Az illegális fakitermelés ellen javasolt EU jogszabály aláássa a tartamos erdőgazdálkodás tradícióit

Az európai erdőtulajdonosok aggódnak amiatt, hogy az EU Parlament Környezetügyi Bizottsága elfogadta a fa és fatermékek piacra vitelét szabályozó - a Bizottság által 2008. októberben közzétett - rendelet tervezettel foglalkozó jelentést. A javaslat a trópusi erdővesztés ellen úgy szeretne küzdeni, hogy a legkisebbre csökkenti a nem legálisan kitermelt fa Európában értékesítésének kockázatát.

Az EU Parlament Környezetügyi Bizottsága által 2009. február 17-én elfogadott jelentés - melyet Caroline Lucas zöld europarlamenti képviselő írt - az illegális fakitermelésre vonatkozó szabályozást még szigorúbbá tette, mint ahogy azt a bizottsági javaslat tartalmazta. Ha így fogadják el, akkor a kötelezettségek nem csak a fát a piacra elsőként vivő szereplőre vonatkoznának, hanem a fa-ellátási lánc minden résztvevőjére. Ez bizonytalan jövőt eredményezhet az európai erdőtulajdonosoknak, mivel a fa többségét ők viszik a piacra. Ezért ők találkoznak majd elsőnek e szabályozás követelményeivel.

Bár az erdőtulajdonosok az illegális fakitermelés és a kapcsolódó termékek illegális kereskedelme elleni küzdelem nemzetközi erőfeszítései iránti elkötelezettségüket és hozzájárulásukat megerősítik, de a jelen jogszabály javaslat nem világos hatékonysága és ismeretlen hatásai lecsökkentik az erdőtulajdonosok az iránti bizalmát, hogy a jogszabály tervezet képes lesz csökkenteni az illegális fakitermelést.

Az importált trópusi rönk az EU fafogyasztásának 0,2%-át teszi ki. A szabályozás szükségtelen bizonyítási terhet fog róni 16 millió erdőtulajdonosra, akiknek a tartamos erdőgazdálkodás iránti hosszú távú elkötelezettsége nyilvánvaló. A fának jelentős szerepe van a megújuló energiahordozók terén. A tervezett szabályozás ismeretlen várható hatásai veszélyeztethetik a tagországok klímaváltozás elleni erőfeszítéseit.

A CEPF határozottan sürgeti az EU döntéshozóit, hogy ezt a szabályt úgy alkossák meg, hogy az a legális szereplőknek ne okozzon veszteséget (kárt), ugyanakkor biztosítsanak elegendő forrást a megvalósításához. Ennek érdekében javasoljuk:

• A megfelelő gondosság (due diligence) kötelezettségét úgy kell átalakítani, hogy az a fa és fatermékek vevőire vonatkozzon a fa és fatermékeket először piacra vivők (eladók) helyett.
• Az európai szereplők felesleges terhelésének elkerülése, valamint a már elvégzett munka elismerése érdekében figyelembe kell venni a megfelelő gondosság követelményének megfelelés vizsgálatakor a legalitást igazoló már létező, működő rendszereket.
• Mivel a szabályozásnak az európai szereplőkre, az elsődleges termelőkre, a kis és közepes vállalkozásokra előre kiszámíthatatlan hatása lesz, ezért e hatásokat folyamatosan figyelni és elemezni kell.
• Mivel a fa és fatermékek legális eredetének igazolását szolgáló legújabban javasolt jelölési rendszer (labelling system) messze túlmegy a szabályozás eredeti célján, a CEPF határozottan ellenzi ezt az elképzelést. Ez a rendszer a faalapú termékeket felesleges versenyhátrányba hozná.

Előre látva az erdőtulajdonosokra háruló hatalmas pénzügyi következményeket és bürokráciát, valamint a nem tisztázott "megfelelő gondosság" rendszerrel küzdelem nehézségeit, a CEPF arra figyelmezteti a tagországokat: vegyék figyelembe a szabályozásnak az európai erdészeti szektorra lehetséges igen negatív hatásait.

CEPF sajtóközleménye Lucas jelentéséről (Lucas' Report)

Brüsszel, 2009. február 17.

További tájékoztatás: Morten Thoroe

Háttér:

Az említett jelentést Caroline Lucas zöld europarlamenti képviselő írta. Honlapján jelentése február 17-i elfogadását ünnepli: Az EU Parlament ezzel nagyon világos üzenetet küldött a Bizottságnak, hogy ezen fával foglalkozó rendelet előírásait szigorítani kell ahhoz, hogy az az illegális erdővesztés elleni harcban hatékony fegyver lehessen.

Állítása szerint a világ iparifa termelésének 20-40%-a származik illegális forrásból. Továbbá így nyilatkozik: "A Bizottság eredetileg javasolt intézkedései túl kevesek voltak és túl későiek. Jelentésem kitart amellett, hogy a fa ellátási lánc minden tagjának felelősnek kell lennie, nem csak annak az elsőnek, amelyik behozza a fát az EU piacára. Az erős és független megfigyelési és nyomonkövetési követelmények alapján a cégeknek hitelt érdemlő bizonyosságot kell adniuk a fájuk eredetéről. A büntetések (szankciók) minden részletre kiterjedő és összehangolt rendszere is valódi erőt ad majd a jogszabálynak."

FATÁJ megjegyzés:

A fentiekben az ezen a nevén nem nevezett, FLEGT-nek rövidített rendelet tervezetről van szó. Ennek célja, hogy illegális fakitermelésből származó fa ne juthasson az EU piacára, amitől az EU döntéshozói azt remélik, hogy ettől csökkenhet az illegális fakitermelés. Nagyon régóta húzódó és folyamatosan változó tartalmú a rendelet tervezet. Azonban ha egyszer hatályba lép, akkor attól a naptól az EU egész területén, nemzeti honosító intézkedések nélkül azonnal alkalmazni kell majd.

Amennyire tudom, egyelőre nem tisztázott, hogy az egyes országokban a tervezett előírások betartását mely hatóság követné figyelemmel és mivel szankcionálná a szabályszegést. Az eredetileg az illegális eredetű fának az EU-tól távoltartását célzó - tehát csak az importra vonatkozó - rendelet tervezet kezd az EU erdőgazdálkodói, sőt minden fával foglalkozó vállalkozása (kereskedők, ipari cégek stb.) számára határozottan kedvezőtlen irányt venni. A Lucas jelentés EU parlamenti elfogadása alapján bonyolult és költséges adminisztráció kialakulására lehet számítani a faanyag kereskedelme és feldolgozása terén az EU-ban, ami biztosan versenyhátrányt jelent majd más térségekkel szemben. Sőt így a környezetbarát anyag a fa is hátrányba kerül majd más anyagokkal szemben, melyek előállítása és felhasználása a környezetet sokkal jobban terheli.

Az európai erdőtulajdonosok azért is tették ezen erős közleményüket, mert először még sokan úgy értelmezték, hogy a leendő intézkedések csak az EU területére érkező fára és fatermékekre vonatkoznának annak belépésekor. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) azonban ez ellen vétót emelt - különböző EU-n kívüli jelentős országok nyomására - és azt erőlteti: ha az EU ilyen szabályt bevezet, nem tehet különbséget az import és a belföldi eredetű faanyagok és fatermékek között. Ha tehát a FLEGT rendelet hatályba lépne, akkor minden EU belföldi erdőgazdálkodót is azonnal és egyformán érintene országon, illetve EU-n belüli értékesítései esetén. Éppen ezt az irányt erősítette tovább a Lucas jelentés és annak EU parlamenti elfogadása.

Lehet még próbálkozni egyes tagországoknak azzal, hogy ha náluk már működik a faanyagok eredetigazolására és nyomon követésére valamilyen hatósági rendszer, akkor azt el lehessen majd fogadtatni a FLEGT teljesítésének. Ebből a szempontból érdekes a most Parlament előtt lévő Erdőtörvény tervezet, amelyben megjelent ilyen elem.

Figyelmet érdemel még a megfelelő gondosság (due diligence) kifejezés, mert a rendelet tervezetben ennek tartalmát a az EU parlament nem akarja pontosan meghatározni, hanem a Bizottság számára hagyná meg, hogy valamilyen végrehajtási szabályban ezt kifejtse. Ezért a tervezet majdani elfogadása kicsit zsákba-macska is, hiszen a tényleges követelmények és teendők csak majd utána derülnek ki.

A FLEGT rendeleten az EU bizonyára küzd még egy darabig, ami egy-két-néhány évet is jelenthet, azonban minden jel afelé mutat, hogy előbb-utóbb ez meg fog születni. Így érdemes a folyamatot figyelemmel kísérni.

E témával a FATÁJ legutóbb 2008. 11. 13-án foglalkozott, abban a cikkben megtalálható a téma bemutatása, valamint kapcsolók a rendelettervezet tavaly ősz végi anyagaihoz, illetve láthatóak az Európai Faipari Szövetségnek (CEI-Bois) a CEPF-hez hasonlóan aggodalmas észrevételei.

Forrás: a CEPF sajtóközleménye.
Fordította és a megjegyzéseket hozzáfűzte: Mőcsényi Miklós