Kiemelt cél, hogy a tudományos eredmények ne csupán az akadémiai közegben maradjanak, hanem a gazdaságban, az ipari kapcsolatokban és a mindennapi gyakorlatban is értéket teremtsenek.

Az együttműködés különösen az alábbi területekre összpontosít:

• Fenntarthatóság és környezetvédelem
• Természeti erőforrások megőrzése
• Társadalom- és viselkedéstudományok
• Digitális innováció
• Biotechnológia és környezeti monitoring

A bécsi University of Sustainability – Charlotte Fresenius Privatuniversität kutatási és oktatási profiljának meghatározó területei az üzleti tudományok, valamint a pszichológia és a gazdaságpszichológia. Az intézmény kutatásai a gazdasági döntések, a vállalatvezetés, az egyéni és szervezeti viselkedés, valamint a társadalmi változások összefüggéseit is vizsgálják.

Ez a szemlélet jól kiegészíti a Soproni Egyetem természeti erőforrásokhoz, erdőgazdálkodáshoz, környezetvédelemhez és fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tudásbázisát.

Az együttműködés egyik első konkrét kezdeményezése egy osztrák–magyar Interreg-pályázat előkészítése. Ennek központi kérdése az lesz, hogyan őrizhetjük meg hatékonyabban a vizet a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a települések alkalmazkodóképességének erősítése érdekében. A projektben a tervek szerint összesen 18 kísérleti helyszínen (Living Lab) és 3 bemutatóponton (Garden Lab) tesztelnének különböző vízvisszatartási megoldásokat.

A kezdeményezés stratégiai együttműködésre számít többek között Bécs, Sopron és Sárvár városával, valamint egy burgenlandi településsel is.

Forrás: Soproni Egyetem

A bejelentésekből egy új erdőpolitikai irány rajzolódik ki. Ennek középpontjában a természetvédelmi és klímavédelmi szempontok erősítése, a vágásos gazdálkodás visszaszorítása, az állami erdőgazdaságok nonprofit működésre való átállítása, valamint a faanyagigény mérséklése áll.

Az alábbiakban összefoglaljuk a változások 12 legfontosabb területét, beleértve a már megtett intézkedéseket, a bejelentett célokat és az egyelőre előkészítés alatt álló elképzeléseket.

1. Csökken a fakitermelés az állami erdőkben

A kormányzati bejelentések egyik legfontosabb eleme a fakitermelési volumen mérséklése.

A minisztérium közlése szerint 2026-ban az eredeti tervekhez képest mintegy 300 ezer köbméterrel kevesebb fa kitermelésére kerül sor. A 2027-re megfogalmazott cél az állami kezelésű erdők fakitermelésének további, akár egymillió köbméteres csökkentése.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok az állami erdők kitermelési terveihez kapcsolódnak, nem Magyarország valamennyi tulajdonformára kiterjedő, teljes fakitermelésének csökkentését jelentik.

A változás mögött az a szakpolitikai szándék áll, hogy az erdőgazdálkodásban a faanyagtermelés mennyisége helyett egyre inkább az erdők ökológiai állapota, természetvédelmi értéke és klímaalkalmazkodó képessége határozza meg a beavatkozásokat.

2. Visszaszorulhat a vágásos üzemmód

A minisztérium szerint a hazai erdők mintegy 90 százalékán jelenleg vágásos gazdálkodás folyik. A kormány ezen az arányon fokozatosan változtatna.

A természetvédelmi célkitűzés az, hogy különösen a védett és Natura 2000 területeken ne keletkezzenek olyan vágásterületek, amelyek megszüntetik az adott erdőrészlet korábbi, összefüggő erdőképét.

A tervezett irány a folyamatos erdőborítást biztosító, kíméletesebb gazdálkodási módok térnyerése. Az örökerdő-üzemmód és annak különböző változatai nagyobb szerepet kaphatnak, miközben a tarvágások és más, erdőfelújítással járó beavatkozások visszaszorítása a cél.

Ez nem pusztán technológiai vagy erdőművelési kérdés: a gazdálkodás időtávját, a faanyaghoz jutás lehetőségeit és az erdőgazdaságok gazdasági működését is érinti.

3. Konkrét korlátozások a védett erdőkben

A szeptember 30-án lejárt átmeneti fakitermelési moratórium után nem állt vissza automatikusan a korábbi gyakorlat.

A minisztérium egyedi felülvizsgálatot rendelt el a védett erdőrészletekben. A folyamatban az állami erdőgazdaságok és az érintett nemzeti park igazgatóságok is részt vettek.

A november 6-án ismertetett adatok szerint (a 2026-ra korábban jóváhagyott beavatkozásoknál):

• mind az 1441 érintett védett erdőrészlet felülvizsgálata megtörtént;
• 348 erdőrészletben teljesen elmarad a fakitermelés;
• további 202 erdőrészletben csökkentett volumenű fakitermelés történhet;
• a felülvizsgálat összesen 12 090 hektár erdőterületet érint;
• ebből 2520 hektáron teljesen megszűnik a fakitermelés.

A minisztérium közlése szerint az intézkedések eredményeként 300 ezer köbméterrel több fa marad az erdőkben, mint amennyit az erdőgazdaságok 2026-os tervei lehetővé tettek volna.

Ez már nem csupán általános szakpolitikai célkitűzés, hanem konkrét, területi döntésekkel alátámasztott változás. A következő fontos kérdés az lesz, hogy az egyes erdőrészletekre vonatkozó döntések és indoklások mennyire lesznek hozzáférhetők a nyilvánosság számára.

4. Kiemelt védelem az idős erdőknek és a természetvédelmi magterületeknek

A miniszteri nyilatkozatok szerint a 120 évnél idősebb erdőkben nem kívánnak fakitermelést engedélyezni. Emellett a védett területek egy részén végleg megszüntetnék a fakitermelést.

A természetvédelmi elképzelés kétféle területi kezelési irányt különböztet meg:

• Kiemelten védett magterületek: olyan erdőterületek, ahol a faanyagtermelés megszűnik, és a természetes erdődinamikai folyamatok kerülnek előtérbe.
• Kíméletesen kezelt területek: ahol továbbra is lehetséges erdőgazdálkodás, de folyamatos erdőborítás mellett, a természetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételével.

A 120 éves korhatár és a területi korlátozások pontos jogi, erdőtervezési és végrehajtási szabályai még tisztázásra várnak. A részletszabályok döntik majd el, hogyan érvényesülhetnek ezek az elvek a különböző erdőtípusokban és termőhelyi viszonyok között.

5. Nonprofit irányba alakulnak át az állami erdőgazdaságok

Az állami erdőgazdaságok működési modelljének átalakítása az új erdőpolitika egyik legnagyobb szervezeti változása lehet.

A kormányzati szándék szerint az állami erdészeti társaságok a jövőben nonprofit működés felé mozdulnak el. A miniszteri indoklás szerint nem az lehet a gazdaságok elsődleges érdeke, hogy minél több faanyagot termeljenek ki.

A változás nem feltétlenül jelenti a gazdasági tevékenység megszüntetését vagy a bevételszerzés kizárását. Sokkal inkább az üzleti célok és a közérdekű, természetvédelmi, klímavédelmi, rekreációs és társadalmi feladatok közötti súlypont áthelyezéséről van szó.

A legfontosabb kérdés az lesz, hogy milyen finanszírozási modell biztosítja majd az erdőgazdaságok hosszú távú működőképességét, ha a fakitermelésből származó bevételek csökkennek.

6. Átalakulhat az állami erdőgazdaságok vezetési és szervezeti rendszere

A tervek szerint 2027. elején új pályázatokat írnak ki az állami erdőgazdaságok vezetői pozícióira. A sajtóban ismertetett elképzelés 21 vezetői pályázatról szól, átmenetileg egyéves megbízatásokkal.

A kormányzati nyilatkozatok alapján a későbbi szervezeti átalakítás után már nem feltétlenül lesz szükség 21 különálló vezérigazgatói pozícióra. Az elképzelés szerint a 126 meglévő erdészet működéséhez nem nyúlnának, elsősorban a fölöttük álló szervezeti struktúra változhat.

A szervezeti reform tehát túlmutat a vezetőcseréken: az állami erdőgazdálkodás irányításának, területi szervezetének és felelősségi rendszerének újragondolása is napirendre került.

7. Új prioritási sorrend alakulhat ki a faanyag felhasználásában

A faanyagigény csökkentése érdekében a kormány a felhasználási célok sorrendjét is át kívánja alakítani.

A nyilatkozatokból kirajzolódó prioritás:

1. lakossági és szociális tűzifaellátás;
2. hazai faipari és gazdasági felhasználás;
3. biomassza-erőművek ellátása;
4. export.

A sorrend azt jelzi, hogy a faanyag hazai felhasználását előnyben részesítenék a külföldi értékesítéssel szemben. Az export fokozatos visszaszorítása is megjelent a szakpolitikai elképzelések között.

Ez nem azonos az exporttilalommal: ilyen intézkedésről nem született döntés. A tényleges változás a faanyagellátási prioritásokban, a szerződésekben és a piaci folyamatokban jelenhet meg.

A hazai faipar számára ezért különösen fontos lesz, hogy az új rendszer milyen fafajokból, választékokból és mennyiségekben biztosítja majd a feldolgozáshoz szükséges alapanyagot.

8. Visszaszorítanák a biomassza-erőművek faanyag-felhasználását

A biomassza-erőművek működésének felülvizsgálata az új erdőpolitika egyik hangsúlyos eleme.

Gajdos László miniszter szerint nem célszerű jó minőségű faanyagot villamosenergia-termelés céljából elégetni. A bejelentett cél az, hogy évente legalább egy biomassza-erőmű ellátásához szükséges famennyiség kikerüljön az állami erdőgazdaságok jelenlegi beszállítási rendszeréből.

Az erőművek azonnali leállításáról ugyanakkor nincs szó. Egyes létesítmények távhőellátási feladatokat is végeznek, így a hirtelen leállításuk a lakossági hőellátást is veszélyeztethetné.

A változás ezért fokozatos lehet: az erőművek faanyagellátásának csökkentése, az energiahatékonyság javítása és más energiahordozók alkalmazása egyaránt felmerül.

9. A tűzifaellátás és a szociális tűzifaprogram is átalakulhat

A fakitermelés csökkentésének egyik legfontosabb korlátja a lakossági tűzifaigény. A novemberi háttérbeszélgetésen elhangzott miniszteri adat szerint a magyar lakosság éves tűzifa-felhasználása mintegy 1,4 millió köbméter. Ez a mennyiség a lakossági fűtés szempontjából rövid távon nem váltható ki egyszerűen.

A szociális tűzifaprogram keretének növelését is bejelentették: a 2027-re tervezett összeg 10 milliárd forint lehet az idei 5 milliárd forinttal szemben.

A program átalakításának célja nem csupán a támogatási összeg emelése, hanem a lakossági tűzifaigény hosszabb távú, fenntarthatóbb kezelése is. A tűzifaellátás kérdése így az erdőpolitika mellett szociális, energetikai és vidékfejlesztési kérdéssé is válik.

10. Erősödhet a természetvédelmi ellenőrzés és az intézményi együttműködés

A természetvédelmi őrszolgálat létszámának megduplázása is szerepel a bejelentett elképzelések között. A bővítés 2027-ben indulhat el, a tervek a kormány előtt vannak.

A védett erdők felülvizsgálata során a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közötti együttműködés is hangsúlyosabbá vált.

A következő időszak egyik fontos feladata az lehet, hogy az erdészeti és természetvédelmi szempontok ne egymással szemben, hanem közös tervezési és döntési rendszerben jelenjenek meg. Ehhez azonban megfelelő szakmai kapacitás, átlátható döntéshozatal és egyértelmű felelősségi rendszer szükséges.

11. A klímaadaptáció és az erdők természetes megújulása nagyobb szerepet kaphat

Az új erdőpolitikai irány egyik alapvető indoka a klímaváltozás. A szárazodás, a hőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási események és az egyes fafajok termőhelyi lehetőségeinek változása egyre nagyobb kihívást jelent.

A minisztériumi nyilatkozatok alapján a jövőbeni erdőkezelésben nagyobb szerepet kapnának a természetes erdőtársulások, a vegyes korú és változatos szerkezetű erdők, valamint a természetes felújulási folyamatok.

A fenyvesek jövőjéről is szó esett: egyes termőhelyeken új fenyőtelepítéseket már nem terveznek, de ez nem jelenti a fenyvesek teljes eltűnését. A klímaadaptációs szemléletnek a fafajmegválasztástól az erdőszerkezeten és a felújítási módszereken át a hosszú távú erdőtervezésig minden területen meg kell jelennie.

A legfontosabb nyitott kérdés, hogy milyen konkrét, termőhelyi és ökológiai adatokra épülő szakmai kritériumok alapján történik majd a jövő erdeinek kialakítása.

12. Új erdőtervezési rendszer, új erdőtörvény és átalakuló erdészeti igazgatás

A változások hosszabb távú jogi és intézményi kereteit új erdőtervezési elvrendszer és új erdőtörvény teremtheti meg.

Ferencz Zoltán nyilatkozata szerint 2027-re új erdőtervezési elvrendszer bevezetése a cél. Ennek a természetvédelmi szempontból nem megfelelő területeken korlátoznia kellene a fakitermelést, és nagyobb hangsúlyt kellene adnia a természetközeli erdőkezelésnek.

A miniszteri és helyettes államtitkári nyilatkozatok alapján 2027-ben új erdőtörvény előkészítése is várható, amelynek meg kell várnia a klímatörvény elfogadását.

Időközben az erdészeti igazgatás átalakításának első konkrét jogalkotási lépése is megjelent: a november 6-án közzétett jogszabálytervezet szerint 2027. január 1-jétől az új Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság látná el az erdészeti hatósági feladatokat is. A tervezet társadalmi egyeztetési határideje november 14.

Ez már nem pusztán szakpolitikai elképzelés, hanem közzétett jogszabálytervezet, amelynek elfogadása és végrehajtása a következő időszak egyik meghatározó változása lehet.

Mi következik mindebből az erdészeti ágazat számára?

A bejelentések alapján a magyar erdőpolitika súlypontja elmozdulhat a faanyagtermelés-központú szemlélettől a természetvédelmi, klímavédelmi és társadalmi szempontokat erősebben érvényesítő erdőkezelés felé.

A változás azonban nem kizárólag az állami erdőgazdaságokat érinti. Hatással lehet (van/lesz!!!) a magánerdő-gazdálkodásra, a faiparra, a tűzifa-kereskedelemre, az energetikára, a foglalkoztatásra és a vidéki térségek gazdaságára is.

Különösen fontos kérdés, hogy a tervezett kitermeléscsökkentés milyen következményekkel jár majd a magánerdők szerepére, a hazai faipar alapanyag-ellátására és a faanyagpiacra. A jelenlegi bejelentésekből ezekre még nem adható teljes körű válasz. Faipari cégeknél ellátási zavarok már megjelentek.

Az új erdőpolitika sikerének feltétele ezért nem csupán a fakitermelés csökkentése. Olyan kiszámítható, szakmailag megalapozott és finanszírozható rendszerre lesz szükség, amely egyszerre képes biztosítani az erdők ökológiai értékeinek megőrzését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, a hazai faipar működőképességét és a lakosság ellátását is.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy milyen szakmai, jogi és gazdasági tartalommal valósul meg az új magyar erdőpolitika.

Tóth János – FAGOSZ / FATÁJ / FATUDAKOZÓ / ERDŐINFO / Az erdő fontos

A szakmai találkozón a Pannon Örökerdő Kft. kollégájával közösen mutattuk be a balatonfüredi Koloska-völgyben elindított Városierdő-kezelési Mintaprogramot. A program erdőkezelési koncepciója szoros szakmai együttműködésben készült el.

A kezdeményezés célja, hogy a népszerű kirándulóerdő hosszú távú fenntartása során összehangoljuk az erdő ökológiai értékeinek megőrzését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a látogatók igényeit.

Köszönjük a résztvevők érdeklődését és a közös sétát az őszi erdőben.

forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az alkalom az erdészeti és faipari ágazat számára is fontos kérdéseket vet fel. Nem szabad ugyanis összemosni a települési hulladék égetését a faanyag energetikai hasznosításával.

A faipari melléktermékek, a feldolgozás során keletkező fahulladékok és az energetikai célra alkalmas erdészeti választékok hasznosítása a körforgásos gazdaság része lehet. Ugyanakkor a faanyag esetében is fontos a felhasználási sorrend: ahol lehetséges, az anyagában történő hasznosításnak kell elsőbbséget élveznie az energetikai felhasználással szemben.

A valódi kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy égessünk vagy ne égessünk, hanem az, hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat a lehető legnagyobb társadalmi, gazdasági és környezeti haszonnal.

A mai nap üzenete legyen egyértelmű: ne pazaroljuk el azt, amiből értéket teremthetünk! Védjük az erőforrásainkat, részesítsük előnyben a faanyag tartós, anyagában történő hasznosítását, és csak ott válasszuk az energetikai felhasználást, ahol annak valóban helye van. A fenntartható jövő nem az elégetéssel, hanem a felelős gazdálkodással kezdődik!

Tóth János – FAGOSZ / FATÁJ / FATUDAKOZÓ / ERDŐINFO / Az erdő fontos

Az együttműködésről Karácsony Gergely főpolgármester, Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár és Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója számolt be. A 2028-as konferencia lehetőséget teremt arra, hogy Budapest és a magyar városi erdőgazdálkodás eredményei nemzetközi figyelmet kapjanak, miközben a hazai szakemberek közvetlenül is megismerhetik más európai városok tapasztalatait.

A városi erdők nem csupán kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak: mérséklik a városi hőszigethatást, javítják a levegő minőségét, hozzájárulnak a csapadékvíz megtartásához, és nélkülözhetetlen élőhelyet jelentenek számos növény- és állatfaj számára. Ugyanakkor a klímaváltozás, a fokozódó aszályok és az intenzív látogatottság miatt kezelésük egyre összetettebb feladat.

Karácsony Gergely kijelentette: „Budapest jövője azon is múlik, hogyan vigyázunk az erdeinkre. A városi erdők hűsítő menedéket, élőhelyet és a mindennapi feltöltődés lehetőségét jelentik, megőrzésük a budapestiek egészségének és életminőségének védelme is.”

Ferencz Zoltán helyettes államtitkár hangsúlyozta: „A városi erdők fenntartható kezelése olyan komplex feladat, amelyben az erdészeti szakértelem kulcsszerepet játszik. Az erdészek és a települési zöldfelület-gazdálkodás szakemberei közötti szorosabb együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a városi erdők egyszerre szolgálják a természetvédelmi, klímaadaptációs és közjóléti célokat.

A szakmai együttműködés középpontjában a klímaálló fafajok alkalmazása, az egészséges és biztonságos faállomány fenntartása, a biodiverzitás növelése, valamint a lakosság számára vonzó és jól használható rekreációs terek kialakítása állhat. Az erdészek tapasztalata különösen fontos a hosszú távú tervezésben, a természetközeli erdőkezelési módszerek alkalmazásában, valamint a városi erdőket veszélyeztető aszályok, viharkárok és kártevők elleni felkészülésben.

A modern technológiák, így a távérzékelés, a digitális erdőmonitoring és a drónos felmérések új lehetőségeket kínálnak a városi zöldinfrastruktúra állapotának nyomon követésére és fejlesztésére. Az együttműködés eredményeként a települések hatékonyabban készülhetnek fel a klímaváltozás kihívásaira, miközben növelhetik lakóik életminőségét.”

A Pilisi Parkerdő Budapesten mintegy 3600 hektár állami erdőt kezel, amelyet évente hozzávetőleg 18 millió alkalommal keresnek fel. A társaság 2020-ban indított Városierdő-fejlesztési Programja a fővárosi erdők hosszú távú megőrzését szolgálja. A természetközeli erdőkezelés, a folyamatos erdőborítás fenntartása, az őshonos fajok támogatása és az erdők változatosabb szerkezetének kialakítása mind azt célozzák, hogy ezek az élő rendszerek ellenállóbbá váljanak a változó éghajlattal szemben.

A Parkerdő az elmúlt években a Városierdő-fejlesztési Program keretében olyan természetközeli erdőkezelési módszereket vezetett be, amelyek egyszerre szolgálják az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességét és a városlakók igényeit. Ahhoz azonban, hogy ezeket az értékeket a következő generációk számára is megőrizhessük, a szakmai együttműködés mellett kiszámítható, hosszú távú többletforrásokra is szükség van” –mondta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.

Az Európai Városi Erdők Fóruma (European Forum on Urban Forestry – EFUF) 1998 óta biztosít találkozási lehetőséget a városi erdőkkel foglalkozó kutatók, erdőgazdálkodók, várostervezők és döntéshozók számára. Az évente megrendezett konferencia a legújabb tudományos eredmények és gyakorlati megoldások bemutatásán túl a nemzetközi szakmai együttműködéseket is erősíti. A Pilisi Parkerdő a kezdetektől aktív résztvevője a fórumnak, szakemberei rendszeresen jelen vannak az éves konferenciákon, ahol a nemzetközi tapasztalatok megismerése mellett a hazai városierdő-kezelés eredményeit is bemutatják. A társaság 2000-ben már házigazdája volt a rendezvénynek, így a fórum 2028-ban közel három évtized után tér vissza Budapestre.

A 2028-as rendezvény alkalmat kínál arra, hogy a nemzetközi szakemberek a helyszínen ismerjék meg a budapesti városi erdők kezelésének eredményeit, a természetközeli erdőgazdálkodás hazai gyakorlatát és a jövő kihívásaira adott válaszokat.

A konferencia közös megrendezése egyúttal fontos üzenet: a városi erdők megőrzése nem kizárólag erdészeti feladat, hanem a kormányzat, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek és a társadalom közös felelőssége.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Muck Turistaház az iskolai osztályok, családok és céges csoportok körében is népszerű, hiszen a szálláshely kirándulásoknak, közös kikapcsolódásnak és csapatépítő programoknak egyaránt helyet biztosít.

Dr. Sándor Gyula, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a 2023-ban átadott turistaház egy korábban elhanyagolt épület helyén jött létre. A fejlesztés eredményességét és a munkatársak elkötelezettségét a vendégek érdeklődése mellett a most elnyert országos elismerés is igazolja.

Az avatáson részt vett dr. Farkas Ciprián polgármester is, aki kiemelte: Sopronban a természet és a történelem szorosan összekapcsolódik. A város épített öröksége mellett természeti értékei is jelentősek, hiszen itt található az ország egyik leglátogatottabb parkerdeje. A mostani elismerés egyben a térségben megvalósult fejlesztések sikerét is igazolja.

Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ által 7. alkalommal meghirdetett közönségszavazáson összesen 9005 voks érkezett, ebből 3656-ot a Muck Turistaház kapott.

Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója elmondta: a turistaházak népszerűsítésének célja, hogy minél többen kerüljenek közelebb a természethez. A szálláshelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a látogatók megtapasztalják az erdei éjszakák és hajnalok különleges hangulatát is, valamint közvetlen élményeket szerezzenek a természetben.

A 2023 óta működő, 40 férőhelyes szálláshely egész évben várja a természetjárókat. A közelében található az ERDŐ HÁZA Ökoturisztikai Látogatóközpont és Vadaspark, valamint több turistaút és tanösvény is.

Fotók: Lendvai Bence

forrás: Sopron Média

De idén kaptunk egy kis extra segítséget is!

A DALERD Erdei Iskolájában már évek óta azon dolgozunk, hogy a gyerekek ne csak a könyvekből ismerjék a természetet, hanem saját tapasztalatból is megértsék, hogyan működik az erdő. Most a gyulai általános iskolák kisdiákjai emelték a tétet: a Gyulai Önkormányzat kezdeményezésére a környékbeli erdőkben nekiláttak kocsányos tölgy makkot gyűjteni.

Az összegyűjtött makkot büszkén adták át nekünk, mi pedig gondoskodunk róla, hogy a legjobb helyre kerüljön a földben.

Pár szám az idei őszi munkánkról, amelyek önnmagukért beszélnek:
-> Az erdészeteink idén összesen 73 000 kg makkot vetnek el, amiből nagyjából 15 millió db új facsemete fog kikelni.
-> Ebből a hatalmas mennyiségből a gyulai gyerekek egymaguk 2 200 kg-ot gyűjtöttek össze!
-> Ez önmagában több mint 455 000 új kis tölgyfát jelent. Közel félmillió új fa a legkisebbek keze munkájából – ez azért nem semmi teljesítmény!

Hogy miért mutatjuk ezt meg?

Mert az erdő nem magától marad meg, tegyünk érte közösen. Néha elég egy jó hangulatú séta a családdal, egy kis odafigyelés a természetben, vagy egy marék összegyűjtött makk ahhoz, hogy valami igazán maradandót hozzunk létre.

Gratulálunk a gyerekeknek, mi pedig folytatjuk a munkát az erdőben!

forrás: DALERD Zrt.

Vadászkürt hangja jelezte az ünnepség kezdetét a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben, ahol a hársfák között összegyűlt résztvevők a magyar tudomány egyik legfontosabb történelmi eseményére emlékeztek. Gróf Széchenyi István 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására, elindítva ezzel a Magyar Tudományos Akadémia történetét.

A 201. hársfa az Akadémiai Emlékerdőben

A faültetés hagyománya 2000-ben kezdődött, amikor az Akadémia alapításának 175. évfordulóján Solymos Rezső akadémikus kezdeményezésére létrehozták az emlékhelyet. Az első alkalommal 175 hársfa került a földbe, azóta pedig minden évben újabb csemetével gyarapodik az emlékerdő. Az idei ültetéssel már 201 fára bővült a sor.

A helyszín kiválasztása is jelképes, hiszen az emlékerdő a Páneurópai Piknik történelmi emlékhelyének közelében található. A tudomány szabadsága és a határokon átívelő gondolkodás ugyanúgy összekapcsolja a két helyszínt, ahogyan Széchenyi István életében is fontos szerepet játszott a külföldi tapasztalatok hazai hasznosítása.

A Soproni Egyetem számára különösen fontos ez a hagyomány, hiszen az intézmény a magyar erdészképzés és a tudományos élet meghatározó szereplője. Prof. Dr. Fábián Attila rektor szerint a faültetés méltó módja annak, hogy az erdészek kifejezzék tiszteletüket Széchenyi István előtt.

– Mi, magyar erdészek úgy tudjuk a legméltóbban megünnepelni ezt az örökséget, hogy hiszünk a jövőben és fát ültetünk – fogalmazott.

A rektor szavai kifejezik az emlékerdő üzenetét is, mégpedig azt, hogy a csemete elültetése egyszerre tisztelgés a múlt nagy alakjai előtt és felelősségvállalás a jövő nemzedékeiért. A fa növekedése hosszú folyamat, eredményeit nem lehet egyik napról a másikra látni, ahogyan a tudományos munka hatása is sokszor csak évtizedekkel később válik igazán érzékelhetővé.

Fodor László okleveles erdőmérnök-hallgató, a Selmeci Társaság elnöke köszöntőjében a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolódását hangsúlyozta. A történelmi helyszín szerinte különleges jelentést ad a megemlékezésnek, hiszen a Páneurópai Piknik emlékhelye a szabadság és a határok átlépésének jelképe, az emlékerdő pedig a tudomány nyitottságát idézi.

Beszédében felidézte Széchenyi István 1825-ös felajánlását, amely nem pusztán anyagi támogatást jelentett, hanem annak felismerését is, hogy a nemzet fejlődésének alapja a tudás, a műveltség és a szellemi értékek gyarapítása.

– A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk – idézte Széchenyi gondolatát, amely ma is arra emlékeztet, hogy a jövő alakítása a jelenben vállalt felelősséggel kezdődik.

Az emlékerdő hársfái különleges rendben sorakoznak, legyezőszerűen nyíló alakzatuk a tudomány nyitottságát és az emberiség szolgálatát jelképezi. A hárs a magyar táj és történelem kedvelt fája, amelynek árnyékában generációk találtak pihenést, miközben a régi fasorok számos történelmi esemény tanúi voltak.

Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára szintén a tudomány, a nemzeti összetartozás és a jövőépítés kapcsolatát emelte ki ünnepi beszédében. Az emlékerdő története arra is figyelmeztet, hogy a múlt értékeinek megőrzése mellett a következő nemzedékek számára is tovább kell adnunk a tudás és a közös munka jelentőségét.

forrás: KISALFÖLD

A 2026. évi Eötvös József-koszorúkat és további tudományos elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémia Jubileumi Tudományünnep 2026 című rendezvénysorozatának nyitóünnepségén adták át. Az esemény a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett programsorozat kiemelt nyitánya volt, amelyen a tudomány és a szabadság elválaszthatatlansága, valamint a tudományos autonómia jelentősége is központi gondolatként jelent meg.

Az ünnepségen Baka András köztársasági elnök, Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára mondott beszédet és köszöntőt. A hagyományos tudományos díjakat az Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese adta át.

A Soproni Egyetem közössége ezúton is szívből gratulál prof. dr. Bartha Dénesnek a rangos kitüntetéshez!

Forrás: SOE,
melynek forrása: MTA

A KEFAG Zrt. kilenc erdészeti csemetekertben, összesen 120 hektárnyi termesztőterületen gazdálkodik, ahol éves szinten mintegy 12–15 millió csemetét nevel. A különböző helyszínen működő kertek lehetőséget adnak a helyi adottságok kihasználására és a termelési kockázatok megosztására.

A Kiskunság erdeinek fenntartásában jelentős feladat az aszály miatt károsodott erdősítések pótlása. Ehhez megfelelő minőségű, a helyi körülményekhez illeszkedő csemetékre van szükség. A csemetekerti szemle alkalmat ad a termelési tapasztalatok összevetésére és a következő beruházások megtervezésére is. A társaság kertjei saját erdőfelújításai mellett más erdőgazdálkodók szaporítóanyag-ellátásában is részt vesznek.

Az öntözés mellett is kihívás a hőség

A terézhalmi csemetekertben szerzett tapasztalatok szerint az öntözés segít életben tartani a növényeket, a napközbeni légköri aszály és a perzselő meleg hatását azonban nem tudja teljesen ellensúlyozni. A visszafogottabb magassági növekedés miatt a kisebb csemeték egy része további nevelést igényel, így később kerülhet ki az erdősítésekbe.

A solti kertben a szemle évében egészen eltérő időjárási helyzetek nehezítették a munkát: kezdetben a hó és a sár késleltette a dugványvágást és a dugványozást, később a szárazsághoz kellett alkalmazkodni. Tompán változtattak a termesztéstechnológián, szűkítették az egyéb lombos fajok vetésénél alkalmazott sorközt. Ettől a sorközápolás gépesíthetőségét és a növények korábbi összezáródását várják, ami a gyomok térnyerését is mérsékelheti.

Számít a szaporítóanyag származása is

A KEFAG Zrt. a Balkánról és más, melegebb, szárazabb térségekből is keres szaporítóanyagot, hogy a Kiskunság következő évtizedekben várható klimatikus viszonyaihoz alkalmazkodó csemetéket neveljen.

„A csemetekerti kísérletek során a növekedést és a fagytűrést is megfigyeljük. A hosszú távú alkalmasság megítéléséhez azonban az erdősítésekben szerzett tapasztalatokra is szükség van” – mondta dr. Andrési Dániel, a KEFAG Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetője.

Új fafajokkal is kísérleteznek

A KEFAG Zrt. 2018 óta kísérletezik aleppói fenyővel. A csemeték az első évben a feketefenyő csemetéinél kétszer-háromszor nagyobbra nőttek, és a mínusz tíz Celsius-fokos fagyot is átvészelték. A vizsgált fafajok között kalábriai fenyő (Pinus brutia) és Monterey-fenyő (Pinus radiata) is szerepel. A cél az Alföld változó körülményeihez alkalmazkodó, invazív terjedésre nem hajlamos fafajok kiválasztása.

A film bemutatja, hogyan alakítja át a KEFAG a csemetenevelés gyakorlatát a változó időjárási körülményekhez igazodva. A szakemberek a csemetekertekben mutatják be a tapasztalatokat, a termelési nehézségeket és azokat a kísérleteket, amelyekkel az erdőfelújítások jövőbeli szaporítóanyag-ellátására készülnek.

A videó az Erdőmánia YouTube csatornáján megtekinthető.

forrás: KEFAG Zrt.