FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL akkumulátoros gépek

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Agroforg Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek


Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2009-11-25

Nyílászárós fogalmak - európai teljesítmény fokozatok 5.

Mit is jelent a műszaki jellemző - léghanggátlás képesség? A LÉGHANGGÁTLÁS fogalmát a magyar szabvány nem definiálja, hanem azt, mint a vizsgálati szabvány szerint mérésből származó adatot tekinti.

 

Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőség igazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell.

 

A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelményszabványok [5] [6] tartalmazták. A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőség igazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [7], mely- egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi.

 

A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi. A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül ötödikként a léghangszigetelést, mint a zaj elleni védelemet jellemző műszaki kategóriát tesszük vizsgálat tárgyává.mel, Nyílászárok esetén a hangszigeteléstő képességgel összefüggésben lévő, a szerkezeten átjutó, levegőben terjedő hangrezgéssel - azaz a (léghang)gal, - szembeni ellenállóképesség jellemzi: minél kisebb a szerkezeten átjutó léghang aránya a gerjesztéshez képest, annál nagyobb a szerkezet hangszigetelő képességeet jellemző műszaki kategóriát tesszük vizsgálat tárgyává.

 

A LÉGHANGGÁTLÁS fogalmát a magyar szabvány nem is definiálja, hanem azt, mint a vizsgálati szabvány szerint meghatározott mérésből származó adatot tekinti. Az érték nagysága alapján van fokozatokba sorolva.

 


1. táblázat - A léghanggátlás fokozatok az ablakok, erkélyajtók szabványában [5]



2. táblázat -  A léghanggátlás fokozatok ajtók esetén [6]

A léghangszigetelési képesség szabványos mennyisége a szabvány jelölése alapján a "súlyozott léghanggátlási szám" és a "közepes léghanggátlású" tulajdonság szerepel a köztudatban.

A súlyozott léghanggátlási szám, (jele: Rw ha laboratóriumban lett meghatározva, illetve R'w ha helyszíni mérések szerint adódott) egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Mértékegysége decibel (dB). A vizsgálati szabvány eljárása szerint meghatározva egyetlen számértékkel jellemezhető egy adott vizsgált szerkezet léghangszigetelő tulajdonságait a 100-3150 Hz középfrekvenciájú tercsávok tartományában. A nyílászáró szerkezetek a laboratóriumi léghangszigetelési képesség alapján fokozatokba lettek sorolva.

 

Az új termékszabvány már hangszigetelésként jellemzi az akusztikai teljesítőképességet. A fogalom angol és német megfelelője az "Acoustic performance" és a "Schallschutz" kifejezés.

 

A termékszabvány szerint két lehetőség van az akusztikai teljesítőképesség meghatározására:

- táblázatból vett érték, feltételek teljesülése esetén

- mérés, mely referencia adatot szolgáltat

 

Ablakok esetén a szerkezeti kialakítás és, az üvegtípus hangszigetelési adatainak (IGU Rw) ismeretében lehetőség van a hanggátlási értéknek a termékszabvány B melléklet táblázatból történő meghatározására egyszerűsített módon, mely azonban csak egyszárnyú szerkezetekre érvényes és Rw = 38 dB-nél kisebb hangszigetelésre ad adatot. [7]

 

A léghangszigetelés méréssel történő meghatározása [9] tehát történhet helyszínen / helyszíni súlyozott léghanggátlási szám: R'w/ illetve laboratóriumban /Rw/. A két eljárás között az alapvető különbséget a kerülőutak jelentik: a laboratóriumokban gyakorlatilag nincsenek kerülőutak, míg a különböző helyszíneken - változó mértékben ugyan, de - számolnunk kell ezek hatásával. Kerülőút alatt azt a hangenergiát értjük, amely nem közvetlenül a vizsgált szerkezeten hatol át.

A laboratóriumi körülmények között a kerülő utakon és a kitöltő falon a lesugárzott hangteljesítmény (Ws2) lényegesen kisebb, mint a vizsgált szerkezet által lesugárzott hangteljesítmény (Ws1). Ha az arány 1/10-nél kisebb, akkor az eredményt nem befolyásolja. Lásd az 1. ábrán.


1. ábra A laboratóriumi mérés elvi elrendezése.
Forrás : szakirodalom - Reis Frigyes [10]

 

A mérési adatok jobb összehasonlíthatósága miatt a laboratóriumban vizsgált szerkezetek mérete - javaslatként megfogalmazva - egyezményesen rögzített. Ablakok esetében általában N 1203 x 15048 cm méretű, ajtók esetében N 100 x 2100 cm-es.

 

A laboratóriumi és a helyszíni mérési módszer tehát eltérő eredményeket ad, de általánosságban igaz, hogy Rw ? R'w.. , melyek között a zavaró tényezők különbségeiből adódóan a felhasználhatóságban lényegi eltérés van.

 

A laboratóriumi és a helyszíni vizsgálatok során a vizsgált szerkezettel vagy szerkezetekkel határolt terek egyikében mesterségesen gerjesztett jeleket adunk ki - ez az adótér. Az adótérben és a szerkezet túloldalán - az ún. vevőtérben -mérni kell a hangnyomásszinteket. A tercsávonként mért hangnyomásszint-különbségekből lehet meghatározni az egyszámadatos léghangszigetelési jellemzőket.

2. ábra A laboratóriumi mérési eredmények grafikonja.

Amennyiben a laboratórium feltételei lehetővé teszik, a mérést ki lehet terjeszteni az 50 Hz-5000 Hz méréstartományra is. A mérési eredmények közlése a mért jellemzők és egy a hallás tulajdonságai szempontjából ideális görbéhez - ún. vonatkoztatási görbéhez, - való illesztésésvel történik, és az 500 Hz-hez tartozó adat eltolási értékét adja meg.

 

A léghangszigetelés értékelése a súlyozott léghanggátlási szám értéke alapján történik. A nagyobb léghanggátlási szám nagyobb hangszigetelési képességet jelent.

A hétköznapi szóhasználat az akusztikus tulajdonságok jellemzésére a zajgátlás, léghangszigetelés vagy a hangszigetelési képesség fogalmat használja. Az anyagok jellemzésére a hangelnyelés fogalom használatos. A műszaki szóhasználat pedig a tulajdonság körülírására a közlekedési zaj, zajterhelés, léghang, A- hangnyomásszint, hangnyomásszint-különbség, fogalmakat használja. A zaj itt értelemszerűen olyan hang, amely nem kívánatosnak, kellemetlennek, vagy károsnak minősül.

A léghanggátlási szám összefüggésben van a szerkezet tömegével és méreteinek arányával, a tömítések számával, az esetleges üregekkel, résekkel, a rétegek felépítésével. Az üveg rétegrendje, a betétek, osztások száma, azok rögzítésmódja igen nagy befolyással van rá, illetve a szerkezet beépítés takarása is módosíthatja a kapott végeredményt.

A hangszigetelés gyakorlati jelentőségét a városok egyre sűrűbb beépítettsége és a környezeti zajszint emelkedése együttesen adja. A jellemzően zajos környezetbe telepítésre kerülő toronyházakba, nagy forgalmú irodákba, középületekbe szigorúbb akusztikai feltételeknek is megfelelő szerkezeti megoldások szükségesek, míg egy zöldövezeti épületbe egyszerűbb kialakítás is elégséges lehet. Az alapvető cél - azaz hogy a védett terekben minél kisebb legyen a zajszint - többféle megoldással is elérhető. Ezek közül az egyik részfeladat a nyílászárók típusának és beépítésük módjának megválasztása [10].

 

A régebbi magyar szabvány függeléke szerint a lakóterek nyílászáróival szembeni követelményt a különböző léghanggátlású fokozatok szerint lehetett értékelni . Az új termékszabvány az Rw ; Rw+C és Rw+Ctr érték közlését kéri számon. [7]

A jelenlegi elvárás a nyílászárókkal védett terekre tervezési szinten, követelményszabványban meghatározott. [8]
Azonban míg régebben a méretezés és követelmény a szerkezetek súlyozott léghanggátlási számára /Rw/ vonatkoztak, 2007-óta a követelmények - a szerkezetek tulajdonságainak közlése mellett, - a konkrét zaj (pl. beszélgetés, tv, közúti közlekedés, stb.) zavaró hatását jobban leíró színképillesztéssel korrigált értékekre / Rw+C, Rw+Ctr / vonatkoznak.

 

A követelmények teljesítésekor és a méretezés elvégzésekor minden esetben az a cél, hogy az emberi tartózkodásra szolgáló, védett terekben a megengedhető zajterhelés nagysága alatt maradjon a tényleges kialakuló zaj. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei jelenleg a 3. táblázat szerintiek. Az üzemi létesítményektől származó zaj esetén a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet ad meg határértékeket.


3. táblázat A homlokzati szerkezetek mögött megengedett zaj követelményértékei [8]

 

Papp Imre - vizsgáló mérnök, nyílászáró szakértő (MMK-01-4917)

Illyés László - vizsgáló mérnök

ÉMI Nonprofit Kft.

 

További információk / Irodalomjegyzék/
[1] 89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD)
[2] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Építési Törvény (ÉTV)
[3] 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
[4] 1999/93/EK Európai Közösségek Bizottsága határozata (1999. január 25.)
[5] MSZ 9384-2:1989 Ablakok és erkélyajtók. Műszaki Követelmények
[6] MSZ 9386:1993 Ajtók műszaki követelményei
[7] MSZ EN 14351-1:2006 "Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi
jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók."
[8] MSZ-04-601-2:1988 Épületakusztika. Lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei.(Visszavont szabvány)
MSZ-04-601-3:1988 Épületakusztika. Közösségi épületek hangszigetelési követelményei. (Visszavont szabvány)
MSZ-04-601-5:1989 Épületakusztika. Homlokzati szerkezetek léghangszigetelési követelményei. (Visszavont szabvány)
MSZ 15601-1:2007 Épületakusztika.1. rész: Épületen belüli hangszigetelési követelmények
MSZ 15601-2:2007 Épületakusztika.2. rész: Homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményei
MSZ EN 717-1:2000 Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 1. rész. Léghangszigetelés.
[9] MSZ-04-601-1:1988 Épületakusztika.  Az épületen belüli hangszigetelés vizsgálata. (Visszavont szabvány)
MSZ-04-601-4:1989 Épületakusztika. Homlokzati szerkezetek léghangszigetelés vizsgálata. (Visszavont szabvány)
MSZ EN ISO 140-3:1998 Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata.
3. rész Épületek léghangszigetelésének laboratóriumi vizsgálata
MSZ EN ISO 140-5:2000 Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata.
5. rész. Homlokzati elemek és homlokzatok léghangszigetelésének vizsgálata.
[10] Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai. Az épületek akusztikai tervezésének gyakorlata. (Terc kiadó 2003)
P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata. (Akadémiai Kiadó 2004)

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

A Microsonic Hunter-1™ kifejezetten olyan eszköz, mely az impulzusszeru zajbehatás káros következményeitol (dörej-ártalom) óvja meg viselojét, míg csendes környezetben a kello hallást biztosítja.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

Grube Kft

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Forestinvest.hu

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.