Az erdővagyon is veszélyben

Ezzel a címmel jelent meg 15-én behajtás fölötti címlapi cikk a Magyar Nemzetben. A cikk párhuzamot vont a "vízmű-privatizációs modell" és az erdőgazdaságokkal kapcsolatos holding törekvés között.

Az alábbiakban egy helyre gyűjtöttük az e témában az elmúlt napokban megjelenteket, mondottakat. A gyűjtemény könnyen lehet hogy nem teljes, de már ennyiből is látható, hogy e téma erős érdeklődést váltott ki.

A FATÁJ 06-05 "Erdészeti holding" című, 10 nappal korábbi cikkében jeleztük, hogy a FAGOSZ az MNV vezetőinek írt május 19-i levelében jelezte: nem ért egyet ilyen holding létrehozásával.

Ugyanakkor figyelemre méltó az új, július 10-én hatályba lépő Erdőtörvény (cikk: FATÁJ 05-28) 9.§ (2) bekezdése, mely szerint "Állami tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy száz százalékos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti." Ebből következik, hogy ha valamely meglévő állami erdészeti társaságnak az u.n. Vagyontörvény szerinti 100%-os tartós állami tulajdoni pozícióját meg is változtatnák és utána annak bármely csekély tulajdonrészét magánkézbe eladnák, vagy az állami edőcégek fölé elgondolt holdinból adnának el részvényt, akkor az új Erdőtörvény értelmében e szervezet többé nem vagyonkezelhetne állami erdőt. A cikkben említett privatizációs szándék így törvényellenes lenne, tehát e folyamatba ebből a célból felesleges belekezdeni.

A Magyar Nemzet cikknek az erdőgazdaságokra vonatkozó része az alábbi keretben látható, a cikk egésze pedig itt letölthető (pdf).

A PM azonnal cáfolta a víz- és erdővagyon privatizációt érintő hírt a "Nincs napirenden sem a víz-, sem pedig az erdővagyon privatizációja. (június 15.)" című sajtóközleményében.

15-én Medgyasszay László (KDNP) a Parlamentben kérdezte (RealPlayer video 2:06) Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkárt a fenti cikkre hivatkozva az állami erdőgazdaságok és erdők privatizációs szándékáról. Katona Tamás válaszában (RPvideo 2:05) cáfolta a hírt és kijelentette, hogy az MNV Zrt. nem tervezi sem a társaságok, sem az állami erdők privatizációját. Medgyasszay László erre reagálva (RPvideo 1:04) azt mondta, hogy nem kapott egyértelmű választ: lesz holding, vagy sem, lesz-e átszervezés, nem kerülhet-e magánkézbe ebből valami. Katona Tamás viszontválaszában (RPvideo 1:09) erre nem adott igen-nem jellegű választ, hanem emlékezetbe idézte, hogy a Vagyontörvény mellékletében a tartós állami körbe tartozók között szerepelnek az állami erdőgazdaságok is, illetve felsorolt néhány szempontot, amit e cégcsoporttal kapcsolatban a vagyontanács különösen fontosnak tart.

16-án Medgyasszay László (KDNP) sajtótájékoztatón tett kérése: A kormány állítsa le az erdővagyon eladásának előkészítését és állítsa le az erdőgazdaságokhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek kiárusítását. mno.hu 06-16

18-án: Az MNV Zrt. szóvivője Száraz Gábor nyilatkozata szerint felesleges az aggodalom az állami erdővagyon jövője miatt, sem az erdőket, sem az erdészeti társaságokat nem privatizálják, ezek tartós állami tulajdonban vannak és maradnak. A szóvivő egyebek mellett arra reagált, hogy az Országos Erdészeti Egyesület jelezte: ellenez mindenféle magánosítási törekvést, amely az erdészettel kapcsolatos, legyen szó az állami erdőterületekről, vagy az állami erdészeti részvénytársaságokról.

Az Országos Erdészeti Egyesület elfogadhatónak tartana egy, a környező országok gyakorlatához hasonló megoldást, amelyben az erdészet gazdasági szervezete egy központi holdingból és kisebb szervezeti egységekből, vállalatokból épül föl, de csak akkor, ha nem lesz kiindulópontja egy esetleges privatizációnak.

Száraz Gábor hangsúlyozta: a holdingszerű átalakításról készült ugyan egy koncepció, ezt azonban a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), az MNV döntéshozó szerve nem is tárgyalta, napirendjére sem tűzte még. A holdinggá alakítást a szóvivő azzal indokolta, hogy ebben a formában lehetne a leggazdaságosabban irányítani a sokszínű erdőgazdaságokat. Hozzátette: ez nem jelenti, és nem is jelentheti a privatizációt, mivel az erdővagyon és az erdőtársaságok is tartós állami tulajdonban vannak. A holding kialakítása sem jelentheti a privatizációt, mert egy ilyen társaság létrehozása a vagyontörvény módosítását is jelentené egyben. A holdingot fel kell venni a tartósan állami tulajdonban tartandó társaságok listájára, a vagyontörvény mellékletébe - fogalmazott. mno.hu 06-18

A témában Pethő Józsefnek, az OEE elnökének álláspontja 19-én jelent meg az OEE honlapján:

Az utóbbi napok sajtóközleményei, a képviselők parlamenti felszólalásai miatt az Országos Erdészeti Egyesület elnöke fontosnak tartotta, hogy kifejtse álláspontját az állami erdőtulajdonnal, a magyar államerdészettel kapcsolatban.

A hazai erdők magánosításának szándéka időről-időre bekerül a híradásokba.

2007-ben, amikor a magyar erdészeti ágazat számos feszítő gondja miatt fordult az Országos Erdészeti Egyesület elnöksége Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz az április 16-án kelt levélben, amelyben többek között arról írtunk, hogy a kormány napirendjén van az állami vagyonkezelés új rendszerének kialakítása.

Kértük, hogy valósuljon meg az állami erdők egységes vagyonkezelése.
Kértük, hogy az állami erdők közül az emberek életét közvetlenül és hosszú távon befolyásoló, több emberöltőn át tenyésző, nagy kiterjedésű állami erdők vagyonkezelését továbbra is csak 100 százalékos állami tulajdonú erdészeti vagyonkezelő gazdasági szervezetek végezhessék. Ezen erdők és gazdasági szervezetek bármilyen fokú privatizációja megengedhetetlen - írtuk levelünkben.

Ma, 2009-ben úgy tűnik, ismét napirendre került ez a - reményeink szerint - már nyugvópontra jutott ügy.

Napjaink gazdasági válsága, az ország szűkös pénzügyi helyzete adhat a gyanúnak alapot, hogy az egyik utolsó állami vagyontest, az állami erdőtulajdon, az államerdészet is dobra kerülhet.

A helyzetet bonyolítja, hogy az állami erdőtulajdon nem azonos az erdőket kezelő állami erdészeti (zártkörűen működő) részvénytársaságokkal. Tovább árnyalja a képet, hogy a társaságok fafeldolgozó üzemeket (pl. parkettagyárakat) működtetnek, vadhúsfeldolgozást végeznek. Ezek a vállalatrészek kínálkoznak az önálló értékesítésre.

Hasonló folyamaton évtizedekkel ezelőtt már átment az ágazat, s az utóbbi időben nagy erőfeszítésekkel, új beruházásokkal, jelentős állami forrásokkal kellett ismét megteremteni az elsődleges fafeldolgozás feltételeit.

Kár volna az immár jól működő, jövedelmező, és ez által a több lábon állást biztosító üzemeket piacra dobni.

Az állami erdészeti társaságok történetük során, számos átszervezésen mentek keresztül. A környező országok gyakorlata azt mutatja, hogy az erdészet gazdasági szervezete egy központi - ha úgy tetszik - holdingból és kisebb szervezeti egységekből, vállalatokból épül föl. Ez a formáció hazánkban is fölmerült, de csak akkor fogadható el, ha nem lesz kiindulópontja egy esetleges privatizációnak.

Ezért az ilyen szándékok ellen az Országos Erdészeti Egyesületnek is föl kell emelnie szavát.

Az 1851-ben alapított, 4100 tagot számláló Országos Erdészeti Egyesület tehát ellenez mindenféle magánosítási törekvést, amely az erdészettel kapcsolatos, legyen szó az állami erdőterületekről vagy az állami erdészeti részvénytársaságokról.

06. 19.: Herbály Imre (OGy Mezőgazdasági bizottság alelnöke, Erdészeti albizottság elnöke) tájékoztatása szerint, aki a héten tárgyalt az MNV Zrt. vezetésével és az Erdészeti Igazgatóság vezetőjével, nincs szó erdő és társasági privatizációról, hiszen az új Erdőtörvény ezt nem teszi lehetővé. Nincs szó továbbiakban egyéb nyereségérdekelt ágazatok magánosításáról sem. (Forrás: OEE)

Összeállította: Mőcsényi Miklós