FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

FATUDAKOZÓ 5 éves a jelenlegi rendszer - segítünk keresni
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf


FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek


Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2009-03-25

Dunántúli tölgyek gesztesedési folyamatai

Mind az erdészeti, mind a faipari szakma számára fontos, hogy egy adott területen az arra a helyre jellemző ökológiai tulajdonságokkal rendelkező erdőket neveljünk. Ugyanilyen fontos az is, hogy az egyes fafajok vágási életkorát a helyi adottságoknak megfelelően alakítsuk ki. Ezáltal változhat az erdészeti szemlélet, mely a hazai fafeldolgozó ipar számára még jobb minőségű alapanyagot állíthat elő, javítva ezzel a fatermékek minőségét.


1. ábra Vizsgálati helyek

A jellemzően állományalkotó, fényigényes tölgy az egyik legértékesebb lombos fafajunk, feldolgozása rendkívül széleskörű területeket érint. Hazai erdeink fatömegének több mint harmadát a tölgy alfajok teszik ki. Ezek közül jelentősebb mennyiségben fordul elő a kocsányos, a kocsánytalan, a cser, a magyar, a molyhos, és a vörös tölgy.

Új megközelítést adhat a tölgy állományok minőségi javítása szempontjából a kitermelt faanyag geszt - szíjács arányának vizsgálata. Az elhalt, de fafeldolgozás szempontjából az értékesebb farész a geszt. A geszt jobb mechanikai tulajdonságokkal, kisebb nedvességtartalommal rendelkezik, mint a szíjács (Molnár, 2004). Ennek a bütüfelülethez viszonyított aránya, a bütün és a paláston feltárt fahibák meghatározása, valamint ezen jellemzők egymással, és az állományok ökológiai tulajdonságaival kapcsolatos párhuzamok feltárása segítheti a kitűzött célt.

 

A tanulmány a dunántúli régió erdőállományaiból kitermelt tölgy egyedek gesztesedési folyamatait kutatja. Ezen belül négy megyében (Vas, Zala, Somogy, Baranya), összesen öt különböző helyszínen vizsgáltuk a tölgyek geszt - szíjács arányait, a gesztesedés mértékének és az előforduló fahibáknak, valamint az adott állomány üzemtervi kivonatában szereplő ökológiai tényezők közötti összefüggéseket.

 


2 . ábra: Gesztesedési arányok változása Vas - Zala - Somogy - Baranya vonalban, DK irányú haladással

Vizsgálati módszerek

A kutatás célja az volt, hogy 2006. első felében öt dunántúli helyszínen végzett erdőkitermelésből kikerülő tölgy rönkök esetében vizsgálja az egyedek bütümetszeti elemzése során feltárt fahibákat, valamint ezek, és a geszt-szíjács arány változásainak összefüggéseit az állományok életkorával, záródásával, talaj típusával, hidrológiájával, termőrétegével, és fakészlet - hozamával kapcsolatban. A helyszíneket az 1. ábrán jelzett piros pontok jelzik (1. Hegyháthodász, 2. Sormás, 3. Miklósfa, 4. Szenta, 5. Csányoszró), míg ezek földrajzi koordinátáit az 1. táblázat tartalmazza.

 

A kutatás során a kivágott tölgy egyedek bütüfelületei digitális fényképezőgéppel rögzítésre kerültek. A fahibák leírása ezekre alapoz. A geszt és szíjács arány meghatározása egyedenként - azaz fényképenként - történt, az ImagePro Plus 4.0-s számítógépes grafikai program segítségével. Ezzel meghatározhatóvá váltak minden esetben a geszt - bütü, szíjács - bütü, valamint szíjács - geszt arányok.

 

Tekintettel arra, hogy területnagyságok egymáshoz viszonyított arányáról van szó, a kutatás szempontjából lényegtelen, hogy az adott rönk metszete a fában eredetileg hol helyezkedett el, valamint az is mellékes, hogy a felvételt készítő objektív és az adott metszet között mekkora, és egyáltalán állandó-e a távolság. Magyarázza ezeket az a tény is, hogy a tölgyek szabályos geszttel rendelkező fajok, vagyis a geszt határvonala minden esetben évgyűrűvonalat követ (Taskovics, 2005), és a fa teljes hosszában azt nem hatolja át.

Megjegyzendő, hogy hasonló kutatás történt néhány nyárfajta esetében is, de ott nem geszt- és bütüterületek, hanem geszt- és bütüátmérő adatokon alapultak a gesztesedési arányok (Babos-Zsombori, 2003).

 

Vizsgálati eredmények

Az 5 területen összesen 217 db rönk került elemzésre. Az ezekből kapott összesített adatok szerint az összes területre vonatkozóan az:

- átlagos geszt - bütü arány 77,83%;

- átlagos szíjács - bütü arány 22,17%;

- átlagos szíjács - geszt arány 28,9%.

 

A geszt arányok eredményeit értékelve egyértelműen megállapítható, hogy bizonyos tendencia figyelhető meg a vizsgálati helyszínek szerint. Dél-keleti irányban növekedik a geszt arány (2. ábra).

Az egyes helyszínek eredményeit vizsgálva jól látható a 3. ábra alapján, hogy a délebben fekvő területek adatai szorosabb tartományon belül helyezkednek el (Szenta, Csányoszró). Ugyan ez igaz az adatok 50%-os tartományára is. Mindezek arra utalnak, hogy ezek a területek megbízhatóbb eredményt produkálnak a geszt arány tekintetében.

Annak megállapítására, hogy az egyes területek közötti különbségek szignifikánsak-e, azaz valódi különbséget takarnak-e, variancia analízis vizsgálatot végeztünk (ANOVA). A 2. táblázat adatai mutatják, hogy mely területek között van tényleges eltérés a geszt arányok között.

 

A statisztikai vizsgálat kimutatta, hogy a Hegyháthodász és Sormás területek között nincs lényeges különbség, valamint a Szenta és a Csányoszró területek között sem. Hogy mely területek adnak közel azonos (homogén) eredményt a Duncan-teszt alkalmazásával mutattuk ki (3. táblázat).

A teszt alapján megállapítható, hogy három csoportra oszthatók a vizsgálati helyszínek. Első csoportba tartoznak a legkisebb geszt arányt adó területek, Hegyháthodász és Sormás. Második csoportba tartozik Miklósfa, kb. 74-75%-os értékkel, míg a Szenta és Csányoszró adta a legnagyobb értékeket (77-80%)

A vizsgálati eredményekből jól látszik, hogy a három csoport kialakulásában a mikroökológiai adottságokon túl az egyes területek földrajzi elhelyezkedései is szerepet játszanak. Annak megállapítására, hogy az egyes tényezők milyen fontossági sorrendet alkotnak, további vizsgálatok, értékelések szükségesek.

 

Összefoglalás

Érdekes összefüggések mutatkoztak a fahibák és a gesztesedési arányok között (pl. benőtt göcsöknél, vagy ikerbélnél). Azonban a geszt bütü területének arányában mért mértéke elsősorban az erdő ökonómiai viszonyaitól függ: közrejátszik az egyed erdőben elfoglalt helye, a záródás mértéke, a klíma, a genetikai és fizikai talajtípus, a fafajösszetétel, az életkor, stb.

A vizsgálati eredményeket röviden összefoglalva a következő fontosabb megállapítások tehetők:

- Megállapítható, hogy a 4 dunántúli megyéből származó tölgy rönkök gesztesedési aránya a Vas megye déli részétől Baranya megye délnyugati részéig tartó zónában, délkeleti irányban folyamatosan nő (2. ábra).

- A Baranya megyei Csányoszróban kitermelt tölgy rönköknél feltűnően nagy arányban jelentkezett a szíjács sötétült színe. Az erdőrész ökológiai viszonyai lényegében megegyeznek a másik 4 területen jellemzővel, az egyetlen komoly különbség a vágáséletkorban mutatkozik: ezek a fák a szokásos 100 - 120 éves átlagkor helyett (Schopp, 1974) 80 évesen kivágásra kerültek.

- A késő tavaszi, meleg időjárásnak is köszönhetően igen jelentős mértékű bélrepedés volt tapasztalható mindegyik helyszínen. Itt jegyeznénk meg, hogy ennek további terjedését megállítandó "I" alakú kapcsok nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak. Ezek az "S" kapoccsal szemben 90°-os éles hajlatokkal kerülnek kialakításra, mely a rönk intenzív vízvesztése során további belső feszültségeket generál, és a hajlatok környékén új repedések keletkeznek.

- Ahol a fizikai talajrétegként homok volt feltüntetve (pl. Somogy megyei Szenta), ott igen nagymértékű volt a gyűrűs elválás előfordulási aránya.

- Mindegyik helyszínre igaz, hogy a gesztesedési arány mértéke alacsonyabb volt azoknál a rönköknél, ahol vízhajtások és benőtt göcsök, tűgöcsök jelen voltak.

- A legsűrűbb szövetekkel rendelkező faanyag Zala és Baranya megyében fordult elő. Ahol az üzemtervi kivonat 0-tól eltérő tereplejtést jelzett, ott ugrásszerűen megnőtt a külpontos egyedek száma.

- Általános problémaként jelen volt a nem megfelelő erdőnevelés, valamint az állományok túltartottsága. A fafaj összetételek azonban a Borhidi - klímatérképnek a legtöbb esetben megfeleltek. Minőségi bükk faanyag termelését azonban 5 - 600 méternél alacsonyabban fekvő dél-dunántúli területeken nem lehet javasolni.

- A délebben fekvő területek által produkált geszt arányok szorosabb tartományon belül helyezkednek el, ami arra utal, hogy ezek a területek a gesztesedés mértéke szempontjából egy megbízhatóbb eredményt adnak a felhasználó számára.

- Az egyes területek az eltérések alapján három csoportba sorolhatók, ami arra utal, hogy a gesztesedés mértékének kialakulásában az egyéb tényezők mellett (állományviszonyok, kitettség, stb.) a földrajzi elhelyezkedés is (szélességi körök) fontos szerepet játszik.


3. ábra: Gesztarányok változásai délkeleti irányban

 

A fakárosodások egyre nagyobb arányú megjelenésével kapcsolatban fontos megállapítani az erdő-túltartottságot is. Ennek oka azon túl, hogy erdészeti szempontból a vágáséletkor kitolása előirányzat, közrejátszik a rendszerváltást követő állami kárpótlások okozta tulajdonosi elaprózódás (Bács-Herczeg, 2005). Ez azzal járt, hogy egyes erdőrészek sok, kis részaránnyal rendelkező tulajdonos kezébe kerültek, ezáltal ezek végvágásának tervezése nehézkessé vált. Azon túl, hogy ez a jelenség az amúgyis fahiánnyal küszködő hazai faiparban egyre kevésbé értékes anyagot termel (FAGOSZ, 2006), az elszáradt egyedek vágásakor egyre gyakoribbá válik a kitermelést végző személyek balesete. E folyamatok megállítása szempontjából rendkívül fontossá válik a nem mindig azonos érdekekkel rendelkező erdészeti és faipari szakmai összefogás.

 

Köszönetnyilvánítás

A tanulmány készítői köszönetet mondanak a Krajcsák Dezső Magánvállalkozásnak, mely erdőkitermeléseinél biztosította a kutatáshoz szükséges feltételeket.

 

1. táblázat: A kutatás helyszíneinek koordinátái az 1. ábrán jelöltek szerint délkeleti irányban sorban

Sorszám

Helyszín

Keleti hosszúság

Északi szélesség

1

Hegyháthodász

16°39'

46°56'

2

Sormás

16°54'

46°27'

3

Nagykanizsa - Miklósfa

16°59'

46°24'

4

Szenta

17°10'

46°16'

5

Csányoszró

17°54'

45°52'

Forrás: http://terkep.t-online.hu

2. táblázat: A geszt arányok 95%-os konfidencia intervallumai, és szignifikancia értékei

3. táblázat: A különböző területek homogenitásának vizsgálata

 

 

Irodalomjegyzék

1. Állami Erdészeti Szolgálat (2002): Magyarország erdőállományai, 2001. Budapest.

2. Béky Albert (1989): A tölgy termesztése és hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

3. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2006. március): Az erdők egészségi állapotáról. Webcím: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1428&articleID=8517&ctag=articlelist&iid=1

4. Király László Dr. (1985): Erdőrendezéstan I. NYME - EMK egyetemi jegyzet, Sopron, 31 - 153. o.

5. Koloszár József Dr. (1990): Erdőműveléstan I.A. NYME - EMK egyetemi jegyzet, Sopron.

6. Kovács Illés Dr. (1973): Faanyagismerettan. NYME - FMK egyetemi jegyzet, Sopron, 18 - 53., 97 - 109. o.

7. Molnár Sándor Prof. Dr. (2004): Faanyagismeret. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 15 - 161., 341 - 347., 363 - 373. o.

8. Molnár Sándor Prof. Dr. (2006): Fahibák, fakárosítások. Hillebrand Nyomda Kft., Sopron.

9. Molnár Sándor Dr. (2000): Faipari Kézikönyv I. Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron, 29 - 49., 51 - 55., 91 - 92., 97. o.

10. Molnár Sándor Dr. - Bariska Mihály Dr. (2006): Magyarország ipari fái. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 78 - 176. o.

11. Solymos Rezső (2000): Erdőfelújítás és -nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 70 - 143., 181 - 203., 216 - 221. o.

12. Szélesy Miklós Dr. (2002):Erdőrendezéstan. NYME - EMK egyetemi jegyzet, Sopron, 28 - 40. o.

13. Taskovics Péter (2005): Faipari anyagismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

14. Babos K. - Zsombori F. (2003): Néhány nyár-fajta faanyag-tulajdonságának összefoglaló jellegű értékelése. Faipar folyóirat, LI. évfolyam, 2003/1. Sopron.

15. Bács Zoltán - Herczeg Adrienn (2005): Mezőgazdasági vállalkozások tőkestruktúrája. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum kiadványa, 2005.

16. Őszi fahiány? (2006): Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség konferencia-kiadvány, 2006. október. Budapest.

17. Schopp L. (1974): Fatömeg-számítási táblázatok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

 

Szerző, forrás: Krajcsák Zoltán

A cikk nyomtatásban megjelent az Erdészeti Lapok 2009.márciusi számában


DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

A Microsonic Hunter-1™ kifejezetten olyan eszköz, mely az impulzusszeru zajbehatás káros következményeitol (dörej-ártalom) óvja meg viselojét, míg csendes környezetben a kello hallást biztosítja.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

Grube Kft

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Forestinvest.hu

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.