A bútorgyártó kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon - Gyallai Gábor értekezése, 2007

A magyarországi bútorgyártó kis- és középvállalkozások körében végzett kérdőíves megkérdezések segítségével elemezésre került a bútorgyártó kis- és középvállalkozások finanszírozási szokásai, az intézményes- és nem-intézményes finanszírozási formák igénybevétele és megítélése.

Felmértem továbbá a bútorgyártó KKV-k finanszírozási, befektetési döntéseit befolyásoló tényezőket.

Az 55 vállalkozásból álló minta tagjai az ország különböző régióiban tevékenykednek, vállalkozási formájukat tekintve: 11 egyéni vállalkozás, 9 betéti társaság, 1 közkereseti társaság, 33 korlátolt felelősségű társaság és 1 részvénytársaság. A mintában lévő vállalkozások átlagos mérete hasonló az országos átlaghoz, amiből következően az országoshoz hasonló kép rajzolódott ki a bútoripari vállalkozások helyzetéről és finanszírozási szokásairól.

- A bútorgyártás fejlődési trendje hullámzó, de felfelé tartó ívet mutat, 2000 óta felgyorsult.

- Különös fontossággal bír, hogy a bútorágazat fejlesztései számításba vételre kerüljenek a munkahelyteremtő fejlesztéseknél, a szétszórtan jelentkező alacsonyabb képzettséggel rendelkező munkavállalók foglalkoztatásánál, a fejlődésben elmaradt térségek felzárkóztatásánál.

- A bútorgyártók termelésének közel 50%-át eddig külpiacon értékesítették. A csatlakozást követi időszakban is az export tevékenység növekedése biztosította az ágazat fejlidését.

- Fontos feladat a szakágazat számára, hogy az ipari feldolgozásra alkalmas fa nyersanyagok nagyobb részarányban kerüljenek belföldön feldolgozásra, a nagyobb hozzáadott érték elérése érdekében.

- A hazai bútorgyártó szakágazat fő stratégiai célkitűzése kell, hogy legyen az elkövetkező időszakban, hogy az EU források fokozottabb mértékben kerüljenek felhasználásra.

A primer kutatás alapján a következő megállapítások tehetők:

1. A magyarországi bútorgyártó kis- és középvállalkozások esetén is teljesül a hierarchia-elmélet azon feltevése, amely szerint a vállalkozások előbb előnyben részesítik a belső finanszírozást, majd a külső finanszírozási formák közül előbb az idegen tőke jellegő, majd a saját tőke jellegő forrásokat választják. A vállalkozások nem szeretnek külső tőkéstársat bevonni vállalkozásukba, csak akkor élnek ezzel a lehetőséggel, ha nincs más választásuk.

2. A minta vállalkozásainak finanszírozásában a finanszírozási formák között a lízing, továbbá a bankhitelek a legjelentősebbek. A faktoring, továbbá az állami kamattámogatású hitelek szerepe elenyészi. A lízing használata gyakoribb a vállalkozások körében, mint a bankhiteleké, mivel járművek, gépek beszerzésekor könnyen hozzáférhető finanszírozási forrásnak számít. A bankhitelek utáni érdeklődés is számottevő, a minta cégei bátran fordulnak a kereskedelmi bankokhoz hitelért, a banki ügyintézés formáját és időtartamát többnyire elfogadják. A rövid távú finanszírozásban a faktoring szerepe marginális, sokan nem ismerik a faktoringban rejli finanszírozási lehetőséget.

3. A rövid távú finanszírozás terén a legnagyobb jelentőségű külső finanszírozási forma a szállítói hitel. Gyakorlatilag teljesen általános jelenség, hogy a vállalkozások szállítói hitelek segítségével finanszírozzák folyamatos működésüket. A bútorgyártó KKV-k rövid távú finanszírozásával kapcsolatban megállapítható, hogy a vevői előlegek jelentősége meghaladja a baráti kölcsönökét, sőt szerepe is jelentős a vállalatfinanszírozásban. A minta vállalkozásainak nagy része viszonylag könnyen jut hozzá vevői előlegekhez. Az előleghez hozzájutó vállalkozások vevői elsősorban a lakossági fogyasztók, illetve olyan más vállalkozások, amellyel több éves szoros együttműködési viszony alakult ki.

4. Formális és informális kockázati befektetővel való együttműködést majdnem teljesen kizárják, mivel ódzkodnak attól, hogy más is betekintést nyerjen gazdálkodásuk mindennapjaiba. Ezen kívül nem szeretnének a megtermelt nyereségen osztozni senkivel, illetve elutasítják, hogy a döntéseik meghozatalába mások is beleszóljanak.

A disszertáció teljes tartalma [180 oldal] innen elérhető (pdf).

Szerző: Gyallai Gábor, 2007.