FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

FATUDAKOZÓ 5 éves a jelenlegi rendszer - segítünk keresni
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf


FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek


Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2009-07-15

Erdőgazdálkodás, erdők és viharok - 5 hónappal Klaus után

Délnyugat-Franciaországban idén januárban - 9 évvel és egy hónappal a korábban az évszázad tornádójának tartott, 27 millió köbméter fát tönkretevő vihar után - a Klaus tornádó 37,5 millió köbméter Pinus pinaster-t és 5-800 ezer köbméter nyárfát "fektetett le".

A következmények felmérésére, de leginkább a jövő fölvázolására és a kutatás ebben vállalandó szerepének meghatározására az INRA - illeszkedve a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását ösztönző konferencia-sorozatához (Carreforurs de l'innovation agronomique) - június 30-án az összes érintett meghívásával konferenciát szervezett Bordeaux-ban "Erdőgazdálkodás, erdők és viharok - 5 hónappal Klaus után" címmel. A szervezés és a lebonyolítás az INRA bordeuaux-i központjára és annak erdészeti kutatási részlegére hárult. A rendkívül tartalmas és minden részletre kiterjedő konferencián elhangzottak tartalmi visszaadása helyhiány miatt reménytelen vállalkozás, ám néhány aspektus mindenképpen kiemelendő. Az előadások szövege és a bemutatott powerpoint vetítések pdf-verziója hozzáférhetők és letölthetők az INRA honlapjáról.

A régióban uralkodó fajnak számító Pinus pinaster vagy magyar nevén tengerparti fenyő (nem keverendő össze a franciául "pin parasol"-nak, azaz napernyő-fenyőnek, magyarul mandulafenyőnek nevezett Pinus pinea-val, ami elsősorban a mediterrán partok jellegzetes fája) Délnyugat-Franciaországban, a mediterrán partvidéken és Korzikán, valamint Spanyolországban, Portugáliában és Marokkóban őshonos fajnak számít, ezen a területen gyakorlatilag az utolsó jégkorszak óta erdőalkotó faj. Délnyugat-Franciaországban - és elsősorban Landes megyében - azért speciális a helyzete, mert III. Napóleon alatt az itt található mocsaras-homokos területek megkötésére és kiszárítására hatalmas méretekben kezdték telepíteni. Mára egymillió hektárt borít, és noha a francia erdőterületeknek csak 13%-át jelenti, mennyiségben ez a faj adja az erdőgazdaságból kikerülő faanyag 24%-át! Landes fenyőerdeit egészen az ötvenes évekig gyakorlatilag teljes egészében a természetes fölújulásra alapozva művelték, ám a negyvenes évek végén bekövetkezett hatalmas erdőtüzek után nem csak szerkezeti, de művelési váltásra is sor került. A szerkezet alatt elsősorban a tulajdoni szerkezetet kell érteni - a gazdák elkezdtek arra figyelni, hogy erdeik ne egy tömbben, hanem lehetőleg több kisebb, egymástól minél távolabb lévő parcellában legyenek, mivel így nagyobb valószínűséggel tudják legalább részben elkerülni azt, hogy egy-egy nagy erdőtűz a teljes területüket elpusztítsa. A művelésben bekövetkező változás alatt pedig azt kell érteni, hogy a természetes felújulás helyett egyre nagyobb arányban tértek át a telepítésre - és a hatvanas években megkezdődött a nemesítő-kutató munka is.

A kutatók szerint az ágazat jövőképével kapcsolatosan egyelőre nehéz sok biztatót mondani, mivel a gazdák még mindig "sokk alatt vannak", a jelenleg folyósítás alatt lévő állami segítségnyújtás mértéke pedig messze nem olyan, mint azt remélték (a regionális mezőgazdasági és erdészeti hivatal szerint ez abból a szempontból érthető, hogy így nem a fát megvásárló külföldieket dotálják a francia adófizetők pénzén). Mivel a régió munkahelyteremtés szempontjából legfontosabb ágazatainak egyike, mindenképpen az újratelepítést kell ösztönözni, lehetőleg ezzel, vagy más, de a helyi klimatikus és talajadottságokat bíró, az éghajlati szélsőségeknek ellenálló fafajjal. Ez utóbbi esetben mindenképpen vizsgálni kell a véghasználati célt is, főleg, ha az eltér a Pinus pinaster esetében már megszokottaktól, hiszen alapvetően erre a fajra rendezkedett be a feldolgozóipar is. Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, van-e értelme a jelenleginél sokoldalúbbá tenni a feldolgozóipari hátteret, és ha ennek van gazdasági realitása, ennek szükségleteihez igazítani az újratelepítés fajtahátterét. Azt azonban mindenképpen el kell kerülni, hogy munkahelyteremtéssel nem járó használati formák jelenjenek meg az erdők helyén - már most több gazdában fölmerült, hogy egyes parcellák helyén napenergia-hasznosító telepeket hoz létre, mivel annak sokkal kisebb a gazdasági kockázata, mint az erdőnek - ennél még az is sokkal inkább elfogadható, ha más jellegű növénykultúra (élelmiszer vagy non-food céllal) veszi át az erdő helyét. Kutatási oldalról egyáltalán nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az újratelepítések során kevésbé törekedjenek a gazdák a kizárólagosan egy fajjal, a Pinus pinaster-rel történő telepítésre, hiszen amellett, hogy a lomboserdő-szigetek kifejezetten jó hatással vannak a Pinus pinaster-állományok egészségi állapotára. Sőt, a "Xylofutur" versenyképességi pólus bevonásával elképzelhető olyan új hasznosítási irányok kidolgozása is, ahol kifejezetten szükséges lesz a több fajjal történő telepítés, emellett pedig diverzifikálni lehet az erdőgazdálkodási gyakorlatot is. Bármilyen véghasználattal is számoljanak azonban az újratelepítésekkor, mindenképpen figyelembe kell venni a majdani fajösszetétel kialakításakor a klímaváltozásra utaló jeleket és a régióban várható hatásokat. Ebben a munkában minden korábbinál nagyobb szerepe van a kutatásban használatos modellezési eljárásoknak, de nem csak a szóba jöhető fajok kiválasztásánál, hanem az egyes fajok nemesítésénél is. Fásszárúak esetében ugyanis sokkal nehezebb a klimatikus szélsőségek tűrésére nemesíteni, hiszen egy-egy genetikai ciklus az egyéves lágyszárúakkal ellentétben legalább 15 év, így sokkal kisebb mozgástér áll rendelkezésre a 25-30 év múlva bekövetkező éghajlati feltételekhez való nemesítésre, azaz sokkal nagyobb pontossággal kell előre tudni a célt!

A lehetséges jövőbeni folyamatokat figyelembe véve a francia erdőtulajdonosok országos szövetsége (CRPF) a kutatókkal karöltve három lehetséges forgatókönyvet vázolt föl a jövőre vonatkozóan - többek között azt a kérdést is föltéve, hogy ragaszkodni kel-e egyáltalán az erdőgazdálkodáshoz a jövőben ebben a régióban? Megelőlegezve az "igen" választ, arra keresték a választ, milyen föltételeket kell figyelembe venni az újratelepítések tervezésekor és szükséges-e alternatív vagy újszerű erdőgazdálkodási módokat alkalmazni? Azt azonban előre le kell szögezni, hogy a '99-es és a 2009-es viharok az elkövetkező 20-25 évre nézve alapvetően megzavarták a korábban tervezett kitermelési ütemet és fölborították az egyes korosztályok egymáshoz viszonyított arányát. A forgatókönyvek közül az első egy viszonylag optimista, a második egy mérsékelten pesszimista, míg a harmadik egy kimondottan pesszimista jellegű. Míg az első 2014-re és 2019-re 8,4 millió köbméteres igényt prognosztizál, a második esetben csak 7,54, a harmadikban 6,4 millió köbméter fára lesz igény (az egyes években és szcenáriókban a kitárolt korábbi vágású és a friss vágású fa aránya más és más). Érthető módon egyelőre az elsővel terveznek....

1. A Grenelle de l'environnement környezetvédelmi előírásainak és a Xylofutur versenyképességi pólus kutatási és innovációs tevékenységének köszönhetően az energetikai célú faigény nő és 700 ezer köbméter körül stabilizálódik, valamint 10%-kal nagyobb lesz az igény épület-, ipari- és bútorfára. Ebben az esetben: - a lehető legtöbbet kell tanulni az erdészeti kultúrák széllel szembeni ellenállóságának vizsgálatával foglalkozó kutatási programból, - teret kell engedni a diverzitásnak, legyen szó művelésbeli, használatbeli vagy éppen genetikai diverzitásról, - vizsgálni kell a tengerparti fenyő más fafajokkal való helyettesíthetőségét, - valamint el kell gondolkodni a vegyes erdők telepítésén és bizonyos területek (pl. a Dordogne partvonala) újraerdősítésén, - az újratelepítéseknél egyes területeken mérlegelni kell a természeteses felújulás előtérbe helyezését, - a magas minőségi követelményeknek megfelelő ipari fát adó ültetvények esetében kihasználható a nemesítési munka eredményezte genetikai előrehaladás, a Pinus pinaster helyettesíthető akáccal vagy akár Pinus taeda-val, - tág lehetőséget ad a rövid (20 éves vagy annál rövidebb) vágásidejűnek tervezett erdők (elsősorban biomassza hasznosítással) telepítése főleg abban az esetben, ha a művelés alatt megoldható a más hasznosítási irányokra történő esetleges átállás.

 

2. 20%-ka csökken a fűrészüzemek aktivitása, az energetikai célú faigény nő, de csupán 500 ezer köbméter körül állandósul, a faföldolgozó ipar igényének változása +10%-ra tehető

 

3. Ebben az esetben felére esik a fűrészüzemek megrendelés-állománya, a jelenlegi szinten stabilizálódik a faföldolgozó ipar igénye, a növekvő energetikai célú faigény 500 ezer köbméter körül állandósul.

Egy dolog azonban biztos: hiába számolhatnak a gazdák úgy, hogy a legújabb nemesítésű fajtákkal akár 30%-os hozamtöbblet is elérhető az előző generációhoz képest, elsősorban a biomassza hasznosítású telepítések esetében nem szabad előzetes szerződés nélkül telepítésbe fogni, és az a szerződés a lehető leghosszabb időtartamra szóljon.

 

 

Forrás: Somogyi Norbert, Külügyminisztérium, Párizs, 07-13

 


DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

A Microsonic Hunter-1™ kifejezetten olyan eszköz, mely az impulzusszeru zajbehatás káros következményeitol (dörej-ártalom) óvja meg viselojét, míg csendes környezetben a kello hallást biztosítja.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

Grube Kft

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Forestinvest.hu

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.