FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

FATUDAKOZÓ 5 éves a jelenlegi rendszer - segítünk keresni
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf


FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek


Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2009-05-27

Fókuszban: Románia - erdőgazdálkodás, kárpótlás, ingatlanvásárlás, 1.rész

Románia ígéretes hely exportőrök és befektetők számára. Óriási előnye, hogy a közelünkben van, továbbá jelentős gazdasági és népességi (csaknem 22 millió fő) potenciállal rendelkezik. Gazdasági fejlődése a kilencvenes évek vége óta töretlenül dinamikus: az idei bruttó nemzeti össztermék előreláthatólag csaknem öt százalékkal fog növekedni.

Erdőgazdaság

Románia 6,22 millió hektárnyi erdejével és évi 18,5 millió köbméter éves fakitermelésével Dél-Kelet-Európa egyik legfontosabb fatermelő országa. Fafeldolgozó ipara ugyanakkor jelentős mennyiségű importált faanyagból is dolgozik. A román erdő- és faipar várható növekedése 7,2 %. Az erdők 27 %-ot foglalnak el Románia területéből. A Közép-Európai régióban összeségében csak Lengyelországnak van nagyobb erdőterülete. Romániában erdeiben legnagyobb mennyiségben bükk található (31 %), ezt követi a lucfenyő (23 %), majd a tölgy (10 %). 1948-tól az erdők száz százalékban állami tulajdonba kerültek (A háború előtt az erdők egyharmada volt állami tulajdonban. Ceausescu rendszerének bukása után azonnal meghozták az első kárpótlási (restitúciós) törvényeket, amelyeket azóta is szakadatlanul módosítanak. Ez a folyamat egyelőre az erdők döntő részének állami tulajdonban való maradásának kedvezett.

 

A román "kárpótlás" rövid története

Az állam által kisajátított épületek visszaszolgáltatását szabályozó (restitúciós) törvény, amelynek beiktatását nem csak bel-, de külföldön is felkorbácsolt indulatok kísérték és a kísérik a mai napig is, az 1945 és 1989 között megkárosítottaknak valójában csak töredékét kártalanította. A mindenek előtt brüsszeli nyomásra megalkotott, 2001. február 8.-án kihirdetett 10. számú, többször módosított román (ingatlan-)kárpótlási törvény egyáltalán nem szolgált rá nevére.

 

Előtörténet: az ingatlanok elrablása

Az ipari létesítmények, a bankok, az üzletházak és számos egyéb intézmény elrablása már 1948-ban megkezdődött. Egy 1959-es kormányrendeletet követően viszont már családok, magánemberek ezrei veszítették el házaikat a román városokban. A rendelet 2. cikkelye a következőket tartalmazta: "Nem államosíthatóak munkások, hivatalnokok, kisvállalkozók, szellemi munkát végzők és nyugdíjasok ingatanai." Valójában a legtöbb megkárosított ezekhez a társadalmi csoportokhoz tartozott. 1990 után számos ügyvéd kezdeményezte ennek a rendeletnek a felülvizsgálatát, és a megkárosítottaknak segítséget nyújtottak abban, hogy bírósági határozat mondja ki, hogy esetükben az 1959/92-es rendeletet jogosulatlanul alkalmazták. 1990 és 1995 között néhány bíró az egykori tulajdonosok javára hozott ítéletet. Csakhogy az akkori államelnök, Ion Iliescu a legelemibb jogi alapelvek megsértésével elrendelte a már jogerőre emelkedett ítéletek megsemmisítését.

A lakóházak és lakások állami kisajátításának újabb hullámát hozta az 1974-es kormányrendelet, amely arról határozott, hogy Romániában csak azok a személyek birtokolhatnak házakat és lakásokat, akiknek az állandó lakóhelye is Romániában van. A rendelet visszamenőleges hatállyal is bírt. 1989-ig mindösszesen körülbelül egy millió kivándorolt vagy elűzött románt, magyart és zsidót, továbbá csaknem 300.000 romániai németet érintett.

Ezt a kormányrendeletet ugyan 1989-ben megsemmisítették, csakhogy a visszamenőleges hatályt kizárták. Mindez biztosította, hogy a párt egykori funkcionáriusai a politikai fordulatot követően is zavartalanul élhessenek az elrabolt házakban és lakásokban. Az már csak a hab volt a tortán, hogy az Iliescu-kormány 1995/112. számú törvény lehetővé tette (és a mai napig lehetővé teszi), hogy ezeket a lakásokat és házakat a bérlők nevetségesen alacsony áron vásárolhassák meg az államtól. Akkoriban ezt a szabályozást hívták jóvátételi (restitúciós) törvénynek. Ez ugyan kitért arra is, hogy az egykori tulajdonosokra ismét át kell ruházni a tulajdoni jogot, amennyiben bérlőként laknak korábban magántulajdonban lévő, de államosított ingatlanokban. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy az 1952 óta megkárosítottak alig egy százalékénak sikerült a kisajátítást következő évtizedekben államosított lakást vagy házat bérelni. Becslések szerint időközben az államosított lakásoknak 75-80 százalékát adták vagy inkább ajándékozták el aktuális lakójának, ami az eredeti tulajdonosokat gyakran reménytelen jogi helyzet elé állítja. A vásárlók között a politikai elit számos tagját, sőt magát Ion Iliescut is megtalálhatjuk, aki röviddel hivatali idejének lejárta előtt egy  négyszobás bukaresti appartmant vásárolt az államtól a tényleges piaci ár elenyésző töredékéért. De megemlíthetjük Adria Nastase-t is, aki 2006 márciusában azért veszítette el a saját pártja által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, mert nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért a piaci ár huszadáért jutott hozzá egy 700 négyzetméteres telekhez Bukarest egyik felkapott negyedében.

Az 1995/112-es törvény végrehajtási határozatainak megjelenését követően érdekképviselők hívták fel a kisajátításban érintettek figyelmét, hogy az illetékes bíróságokon keresztül adják elrabolt házuk vagy lakásuk jelenlegi bérlőjének értésére, hogy nem mondanak le ingatlanjukról és magukat továbbra is jogszerű tulajdonosnak tekintik, továbbá hogy a bérlő, amennyiben az államtól megvásárolja a kérdéses lakást vagy házat, nem tekinthető jóhiszemű vevőnek. Ha a fenti nyilatkozatokat tartalmazó ún. "notoficare"-t a bírósági végrehajtó (executor judecatoresc) bizonyíthatóan átadta vagy kézbesíttette a bérlőnek, akkor ezt követően - megfelelő ügyvédi segítséggel - néhány érintett sikerrel érvényesíthette jogait a bíróságok előtt. A vonatkozó adás-vételi szerződéseket semmisnek nyilvánították és az eredeti tulajdonosokat visszahelyezték jogaikba. Mindenesetre csak igen kevesen éltek ezzel a lehetőséggel.

 

2001: a jogi helyzet megváltozása

Miután 1996 decemberében a Demokratikus Konvenció került hatalomra, úgy tűnt, hogy ismét van remény arra, hogy a jóvátétel anomáliái megnyugtatóan és jogszerűen rendeződjenek. Az 1995/112-es Iliescu-törvény hatályon kívül helyezése valóban napirendre került. Iliescu ellenzékben lévő pártjának, a PSD-nek azonban sikerült a törvény kihirdetését meghiúsítani. A törvénytervezet vitája, a törvényhozási időszak, azaz a kormány hivatali idejének végéig sem fejeződött be. A választást azonban ismét a Demokratikus Konvenció nyerte, amely beiktatta a 2001/10. sz. törvényt. A törvény 1. cikkelyének 1. bekezdése a következőképpen fogalmaz: "Az 1945 és 1989 között az állam által önkényesen elvett ingatlanok elsősorban természetben (in natura) kerülnek visszaszolgáltatásra."

Ez a megengedő fogalmazás valójában arra volt hivatott, hogy megtévessze a nyugati közvéleményt. A törvény további 150 cikkelye ugyanis annyi korlátozást tartalmaz, hogy a tényleges és maradéktalan "természetbeni" jóvátétel az esetek töredékében történt csak meg. A minduntalan elutasított megkárosítottaknak végül már csak a strassbourgi Európai Bíróság előtti jogorvoslat lehetősége maradt. A strassbourgi bíróság a román államot több esetben kötelezte is az eltulajdonított ingatlan visszaszolgáltatására vagy megfelelő kártalanításra.

Időközben Popescu-Tariceanu kormánya bejelentette a törvény megváltoztatását. A kormány által tervbe vett intézkedések a megkárosítottakat arra igyekszik ösztönözni, hogy töretlenül tovább küzdjenek elvesztett magántulajdonukért és bátran válasszák a bíróság előtti jogérvényesítést. Egyébként ezek az eljárások, beleértve az ügyvédi segítséget is, teljes egészében térítésmentesek. Ennek ellenére egy ilyen per rendkívüli hosszadalmas és bonyodalmas lehet, így számos érintett, akiknek döntő része már igen idős, gyakran bele sem kezd a végeláthatatlan procedúrába. A regionális hatóságok, amelyeknél a kérelmeket be kell nyújtani, eljárási módja nem egységes és esetenként riasztóan önkényes.

 

A föld-visszaszolgáltatási törvény

A kormány a föld-visszaszolgáltatási törvényre vonatkozóan is utólagos javításokat hirdetett. Az 1989-es rendszerváltás után a vidéki lakosság természetesen azt remélte, hogy a kisajátított föld- és erdőbirtokokat az állam visszaszolgáltatja. Hosszas huzavona után kihirdették az 1991/18. számú törvényt, amelyet inkább újraelosztási, semmint jóvátételi törvényként jellemezhető. A visszaszolgáltatás kérdésében nem az 1945. márciusában végrehajtott agrárreform előtti tulajdoni viszonyok, hanem a kollektív mezőgazdaságba való kényszerítés volt irányadó. Ennek megfelelően azok, akiknek földjeit 1945-ben sajátították ki, de facto kizárattak a visszaszolgáltatásra jogosultak köréből. E jogellenes törvénynek köszönhetően romániaszerte 1,2 millió bírósági ügy van folyamatban. A helyzet orvoslására merült fel az a gondolat, hogy olyan bíróságokat hozzanak létre, amely kizárólag a vidéki lakosság föld-visszaszolgáltatási ügyeivel foglalkozik.

 

Mit lehet tenni akkor, ha az új tulajdonosok már szerepelnek a tulajdoni lapon vagy a földet már el is adták?

Ebben az esetben elsősorban abban lehet reménykedni, hogy azokkal a földterületekkel kártalanítják a földjeiktől megfosztottakat, amelyek még állami tulajdonban vannak.

A kormány úgy nyilatkozott, hogy a 1991/18-as és a 2000/1-es föld-visszaszolgáltatási törvényt szintén módosítja. Ennek értelmében megfelelő munkacsoportok fogják a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatásának vagy elidegenítésének jogszerűségét vizsgálni. Továbbá azokban az 1990 utáni esetekben, amelyekben egy a földvisszaszolgáltatási törvény értelmében magánszemélyeket megillető földterület állami tulajdonná nyilvánítottak és a magánszemély az előírt határidőn belül visszaszolgáltatási kérvényt nyújtott be, az állami tulajdonba kerülést semmissé kell nyilvánítani és a földterületet vissza kell szolgáltatni jogos tulajdonosának. Továbbá: az 1945 márciusi agrárreform előtti tulajdonviszonyok számítanak irányadónak és amennyiben lehetséges, az eredeti földterületet kell visszaszolgáltatni a korábbi tulajdonosoknak. Végül szóba került az is, hogy semmisnek kell nyilvánítani azokat az adás-vételi szerződéseket is, amelyekkel földterületeket folyamatban lévő bírósági eljárás ellenére idegenítettek el.

A 2005. július 22.-én hatályba lépett 2005/247-es számú módosító törvény mindenek előtt a földek és erdők visszaszolgáltatására vonatkozó kérvények benyújtásának határidejét állapítja meg, eszerint ilyen kérvényeket 2005. szeptember 22.-ig lehet benyújtani. Azok, akik az 1991/18-as, az 1997/167-es és a 2001/1-es törvény után elmulasztották kérvényüket benyújtani, újabb lehetőséget kaptak arra, hogy jogaikat egykori lakóhelyük polgármesteri hivatalánál érvényesíthessék.

 

A kérvényezőnek elsősorban jogosultságát kellett igazolnia. Amennyiben tulajdonától 1945-ben fosztották meg, a kérvényhez mellékelnie kellett egy igazolást arról is, hogy még román állampolgár valamint a tulajdoni lap megfelelő kivonatát, amely bizonyítja, hogy a kisajátítás előtt tulajdonosként szerepelt a tulajdoni lapon.

Ha a tulajdonától 1945-ben vagy később megfosztott eredeti tulajdonos örököse volt a kérvényező, akkor jogosultságát egy örökösödési bizonyítvánnyal (certificat de mostenitor) is, de legalább az örökös születési anyakönyvi bizonyítványának és az örökhagyó halotti bizonyítványának hitelesített másolatával kellett igazolnia.

A 2005/247-es törvény több pontjában is hangsúlyozza, hogy a visszaszolgáltatást az eredeti helyen és kell végrehajtani. Az új törvény ezen kívül módósította a 2001/10-es törvényt is, amely épületek (lakóházak és ipari jellegű ingatlanok) visszaszolgáltatásával foglalkozik. A 2005/247-es törvény nyomatékosan kiemeli továbbá, hogy amennyiben a kérdéses ingatlant még nem privatizálták illetve nem adták el, természetben (in natura) kell visszaszolgáltatni. Eltérően a föld-visszaszolgáltatási törvénytől, új kérelembenyújtási határidőt nem állapítottak meg, ugyanakkor a kérelmezőknek lehetővé tették, hogy újabb, a jogosultságot igazoló dokumentumokat nyújtson be, ha az illetékes hatóságok még nem döntöttek a visszaszolgáltatásról vagy a kártalanításról.

 

Állampolgárság mint az ingatlanok visszaszolgáltatásának feltétele

Mint már említettük, a 2005/247-es törvény lehetővé tette, hogy azok a megkárosítottak, akik a korábbi vonatkozó törvény beiktatása után elmulasztották földjük vagy erdőjük visszaszolgáltatását kérelmezni, ismét kérvényt nyújthassanak be, éspedig 2005. szeptember 22.-ig. Ezt a határidőt a román kormány gyorsrendeletben hosszabbította meg 2005. november 30.-ig. A kisajátított földtulajdon visszaszolgáltatásának a román állampolgárság volt az alapfeltétele.

A különböző típusú ingatlanok, így lakóházak, ipari jellegű épületek, tanyák és kertek eredeti helyszínen való visszaszolgálatását a 2001/10-es törvény szabályozta. Ezeknek az ingatlanoknak a visszaszolgáltatási feltételei között a román állampolgárság nem szerepel. Azonban a kormány 2002/184-es gyorsrendelete arról határozott, hogy azokat a jogosultakat, akik már nem román állampolgárok, a beépítetlen területeknek csak a használati joga illeti meg. Ez a használati jog abban különbözik a tulajdontól, hogy nem teszi lehetővé, hogy a területet olyan személynek adják el, aki nem román állampolgár. Viszont ha egy román állampolgár veszi meg a területet, akkor a használati jog  teljes értékű tulajdonjoggá minősül át.

 

Romániai ingatlanvásárlás feltételei EU-országok állampolgárai számára

EU-országok állampolgárainak romániai ingatlanvásárlását a 2005. november 14.-én kihirdetett 312. számú törvény szabályozza, amely Románia EU-tagságának kezdetével 2007. január 1.-én, lépett hatályba.

A törvény 3. cikkelyének értelmében EU-országok állampolgárai, akik Romániában laknak vagy romániai székhellyel rendelkező cégek, Románia EU-csatlakozását követően ugyanazokkal a feltételekkel vásárolhatnak belterületi, beépített területeket, mint a román állam polgárai

A 4. cikkely értelmében EU-országok állampolgárai, akik nem Romániában laknak, csak Románia EU-csatlakozása után öt évvel vásárolhatnak belterületi, beépített vagy beépíthető területeket.

Az 5. cikkely értelmében EU-országok állampolgárai Románia EU-csatlakozása után hét évvel vásárolhatnak mező- vagy erdőgazdasági területet.

 

Elemzésünk következő része a romániái cégalapításhoz ad hasznos tanácsokat.

 

 

A cikket a LASCO Hungary bocsátotta a FATÁJ rendelkezésére.

 

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

A Microsonic Hunter-1™ kifejezetten olyan eszköz, mely az impulzusszeru zajbehatás káros következményeitol (dörej-ártalom) óvja meg viselojét, míg csendes környezetben a kello hallást biztosítja.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

Grube Kft

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Forestinvest.hu

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.