritmus a műhelyben

A parametrikus építészet sokáig csak a sztárépítészek kiváltsága volt, betonból és üvegből. Az MW Design nagy dobása, hogy ezt a gondolkodásmódot hozta a bútorok léptékére, és alkalmazta a legmelegebb anyagra, a fára. A folyamat nem a szabászlistával kezdődik, hanem a szoftverben, ahol matematikai algoritmusok generálják a formát. Ha egy paramétert átírnak, az egész hullámzás megváltozik. A parametrikus építészet sokáig csak a sztár építészek kiváltsága volt, betonból és üvegből. Az MW Design nagy dobása, hogy ezt a gondolkodásmódot hozta a bútorok léptékére, és alkalmazta a legmelegebb anyagra, a fára. A folyamat nem a szabászlistával kezdődik, hanem a szoftverben, ahol matematikai algoritmusok generálják a formát. Ha egy paramétert átírnak, az egész hullámzás megváltozik.

Fenntartható luxus?

Az MW Design munkái – az akusztikai falburkolatoktól a recepciós pultokig – nem a konyhabútor-árkategóriában versenyeznek. Ezek egy irodaház előterében vagy egy luxusvillában válnak fókuszponttá. Magyarországon, ahol az árérzékenység legendás, ilyen minőséget és design-értéket eladni különleges üzleti stratégiát igényel.Munkássága ablak a jövőre. Azt mutatja, hogy az asztalos szakma határai elmosódnak a programozás, a szobrászat és a belsőépítészet között. 

A rétegelt lemez 3D forradalma

Felejtsd el a derékszöget. Aki ma a rétegelt lemezzel nagyot alkot – ahogy az interjúban Mészáros András munkáin is látható –, az nem lapanyagként, hanem szobrászati alapanyagként tekint rá. A modern asztalos számára ez az anyag a kapu a 3D-s formákhoz, gőzölés és bonyolult sablonok nélkül.

Sokan ott rontják el, hogy a rétegelt lemezre kizárólag síkban gondolnak. Pedig ez olyan faanyag, ami úgy viselkedik, mint a műanyag vagy a fémlemez, ha jól nyúlsz hozzá. Íme a három technológia, amivel a munkaruhás anyagból prémium designterméket faraghatsz, és a konkrét anyagok, amiket ehhez a JAF Holz polcáról levehetsz.

A BENDY PLYWOOD TITKA

Nem kell küzdened a nyír keménységével és merevségével, ha íveket akarsz. A profik a Ceiba (vagy Fuma) alapú, speciális hajlítható rétegelt lemezeket használják. Ezeknél a rétegeket nem a hagyományos módon, hanem lazább szerkezetben préselik, kifejezetten azért, hogy a rostok engedjék a drasztikus hajlítást – akár 10-15 cm rádiuszban is, törés nélkül. A technológia lényege a szendvics-módszer, két réteget sablonban összeragasztva (formában préselve) kapod meg a végleges, merev, önhordó ívet, ami nem rúg vissza. Ehhez nem kell külföldről rendelned, a JAF-nál készleten van a Ceiba hajlítható rétegelt lemez (IF20). Arra fi gyelj a rendelésnél, hogy tartanak külön hosszában és keresztben hajlítható verziót is. Nem mindegy, hogy oszlopot burkolsz vagy hullámzó pultfrontot építesz, a szálirányt előre el kell döntened.

A TOPOGRÁFIAI ÉPÍTKEZÉS

Ez a Mészáros-féle stílus egyik védjegye. Itt nem hajlítasz, hanem rétegezel (tömbösítesz). A CNC kivágja a formát akár százszor, mindig picit módosítva a kontúrt, majd ezeket a lapokat egymásra ragasztod. A végeredményt visszacsiszolva egy hihetetlenül izgalmas, áramvonalas felületet kapsz. Ennek a technológiának azonban van egy buktatója: a rétegrend. Ha a csiszolásnál előbukkan egy lyuk vagy egy csúnya sötét folt a furnérrétegek között, a munka kuka. Ezért ehhez a módszerhez elengedhetetlen a prémium fi nn WISA nyír (Birch) lemez, ami a JAF-nál B/BB (bútorfront) minőségben elérhető. Ennek a vágásképe és bütüje garantáltan homogén és tiszta, így a csiszolás után egy egységes, szinte márványszerű faanyagot kapsz.

AMIKOR A CNC A HAJLÍTÓ

A 2026-os év legmenőbb technikája a kerfi ng. Itt nem hajlítható anyagot veszel, hanem azzá teszed. A kemény nyír lemez hátoldalára sűrű, szabályos irdalásokat (bevágásokat) marnak, vagy átmenő mintával „living hinge”-et (élő zsanért) készítenek, így az anyag szövetszerűen hajthatóvá válik. Nincs 50 milliós, 5-tengelyes géped? Nem baj. A JAF Holz dunaharaszti megmunkálóközpontja nemcsak szab, hanem profi  CNC-bérgyártást is vállal. Ha megvan a DXF/DWG fájlod a mintáról, ők legyártják neked az alkatrészt, neked a műhelyben csak össze kell állítanod.

Interjú Mészáros Andrással

– Hogyan lesz a digitális modellből kézzel tapintható, organikus forma? Hol van az a pont, ahol a szoftvert leteszed, és a fizikai anyag átveszi az uralmat?

Mészáros András: Igazából, ami gyökeresen változott az évek alatt, az a modellezés gyakorisága és jelentősége. Ma már szinte mindent lemodellezünk 3D-ben, van erre vagy nyolc programunk. Onnantól a gyártási folyamatok nem sokat változtak, inkább egyszerűsödtek és érthetőbbek lettek. Egy modell, ha kreativitással és szakmai tudással párosul, radikálisan egyszerűsíti a gyártást, mert pontosan látod a végeredményt. Így technológiai lépéseket tudsz megkerülni a műhelyben. De az igazi nagy változás, hogy a bonyolult alkatrészek a modellezés után már nem a műhelyben, forgácsolással készülnek, hanem a 3D nyomtatóban. Az 5-tengelyes CNC többórás programozása helyett ma már kivesszük a 3D nyomtatóból az alkatrészt, és azt furnérozzuk vagy festjük

– Sokan féltik a szakmát a gépektől. Te hogyan látod, hol a határ a CNC-megmunkálás és a szobrászat között? Mennyi ebben a gép, és mennyi az ember?

M.A.: Ha szobrászati, alakos dolgok megformálása a cél, ma már nem esünk neki vésőkkel és csiszolótárcsákkal, hanem két napig programozunk, aztán jöhet a CNC. Sokan mondják, hogy ez már nem szakma. Szerintem ez álszentség. Mert honnan is számoljuk a szakmát? Onnan, hogy magad vágod ki a fát az erdőn zsagerrel? Vagy onnan, hogy megveszed a modern gépen leformatizált anyagot, és nekiesel vésővel fecskefarkat faragni? Higgyétek el nekem, aki ma kitartóan, megfelelő hozzáállással és ésszel programoz, az ugyanúgy meg tudna kézzel gyalulni egy deszkát. Csak megváltoztak a szerepkörök. Ehhez is, ahhoz is kell hivatástudat és gógyi. Egyik sem jobb vagy rosszabb, csak más. Én inkább élek a jelenben, felkészítve magam a jövőre, mintsem búslakodjak azon, ami elmúlt.

– A rétegelt lemezből való formavágás rengeteg hulladékkal járhat. Hogyan kezelitek a fenntarthatóság kérdését?

M.A.: Mi ténylegesen egyedit alkotunk. Ebben a működésben el kell fogadni, hogy az egyik oldalon nagyobb hulladékhányaddal kell számolni, mert nem ötven darabot csinálsz, hanem egyet. Viszont ennek a másik oldala – és ez az előnye –, hogy a hulladékot lehetőségként tudjuk kezelni. Ezt sokszor bizonyítottuk már. Nem az a kérdés, hogy az optimalizálás jó-e vagy rossz, hanem hogy a hulladékra lehetőségként tekintesz vagy nyűgként. Ez a gondolkodásmód a választóvonal a környezetépítés és a rombolás között.

– Hogyan lehet eladni itthon egy olyan pultot vagy falat, ami tízszer annyiba kerül, mint egy sima bútorlapos megoldás? 

M.A.: De jó lenne, ha tízszer annyiért el lehetne adni! Aki el tudja, azt küldjétek hozzám, lesz neki egy állásajánlatom. Viccet félretéve: ez összetett dolog. Ha a legfelső polcon akarsz eladni, nem elég, ha csak a termék felsőpolcos. Magas színvonalúnak kell lennie a kommunikációnak, a marketingnek, az értékesítésnek és még vagy húsz dolognak. Az egyszavas válaszom: brand kell hozzá. De a jó brandhez elengedhetetlenek a fent leírtak.

– Látsz fantáziát abban, hogy a magyar asztalosok kilépjenek a „dobozbútorok” világából? 

M.A.: Látok egy cseperedő korosztályt, aki próbálkozik, nagyon sokan meg is keresnek. Viszont kritika a szakmának, hogy a nagy öregek nem tolják őket előre, inkább vissza akarják húzni. Ez látszik az oktatási rendszer végtelen elavultságán is. A fi atalok, akik megfogadják a tanácsomat, nemcsak a szakmában akarnak fejlődni, hanem üzletileg is – valójában ez kell ahhoz, hogy a doboz-világból kilépjenek a fényre. Hogy mit tanul meg 10 év múlva először? Nem ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy képes-e sokrétűen fejlődni. A modellezés elengedhetetlen már most, nemhogy tíz év múlva. Bár szerintem akkor már modellezni sem kell majd, mert az AI megcsinálja helyetted – részben már most is így dolgozunk.

– Nálad otthon is minden hullámzik , vagy a saját nappalidban egy puritán, szögletes asztalnál eszed a levest?

M.A.: Épp egy lekerekített végű asztalnál ülök, kerámia betéttel, amit tavaly csináltunk. Nem minden íves – de van igen.

– Mi volt az a pillanat vagy hatás (legyen az építészet, természet vagy egy konkrét élmény), ami miatt azt mondtad, „én nem akarok egyenes bútorokat gyártani”?

M.A.: Nem volt ilyen. Gyártunk egyenes bútorokat is. Ezt nem én találtam ki, ez divat. Talán annyi az előnyöm, hogy látom, mi lesz a következő divat, és mindig egy kicsit előtte próbálok járni. Lamellás falat akkor csináltunk, amikor itthon még szinte senki. Azóta nem csináljuk, mióta mindenki. Japandi konyhát akkor, amikor még alig ismerték. És már most látom, hogy vissza fog jönni a magasfényű bútor – nem fehér, az sosem volt igazán divat.

– Amikor nem algoritmusokat futtatsz vagy a műhelyben vagy, mi az, ami kikapcsol? Van olyan hobbid, ami teljesen analóg?

M.A.: Nincs hobbi. Az asztalosság volt a hobbim, abból lett a munkám, és annyira az lett, hogy nem hagy teret másnak. Sokat olvasok – pontosabban hangoskönyvet hallgatok a kocsiban, az kikapcsol. De ha valaki annyira végtelenül munkamániás, mint én, akkor nemcsak hobbira nincs ideje, hanem kb. semmire. Úgyhogy ne csináld utánam, mert jobb vagy ennél, kedves olvasó.

(x) JAF Holz Ungarn Kft.

F1)
FATUDAKOZÓ-ban rögzített cégadatok aktualizálása – két hónapnyi GRATISZ MAX jelenlétért

Azon cégeknek, amelyek 2026. szeptember végéig hozzáadják adataikhoz a 2025-es gazdasági év árbevételi, export, saját tőke tényszámokat, illetve aktualizálják a korábban rögzített cégprofiljukat –> 2026. október 31-én éjfélig GRATISZ biztosítjuk a MAX csomag szerinti megjelenést.

A belépéshez szükséges azonosítókat a cég neve, adószáma megadásával kérhetik az info@fagosz.hu címre küldött emailben.

F2)
FATUDAKOZÓ – ÚJ álláshirdetés – negyedévnyi GRATISZ MAX jelenlétért

Mindazon vállalkozás javára, amely 2026. szeptember végéig álláshirdetést küld a FATUDAKOZÓ rendszerébe – mert tevékenysége ezt indokolja – GRATISZ biztosítjuk a MAX csomag szerinti megjelenést három hónapon keresztül, 2026. november 30-ig!

A belépéshez szükséges azonosítókat a cég neve, adószáma megadásával kérhetik az info@fagosz.hu címre küldött emailben.

F3)
FATUDAKOZÓ – ÚJ CÉG regisztrációja – félévnyi GRATISZ MAX jelenlétért

Mindazon vállalkozás javára, amely 2026. szeptember végéig regisztrálja magát a FATUDAKOZÓban – mert tevékenysége ezt indokolja – GRATISZ biztosítjuk a MAX csomag szerinti megjelenést hat hónapon keresztül, 2027. február 28-ig!

F4)
FATUDAKOZÓ – ajánlás regisztrációra – GRATISZ szakkönyvért

Azon felhasználóink, akik 2026. szeptember végéig olyan vállalkozást neveznek meg, amelyik a FATUDAKOZÓ-hoz kapcsolódó szakterületek bármelyikében tevékenykedik, de még nem jelenik meg a rendszerünkben – választhatnak egy szakkiadványt a következők közül:

– Energiatakarékos fűrészáru szárítás
– Fahibák, fakárosítások
– Fűrészáru szárítás és gőzölés
– Köbözőkönyv
– Szegedi fűrészes história

(A forgalmazott kiadványaink listája itt érhető el.)

Ha ismersz olyan vállalkozást, amelynek itt lenne a helye, de mégsem jelenik meg a FATUDAKOZÓban, küldd el nekünk a cég azonosítóit emailben az info@fagosz.hu címre, 2026. szeptember végéig, és ne felejtsd el megjelölni a fenti szakkiadványok egyikét!

*******************************************************

– AFATUDAKOZÓ rendszerében jelenleg 6490 olyan vállalkozás található, amely erdőgazdálkodással, fafeldolgozással, fatermékek, bútorok gyártásával és/vagy forgalmazásával foglalkozik; illetve termelő-eszközökkel, gépekkel, szerszámokkal, segédanyagokkal, kapcsolódó szolgáltatásokkal beszállítója ezen ágazatoknak.

– A regisztráció díjmentes – ez alapján MIN csomag szerinti megjelenést biztosítunk!

– Egyszerre lehet keresni a cégek és intézmények, illetve a keres-kínál apróhirdetések között.

– A kereső-motor az összes rögzített cégadatban végzi a keresést.

– A cégek adatlapján megjelenő termékkódok segítségével azonnal indítható újabb és újabb termék-keresés.

– Cégadatok térképi elhelyezkedéssel egészültek ki.

– A regisztrált felhasználóink saját cégadataikat bármikor aktualizálhatják.

– A cégadatokhoz 10, vagy 15; az apróhirdetésekhez egy-egy termékfotót is lehet csatolni, feltölteni.

– Apróhirdetést feladni csak regisztrált cég/személy tud.

– Apróhirdetések gyors követésére Hirdetésfigyelőt lehet beállítani.

– Az apróhirdetések lejáratkor szükség szerint hosszabbíthatók.

– A rendszert saját látogatói-statisztikai motor segíti.

– Minden vállalkozás számára lehetőség van nagyobb cégadatkör megjelentetésére – fizetős szolgáltatásunkat itt lehet megrendelni.

A FATUDAKOZÓ.hu weboldalunkon az látogatók naponta átlagosan 2589 cég-adatlapot (sites) tekintettek meg 2026. júliusában (a havi maximum érték július 9-én 12753 adatlap volt).

Végül szeretnénk felhívni a FATÁJ olvasók figyelmét a FATUDAKOZÓ facebook oldalára, ahol naponta több hasznos információ jelenik meg, segítve a fagazdaság szereplőit. Oldalunkhoz bárki csatlakozhat. Javasoljuk továbbá, hogy a csatlakozást követően az egérkurzor Tetszik gombra állítva legördülő menüből válasszátok ki az Értesítések / Az összes bekapcsolása lehetőséget! Ez garantálja, hogy az oldal új bejegyzései megjelenjenek a saját hírfolyamodon.

Sikeres faüzletet, eredményes FATUDAKOZÓdást!

Tóth János – FATUDAKOZÓ / FATÁJ / ERDŐINFO / Az ERDŐ fontos / FAGOSZ

Újabb rangos elismeréssel gazdagodott Hotyek Attila erdőbényei kádármester szakmai pályája. A népművészet területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Népművészet Mestere Díjat kapott az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából.

A díjakat augusztus 19-én adták át a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban. Az ünnepségen a Népművészet Mestere Díjak mellett több más kulturális és szakmai elismerést is átadtak. Hotyek Attila az idei díjazottak között az erdőbényei kádármesterséget képviseli.

Három generáció tudása egy erdőbényei műhelyben

Hotyek Attila számára a kádármesterség nem egyszerűen választott szakma, hanem családi örökség. A mesterség apáról fiúra szállt a családban, ő pedig fiával együtt dolgozik a 2004-ben felépített erdőbényei műhelyben. Ezzel a családi hagyomány harmadik és negyedik generációja dolgozik együtt.

A műhelyben többek között tölgyfából készülnek boroshordók és díszhordók, valamint pálinkáshordók és különböző borászati eszközök. A munkához elsősorban a környékről származó fát használnak, miközben a régi mesterségbeli tudást a korszerű technológiával is ötvözik.

A kádármesterség esetében különösen fontos a megfelelő alapanyag kiválasztása és előkészítése. A hordó minőségét ugyanis nemcsak a készítés módja, hanem a felhasznált fa tulajdonságai és a hosszú érlelési folyamat is meghatározza. A hagyományos tudás ezért a műhelyben a mai napig gyakorlati értéket jelent.

A szakmai tudás mellett a hagyományőrzés is fontos

Hotyek Attila tevékenysége nem merül ki a hordók készítésében. Az erdőbényei kádármesterség bemutatásában és továbbadásában is szerepet vállalt. A településen a kádárok műhelybemutatókat is tartanak, amelyek során az érdeklődők munka közben is megismerhetik a hordókészítés egyes munkafázisait.

A kádármesterséghez a településen egy sajátos hagyományőrző forma, a kádártánc is kapcsolódik. A táncban a hordókészítés különböző munkafolyamatai jelennek meg, így a mesterség gyakorlati mozdulatai egy kulturális hagyomány részévé váltak. Hotyek Attila a kádártánccsoport vezetőjeként is szerepet vállalt.

Több korábbi elismerés után újabb rangos díj

A mostani Népművészet Mestere Díj nem az első jelentős szakmai elismerés Hotyek Attila pályáján. Korábban több alkalommal nyerte el a Magyar Kézműves Remek címet, 2016-ban pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki aranyérmében is részesült. A BOKIK nyilvántartása szerint 2013-ban Az Év Vállalkozója elismerést is megkapta.

Munkássága ugyanakkor nemcsak szakmai díjakban mérhető. Az erdőbényei kádárműhely évek óta a helyi hagyományőrzés egyik fontos helyszíne, ahol a látogatók a hordókészítés folyamatával is megismerkedhetnek.

A kádármesterség Erdőbénye egyik öröksége

Erdőbénye történetében a kádármesterségnek különleges helye van. A település ma is több kádármesternek ad otthont, a hagyományos szakma pedig a borvidékhez szorosan kapcsolódó kézműves tudás része.

A tokaj-hegyaljai borászat és a kádármesterség kapcsolata évszázados. A hordó nem pusztán a bor tárolására szolgál: az elkészítés módja, a fa minősége és a hordó kialakítása a bor érlelésére, végső karakterére is hatással lehet.

Éppen ezért a kádár munkája egyszerre kézműves mesterség és a borvidék kulturális örökségének része.

Elismerés egy tovább élő mesterségnek

A Népművészet Mestere Díj Hotyek Attila esetében így nem csupán egy hosszú szakmai pálya elismerése. Egy olyan mesterség tudását ismerte el, amely Erdőbényén ma is működő hagyomány, és amelynek továbbadásában a családi műhely, a szakmai bemutatók és a helyi hagyományőrzés egyaránt szerepet kap.

Hotyek Attila az elismerést augusztus 19-én vehette át. A díjjal egy erdőbényei mester több évtizedes munkáját, valamint a tokaj-hegyaljai kádármesterség megőrzéséért és továbbadásáért végzett tevékenységét ismerték el.

forrás: MLINE

Az alábbiakban egy összefoglalót találnak a hivatalos bejelentések és a legfrissebb piaci adatok alapján, amelynek következményei vannak az ajánlatokra, az árakra és a foglalkoztatásra nézve.

Finnország: kapacitáskiigazítások a fűrésztelepeken és a cellulózgyárakban a gyenge kereslet miatt

Észak-Finnországban a Metsä Fibre (a Metsä Group része) hathetes termelésleállásra készül a kemii biotermék-gyárban (2026. október–november). A leállás az éves karbantartási programot ötvözi a főzőüzem (cooking plant) modernizálásával, amely projekt az Andritz céggel közösen valósul meg. A 2023-ban átadott gyár tűlevelűekből és nyírfából készült cellulózt, valamint megújuló energiát termel (a többlet ~2,5-szerese a saját fogyasztásnak). A vállalat átalakítási tárgyalásokat indított, amelyek a ~225 fős teljes személyzetet érintik, és amelyek keretében az év végéig legfeljebb 90 napos ideiglenes elbocsátásokra is sor kerülhet. Állandó kapacitáscsökkentésről nem tettek bejelentést.

Stora Enso bejelentette, hogy véglegesen bezárja a Kemi városában található Veitsiluoto fűrésztelepet (kapacitás: ~200 000 m³/év, több mint egy évszázada működik). A fenyőfűrészáru-gyártást az oulu-i és kalajoki-i gyárakba fogják átirányítani (ezeket a 2025-ös Junnikkala-felvásárlás után bővítették, ami ~700 000 m³ éves kapacitásnövekedést jelentett). A leépítési tárgyalások ~60 alkalmazottat érintenek, és körülbelül három hétig tartanak; a gyár, amely már ideiglenes termeléscsökkentés alatt áll, októberben már nem indulna újra. A vállalat a döntést azzal indokolja, hogy jelentős beruházásokra lenne szükség egy régi üzemnél, és más telephelyeken modern kapacitás áll rendelkezésre. A regionális kerekfa-fogyasztásra gyakorolt hatás várhatóan korlátozott lesz.

Uimaharju-ban (a fűrészüzem kapacitása ~240 000 m³/év, integrálva az Enocell cellulózgyárral) a Stora Enso tárgyalásokat indított, amelyek ~380 alkalmazottat érintenek, és akár 35 munkahely megszűnésének kockázatával járnak. Kapacitáscsökkentésről nem tettek bejelentést, hanem költség- és szervezeti optimalizációkról van szó.

A 2026. első félév adatai megerősítik a nyomást: a tűlevelű fűrészáru-termelés ~3%-kal csökkent (~6,1 millió m³-re), az export értéke ~5%-kal (~870 millió euróra), a legfontosabb piacokon is csökkenés volt tapasztalható (Egyesült Királyság –15%, Japán –20%, Kína –27%). A kerekfa-beszerzések ~18–21%-kal maradtak el az előző évi és az ötéves átlagos szinttől, azonban a rönkárak magasak maradtak (fenyő ~78–79 €/m³, lucfenyő ~83–84 €/m³ júniusban). A Finn Fűrészgyárak Szövetsége kiemeli, hogy a fenntartható jövedelmezőséghez a nyersanyag- és logisztikai költségek csökkentésére lenne szükség a fűrészáru árainak emelése mellett – ez a kombináció azonban nem valósult meg. A melléktermékek (forgács, fűrészpor) alacsonyabb bevételt hoznak, ami tovább rontja a független fűrészgyárak helyzetét az integrált vállalatcsoportokhoz képest.

Lengyelország: konszolidáció a rétegelt lemez ágazatban

PAGED Plywood 2026 augusztusában bezárja a Bartoszyce-i (Észak-Lengyelország) feldolgozóüzemét. Az üzem forgácslapok alapanyagait gyártotta (kapacitás ~12 000 m³/év), és 26 alkalmazottat foglalkoztatott (24 munkaszerződést felbontottak). A csoportnak így négy üzeme marad (Pisz, Morąg Lengyelországban és egy Észtországban, Pärnu közelében), több mint 1 400 alkalmazottal. A döntés okait nem részletezték, de a faipari termékek számára kedvezőtlen piaci helyzet nyilvánvaló.

Franciaország: hatalmas mennyiségű mentett fa a tűzvészek és a cellulózgyárak problémái miatt

A 2026. júliusi tűzvészek a Gironde-ban (Franciaország délnyugati részén) 39 000–42 000 hektár tengerparti fenyőt érintettek, ami ~3,5 millió m³ fának felel meg (a Landes de Gascogne-i erdőterület éves termelésének közel kétharmada). Egy további tűz a Landes-ban további ~210 000 m³-t tett hozzá ehhez. A mentőkitermelést a még mindig forró talaj késlelteti, és az őszi esőzések után felgyorsul majd. A minőség változó: a kevésbé érintett fa fűrészárura/rétegelt lemezre, az alacsonyabb minőségűek pedig raklapokra, cellulózra, lemezekre vagy energiatermelésre/pelletre használhatók fel (az árak ~10 €/m³-től több mint 50 €/m³-ig terjednek).

Ezek a mennyiségek hozzáadódnak a Nils vihar által okozott károkhoz (2026. február, legalább 2 millió m³). Ezzel párhuzamosan a Fibre Excellence gyárak (Tarascon és Saint-Gaudens) – amelyek korábban évente körülbelül 3,4 millió m³ kerekfát fogyasztottak – súlyos problémákkal küzdenek: Tarascon felszámolás alá került, Saint-Gaudens pedig 2026. augusztus 24-ig haladékot kapott egy esetleges átvételre (a Soprema és partnerei érdeklődnek). Ennek eredményeként a helyi piacon potenciális többlet alakulhat ki az alacsonyabb minőségű fából, miközben a jó minőségű fűrészárura továbbra is nagy a kereslet.

Kína: a fűrészáru-import jelentős csökkenése, különösen a tűlevelűek esetében

2026. első felében Kína teljes fűrészáru-importja ~12%-kal (10,66 millió m³-re) csökkent, értékben mindössze 1%-kal (3,076 milliárd USD-re), míg az átlagos CIF-ár 13%-kal (289 USD/m³-re) emelkedett. A tűlevelű fűrészáru volumene 21%-kal csökkent (5,84 millió m³-re), míg a lombos fűrészárué enyhén nőtt (+1%). Oroszország továbbra is a fő beszállító, de piaci részesedése csökken (–22% a volumen tekintetében). Kanada növelte részesedését a tűlevelű szegmensben, Vietnam pedig látványos növekedést ért el. Okok: gyenge kereslet az ingatlan- és építőiparban, magas kikötői készletek az év elején, helyettesítés hazai ültetvényi fafajokkal és magasabb importköltségek.

Rövid és középtávú következmények

• Kínálat és árak: Az ideiglenes leállások (Kemi) és a bezárások (Veitsiluoto, Bartoszyce) csökkentik a piaci kapacitást az északi fűrészáru- és cellulózszegmensben, ami bizonyos piacokon alátámaszthatja az árakat. A franciaországi mentési mennyiségek azonban nyomást gyakorolhatnak az alacsonyabb minőségű termékekre és az ipari faanyagra. A finn rönkárak a fűrészáru iránti kereslethez képest továbbra is magasak, ami korlátozza a haszonkulcsokat.
• Foglalkoztatás és átszervezés: Több száz munkahelyet érint (ideiglenes vagy végleges elbocsátások). A nagy vállalatcsoportok át tudják csoportosítani a mennyiségeket, míg a független gyártóknak kevesebb lehetőségük van.
• Exportpiacok: Finnország és más skandináv gyártók egyidejűleg gyenge kereslettel szembesülnek Európában, Ázsiában és a MENA-régióban. A drága logisztika rontja a versenyképességet a távoli piacokon.
• Strukturális tendenciák: A termelés összpontosítása újabb és hatékonyabb gyárakra, vertikális integráció (cellulóz + fűrészáru + energia) és alkalmazkodás a hozzáadott értékű termékek iránti kereslethez (például rostos csomagolóanyagok). Az európai építőipar fellendülése továbbra is kulcsfontosságú tényező; ennek hiányában a termelési fegyelem és a költségoptimalizálás folytatódni fog.

A piac továbbra is függ a lakásépítési szektor alakulásától, a logisztikai költségektől és a rönkárak alakulásától. Az elkövetkező hónapok (2026. ősze) eldöntik, hogy a franciaországi mentőintézkedések és az észak-európai termelésleállások egyensúlyt teremtenek-e a piacon, vagy éppen még jobban felborítják azt.

forrás: ForestMania

Mit kapsz a képzéstől?

Tapasztalt oktatóink segítségével lépésről lépésre sajátíthatod el a faesztergálás elméleti és gyakorlati alapjait. Nemcsak a fogásokat tanulod meg, hanem a kurzus végére büszke tulajdonosa leszel az első saját készítésű tárgyaidnak is!

A 6 alkalom során elkészítjük:
Mézcsurgató / Pörgettyű / Játékos gomba / Klasszikus gyertyatartó / Egyedi fa tálka

A tanfolyam részletei:

Helyszín: Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Székesfehérvár

Időtartam: 6 alkalom, alkalmanként 2 óra önfeledt alkotás

Kezdési időpont: 2026. október 2. (péntek), majd azt követően 6 héten keresztül minden pénteken.

Részvételi díj: 100.000 Ft (előre fizetendő).

Miért érdemes jelentkezned?

Gyakorlatias oktatás párokban: A tanfolyamon 5 gépen összesen maximum 10 fő vesz részt. Párokat alkotva tanulunk, így miközben az egyikőtök esztergál, a másik figyel, segít és tanul a mozdulatokból – majd cseréltek!

Személyre szabott figyelem: A kis létszámnak köszönhetően az oktatók folyamatosan jelen vannak és segítik a munkádat.

Közösségi élmény: Hozzád hasonló, a fa és a kézművesség iránt rajongó emberekkel alkothatsz együtt.

A helyek száma szigorúan korlátozott (max. 10 fő)! Ne maradj le, biztosítsd a helyed még ma!

Hogyan tudsz jelentkezni és érdeklődni?

Írj nekünk e-mailt az info@mafae.hu címre, vagy küldj privát üzenetet a Magyar Faesztergályos Egyesület Facebook-oldalán!

*Váltsd valóra az alkotásvágyad, és tanulj a szakma legjobbjaitól! Várunk szeretettel!*

forrás: MAFAE

Sokan azt hiszik, az export és a fenntarthatóság a multik játékszere. Tévedés. A legfrissebb iparági elemzések (INT4FURN) szerint épp a speciális, egyedi gyártók előtt nyílik piac Európában. De hogyan lesz a vidéki műhelyből exportképes vállalkozás?

1. A digitális műhely több mint egy Facebook oldal

A jelentés egyik kulcsszava az omnichannel (többcsatornás) értékesítés. De mit jelent ez egy asztalosnak?A régi modell így nézett ki A vevő bejön a műhelybe/irodába -> megbeszéljük -> gyártjuk -> visszük. Az új (Y és Z generációs) modell pedig így néz ki Instagram inspiráció -> Weboldal csekkolása (árak, referenciák) -> Online üzenetváltás -> Személyes találkozó (már konkrét igénnyel) -> Gyártás közben fotók küldése -> Kiszállítás

A vásárlók 80 százaléka online kezdi a bútorvásárlást. Ha a digitális térben nem vagy hiteles, el sem jutsz az árajánlatig.

Gyakorlati teendők a jelentés alapján

•  A vevő nem látja a faanyagot, ezért bizonyítékot keres. A weboldalon nem csak kész képek kellenek, hanem videók a gyártási folyamatról (a műhelyszag átadása digitálisan).
•  A mikrovállalkozások legnagyobb hátránya a velük szembeni bizalmatlanság (Mi van, ha eltűnik az előleggel?). A digitális jelenlét (rendszeres posztok, Google Cégem értékelések) ezt a félelmet oldja.
•  A millenáris generáció telefonon keres asztalost. Ha a honlapod nem mobilbarát, vagy a PDF árajánlatod olvashatatlan telefonon, elveszítetted a megrendelést.

2. A zöld asztalos – a körforgásos gazdaság profitja

A fenntarthatóság a dokumentum szerint már nem marketingfogás, hanem EU-s szabályozási kényszer és vevői elvárás.
A lineáris vs. körforgásos modell
Lineáris (Régi)
Kivágjuk a fát -> Bútort gyártunk -> A vevő 10 év múlva kidobja.
Körforgásos (Új)
Tartós anyagok  -> Javítható szerkezet -> Felújítás/Újrahasználat

Hogyan lehet ebből pénzt csinálni?

A tanulmány kiemeli az Eco-design (vagyis a környezettudatos tervezés) fontosságát. Egy kis asztalosműhely ebben verheti meg a nagyiparit.
•  Tervezz úgy bútort, hogy az alkatrészek cserélhetők legyenek! A nagyüzemi bútoroknál gyakran egy törött elem az egész bútor kukázását jelenti. Ha te „örök élet + 1 nap” garanciát tudsz adni, mert a bútorod szerelhető (nem ragasztott tiplis, hanem oldható kötések), az óriási versenyelőnyt jelent.
• A gyártási hulladék (szélezett anyag, forgács) kreatív felhasználása (pl. vágódeszkák, kiegészítők, biobrikett) növeli a haszonkulcsot.
•  Az Y generációs szülők rettegnek a formaldehidtől (ragasztók, lakkok). A természetes olajok, viaszok használata ma már nem bio-hóbort, hanem prémium felárral eladható szolgáltatás.

3. Nemzetközi piacra lépés – az észt példa

A dokumentum részletesen elemzi Észtországot. Miért érdekes ez nekünk? Mert ők is egy kis, nyitott gazdaság, épp mint Magyarország, kicsi belső piaccal. Az elemzés pedig arról szól, hogy az észt faipar rájött, hogy csak a hazai piacból nem lehet megélni.

Miért félnek a magyar asztalosok az exporttól?

A hazai mikrovállalkozások többsége elsősorban azért ódzkodik a nemzetközi nyitástól, mert a nyelvi akadályokban és a bonyolult logisztikában nem lehetőséget, hanem kockázatot lát. Sokan attól tartanak, hogy a nyelvismeret hiánya miatt félreértik a műszaki specifikációkat, vagy a magas szállítási költségek felemésztik a nehezen megtermelt hasznot. De talán a legbénítóbb tévhit a kapacitással kapcsolatos. A kis műhelyek gyakran azt hiszik, hogy exportálni csak konténerszámra lehet, és eleve versenyhátrányból indulnak, hiszen egy háromfős csapat fizikailag képtelen lenne időre kiszolgálni például egy német szállodalánc ezres nagyságrendű székrendelését.

A megoldás 3 pontban

1.  Szűk piaci rés (Niche) 
Nem tömegterméket kell exportálni (abban a lengyelek és románok verhetetlenek az ár miatt), hanem magas hozzáadott értékű egyedi terméket. Például ne konyhabútort exportálj, hanem egyedi, tömörfa hangfalállványt vagy prémium kutyabútort. Ezek futárral szállíthatók, és az egész világ a piacod lehet.

2.  Kooperáció (Klaszterek) 
Amit egyedül nem tudsz, azt többen igen. Az észt siker titka a cégek közötti összefogás. Egyik cég gyártja a vázat, a másik felület-kezeli, a harmadik csomagolja. Így indulhatnak nagyobb tendereken is.

3.  Bérgyártás
Nyugat-Európában (Németország, Skandinávia) az asztalos óradíjak 3-4-szeresek a magyarhoz képest. Sok kinti belsőépítész keres megbízható gyártópartnert. A digitális kapcsolattartás (lásd 1. pont) itt a kulcs – ha profi  a 3D rajzod és a kommunikációd, a német megrendelőnek mindegy, hogy Bajorországban vagy Békés vármegyében készül a bútor.

A modern asztalos profilja

Az EU-s kutatás alapján a jövő sikeres asztalos vállalkozása ilyen.
• Kicsi (3-10 fő), de rugalmas.
• CNC-vel dolgozik a pontosság miatt, de kézzel fejezi be a felületet az egyediség miatt.
•  A helyi, lakossági munkák adják a stabilitást (60% körül), de van 1-2 speciális terméke a műhelynek, amit online értékesít az egész országban vagy külföldön (40% körül).
•  Nem csak gyárt a műhely, hanem szolgáltat is az ügyfeleknek, például látványtervezést, tanácsadást, karbantartást is vállal

(x) JAF Holz Ungarn Kft.

A hagyományos fafaragó szerszámok mellett, évek óta a láncfűrészek hangja is betölti a Kárpáti Korzót. A háromnapos alkotótáborban szobrászok, esztergályosok (köztük Mőcsényi Miklós) és fafaragók dolgoznak együtt, hogy különleges faalkotásokat hozzanak létre. Az idei táborba összesen 13 művész érkezett, közülük nyolcan láncfűrésszel dolgoztak. Ifjabb Gengeliczky László gyermekkora óta tagja a közösségnek, édesapja a tábor életre hívója volt. A kezdetektől nemcsak az alkotás, hanem a közösségépítés is fontos szerepet kap. A résztvevők munka közben beszélgethetnek, tapasztalatot cserélhetnek. A jó hangulat is mindig egyik meghatározó eleme az ott létnek.

„Mindig nagyon érdekes emberekkel találkoztam, mesterembereket ismertem meg. Tanultam sok, különböző stílust, fafaragásmódot. Érdekes. Egyrészt kikapcsol, másrészt meg egy jó érzés az, hogy az ember valamit létre tud hozni, alkotni.”- mondta ifj. Gengeliczky László alkotó.

Az alkotók az ország több pontjáról érkeztek, de nemzetközi résztvevők is voltak: két cseh művész is csatlakozott a munkához. A faragáshoz szükséges faanyagot ezúttal is a Bakonyerdő Zrt. biztosította. Az idei táborban padok készültek, így a művészek olyan alkotásokat valósítottak meg, amelyek egyszerre szolgálnak köztéri bútorként és művészeti alkotásként. Gyenesdiáson több mint három évtizedes hagyománya van a fafaragó tábornak.

„Így készült el a település számos helyén az a rengeteg szobor, ami figuratív és nonfiguratív szobor, ami kedveskedik nekünk a Balaton-parttól egészen a hegylábi részekig, intézmények udvarán, illetve az intézményekben. Talán fontos az is, hogy elkészült ez által a betlehemünk, elkészült a történelmi emlékparkunk. Tehát sok olyan köztéri szobor és alkalmatosság került kihelyezésre, ami nagyon nagy büszkeség, sőt látványosság a településen.”- hangsúlyozta Gál Lajos Gyenesdiás polgármestere

Az érdeklődők szombatig követhették figyelemmel az alkotók munkáját a Kárpáti Korzón. Az elkészült alkotások ezúttal is Gyenesdiás köztereit fogják gazdagítani.

forrás: HírBalaton

Mindegyik dokumentum abból indul ki, hogy a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a vízháztartási problémák alapvetően új kihívások elé állítják a magyar erdőgazdálkodást. Egyetértenek abban is, hogy az erdők jelentősége messze túlmutat a faanyagtermelésen: felértékelődnek a természetvédelmi, klímavédelmi, vízvédelmi, rekreációs és egészségügyi szolgáltatások.

Szintén közös pont a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módok térnyerésének támogatása. Bár az egyes szerzők eltérően fogalmaznak a tarvágások korlátozásáról és az örökerdő-gazdálkodás üteméről, abban széles körű egyetértés mutatkozik, hogy a természetközelibb erdőkezelésnek növekvő szerepet kell kapnia.

A védett és Natura 2000 területek kezelésének átalakítása szintén valamennyi dokumentumban megjelenik. A WWF és a HUN-REN elsősorban természetvédelmi oldalról közelít, míg a Nemzeti Erdőprogram és a Civil Erdőprogram ezt részletes intézményi és jogi javaslatokkal egészíti ki.

Közös elem a vadlétszám csökkentésének szükségessége, az inváziós fajok visszaszorítása, a természetes vízháztartás helyreállítása, valamint az erdők állapotának korszerű monitoringja és tudományos nyomon követése.

A dokumentumok hangsúlyozzák az állami támogatási rendszer átalakításának szükségességét is. Egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy az erdőgazdálkodók ne kizárólag a faanyagtermelésből származó bevételekre támaszkodhassanak, hanem az erdők közérdekű szolgáltatásai is megfelelő társadalmi és pénzügyi elismerést kapjanak.

Jelentős különbségek ugyanakkor elsősorban a hangsúlyokban figyelhetők meg. A WWF javaslatai a természetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe, míg a HUN-REN állásfoglalása tudományos bizonyítékokra építve elsősorban az ökológiai reziliencia növelését tekinti elsődlegesnek.

A Nemzeti Erdőprogram ezzel szemben átfogó szakpolitikai keretet kíván kialakítani. Az ökológiai célok mellett részletesen foglalkozik az állami és magánerdő-gazdálkodás, az erdészeti igazgatás, a támogatási rendszer, a monitoring, a tűzifaellátás és az intézményi garanciák kérdésével.

A Civil Erdőprogram ezt a megközelítést tovább bővíti a társadalmi részvétel irányába. A hangsúly itt már nem csupán az erdők kezelésén, hanem a közös gondolkodás, a társadalmi konszenzus és a civil szervezetek bevonásának módszertanán van.

A vizsgálatba bevont FAGOSZ-koncepció új dimenziót ad ehhez a gondolkodáshoz. Míg a másik négy dokumentum elsősorban az erdők kezelésére koncentrál, a FAGOSZ az erdőalapú körkörös gazdaság teljes értékláncát helyezi előtérbe. A fenntartható erdőgazdálkodást a hazai faipar fejlesztésével, a tartós faipari termékek előállításával, a szén hosszú távú tárolásával és a fosszilis alapanyagok kiváltásával kapcsolja össze.

Ez a megközelítés nem ellentéte, hanem kiegészítője a többi dokumentumnak. A WWF, a HUN-REN, a Nemzeti Erdőprogram és a Civil Erdőprogram elsősorban az erdő ökológiai, társadalmi és intézményi kérdéseire keres választ, míg a FAGOSZ azt vizsgálja, hogyan lehet a fenntarthatóan kezelt erdőkből származó faanyagot a lehető legnagyobb klímavédelmi és gazdasági értékké alakítani.

Talán ez az összehasonlítás legfontosabb tanulsága: a különbségeknél sokkal több bennük a közös. Mindegyik dokumentum (illetve azok fogalmazói) olyan erdőket képzel el, amelyek ellenállóbbak a klímaváltozással szemben, természetesebbek, több közösségi értéket teremtenek, és hosszú távon is fenntarthatóan működnek. Az eltérések inkább abban vannak, hogy melyik megközelítésre helyezik a fő hangsúlyt: a természetvédelemre, a tudományra, a szakpolitikára, a társadalmi részvételre vagy éppen a körkörös bioökonómiára.

Éppen ezért egy új Nemzeti Erdőprogram kidolgozásakor nem érdemes ezeket a dokumentumokat egymással versengő elképzeléseknek tekinteni. Sokkal inkább olyan, egymást kiegészítő építőelemeknek, amelyek együtt teremthetik meg egy korszerű, tudományosan megalapozott, társadalmilag elfogadott és gazdaságilag is fenntartható magyar erdőstratégia alapjait.

Tóth János, FAGOSZ / FATÁJ