Az egyeztetés alatt álló programjaink elfogadása esetén 2027-től vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt lehet majd igényelni az otthonok energiahatékonyságának javítására.

Évente 30 ezer otthon felújítása kaphat támogatást: fele családi ház, fele társasházi lakás

Családi házaknál legfeljebb 15,5 millió forintos felújítás támogatható: ebből legfeljebb 15 millió a támogatás, az önerő legfeljebb 500 ezer forint.

Társasházaknál lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos felújítás támogatható: ebből legfeljebb 5 millió a támogatás, az önerő legfeljebb 200 ezer forint.

A vissza nem térítendő támogatás és a kamattámogatott hitel együtt a költségek akár 95 százalékát fedezheti

Támogatható: szigetelés, nyílászárócsere, hőszivattyú, korszerű világítás, napelem, használati melegvíz-előállítás, távhőre csatlakozás, gépészeti beruházás és árnyékolás. A legolcsóbb energia az, amit el sem kell használni. A valódi rezsicsökkentés a falaknál kezdődik.

A tervezett 600 milliárd forintos keret legalább 1100 milliárd forintnyi megrendelést hozhat az építőiparnak. Ez kisebb számlákat jelent a családoknak, és munkát a hazai vállalkozásoknak.

A kormány energetikai korszerűsítési programja jelentheti a leggyorsabban elérhető kitörési pontot a nehéz helyzetben lévő építőipar számára – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerdán az MTI-nek.

Jelezte, a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítését célzó program 2030-ig 1100 milliárd forintnyi megrendelést hozhat az építőiparnak.

A beruházások elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak adhatnak munkát, emellett a hazai gyártású építőanyagok piacát is erősíthetik.

A miniszteri közlés és a GEM infografikája alapján a program főbb paraméterei a következők:

1.táblázat. Az otthon-korszerűsítési program bejelentett paraméterei. Forrás: Kapitány István közlése (2026. október 21.), GEM-infografika; MNNSZ-összeállítás. 

Emlékeztetett, hogy a programban évente 30 ezer otthon felújítása kaphat támogatást. Úgy vélte, a hazai lakásállomány megújítása érdekében ennél többre lenne szükség, azonban „tiszteletben kell tartani a 2027. évi költségvetés kondícióit” – fogalmazott a szakszövetség elnöke.

Koji László rámutatott, a családi házak felújítására igénybe vehető 15 millió forintos támogatás, az idei árakkal számolva, teljeskörű energetikai felújításra elegendő lehet, ami magában foglalja egyebek mellett a homlokzati födém szigetelését, új hűtő-, fűtő berendezések megvásárlását, beszerelését, a nyílászárócserét és az árnyékolást is.

Jelezte ugyanakkor, a társasházak több szempontból is nagyon különbözőek lehetnek, nem mindegy például, hogy a fűtésüket központi fűtés vagy közös kazán biztosítja-e.

Koji László reményének adott hangot, hogy a program a társasházakban élők egyedi pályázatai mellett a társasházak egészének pályázatát is ösztönzi majd.

Felvetette, hogy a szigetelésnél például kivitelezési és költségtakarékossági szempontból is jó lenne, ha a társasház egésze tudna pályázni, míg a nyílászárók cseréjét a lakók önállóan, egyedi pályázatban is kezdeményezhetnék.

A programban való részvételhez szükséges önerő, ami családi házaknál 500 ezer, társasházaknál 200 ezer forint, a korábbi évekhez képest bővíti majd az igénylők körét – mutatott rá.

Megjegyezte, hogy a felújítások során felmerülhetnek olyan előre nem látható feladatok, amelyekre sem a megrendelő, sem az ajánlatot adó még a legjobb felkészültség mellett sem gondolt a pályázat elkészítésénél.

Ezek a pótmunkák kockázatot rejthetnek, hiszen ezek elszámolására vélhetően nem lesz lehetőség a pályázatból, így azok finanszírozását önerőből kell megoldani.

Koji László azt javasolja a programban részt venni szándékozóknak, hogy első lépésként szakember segítségével készíttessék el lakóingatlanuk energetikai besorolását, ez ugyanis kijelöli a szükséges feladatokat, tennivalókat.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az otthonkorszerűsítési programról a Facebook-oldalán szerdán azt közölte, hogy a tervezett 600 milliárd forintos keret legalább 1100 milliárd forintnyi megrendelést hozhat az építőiparnak.

forrás: Kapitány István / MTI

Projekt címe: Anest Group Kft. termelési és marketing folyamatainak fejlesztése
Vissza nem térítendő támogatás összege: 35.524.660 Ft
Támogatási intenzitás: 70%

A projekt célja egyszerre célozza a belső folyamatok hatékonyságának javítását, digitalizációját és a marketing folyamatok teljes átalakítását. A cél egy transzparens szolgáltatás nyújtása, ezzel új ügyfeleket szerezve tágítva a kört a nagyipari és multinacionális vásárlók körében. Olyan szervíz-szolgáltatást kívánnak bevezetni, ahol a személyes jelenlét nélkül, távfelügyelettel képesek a hibákat diagnosztizálni és javítani. Illetve olyan ügyfélportált létrehozni, ahol a vásárlók valós időben követhetik a szállítási, javítási folyamtokat.

A vállalkozás sikerrel pályázott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében meghirdetett, „KKV-k innovációs képességének támogatása” című, „GINOP Plusz 2.1.3-24” kódú pályázati kiírásra, melynek keretén belül 50,75 millió forint összköltségű projekt megvalósításához 15,22 millió forint önerő biztosítása mellett 35,52 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyertek el. A GINOP Plusz 2.1.3-24 projekt keretében az Anest Group Kft. termelési folyamatok fejlesztéséhez eszközöket szerez be, új online megjelenést készítenek automata rendszerekkel, folyamatokkal, illetve marketing folyamatok automatizálását indítják el. Ezeken kívül a projektbe 4 fő bevont alkalmazott bérköltségét számolják el. A megvalósítás helyszínéül a vállalkozás Vácott, a Horgásztói út 1. szám alatt található székhelye szolgál.

Projektazonosító: GINOP_PLUSZ-2.1.3-24-2025-01070

A projekt fizikai befejezésének ideje: 2027.04.30.

További információ kérhető:
Cselényi Anna
info@anest.hu, +36 27 345 292

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.

A kiválasztott jelentkezők 45–60 perces, angol nyelvű online egyeztetésen tekinthetik meg és véleményezhetik az új felület terveit. Előzetes rendszerhasználati tapasztalat vagy informatikai tudás nem szükséges. Az alkalmak november közepéig zajlanak.

Bátorítjuk az angol nyelvű egyeztetést vállaló kisebb piaci szereplőket a jelentkezésre, hogy az új felület kialakításakor a saját felhasználói igényeik is érvényesülhessenek.

A jelentkezés önkéntes és nem jelent részvételi kötelezettséget. A kezdeményezés nem kapcsolódik hatósági ellenőrzéshez. A Bizottság a válaszokat nem osztja meg a nemzeti hatóságokkal, illetve az adatokat anonimizált módon használja fel a beszámolókban.

Jelentkezés az EU Survey űrlapon

Jelentkezés előtt, kérjük, olvassa el az Európai Bizottság angol nyelvű adatkezelési tájékoztatóját.

forrás: NÉBIH

A pénteki napot Salacz Dénes (Sa-Fa Kft.) inspiráló előadása nyitotta meg, aki saját szakmai útjáról és az évek során felhalmozott értékes tapasztalatairól mesélt a hallgatóságnak. Ezt követően a faipar egyik legégetőbb témáját, az EUTR és EUDR szabályozásokat jártuk körbe Dr. Kovács Zoltán (Forest Expert Kft.) segítségével. Részletgazdag és rendkívül hasznos előadása segített eligazodni az egyre szigorodó európai uniós fapiaci követelmények sűrűjében.

Az aktuális szabályozások mellett a finanszírozás is kiemelt szerepet kapott: Dr. Kiss Gábor Ferenc (Enrawell Consulting Kft.) átfogó pályázati körképet tartott, bemutatva a legfrissebb lehetőségeket és a sikeres pályázás gyakorlati részleteit. A napot egy izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel zártuk Wilheim Gábor moderálásával, ahol Széll Viktor (Multipraktik), Vas Máté (Faktum) és Hatos Zoltán (Unicon Zrt.) osztották meg tapasztalataikat és gondolataikat a design témakörében.

A szombati program szintén a jogszabályi környezet aktualitásaival indult. Németh Mariann (GBC Green Business Consulting Kft.) tartott átfogó előadást az EUTR, EUDR, valamint a PPWR (csomagolóanyagokra vonatkozó európai rendelet) témakörében – az előadás anyaga a cikk alján elérhető. Az érdeklődők ezen a napon sem maradtak pályázati információk nélkül, hiszen Dr. Kiss Gábor Ferenc szombaton is megosztotta a résztvevőkkel a legfontosabb finanszírozási tudnivalókat.

A Mester Workshow második napját is egy tartalmas kerekasztal-beszélgetés koronázta meg. Wilheim Gábor vezetésével ezúttal Sándor-Dávid Nóra (Econor Design), Mészáros András (MW Design) és Kükedi Zsolt (Garzon Bútor) ültek egy asztalhoz, hogy megvitassák a szakma és a design aktuális kérdéseit.

Köszönjük minden előadónknak, kerekasztal-résztvevőnknek és a látogatóknak, hogy velünk tartottak ezen a két napon!

Faipari_EUTR_PPWR_EUDR_szakmai_eloadas_2026.pdf(1.78 MB)

forrás: FABUNIO

A legjelentősebb változások Közép-Amerikában, az Andok északi részén, Brazília Cerrado régiójában, Nyugat- és Kelet-Afrikában, valamint Kelet-Kínában figyelhetők meg.

A térkép 4. verziója több portálon is elérhető: az EU erdőirtás és erdőromlás megfigyelőközpontján, a JRC általános hozzáférési felületén, illetve webes térképszolgáltatásként (egyszerűen másolja be ezt a linket a GIS-be). Letölthető továbbá 10×10 fokos cellákként, vagy egyetlen fájlként a JRC Big Data Analytics Platformról. Az elemzésre kész adatokhoz a Google Earth Engine vagy az IMPACT Toolbox (EUDR modul) segítségével is hozzá lehet férni. (Az ábra felirata: Nettó területkülönbségek 1×1 fokos cellákban a GFC2020 4. és 3. verziója között.)

A jövőre nézve a JRC frissíti a 2020-as globális erdőtípus-térképet (GFT2020). A két térképet egyaránt lefedő műszaki jelentés várhatóan 2026 decemberében vagy 2027 januárjában jelenik meg.

Mi az EU Megfigyelőközpont?

A Bizottság által biztosított EU Megfigyelőközpont az erdőirtás és az erdőromlás területén egy ingyenes eszköz minden érdekelt fél számára, amely segít meghatározni a 2020-as globális erdőborítást, és célja, hogy támogassa a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat az EUDR végrehajtásában. Ez nem kizárólagos, nem kötelező és nincs jogi ereje. Az állami és magánszféra érdekelt felei bármilyen térképet vagy egyéb adatot felhasználhatnak, amelyet megfelelőnek tartanak a kellő gondosság elvének érvényesítése vagy az ellenőrzések céljára.

Az erdőirtás és az erdőromlás EU-megfigyelőközpontjáról, valamint a globális erdőtérképekről további részletes információk a Bizottság honlapján találhatók.

forrás: ENV DEFORESTATION csapat

PETÍCIÓ

A hazai faipar alapanyag-ellátásának sürgős rendezéséért

Gajdos László úr részére
Élő Környezetért Felelős Miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Mi, alulírott faipari vállalkozások, erdőgazdálkodók és szakmai szereplők sürgős intézkedést kérünk. A fakitermelés korlátozása és az ipari rönk hiánya miatt több hazai feldolgozóüzem leállt vagy csökkentett kapacitással működik. Ez magyar munkahelyeket veszélyeztet, cca 100.500 vidéki-, magyar munkavállalót és családot érint, többek között a több milliárd forintos hazai beruházásokat.

Öt konkrét intézkedést kérünk:

1. A fenntartható fakitermelés folytatását. Ahol a jogszabályok és a természetvédelmi előírások megengedik, a kitermelés haladéktalanul induljon újra. Nem kérünk engedély nélküli vagy természetkárosító beavatkozást. A közelmúlt klimatikus hatásai bebizonyították, hogy még a magas ökológiai értéket képviselő faállományok is ugyanúgy kiszolgáltatott helyzetben vannak, mint a nem védett vágásos üzemmódban kezelt erdők. Ezek megóvása és az értékes faanyag hazai hozzáadott értékkel történő feldolgozása nemzetgazdasági érdek.
2. A hazai fafeldolgozók alapanyaghoz jutásának fenntartását. Minden magyar fafeldolgozó juthasson hozzá a számára megfelelő fafajokhoz és választékokhoz, a falemezipar a lágy- és fenyő fafajokhoz, a parkettagyárak és bútoripar pedig a tölgy, bükk és más kemény lombos fafajok ipari rönkjéhez, ezek legyenek kiszámíthatóan elérhetők a belföldi üzemek számára.
3. Vizsgálják meg, miként hat a rönk fűrészipari alapanyag export értékesítése a hazai ellátásra.
4. A faanyag-értékesítési lánc felülvizsgálatát. Az ár mellett kapjon szerepet a munkahelyek megőrzése és a belföldi feldolgozásból származó minél magasabb hozzáadott érték. Tegyék lehetővé a több évre tervezhető, jogszerű ellátási szerződéseket.
5. Azonnali szakmai egyeztetést és intézkedési tervet. A minisztérium egyeztessen a faipari vállalkozásokkal, erdőgazdálkodókkal és szakmai szervezetekkel, majd határozza meg a szükséges lépéseket és azok határidejét. A teljes faipar érdeke is a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása. Az egyik nincs meg a másik nélkül. A zöld szervezetek szélsőséges megnyilatkozásai szakmailag legtöbb esetben nem helyesek, komoly természeti és gazdasági károkkal járnának rövid és hosszú távon. A jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlat nem megy szembe a természetvédelemmel, hiszen ezen erdők, amiket védünk ezen erdőgazdálkodási gyakorlat révén jöttek létre. 

Célunk egyértelmű: a fenntartható módon kitermelhető faanyag jusson el a hazai feldolgozóüzemekhez. Az erdők védelme és a magyar faipar működése nem egymást kizáró cél.

Kérjük Miniszter Urat, hogy a helyzet sürgősségére tekintettel intézkedjen, és az intézkedések ütemezéséről írásban tájékoztassa, továbbá mielőbbi személyes találkozó lehetőségéről biztosítsa a petíciót aláírók képviselőit. A petíció képviseletét öt fő fogja ellátni.

Kaposvár, 2026. október 8.

Tisztelettel:

A petíció aláírói:
AB Skanditrä Képviselet
Alpok Energia Kft.
Bakta-Faház Kft.
BAKTAHOLZ Kft.
BUDAI Wood Kft.
EDELHOLZ Faipari Kft.
Gledicia Bt.
KELETFA Faipari Kft.
KOKO FA Kft.
KŐRÓZSA Kft.
NABAPRO Bt.
PP-FA Kft.
Quercus-Produkt Kft.
Skanditrä HU Kft.
Szalai Fafeldolgozó Kft.
WIBEBA-Hungaria Kft.
WOOD-2000 Kft.
Merő Nándor
Tóth János

A GreenJob projekt keretében a középiskolák, szaktanárok és diákok mellett fa- és bútoripari vállalkozások jelentkezését és csatlakozását is várjuk az alábbi szakképzéshez kapcsolódó szakmai programokhoz.

Oktatásfejlesztés

A Pannon Egyetem Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratóriuma és kollégáink által fejlesztett középiskolai moduláris tananyagok átfogóan fedik le a zöld faipar legfontosabb területeit (például hulladék- és vízgazdálkodás, ESG és környezetmenedzsment, levegőtisztaság-védelem, karbonlábnyom, biztonságtechnika és egészségvédelem, fűrészpor és melléktermékek hasznosítása, öko-design a termékfejlesztésben, valamint digitalizáció). Az elméletet gyakorlati vállalati esettanulmányok egészítik ki.

4 órás nemzetközi interaktív foglalkozások

A magyarországi és ausztriai helyszíneken megvalósuló workshopok 15 fős tanulói csoportokban folynak. A fókuszban a munkahelyek zöldítése, a körforgásos gazdálkodás, a felelős munkahely, az öko-design és az „altholz” (használt fa) újrahasznosítása áll.

Gyakorlati pilot projektek, gyárlátogatások és tanulmányút

A szakképzési tantárgyakhoz kapcsolódóan a diákok az iskolákban vállalati előadásokon, jó példák bemutatásán és gyárlátogatáson vesznek részt. A programok a zöld munkahelyekre, a körforgásos gazdaságra és a jövőbeli munkavállalásra fókuszálnak.

Diákpályázatok

A diákok körében vállalati partnerekkel közösen két pályázatot hirdetünk meg, a projekt által biztosított díjakkal.

”Munkánk a jövőt befolyásolja!”  – Zöldítsd a műhelyt és az iskoládat!

„Munkánk a jövőt befolyásolja!” Fogalmazta meg egy interjúban a Roth Gyula Erdészeti és Faipari Technikum végzős diákja. Kapcsolódva gondolataihoz az ötletpályázat a fenntartható, egészséges és környezettudatos tanulási és munkakörnyezet megteremtéséért, a hulladékmentes működésért, valamint a befogadó közösségek fejlesztéséért hívja közös gondolkodásra a diákok csapatait.

”Forgácsból érték, munkából jövő”

ReWood videópályázat, ahol a diákok a filmkészítés eszközeivel mutatják be, hogyan válik a használt fa új értékké! 30–60 másodperces TikTok / Reels videópályázat arról szól, hogy hogyan válik a fahulladék tartós értékké. A témafelvetést köszönjük a Hefele Menyhért Szakképző Iskola végzős faipari technikus tanulójának, aki a zöld faipari munka lényegét így foglalta össze: „…nálunk a forgácsból is érték lesz, a munkádból pedig jövő.”

Szeretettel várjuk az oktatási intézmények, pedagógusok, tanulók és faipari partnerek jelentkezését. Tegyünk együtt a faipari hivatás jövőjéért és a fiatal szakemberek támogatásáért!

(x) További információ: furniturecluster@wood-industry.com  +36 30 2796760

Magyar Miklós 2020 óta a VELUX Cégcsoport CEE regionális HR-igazgatói pozícióját töltötte be, egyúttal részt vett a vállalat kelet-közép-európai régiós központjának kialakításában is. Új feladatköre szerint elsősorban a gyártási és logisztikai területet támogató teljes HR szervezet vezetéséért felel majd, emellett tagja lesz az Operations & Supply, valamint a People & Organization terület leadership csapatának is.

Magyar Miklós közel két évtizede több országot lefedő, regionális feladatokat menedzsel Magyarországról. Pályafutása során a VELUX Cégcsoportot megelőzően többek között a Xeroxnál a Kelet-Közép-Európát, Izraelt és Törökországot magában foglaló régió HR vezetőjeként dolgozott, a GE Healthcare Digitalnál pedig a szoftverfejlesztési terület európai HR támogatásáért felelt. Korábban a Hoya Vision Care-nél, a Wizz Airnél, és a British American Tobaccónál is dolgozott különböző HR-vezetői és stratégiai pozíciókban.

Szakmai tapasztalatait a felsőoktatásban is rendszeresen megosztja: több éve vendégelőadóként és a HR szakirány Advisory Board tagjaként vesz részt elsősorban a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) képzéseiben, emellett más felsőoktatási intézményekben is tart előadásokat. Rendszeres előadója szakmai konferenciáknak, ahol a HR, a vezetés és a szervezetfejlesztés területén szerzett tapasztalatait osztja meg.

Új globális szerepkörében Magyar Miklós a VELUX Operations & Supply területének HR stratégiai és operatív irányítási feladatait október 1-től kezdte meg.

forrás: HRportál

2026. október 15-16-án a Forster Vadászkastélyban lesz a 68. FAGOSZ Fakereskedelmi Konferencia.
Helyszín: Forster Vadászkastély és Szálloda – (2347 Bugyi, Rádai út 01601/14)
Google térképen: https://maps.app.goo.gl/gEEPfS5KvVxBdJHG9

A program:

2026. október 15. (csütörtök)
11.30 – 12.00 Regisztráció a Fakonferencia résztvevőinek
12.00 – 13.30 Ebéd

A rendezvény-helyszín előterében a BELSOUND Kft és a Sunwoo Zrt is mini-kiállítás formájában fogja bemutatni termékeit, szolgáltatásait.

A rendezvény előterében a BELSOUND Kft mini-kiállítás formájában fogja bemutatni egyéni hallásvédő, zajvédő eszközeit, megoldásait.

18.00 – ……. Vacsora
……. – …….
(Vacsora után további kötetlen megbeszélések.)

A program pdf-ben letölthető.

A FaKonferencia jelentkezési lap pdf-ben letölthető.

A FaKonferencia jelentkezési lap doc-ban letölthető.

A 68. FAGOSZ Fakonferenciára bejelentkezettek listája itt lesz olvasható.

FAGOSZ titkárság / FATÁJ szerkesztőség

Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet, az EUDR ma már jóval több egy távoli brüsszeli szabályozásnál. A faipar számára egyre inkább konkrét vállalati feladatokat jelent: át kell tekinteni a beszállítói láncokat, azonosítani kell a vállalkozás szerepét, fel kell készíteni az informatikai rendszereket, és biztosítani kell, hogy a szükséges adatok végigkövethetők legyenek.

Erről beszélt Tóth Dávid, a FALCO Zrt. munkatársa a szombathelyi Öko-Expo faipari szimpóziumán. „Az EUDR, azaz az Európai Unió erdőirtásmentes termékekről szóló rendelete a gyakorlatban – az új európai nyomonkövetési rendszer bevezetésének tapasztalatai” című előadásában elsősorban azt mutatta be, hogyan néz ki egy nagy faipari vállalat oldaláról a felkészülés.

Az előadás egyik visszatérő gondolata az volt, hogy az EUDR fenntarthatósági célja világos, a gyakorlati végrehajtása azonban összetett. A vállalkozásoknak ezért nem érdemes az alkalmazási időpont előtti utolsó hetekre hagyniuk a felkészülést.

Nem csak a fa kerül az új szabályozás alá

Az EUDR célja, hogy az Európai Unió piacán forgalomba hozott, illetve onnan exportált meghatározott termékek ne kapcsolódjanak erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz.

A rendelet hét alapvető árukört érint: a fát, a szarvasmarhát, a kakaót, a kávét, az olajpálmát, a gumit és a szóját, valamint számos, ezekből előállított terméket.

Faipari szempontból a változás azért különösen jelentős, mert az EUDR az eddigi uniós faanyag-kereskedelmi szabályozásnál részletesebb nyomonkövetést és új információs kötelezettségeket épít be az ellátási láncba.

Az uniós rendelet 2023-ban lépett hatályba, alkalmazását azonban később két alkalommal is elhalasztották. A jelenlegi szabályozás szerint a mikro- és kisvállalkozások körén kívül eső érintett gazdasági szereplőknek 2026. december 30-tól, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig 2027. június 30-tól kell alkalmazniuk az előírásokat.

Tóth Dávid: a sok változás ellenére készülni kell

A FALCO szakembere szerint a rendelet körüli egyik komoly nehézséget éppen a változó határidők és az egymást követő módosítások jelentették.

A vállalkozások az elmúlt években több alkalommal tervezték újra belső folyamataikat, miközben folyamatosan változott az is, hogy mikor és pontosan milyen rendszerben kell majd teljesíteniük az előírásokat.

A felkészülést azonban szerinte éppen ezért nem lehet félretenni. Az EUDR ugyanis nem önkéntes fenntarthatósági vállalás. Azok a rendelet hatálya alá tartozó termékek, amelyek nem teljesítik az előírt feltételeket, nem hozhatók szabályosan forgalomba az uniós piacon. Ez már közvetlen üzleti kockázat.

Egy faipari gyártónál így az EUDR nem pusztán fenntarthatósági vagy jogi kérdés: érinti a beszerzést, a logisztikát, az informatikát, az értékesítést és a beszállítói kapcsolatokat is.

Az első kérdés: egyáltalán érintett-e a vállalkozás?

A felkészülés kezdetén minden cégnek tisztáznia kell, hogy az általa kezelt áru vagy termék az EUDR hatálya alá tartozik-e.

Ebben a KN-kódok, vagyis a kombinált nómenklatúra vámtarifaszámai adnak fontos támpontot, de Tóth Dávid hangsúlyozta: önmagában egy kód ellenőrzése nem feltétlenül elegendő. A rendelet mellékleteit és a termék pontos besorolását is vizsgálni kell.

Ezután azt kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen szerepet tölt be az ellátási láncban.

Egészen más kötelezettsége lehet annak, aki elsőként helyez el egy terméket az uniós piacon, mint annak a gyártónak vagy kereskedőnek, amely már egy korábban piacra került alapanyaggal dolgozik tovább.

A fa útját vissza kell tudni követni

Az EUDR központi eleme a kellő gondosság elve.

Az első piacra helyező gazdasági szereplőnek meg kell győződnie arról, hogy az adott áru megfelel a rendelet követelményeinek. Ehhez információkat kell összegyűjteni az alapanyag eredetéről, értékelni kell a kockázatokat, szükség esetén pedig intézkedéseket kell tenni azok csökkentésére.

A faanyag esetében ez többek között azt jelenti, hogy a származási helyet is azonosítani kell.

Az egyik új elem a geolokáció. Az érintett termőterület földrajzi koordinátáit rögzíteni kell, nagyobb terület esetén pedig a területet körülhatároló geometriai adatokat is meg kell adni.

Ezzel az EU azt kívánja ellenőrizhetővé tenni, hogy az adott termék előállítása összefüggésbe hozható-e erdőirtással vagy erdőpusztulással.

Két hasonló rövidítés, két külön feladat

A vállalkozásoknak két, hasonló nevű fogalommal is meg kell ismerkedniük.

• A Due Diligence System, vagyis kellő gondossági rendszer a vállalkozás belső eljárásrendje. Ebben szabályozza, hogyan gyűjti össze, ellenőrzi és kezeli az EUDR teljesítéséhez szükséges információkat.
• A Due Diligence Statement, vagyis kellő gondossági nyilatkozat ezzel szemben az adott termékhez vagy terméktételhez kapcsolódó elektronikus nyilatkozat.

Utóbbi az EUDR uniós információs rendszerében kezelhető.

Tóth Dávid szerint egy gyártó számára az egyik gyakorlati feladat az lesz, hogyan kapcsolhatók össze ezek az új kötelezettségek a már működő vállalatirányítási, beszerzési és nyomonkövetési rendszerekkel.

Egy faipari gyártónál többféle helyzet is előállhat

A FALCO saját folyamatait elemezve több lehetséges modellt különített el.

A gyakori eset az lehet, amikor egy magyarországi gyártó már az EU piacán lévő beszállítótól vásárol faalapanyagot, azt feldolgozza, majd késztermékként továbbértékesíti.

Ilyenkor a gyártó helyzete eltér attól, amikor közvetlenül harmadik országból érkezik az alapanyag.

Utóbbi esetben ugyanis az importáló vállalkozásra lényegesen több feladat hárulhat, hiszen neki kell biztosítania, hogy az uniós piacra első alkalommal bekerülő termékhez rendelkezésre álljanak az előírt adatok és nyilatkozatok.

Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellátási láncban elfoglalt szerepet nem cégnév vagy vállalatméret alapján kell meghatározni: mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott vállalkozás az adott termékkel pontosan milyen műveletet végez.

Nem biztos, hogy minden adatot tovább kell adni

A rendszer egyik kényes pontja az információk kezelése. Az EUDR részletes nyomonkövetést követel meg, közben azonban figyelembe kell venni az üzleti titok és az adatvédelem követelményeit is.

Egy hosszú faipari ellátási láncban például nem feltétlenül indokolt, hogy valamennyi szereplő hozzáférjen az eredeti beszállító minden üzleti adatához.

Tóth Dávid szerint ezért különösen fontos az arányos információgyűjtés: a vállalatoknak azt kell elkérniük és továbbítaniuk, ami saját jogszabályi szerepük teljesítéséhez valóban szükséges.

A referenciaazonosítók és a megfelelő nyilvántartások ezért jelentős szerepet kaphatnak a rendszerben.

Az informatika nem lehet szűk keresztmetszet

Az előadás egyik érdekes gyakorlati tapasztalata az uniós informatikai rendszerhez kapcsolódott.

A FALCO és a Kronospan már a korábbi tesztelési időszakban bekapcsolódott a rendszer használatába. A nagy mennyiségű adat kezelése azonban megmutatta, hogy egy elméletben jól felépített nyomonkövetési modellnek a gyakorlatban komoly informatikai terhelést is kezelnie kell.

A rendszer azóta folyamatosan fejlődik. A Nébih szeptember elején arról tájékoztatott, hogy az EUDR Információs Rendszer 8.2.1-es verziója új funkciókkal bővült, többek között az egyszerűsített nyilatkozatok kezelésében és az API-alapú vállalati kapcsolatokban.

A faipari vállalkozások számára azonban nemcsak az uniós rendszer számít.

A saját vállalatirányítási szoftvereknek is kezelniük kell majd az azonosítókat, a beszállítói adatokat és az egyes tételek kapcsolatát. Tóth Dávid szerint ezen a területen az adatvédelemre és az üzleti titkokra is figyelni kell.

A térinformatika is bekerül a faipar mindennapjaiba

A geolokáció miatt olyan eszközök is egyre fontosabbá válhatnak, amelyek eddig nem feltétlenül tartoztak minden faipari vállalkozás napi adminisztrációjához.

Magyarországon ilyen segítséget jelenthet az Erdőtérkép, amelynek adatai támogathatják a termőhelyek azonosítását és a megfelelő térinformatikai állományok előállítását.

A vállalatok emellett különböző elektronikus szállítólevél-rendszerekkel és QR-kódos adatátviteli megoldásokkal is kísérleteznek.

A cél ugyanaz: egy faanyag útját úgy követni a kitermeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig, hogy az előírt információk szükség esetén visszakereshetők legyenek.

A meglévő tanúsítások jó alapot jelenthetnek

A faipar nem teljesen a nulláról indul.

Tóth Dávid szerint azoknál a vállalkozásoknál, amelyek FSC- vagy PEFC-tanúsítási rendszerben dolgoznak, már jelenleg is számos beszállítói, származási és nyomonkövetési adatot kezelnek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a tanúsítványok automatikusan kiváltják az EUDR teljesítését.

Inkább arról van szó, hogy a már működő folyamatok, beszállítói ellenőrzések és dokumentációs rendszerek jó kiindulópontot adhatnak az új követelményekhez.

A FALCO-nál is erre építik a felkészülést: a meglévő rendszerek átalakításával és kiegészítésével kívánják kezelni az EUDR-ből fakadó feladatokat.

A fenntarthatóság nem válhat puszta adminisztrációvá

Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy az EUDR mögött álló célt nem szabad szem elől téveszteni.

A rendelet azért jött létre, hogy az európai fogyasztás ne járuljon hozzá a világ erdőinek pusztulásához. Tóth Dávid ugyanakkor arra figyelmeztetett: problémát jelentene, ha ennek gyakorlati megítélése végül kizárólag azon múlna, hogy egy vállalkozás informatikai rendszere hibátlanul képes-e továbbítani minden szükséges adatot.

A szabályozás akkor működhet jól, ha egyszerre támogatja a fenntartható gazdálkodást és hagyja működőképesen az ellátási láncokat.

Egy komoly informatikai vagy adminisztratív fennakadás ugyanis nemcsak egy-egy cég számára jelenthet gondot, hanem akár teljes termékáramlásokat is lassíthat.

A halasztás nem egyenlő azzal, hogy ráérnek a cégek

Az EUDR alkalmazását többször elhalasztották, ami könnyen keltheti azt az érzést, hogy a felkészüléssel is lehet várni.

Tóth Dávid szerint éppen ez jelenthet kockázatot.

Egy nagyobb feldolgozó vállalatnál ugyanis nem néhány dokumentum elkészítéséről van szó. Fel kell térképezni a teljes beszállítói rendszert, azonosítani kell az érintett termékeket, meg kell határozni az egyes vállalati szerepeket, módosítani kell az informatikai folyamatokat, és a partnerekkel is egyeztetni kell.

Mindez időt igényel.

A rendelet alkalmazási időpontja pedig a jelenlegi uniós szabályok szerint a nagyobb érintett vállalkozások számára 2026. december 30., vagyis a felkészülési idő már hónapokban mérhető.

Közben a Nébih EUDR-oldala is megújult

Tóth Dávid előadásában többször is kiemelte a hatósági tájékoztatás és a Nébih által szervezett, illetve támogatott szakmai képzések jelentőségét. Az előadás óta ezen a területen is történt változás.

A Nébih szeptember 18-án megújította EUDR-rel foglalkozó tematikus oldalát. A hatóság tájékoztatása szerint a felület már a módosított rendelet alapján érvényes kötelezettségeket foglalja össze, és kifejezetten a gyakorlati alkalmazást kívánja segíteni.

Külön aloldalon ellenőrizhetők a rendelet hatálya alá tartozó termékek, emellett részletes segítség érhető el a nyomonkövethetőséghez, a kellő gondossági kötelezettségek teljesítéséhez és az EUDR Információs Rendszer használatához.

A felületen az erdőirtásmentesség, az előállítás jogszerűsége, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség is külön magyarázatot kapott. Az oldalról az Európai Bizottság útmutatói és a gyakran ismételt kérdésekhez kapcsolódó anyagok is elérhetők.

A vállalkozások számára ez azért lehet különösen hasznos, mert az EUDR esetében továbbra is kulcskérdés annak pontos meghatározása, hogy milyen termékkel, milyen szerepben és az ellátási lánc mely pontján érintettek.

Tóth Dávid szombathelyi előadásának üzenete ezzel együtt is egyszerűen összefoglalható: az EUDR komoly adminisztratív és informatikai feladatot hoz, ugyanakkor megfelelően alkalmazva valódi eszköze lehet a fenntartható erdőgazdálkodásnak. Ehhez azonban az érintett vállalkozásoknak még az alkalmazási időpont előtt működő rendszereket kell kialakítaniuk – nem akkor kell elkezdeniük keresni a megoldást, amikor már az első szállítmányhoz szükség van rá.

forrás: AgroInform