|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online ![]() ![]() ![]()
![]() ![]()
![]() ![]()
![]() A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
|
![]()
2009-08-06
Erdészeti kutatás Délnyugat-Franciaországban A kutatómunka főleg a genetika, genomika, élettan, agronómia és növénykórtan területét érinti a fajok igen széles skáláján: a zöldségek és gyümölcsök mellett a gabonafélékre, szőlőre és erdészeti fajokra is fókuszálnak a kutatók. Az INRA szervezeti felépítésére jellemző mátrix - azaz az egyes kutatási egységeket egyidejűleg egy földrajzi és egy tematikus szervezeti hierarchiába helyező - rendszer egyik nagy földrajzi egysége a Bordeaux-Aquitaine , ami egyike a 21 földrajzi alapon szervezett központnak, fő, de nem kizárólagos profilja a növénytermesztés és növénynemesítés, ideértve az erdészeti kultúrákat. Három fő egységre tagozódik, ezek: "Grande Ferrade" Villenave d'Ornon-ban, a "Pierroton" kutatási egység Cestas mellett és a Saint-Pée-sur-Nivelle-ben található bázis. Ezeken felül a központ 12 kisebb jelentőségű, "másodlagos" teleppel rendelkezik Aquitaine régióban, valamint hozzá tartozik 780 ha termőföld is. Összesen közel ez
A kutatómunka főleg a genetika, genomika, élettan, agronómia és növénykórtan területét érinti a fajok igen széles skáláján: a zöldségek és gyümölcsök mellett a gabonafélékre, szőlőre és erdészeti fajokra is fókuszálnak a kutatók. Ezeken belül az INRA Aquitaine kutató és kísérleti munkája elsősorban 6 fő témakör köré szerveződik, így: . Integráló növénybiológia . Élelmiszer-minőség és -biztonság, . Szőlő és bor . Erdő és fa . Hidrobiológia . Humán táplálkozás és idegtudományok E területeken az INRA igyekszik a legszélesebb körű regionális együttműködést kiépíteni más költségvetési kutatóhelyekkel, felsőoktatási intézményekkel valamint az ágazati szereplők által fönntartott alkalmazott kutatási intézetekkel nem csak a konkrét kutatómunka (ideértve a doktori iskolák működését), de az ismeretátadás, szaktanácsadás és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása terén is. Rendkívül fontos a kísérleti telepek szerepe is - ezeken sokszor félüzemi vagy üzemi körülmények között folyik a kutatómunka, elsősorban az új ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálatára összpontosítva. Ilyen egység működik szőlőre, különböző gyümölcsfajokra, kukorica-nemesítésre valamint erdészetre, ezen belül pedig elsősorban a Pinus pinaster-re koncentrálva - a konkrét kísérletek mellett genetikai gyűjteményt is fenntartva minden egyes faj esetében. Tekintettel a régió mezőgazdaságának sajátosságaira, a kisebb számú, állattenyésztésre szakosodott kísérleti telepen elsősorban édesvízi haltenyésztéssel és viziszárnyasokkal folyik kutatómunka - ez utóbbi elsősorban annak fényében érthető, hogy Délnyugat-Franciaország adja a francia liba- és kacsamáj-termelés döntő hányadát.
Az INRA itteni erdészeti kutatási egysége, valamint a vele együttműködő szervezetek - CPFA (magán-erdőgazdálkodók egyesületének regionális szervezete), ONF (Országos Erdészeti Hivatal), FCBA (Fa- és Cellulózipari Kutatási Intézet) [1], CRPF (Erdőtulajdonosok Országos Szövetsége) - által itt végzett kutatómunka közel öt évtizedes múltra tekint vissza. A hatvanas évek elején egy mintegy háromszáz fafajjal végzett adaptációs programmal indult, ahol az itteni savanyú, ásványi és szerves anyagokban nagyon szegény homoktalajokon is eredményesen termeszthető fafajokat kerestek, de a Pinus pinaster mellett csak az akác és még egy-két faj adott megfelelő eredményt. Ezt követte a tengerparti fenyő nemesítési programjának megkezdése, amikor pozitív szelekcióval és irányított keresztezéssel a növekedési erélyre, szabályosságra illetve egy rozsdabetegséggel szembeni ellenállóságra kezdték nemesíteni a fajt. A 15-20 éves genetikai ciklusok nyomán mára mintegy 4000 klónnál és három generációnál tartanak, a genetikai gyűjteményben elhelyezett és azonosítható egyedeknek a származását pedig akár több nemzedékre visszamenőleg is követni tudják. A molekuláris genetika fejlődésével új irányok is nyíltak a nemesítésben, így többek között erre alapozva kezdték meg a faanyag minőségére és a szárazságtűrésre történő szelekciót, ezzel párhuzamosan folyik a faj genetikai térképének elkészítése és az egyes gének azonosítása, habár a munka még eléggé az elején tart. Érdekesség, hogy az utóbbi időben komolyan elkezdett foglalkoztatni sokakat az a kérdés, hogy valóban a Pinus pinaster-e a legmegfelelőbb faj erre a területre - a rendszeresen fölemlegetett akác mellett 15-20 hektáron folyik kísérlet az amerikai eredetű Pinus taeda -val, ebben a fák a "Klaus" pusztítását komolyabb károk nélkül vészelték át. A kutatómunka kiterjed az erdőművelésre és a fák élettani mutatóira, különös tekintettel a vízgazdálkodásra és a széndioxid megkötésre is. A kísérletekben igyekeznek a tápanyag-utánpótlás és a kiegyenlítettebb vízgazdálkodás (a területen nagyon jelentős a talajvízszint ingadozása, a mintegy 900 milliméteres átlagos éves csapadékmennyiség ellenére a telek általában túl nedvesek, a nyarak pedig aszályosak) mellett öt éves ciklusokban mérni az erdők biomassza-produkcióját. Újabb téma az aljnövényzet szerepének vizsgálata - nem utolsó sorban tápanyag-gazdálkodási szempontokból is. A rendkívül laza homoktalajon ugyanis nagyon komoly ásványianyag-megkötő szerepe lehet az aljnövényzetnek - ez a régióban elsősorban egy páfrányfajt és néhány pázsitfűfélét jelent. Ötletként fölmerül a szúrós, de a pillangósokhoz tartozó és ezét a talaj N-háztartásában kedvező szerepet betöltő, a régióban gyakori európai sülzanót (Ulex europaeus) és Az erdészeti kutatási részleg 320 hektárnyi területtel is gazdálkodik, ezen elsősorban Pinus pinaster ültetvényeket - többek között a génbankot - találjuk. Januárban mintegy 15 hektár esett teljes mértékben áldozatul a tornádó pusztításának, további 100 ha 10-50%-os kárt szenvedett. 1999. karácsonyán már tönkrement 65-70 hektár, ezt részben újratelepítették, részben - ahol a pusztítás nem volt olyan mértékű - kitisztították. A vihar komolyabb károkat okozott a fiatal ültetvényekben is, ott elsősorban a genetikai gyűjteményben próbálják az értékesebb anyagot karózással fix helyzetbe hozni vagy újraoltással fönntartani. Az erdőgazdálkodási és kísérleti feladatokat egyébként egy 14 fős egység végzi. Hivatkozás [1]
Az FCBA (Institut Technologique Foret Cellulose Bois-construction Ameublement, http://www.fcba.fr/accueil.php ), azaz a fa- és cellulózipari alkalmazott kutatási intézet jelen formájában 2007-ben jött létre a cellulózipari AFOCEL (Association Foret Cellulose), és az elsősorban épület- és bútorfára szakosodott CTBA (Centre Technique du Bois et de l'Ameublement) kutatóintézetek egyesülésével. A fúzióval az érintett szektorokban - erdőgazdálkodás, papíripar, épület- és bútorfa-előállítás - dolgozó vállalkozások számára eredményesebb és magasabb színvonalú K+F, szakképzési és szakártői szolgáltatásokat tudnak nyújtani a kutatók és technikusok, egyben hatékonyabban használható föl a kutatásra és innovációra adott vállalati hozzájárulás. Az FCBA legutolsó éves jelentése éves jelentése hozzáférhető és pdf formában letölthető innen: http://www.fcba.fr/institut-technologique/docs/rapport_activite_fcba2008.pdf Az FCBA tagja az ipari alkalmazott kutatási intézetek és központok országos hálózatának, a Réseau CTI-nek. http://www.reseau-cti.com/
Forrás: Somogyi Norbert, Külügyminisztérium, Párizs, 07-16
|
| |||||
|