Az esemény egyben kapcsolódik az Erdei Vándortábor Program fennállásának 10. évfordulójához és az Országos Erdészeti Egyesület 160 éves jubileumához. Az Erdei Vándortábor Program az Aktív Magyarország támogatásával valósul meg.

Éjszakai túra a Hárs-hegyen

Az esti túraprogram 19:30 és 23:00 között zajlik. A résztvevők a Szépjuhásznétól indulnak a Makovecz Imre-kilátó felé. Innen két lehetőség közül választhatnak: ugyanazon az útvonalon térnek vissza a kiindulóponthoz, vagy a hosszabb kört választva a Nagy-Hárs-hegyet és a Kaán Károly-kilátót is érintik.

• Rövid útvonal: kb. 2 km, jelentős szintkülönbség nélküli, könnyen teljesíthető erdei séta.
• Teljes kör: kb. 3 km, mintegy 100 méter szintemelkedéssel. Az útvonal helyenként meredekebb, köves emelkedőket és lejtőket is érint, ezért gyakorlottabb túrázóknak ajánlott.

Az útvonal mentén, elsősorban a Makovecz Imre-kilátóhoz vezető szakaszon, tematikus programpontok segítik az erdő éjszakai világának felfedezését. A résztvevők többek között az erdő hangjaival, illataival és növényeivel ismerkedhetnek meg, állatnyomokat fedezhetnek fel, és betekintést kaphatnak az erdőben élő állatok világába is. Külön állomáson mutatkozik be az Erdei Vándortábor Program, ízelítőt adva a táborok természetközeli és közösségi élményeiből.

Az éjszakai túrához időjárásnak megfelelő öltözet és zárt, stabil túracipő ajánlott. Érdemes fejlámpával vagy zseblámpával, ivóvízzel, némi ennivalóval és könnyű esőkabáttal készülni; hűvösebb idő esetén egy melegebb réteg is jól jöhet.

Az Erdők Nappala programjai szeptember 5-én

Az éjszakai eseményt követő napon, szeptember 5-én országszerte több helyszínen kapcsolódó programokat terveznek. A tervek között vezetett családi túrák és könnyed, ismeretterjesztő programok szerepelnek. A helyszínekről és a részletes programokról a szervezők később adnak tájékoztatást.

Hagyományteremtő kezdeményezés

Az Erdők Éjszakáját a szervezők hagyományteremtő szándékkal indítják útjára. A cél, hogy a rendezvény a következő években is visszatérjen, és évről évre egyre több érdeklődőnek adjon lehetőséget arra, hogy új nézőpontból tapasztalja meg az erdőt.

Szakmai program és jubileumi panelbeszélgetések

A túrát megelőzően, 16:00 és 19:00 között az Erdészeti Információs Központban szakmai előadásokat és panelbeszélgetéseket tartanak. A programokat előzetes regisztrációt követően személyesen, a helyszínen, illetve online is követhetik az érdeklődők. A három beszélgetés a jubileumi év három időmetszetét, a múltat, a jelent és a jövőt járja körül:

1. Miért szakadt meg a kapcsolatunk a természettel, és mit adott ez a kapcsolat akkor, amikor még magától értetődő volt?

Pszichológiai, valamint gyermek- és ifjúságfejlődési szempontból vizsgáljuk, mit adott korábban, és mit ad ma is az erdőben töltött idő, milyen szerepe lehet a digitális detoxnak, és valóban könnyebb volt-e régen megélni a természettel való kapcsolatot.

2. Erdeink jelene – klímaváltozás, vízhiány és aszály

Szakértő meghívottjaink erdeink jelenéről, a klímaváltozás, a vízhiány és az aszály jelentette kihívásokról, valamint ezek lehetséges következményeiről beszélgetnek. Mit várhatunk a jövőtől, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, és mit tehetünk azért, hogy kedvező irányba változzanak?

3. 10 év, 40 000 gyerek – az Erdei Vándortábor Program felkészül a folytatásra

A beszélgetés visszatekint az Erdei Vándortábor Program első évtizedének történeteire, és a résztvevők szemén keresztül mutatja meg, mennyi mindent adhat a fiataloknak a természettel való kapcsolódás. Egyúttal arra is keresi a választ, milyen tapasztalatokat és értékeket visz tovább a program a következő tíz évbe.

Gyakorlati tudnivalók

A szervezők arra kérik a látogatókat, hogy lehetőség szerint tömegközlekedéssel érkezzenek a helyszínre. A vidékről vagy távolabbról érkezőknek érdemes előre ellenőrizniük az esti visszautazási lehetőségeket.

Az Erdők Éjszakája célja

Az Erdők Éjszakája célja az erdőlátogatás és a természetjárás népszerűsítése, valamint az erdők sokrétű társadalmi szerepének bemutatása. Az erdőket érintő kihívásokról egyre több szó esik, ugyanakkor fontos ráirányítani a figyelmet arra is, hogy az erdők a kikapcsolódás, a mozgás és a természethez való kapcsolódás kiemelt helyszínei.

A rendezvényhez kapcsolódó szakmai programokon az erdőket érintő kihívásokról, veszélyekről és a lehetséges szakmai válaszokról is szó lesz. A szakmai program részleteiről a szervezők külön tájékoztatást adnak.

Gyorsinfó

Időpont: 2026. szeptember 4., 19:30–23:00

Helyszín: Budapest II. kerület, Hárs-hegy

Rajt és cél: Szépjuhászné

Útvonal: Makovecz Imre-kilátó, a hosszabb körön a Kaán Károly-kilátó érintésével

Megközelítés: a Széll Kálmán tér felől a 22-es, 22A és 222-es autóbusszal, valamint a Budakeszi felé közlekedő helyközi járatokkal

Részvétel: ingyenes, nyilvános, vezetett esti túra

Táv: kb. 2 km a rövid útvonalon, illetve kb. 3 km a teljes körön, mintegy 100 méter szintemelkedéssel

Kapcsolódó szakmai program: panelbeszélgetések és előadások; a részvétel regisztrációhoz kötött, a részletekről a szervezők később adnak tájékoztatást

Másnap: 2026. szeptember 5. – Erdők Nappala, kapcsolódó programok országszerte több helyszínen

Az Erdei Vándortábor Program 2017 óta kínál gyalogos vándortáborokat felső tagozatos és középiskolás diákcsoportoknak Magyarország erdeiben. A program célja, hogy a fiatalok egy hétre kiszakadjanak a megszokott iskolai és digitális környezetből, természetközeli élményeken keresztül fedezzék fel az ország tájait, közösségi tapasztalatokat szerezzenek, és közelebb kerüljenek a természethez.

Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ célja, hogy mindenki számára elérhetővé és vonzóvá tegye az aktív életmódot. Az aktív turizmus, a természetjárás és a szabadidős mozgás népszerűsítésével olyan lehetőségeket teremt, amelyek hozzájárulnak a testi-lelki jólléthez és a közösségi élményekhez.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1866-ban alakult, Magyarország egyik legrégebbi, ma is működő civil szakmai szervezete. Az OEE kiemelt célja az ország lakossága és a hazai erdők közötti kapcsolat erősítése, amelynek egyik fontos pillére a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Erdei Vándortábor Program. A program indulása óta közel 40 ezer diák fedezte fel személyes élményeken keresztül Magyarország erdeit, természeti és kulturális értékeit. A program egyúttal a természetjárás és a környezettudatos gondolkodás alapjainak megismeréséhez is hozzájárul.

forrás: OEE

A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság területén az elmúlt időszakban több, a látogatók kényelmét és kikapcsolódását szolgáló fejlesztés is megvalósult. Tavasszal a Géza-pihenő környezetében található padok és asztalok újultak meg, korábban pedig a Csákberény és Csókakő települések, s egyben két erdészeti igazgatóság határán található Maurer-kunyhó is felújításon esett át egy közösségi összefogás eredményeként. A közjóléti létesítmények folyamatos karbantartása és fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy az erdőterületek a természetjárók és a kikapcsolódni vágyók számára is megfelelő környezetet biztosítsanak.

A mostani felújítás a Csákvári Kastélypark részét képező Csákvári Arborétumban valósult meg, ahol kilenc pad kapott új ülő- és háttámlaelemeket. Ehhez magas kőris faanyagát használták fel, amelynek rusztikus megjelenése jól illeszkedik a Kastélypark történelmi miliőjébe.

A megújulás nemcsak a padok állapotán és megjelenésén javított, hanem a látogatók számára is kényelmesebbé teszi az arborétumban töltött időt. Az új padok így ismét megfelelő körülményeket biztosítanak a pihenéshez, miközben természetes anyaghasználatuknak köszönhetően a kert épített környezetének is szerves részei.

A Vérteserdő Zrt. számára a közjóléti infrastruktúra fejlesztése a kezelt területek fenntartásának fontos része. A mostani padfelújítás is ezt a célt szolgálja, egyben pedig jól példázza a Vérteserdő Zrt. és az Atis-Fa Kft. között működő partneri együttműködés jelentőségét.

forrás: Vérteserdő Zrt.

Másfél millió magyar ember él olyan háztartásban, ahol télen fával tüzelnek. Ezek az otthonok jellemzően rosszul szigetelt, régi szerkezetű épületek, amelyeknek a felfűtése és melegen tartása is többe kerül. Ezeknek a családoknak jelent segítséget, hogy szeptembertől az eddigi 27-ről 5 százalékra csökkenti a tűzifa áfáját a kormány.

Ezzel az intézkedéssel ezeknél a háztartásoknál is érvényesülhet a rezsicsökkentés, amely eddig csak a gázzal vagy elektromos árammal fűtő fogyasztókat érintette. Az áfacsökkentés szeptember 15-től lép érvénybe a hagyományos tűzifa minden formájára: a rönkfa, a hasított és a méteres tűzifa, a tuskó és a rőzse, valamint a préselt, tömörített fatüzelők, mint a fapellet, a fabrikett és a labdacs is olcsóbb lesz.

forrás: kormany.hu

Egymást követték civil szervezetek, erdészeti és környezetpolitikai szakemberek, kutatók, illetve különböző szakmai és társadalmi szerveződések javaslatai. Ezek nem mindenben azonosak, és nem is feltétlenül ugyanazt a szakpolitikai irányt képviselik. Mégis kirajzolódik közöttük néhány közös elem: az erdők ökológiai és közjóléti szerepének erőteljesebb hangsúlyozása, a hagyományos vágásos erdőgazdálkodás visszaszorításának igénye, a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módok kiterjesztése, a természetvédelmi szempontok súlyának növelése, valamint az erdőgazdálkodás társadalmi megítélésének megváltoztatása.

Mindez önmagában nem probléma. Sőt, egy olyan időszakban, amikor a klímaváltozás, az aszályok, a vízhiány, az erdőtüzek és az erdők természetességének megőrzése egyszerre jelentenek kihívást, természetes és kívánatos, hogy az erdők ügye szélesebb társadalmi érdeklődést váltson ki.

A kérdés inkább az, hogyan alakul át a társadalmi vita szakpolitikává, és milyen szerepet kap ebben a tudomány, a természetvédelem, az erdészet, az erdőgazdálkodó, az erdőtulajdonos és maga a társadalom.

A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható.

forrás: NAK Erdészet

A gyerekek megismerkedhettek a nagy fakopánccsal, távcsövezhettek, és többek között erdőben gyűjthető termékekből és újrahasznosított anyagokból készíthettek vaddisznót, gombát, nyuszit, sőt még labdaütőt is. Volt olyan kis vendégünk, aki minden évben ellátogat a Joskar-Ola Napokon a standunkhoz. Szereti az erdőt. Neki és a többi érdeklődőnek is szívesen meséltünk az erdész munkájáról.

A fesztivál főzőversenye hagyományosan a vadhúsfogyasztást népszerűsíti. Gratulálunk az Erdei Vad Ízek Versenye résztvevőinek, és a győztes csapatnak!

Legközelebb augusztus végén az Asztalkő Fesztiválra megyünk. Várunk mindenkit szeretettel Velemben is.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az elmúlt évek munkája, a könyvek, programok, erdei gasztrotúrák és a számtalan együttműködés mind hozzájárultak ahhoz, hogy az Ehető Erdő története immár a világ legnagyobb szabad enciklopédiájában is helyet kapjon.

Köszönjük mindenkinek, aki hitt az ötletben, segítette a megvalósítást, és velünk együtt mutatja meg, hogy az erdő nemcsak természeti kincs, hanem inspiráció, tudás és élményforrás is.

Az Ehető Erdő története tovább íródik!

forrás: Ehető Erdő

Az Állami Erdőgazdaság olyan ingatlanok iránt érdeklődik, amelyek megvásárlása lehetővé teszi a már meglévő erdőkomplexumok kiegészítését. Ezek lehetnek az Állami Erdőgazdaság által kezelt területekhez közvetlenül szomszédos földterületek, vagy az Állami Erdőgazdaság komplexumain belül elhelyezkedő, más tulajdonosokhoz tartozó telkek, az úgynevezett enklávék.

Megvásárlásuk többek között lehetővé teszi az erdőhatárok rendezését, az enklávék számának csökkentését és az erdőgazdálkodás megkönnyítését. Bizonyos esetekben ingatlanokban fennálló részesedéseket is vásárolnak. Ennek a lépésnek a célja a közös tulajdon megszüntetése.

Főbb adatok Lengyelország erdeiről

-> A lombhullató állományok az Állami Erdőgazdaság (Lasy Państwowe) területének körülbelül 31%-át teszik ki, szemben az 1945-ös 13%-kal.
-> A lengyel erdők élőfatömegének becsült mennyisége 2,7 milliárd m³.
-> Ebből közel 2,1 milliárd m³ az Állami Erdőgazdaság által kezelt erdőkben található.
-> Az állami erdők átlagos fatömege az 1991-es 190 m³/ha-ról jelenleg körülbelül 290 m³/ha-ra nőtt.
-> Az Állami Erdőgazdaság Lengyelország erdőterületének mintegy 78,5%-át, körülbelül 7,3 millió hektárt kezel.
-> A fakitermelés 2024-ben elérte a 47,5 millió m³-t.
-> Az Állami Erdőgazdaság szerint a lengyel faanyag a hazai faipar és a háztartások faigényének több mint 90%-át fedezi.
-> Lengyelország erdőterülete közel 9,3 millió hektár, ami az ország területének 29,6%-át teszi ki.

A jövőbeli erdők számára szánt területek

Az ingatlanok egy része nem erdőterület, amelyet erdőtelepítésre szánnak, vagy amelyet erdővé kell átsorolni. Az előbbiek a legkeresettebbek, mivel a megfelelő eljárások lefolytatása után erdőtelepítésre alkalmasak, így növelve az ország erdőterületét és erdőségét. Olyan területeket is vásárolnak, amelyek végső soron nem erdőterületek maradnak, például a biológiai sokféleség gazdagítása érdekében.

Több mint 3,4 ezer hektár vásárlás 2025-ben

Összehasonlításképpen: 2025-ben az Állami Erdők összesen 3422,41 hektár területet vásárolt 148,9 millió zlotyért. A megvásárolt területek körülbelül 20 százalékát olyan nem erdős területek tették ki, amelyeket erdőtelepítésre szántak, vagy amelyeket erdővé kellett átsorolni. Ebben a csoportban olyan területek is szerepeltek, amelyek végső soron nem erdős területek maradnak – ezek területe meghaladta a 91 hektárt, ami az összes megvásárolt nem erdős terület mintegy 13 százalékát jelentette.

A földvásárlások tehát lehetővé teszik a meglévő erdőterületek fokozatos kiegészítését, a külső tulajdonban lévő enklávék csökkentését és az erdők területének bővítését.

forrás: Lasy Państwowe

Kis András vezető elemző, Ungvári Gábor vezető elemző a REKK Kft. részéről és Gőbölös Péter vezérigazgató, Papp Dávid a területileg illetékes műszaki vezető a Gyulaj Zrt. részéről a Zrt. ártéri erdőterületein tartott bejárást és konzultációt Dunakömlőd, Madocsa és Paks községhatárokban lévő ártéri erdőterületein.

A Duna hordalékegyensúlya a Budapest alatti folyószakaszon sok évtizedes léptékben kedvezőtlenül változik. A folyómeder fokozatos mélyülése miatt csökkennek a kisvízi vízszintek, ami a folyó környezetében a talajvízszintre is negatív hatással van. Mindez a Duna közelében fekvő erdőket is érinti: hiába vannak látszólag közel a vízhez, a süllyedő talajvízszint, a melegedő éghajlat és az egyre gyakoribb aszályos időszakok együttesen az erdők állapotának drasztikus romlásához vezethetnek.

A kedvezőtlen folyamatok a Gyulaj Zrt. egyik, Dunakömlőd mellett található, mentett oldali ártéri erdőrészletében is megfigyelhetőek.

Az esettanulmányban azt vizsgáljuk, hogy:

milyen mértékű az erdő hosszabb távú állapotromlása;

mekkora gazdasági károk származhatnak ebből;

milyen műszaki lehetőségek állnak rendelkezésre a vízpótlásra;

mennyibe kerülnek az egyes alternatívák;

és létezik-e olyan megoldás, amellyel költséghatékonyan javítható az erdő vízháztartása.

A kutatás fő célja, hogy az ökológiai, műszaki és gazdasági szempontokat együttesen értékelve járuljon hozzá a Duna menti ártéri erdők (puhafás és keményfás erdők/ligeterdők) hosszú távú megőrzéséhez.

iNNO SED projekt: https://innosed.eu/
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.: https://gyulajzrt.hu/

: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Válaszaid segítenek abban, hogy jobban megértsük a természetjárók igényeit, és megtaláljuk az egyensúlyt a kirándulók élményei és a természeti értékek, védett területek megóvása között.

A Lechner Tudásközpont és a HUN‑REN Ökológiai Kutatóközpont kutatásának célja, hogy feltárja:

• mely tájak és természeti értékek a legvonzóbbak

• hogyan járul hozzá a természetjárás a testi‑lelki jólléthez

• hogyan fejleszthetők és védhetők a természeti területek úgy, hogy értékeik a jövő generációi számára is fennmaradjanak

A kérdőív itt érhető el: https://forms.gle/i8yapR9UyFy1tpkT7

Töltsd ki 2026. augusztus 30‑ig, és oszd meg bátran ismerőseiddel is, hogy minél szélesebb körből gyűjthessünk visszajelzést! A kérdőív anonim, a válaszokat csak összesítve használjuk fel, a kitöltés mindössze 10–15 perc.

A válaszok hozzájárulnak a KEHOP_Plusz-3.2.2–24-2024-00002 azonosítószámú, Megújuló adatokra támaszkodó, ökoszisztéma-szolgáltatás alapú zöldinfrastruktúra-fejlesztések stratégiai tervezésének megalapozása című kutatási projekthez.

forrás: Lechner Tudásközpont

Szakmai pályafutását folyamatos tanulás és önképzés kíséri. Vadgazda mérnöki diplomát szerzett, nyelveket tanult, az idei évben pedig favizsgáló és faápoló szakmérnökként végzett. Új szakterülete a településeken található egyes fák egészségi állapotának, biztonsági kockázatainak és életfeltételeinek vizsgálatával foglalkozik – azzal a céllal, hogy az értékes fákat lehetőség szerint minél tovább megőrizhessük.

Szakdolgozatában az Erdőanya erdőrészlet három matuzsálem korú fáját vizsgálta meg. Köztük egy 172 éves magas kőrist, amelynek törzskerülete 495 centiméter (Pest megyei rekord), amelyből 30 centimétert az elmúlt tizenöt évben „szedett fel”.

Tibor a hivatásos vadászok versenyein is kiemelkedő eredményeket ért el: három egymást követő évben megnyerte a Pest megyei megmérettetést, 2003-ban pedig az országos verseny első helyezettje lett.

Szabadidejében méhészkedik, munkája során pedig szívesen örökíti meg mobiltelefonjával az erdő érdekes pillanatait. (Posztunkban a portrék után az ő képei láthatóak.) Felesége, Erika 1997 óta a Sikárosi Vadászház gondnoka, így az erdő mindkettőjük életének meghatározó része.

Tibor szerint az erdészeti, vadászati és természetvédelmi szempontok nem egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve szolgálhatják az erdők jövőjét. Ennek szép példája a Dömörkapu környékén élő foltos szalamandra-állomány, amelyre elsőként felesége figyelt fel, és jelzésüknek köszönhetően a természetvédelmi szakemberek is megismerhették az élőhelyet.

„A tanulás hozzásegített, hogy nyitottabb legyek a világra és több szemszögből vizsgáljam a dolgokat. A legjobb, ha az erdész egy személyben természetvédő és vadász is.”

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.