Dr. Jámbor László, a TAEG Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója, a Vadászkamara Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szervezetének elnöke 2014-ben kapott először bizalmat az országos küldöttektől a Vadászkamara vezetésére. Három ciklust követően, a 2026. márciusi tisztújításon ismét őt választották meg a szervezet elnökének.

Az Országos Magyar Vadászkamara ezúton is köszönetét fejezi ki dr. Jámbor Lászlónak a magyar vadászat és vadgazdálkodás érdekében végzett munkájáért, és további életéhez jó egészséget, békés, tartalmas éveket kíván.

forrás: OMVK

A jövő generációjának környezeti nevelése

Adásunknak ebben a részében az oktatásé lesz a főszerep, bemutatva egyrészt azt a helyszínt, ahol az általános és középiskolás gyermekeket várják. Másrészt egy terepi foglalkozáson is részt veszünk majd, ahol a jövő természetvédelmi szakembereinek gyakorlati oktatásába leshetünk majd bele.

Erdő Ernő bácsi meséi – Az erdei tábor

Az erdei tábor állandó, épített hely a rengeteg közepén, ahonnan felfedezheted az erdő csodáit. Az onnan induló kirándulásokon játszva, személyesen szerezhető érdekesebbnél érdekesebb információ az erdő lakóiról és a velük foglalkozó, őket védő szakemberek összetett munkájáról.

A magyarföldi különleges fatemplom

Magyarország nyugati határszélén, az Őrség festői területén bújik meg Magyarföld nevű településünk. Az aprócska község összefogásának egyik jelképe az a fatemplom, amely egy hatalmas lankás, zöld rét közepén magasodik. Az épület létrejöttét Rátóti Zoltán Kossuth-díjas színészünk ötlete, valamint a helyi lakosság támogató hozzáállása segítette.

Brennbergbánya múltja és legendája

A Soproni-hegység sűrű erdeiben, közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik Brennbergbánya, a hazai szénbányászat kétszáz éves bölcsője. Bár a csillék zaja már a múlté, az alpesi hangulatú erdei település ma is hűen őrzi a múlt különleges titkait. Ismerjük meg e település régre nyúló legendáit.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Történelmi helyek az erdőben

Az ember számtalan helyen hagyta ott nyomát, a világot bejáró tevékenysége során. Az idő eltünteti a nyomokat, gyakran csak az emberi emlékezet őrzi meg az események emlékét. Múltunk és tárgyi emlékeink megőrzése gazdagítja kultúránkat, egységesebb történelmi kép kialakulását eredményezheti.

Vadvilág – Őszi erdei életképek

Vadvilág blokkunkban az őszi erdőkre és tisztásokra irányítottuk kameráinkat, és meglestük hazai nagyvadjaink mindennapi életét. Kameráink előtt felsorakoztak a muflonok, az aranysakálok, és természetesen szeptember főszereplői, a gímszarvasok.

A teljes műsor (26:00)

– A jövő generációjának környezeti nevelése
– Erdő Ernő bácsi meséi – Az erdei tábor
– A magyarföldi különleges fatemplom
– Brennbergbánya múltja és legendája
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Történelmi helyek az erdőben
– Vadvilág – Őszi erdei életképek

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Fekete István szülőháza és romtemplomok – Göllén kirándultunk

A Dunántúl lankái között, egy olyan vidék fekszik, ahol a történelem nem csupán a földben és az épületekben él, hanem az emberek hitében, hagyományaiban és mindennapjaiban is. Adásunkban erre a különleges tájra látogatunk, hogy feltárjuk a múlt és jelen összefonódását, és megértsük a közösségek identitását.

Mithrasz szentély – a fény istene és kultuszának nyomai

Ha Fertőrákos környékén járunk, érdemes egy kicsit letérni a megszokott útról. A táj itt nemcsak természeti szépségeket rejt, hanem olyan emlékeket is, amelyek egészen a római korig vezetnek vissza bennünket. Egy csendes, fák ölelte helyen bújik meg a Mithrasz-szentély, amely egykor egy titokzatos vallási kultusz szertartásainak adott otthont.

Vadvilág – Szeptember: szarvasbőgéstől hangos az erdő

A szeptemberi szarvasbőgés a hazai erdők egyik legszebb és legizgalmasabb történése. Ilyenkor a csendes erdő egyszer csak megtelik mély, messzire hallatszó hangokkal. A bőgés nem egyszerűen egy hang a térben. Ez az ősz egyik legősibb erdei színjátéka, amelynek főszereplői a gímbikák.

A teljes műsor (26:00)

– Fekete István szülőháza és romtemplomok – Göllén kirándultunk
– Mithrasz szentély – a fény istene és kultuszának nyomai
– Vadvilág – Szeptember: szarvasbőgéstől hangos az erdő

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Ez különösen most jelent gondot, amikor a hazai erdőknek egyszerre kell alkalmazkodniuk a szárazabb, szélsőségesebb időjáráshoz és megőrizniük ökológiai működőképességüket. Ebben a helyzetben egyre fontosabb kérdés, hogy a vadállomány nagysága mennyire van összhangban az erdők természetes megújuló képességével.

Országos probléma lett a nagyvadállomány nagysága

A nagyvad és az erdő viszonya önmagában nem probléma: a vad az erdei ökoszisztéma része. A gond akkor kezdődik, amikor a növényevő nagyvad sűrűsége tartósan meghaladja azt a szintet, amely mellett az adott erdő képes elfogadható mértékű emberi beavatkozás nélkül megújulni.

A hazai adatok hosszabb távon jelentős változást mutatnak. A becsült gímszarvasállomány 1990-ben 42,2 ezer, 2000-ben 77,8 ezer példány volt. A 2024-es adat 127,7 ezer, 2025-re pedig 120 ezer egyedet jelentettek. Vagyis a legutóbbi mérséklődés ellenére a becsült állomány még mindig közel háromszorosa az 1990-es értéknek.

A gímszarvas 2025-re jelentett létszáma ugyan 6 százalékkal csökkent, ám az elmúlt három vadászati évben a 80 ezer példányt meghaladó éves teríték sem eredményezett jelentős állománycsökkenést. A dámszarvas esetében pedig a magas hasznosítás mellett is további növekedést jeleznek az adatok. Az adattár ezért mindkét fajnál a magasabb hasznosítás következetes fenntartását tartja szükségesnek.

A kerítés tünet, nem megoldás

A vadnyomás egyik legkézzelfoghatóbb jele az erdőfelújítások körül megjelenő kerítés. Rágással a vezérhajtás és az oldalhajtások károsodhatnak, a kéreg hántása további sérüléseket okozhat, a makk és a csemeték fogyasztása pedig már a felújulás legkorábbi szakaszában visszavetheti az új nemzedéket. Ha ez évről évre ismétlődik, nemcsak lassabban nő az erdő: az is megváltozhat, hogy mely fafajok képesek egyáltalán felnőni.

Nem véletlen, hogy a vadkár elleni kerítés továbbra is része az erdészeti támogatási rendszernek. A jelenlegi KAP-előírások az erdőfelújítás védelmére legalább 1,8 méteres kerítést határoznak meg, meghatározott műszaki követelményekkel. Ez önmagában mutatja, hogy a vad elleni fizikai védelem ma is az erdőgazdálkodás valós költsége és gyakorlati feladata.

A kerítés ugyanakkor csak az adott területet védi. Nem csökkenti a környező élőhelyeken lévő állományt, építése és fenntartása pénzbe kerül, később pedig az elbontásáról is gondoskodni kell. Minél nagyobb területen válik nélkülözhetetlenné, annál inkább felmerül a kérdés, hogy nem magát a kiváltó okot kellene-e erősebben kezelni.

Nem elég a kifizetett vadkárt nézni

A vadgazdálkodási statisztikák szerint a 2024/2025-ös vadászati évben 2,6 milliárd forint mezőgazdasági és 57,6 millió forint erdei vadkárt térítettek meg. Utóbbi összeg 42,6 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél.

Az erdőre gyakorolt tényleges hatást azonban nem lehet pusztán a megtérített vadkár összegéből megítélni. A védekezés költsége, a kerítésépítés, a pótlás, az ismételt erdősítés, valamint a természetes újulat elmaradásából vagy összetételének megváltozásából származó következmények nem feltétlenül ugyanabban a statisztikai sorban jelennek meg.

Ez különösen azért fontos, mert Magyarország erdőterülete közben növekszik. A KSH szerint 2024-ben 1,96 millió hektár erdő borította az ország 21,1 százalékát. A faállománnyal borított terület közel 1,9 millió hektár volt, amelynek 64 százalékát őshonos fafajok alkották.

A klímaváltozás mellett minden újulat számít

Az erdőgazdálkodás mozgástere közben szűkül. A szárazabb időszakok, a szélsőséges hőmérsékletek, valamint a különböző biotikus károk miatt egyre fontosabbá válik, hogy az erdők több fafajból, változatosabb szerkezettel és lehetőség szerint folyamatos erdőborítás mellett újulhassanak meg.

Ehhez azonban szükség van a természetes újulatra is. Ha a vad szelektíven és rendszeresen visszarágja a számára ízletesebb fafajokat, éppen azok tűnhetnek el az újulatból, amelyek a következő erdőállomány változatosságát növelnék. A vadnyomás ezért már nem kizárólag erdővédelmi vagy gazdasági kérdés, hanem az alkalmazkodóképességet is befolyásoló tényező.

A hazai erdőgazdálkodásban ráadásul évente jelentős területet érint a felújítás. A 2024/2025-ös tenyészeti évben közel 23 ezer hektár erdőfelújítást tartott nyilván a statisztika. Ha az új erdőgeneráció felneveléséhez nagy területeken tartósan kerítésre vagy ismételt beavatkozásra van szükség, annak költsége az egész ágazat működésében megjelenik.

A létszámot és az erdő állapotát együtt kellene mérni

A vadállomány szabályozásának egyik nehézsége, hogy a létszámadatok becsléseken alapulnak. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2024/2025-ös adatbázisa 1446 vadgazdálkodási egység éves jelentéseit, a 2025-ös állománybecslés pedig 1451 egység adatait dolgozta fel.

A döntésekhez ezért önmagában az sem elegendő, hogy hány állatot becsülnek egy térségben. Legalább ilyen fontos az erdő válasza: képes-e kerítés nélkül megjelenni és felnőni a természetes újulat, milyen fafajok maradnak meg, mekkora a rágáskár, és teljesíthető-e az erdőfelújítás ismételt pótlások nélkül.

A vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás érdekei hosszú távon nem választhatók el egymástól. Magyarországon a nagyvadnak továbbra is helye van az erdőkben, de a fenntartható állománynagyságot nem kizárólag a vadászati hasznosítás, hanem az élőhely állapota felől is meg kell határozni. Ahol az erdő következő nemzedéke tartósan csak kerítés mögött képes felnőni, ott az egyensúly kérdését aligha lehet lezártnak tekinteni.

Forrás: agroforum.hu

Erdészeti tájfutó bajnokság Veszprém határában

Az elmúlt hetek forró periódusai kapcsán eltérő témákat mutattunk, kedves Nézőinknek. Ezúttal nem közvetlenül a nyári szárazságon lesz a fókusz, azonban nem söpörhetjük félre ezt a tényezőt, hiszen a 32. Erdészeti Tájfutó Európa-bajnokság résztvevőinek igencsak számolniuk kellett ezzel az elemmel.

Egy közép-európai piknik, amely történelmet írt…

Az osztrák-magyar határ mellett, Sopronkőhidától északra, található a Páneurópai Piknik Emlékhely. Stábunk erre a helyre kirándult, emlékezvén az 1989. augusztus 19-ei békedemonstrációra, melyen a minket fogadó úriember is jelen volt. Házigazdánk mesélte el stábunknak, az itt található emlékpark jelentőségét, valamit a korabeli történéseket.

Erdő Ernő bácsi meséi – A madarak fészke

Ebben az epizódban a különféle madarak lakóhelyéül szolgáló fészkek kialakításáról, építéséről mesél Erdő Ernő bácsi. Ahány madár, annyi szokás.

Madárvilág – Az Alföld kék madara és egy vízfelület nyüzsgő élete

Az alföldi tanyavilág erdőfoltokkal, fasorokkal mozaikolt vidékén a gyepeket a legeltető állattartás tartja fenn. Ma már lényegesen kisebb a legelő állatlétszám, mint évtizedekkel ezelőtt. Ez a vidék ad otthont a puszta kék madarának, a szalakótának. Mellette számtalan más madárfajjal is találkozhatunk, ha például egy alföldi pocsolya szomszédságában tesszük le kameránkat.

Vadvilág – Hűsítő mocsarak a nyár utolsó napjaiban

Az erdő szélén elterülő vizes élőhelyek a hazai természet legfontosabb oázisai. Ezek a sekély, mocsaras vizek mágnesként vonzzák az élővilágot, hiszen az erdő sűrűjében a nyílt vízfelület mindig a bőség és az élet jele.

A teljes műsor (26:00)

– Erdészeti tájfutó bajnokság Veszprém határában
– Egy közép-európai piknik, amely történelmet írt…
– Erdő Ernő bácsi meséi – A madarak fészke
– Madárvilág – Az Alföld kék madara és egy vízfelület nyüzsgő élete
– Vadvilág – Hűsítő mocsarak a nyár utolsó napjaiban

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Történelmünk nyomában – Pétermonostora: közösségek emlékezete

Az Alföld végtelen síkságán, ahol a táj horizontja szinte eggyé válik az égbolttal, évszázadok óta különleges szerepet töltenek be azok a helyek, amelyek az emberi közösségek emlékezetét őrzik. Pétermonostora is ilyen hely. Egy település, ahol a régészet, a történelem és a táj együtt mesélnek azokról az évszázadokról, amelyek megalapozták a térség későbbi fejlődését, és amelyek öröksége ma is meghatározza a vidék kulturális arculatát.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdei források, tavak, vízesések

Az erdő életében a víz meghatározó szerepet tölt be. Tápanyagként és oldószerként alapvető fontosságú a növények életében. Az erdő ezen felül a vízmozgások természetes szabályozója is.

Bajban az erdő – így orvosolják a szárazságot az erdészek

A megváltozott klimatikus körülmények következtében az erdészek rendszeresen vizet szállítanak az erdő mélyén kialakított itatóhelyekre, hogy segítsék a szomjazó vadállomány túlélését a legnehezebb időszakokban. Emellett figyelemmel követik az erdő állapotát, és ha kell, beavatkoznak – akár hosszútávú megoldásokat is biztosítva.

Vadvilág – Őznász kezdetén

A nyári erdő csendje különös izgalmat rejt. Július végétől augusztus közepéig a magyar erdők és mezőgazdasági területek egyik legkülönlegesebb természeti eseménye zajlik: megkezdődik az őzek násza. Aki ilyenkor figyelmesen járja a természetet, tanúja lehetett az év egyik legkülönlegesebb természeti csodájának.

A teljes műsor (26:00)

– Történelmünk nyomában – Pétermonostora: közösségek emlékezete
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdei források, tavak, vízesések
– Bajban az erdő – így orvosolják a szárazságot az erdészek
– Vadvilág – Őznász kezdetén

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Mindegyik dokumentum abból indul ki, hogy a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a vízháztartási problémák alapvetően új kihívások elé állítják a magyar erdőgazdálkodást. Egyetértenek abban is, hogy az erdők jelentősége messze túlmutat a faanyagtermelésen: felértékelődnek a természetvédelmi, klímavédelmi, vízvédelmi, rekreációs és egészségügyi szolgáltatások.

Szintén közös pont a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módok térnyerésének támogatása. Bár az egyes szerzők eltérően fogalmaznak a tarvágások korlátozásáról és az örökerdő-gazdálkodás üteméről, abban széles körű egyetértés mutatkozik, hogy a természetközelibb erdőkezelésnek növekvő szerepet kell kapnia.

A védett és Natura 2000 területek kezelésének átalakítása szintén valamennyi dokumentumban megjelenik. A WWF és a HUN-REN elsősorban természetvédelmi oldalról közelít, míg a Nemzeti Erdőprogram és a Civil Erdőprogram ezt részletes intézményi és jogi javaslatokkal egészíti ki.

Közös elem a vadlétszám csökkentésének szükségessége, az inváziós fajok visszaszorítása, a természetes vízháztartás helyreállítása, valamint az erdők állapotának korszerű monitoringja és tudományos nyomon követése.

A dokumentumok hangsúlyozzák az állami támogatási rendszer átalakításának szükségességét is. Egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy az erdőgazdálkodók ne kizárólag a faanyagtermelésből származó bevételekre támaszkodhassanak, hanem az erdők közérdekű szolgáltatásai is megfelelő társadalmi és pénzügyi elismerést kapjanak.

Jelentős különbségek ugyanakkor elsősorban a hangsúlyokban figyelhetők meg. A WWF javaslatai a természetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe, míg a HUN-REN állásfoglalása tudományos bizonyítékokra építve elsősorban az ökológiai reziliencia növelését tekinti elsődlegesnek.

A Nemzeti Erdőprogram ezzel szemben átfogó szakpolitikai keretet kíván kialakítani. Az ökológiai célok mellett részletesen foglalkozik az állami és magánerdő-gazdálkodás, az erdészeti igazgatás, a támogatási rendszer, a monitoring, a tűzifaellátás és az intézményi garanciák kérdésével.

A Civil Erdőprogram ezt a megközelítést tovább bővíti a társadalmi részvétel irányába. A hangsúly itt már nem csupán az erdők kezelésén, hanem a közös gondolkodás, a társadalmi konszenzus és a civil szervezetek bevonásának módszertanán van.

A vizsgálatba bevont FAGOSZ-koncepció új dimenziót ad ehhez a gondolkodáshoz. Míg a másik négy dokumentum elsősorban az erdők kezelésére koncentrál, a FAGOSZ az erdőalapú körkörös gazdaság teljes értékláncát helyezi előtérbe. A fenntartható erdőgazdálkodást a hazai faipar fejlesztésével, a tartós faipari termékek előállításával, a szén hosszú távú tárolásával és a fosszilis alapanyagok kiváltásával kapcsolja össze.

Ez a megközelítés nem ellentéte, hanem kiegészítője a többi dokumentumnak. A WWF, a HUN-REN, a Nemzeti Erdőprogram és a Civil Erdőprogram elsősorban az erdő ökológiai, társadalmi és intézményi kérdéseire keres választ, míg a FAGOSZ azt vizsgálja, hogyan lehet a fenntarthatóan kezelt erdőkből származó faanyagot a lehető legnagyobb klímavédelmi és gazdasági értékké alakítani.

Talán ez az összehasonlítás legfontosabb tanulsága: a különbségeknél sokkal több bennük a közös. Mindegyik dokumentum (illetve azok fogalmazói) olyan erdőket képzel el, amelyek ellenállóbbak a klímaváltozással szemben, természetesebbek, több közösségi értéket teremtenek, és hosszú távon is fenntarthatóan működnek. Az eltérések inkább abban vannak, hogy melyik megközelítésre helyezik a fő hangsúlyt: a természetvédelemre, a tudományra, a szakpolitikára, a társadalmi részvételre vagy éppen a körkörös bioökonómiára.

Éppen ezért egy új Nemzeti Erdőprogram kidolgozásakor nem érdemes ezeket a dokumentumokat egymással versengő elképzeléseknek tekinteni. Sokkal inkább olyan, egymást kiegészítő építőelemeknek, amelyek együtt teremthetik meg egy korszerű, tudományosan megalapozott, társadalmilag elfogadott és gazdaságilag is fenntartható magyar erdőstratégia alapjait.

Tóth János, FAGOSZ / FATÁJ

Hivatásos Vadászok Versenye Bujon – ki lesz a legjobb 2026-ban?

A Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyét 2026-ban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Bujon rendezték meg. A döntőn az ország mintegy 2730 hivatásos vadásza közül, a vármegyei válogatókon legeredményesebben szereplő 19 szakember mérhette össze elméleti és gyakorlati tudását.

Erdő Ernő bácsi meséi – A vadászok

A hivatásos vadászok azok a személyek, akik – ha kell – gondoskodnak az állatok táplálék ellátásról és zavartalan életüket is biztosíthatják az erdei élet színterén.

Madárvilág – A nyári fiókanevelés időszaka

A nyári időszak a madaraknál a fiókanevelés időszaka. Akár a szárazföldön, akár vizes élőhelyen legyen is a fészek, odafigyelésre és folyamatos táplálékbiztosításra mindenképp szükség van a szülőmadarak részéről. Megtekintettük, hogyan is megy ez néhány hazai madárfajnál.

Vadvilág – Nyári forróság, mozgalmas napok

Bár a nyári meleg passzivitásra sarkallhatná erdők-mezők vadjait, de a táplálékszerzés „kötelezősége” a létfenntartás okán mégis mozgalmassá teszi állataink hétköznapjait. Operatőrünk segítségével meglestük hazai vaddisznóink és gímszarvasaink mindennapjait.

A teljes műsor (26:00)

– Hivatásos Vadászok Versenye Bujon – ki lesz a legjobb 2026-ban?
– Erdő Ernő bácsi meséi – A vadászok
– Madárvilág – A nyári fiókanevelés időszaka
– Vadvilág – Nyári forróság, mozgalmas napok

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Gyermekek táborozása a Verga Zrt.-nél

A természet közelsége, az élmények ereje és az összefogás öröme találkozik a veszprémi erdészek karitatív gyermektáborában. A néhány napos program során a résztvevő gyerekek játékos formában ismerkedhetnek meg az erdő élővilágával, miközben felejthetetlen közösségi élményekkel is gazdagodnak.

Erdők ölelésében – a Gesztesi Várnál jártunk

A Vértes erdeinek ölelésében áll egy vár, mely évszázadokon át fontos szerepet töltött be: nemcsak a környéket ellenőrizte, hanem a térség történelmi eseményeinek is tanúja volt. Várgesztes vára ma már nem csupán történelmi emlék, hanem a múlt és a jelen találkozásának különleges helyszíne.

Történelmünk nyomában – Balatoncsicsó élő hagyományai

Szakrális helyeink bemutatásának következő állomása Balatoncsicsó, ahol egy évszázados múltú templom mellett, más ma és élő hagyományokat is megismerhetünk.

Vadvilág – Szarvasaink július végén

Július derekán az erdők és rétek fölött remeg a forró levegő. A nyári hőség próbára teszi az élővilág minden lakóját, köztük a szarvasokat is. A nappalok hosszúak, a tűző napsütésben azonban ritkán mutatkoznak. A nagy meleget árnyas erdőkben, sűrű bozótosokban vagy hűvös patakok közelében vészelik át, és inkább a kora reggeli, illetve az esti órákban indulnak táplálékot keresni.

A teljes műsor (26:00)

– Gyermekek táborozása a Verga Zrt.-nél
– Erdők ölelésében – a Gesztesi Várnál jártunk
– Történelmünk nyomában – Balatoncsicsó élő hagyományai
– Vadvilág – Szarvasaink július végén

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Kunsági rétek – A „hőálló” virágok, vöröshangyák és viperák világa

A Kunságban teszünk egy kirándulást, ahol mélyebb betekintést adunk a helyi növény- és állatvilágba, valamint az ember segítő tevékenységébe, amely lehetővé teszi a védett és őshonos fajok túlélését, a klímaváltozással szembeni ellenállását.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Ős- és idegenhonos fajok a magyar erdőkben

Az erdészek olyan természetkedvelő emberek, akik óvják az erdő növényeit és állatait, hogy azok nyugalomban élhessenek. Munkájuknak köszönhetjük még a kiépített sétautakat és erdei pihenőhelyeket.

Vadvilág – A nagyvad helyzete a nyár közepén

E heti Vadvilág epizódunkban a hazai nagyvadakkal foglalkozunk. A gímek, a dámok, az őzek, a muflonok, valamint a vaddisznók vendégeskedtek optikánk előtt, a legmelegebb nyári hónap idején.

A teljes műsor (26:00)

– Kunsági rétek – A „hőálló” virágok, vöröshangyák és viperák világa
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Ős- és idegenhonos fajok a magyar erdőkben
– Vadvilág – A nagyvad helyzete a nyár közepén

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM