Ökocímke kérhető mától a fa padlóburkolatokhoz is

2010. január 13-án megjelent az EU Hivatalos Lapjában a Bizottság 2010/18/EK határozata a fa padlóburkolatok közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról. Így a fából készült termékek körében a fabútorok mellett parkettára is kérhető az ökocímke használata.

Egyelőre nehezen ítélhető meg, hogy az európai parketta gyártók közül mikor és hányan minősíttetik magukat e jel használatára. Az sem érzékelhető még tisztán, ha ezt megteszik, a nyilvánvaló költségek fejében befolyásolja-e majd értékesítési lehetőségeiket. Előfordulhat, hogy elsősorban a közbeszerzések terén lesz ennek valamikor jelentősége.

Magyarországon az ökocímke használatáért a KvVM Környezetbarát Termék Nonprofit Kft-jénél lehet jelentkezni.

A költségek: eljárási díj első alkalommal 150.000 Ft+áfa, hosszabbításkor 100.000 Ft+áfa. A védjegyhasználati díj pedig a nettó árbevétel 2 ezreléke, de legalább 120.000 Ft 1 Md Ft árbevételig. Ha ennél nagyobb a cég, akkor az 1-10 Md Ft közötti árbevétel után 1 ezrelék, a 10-20 Md Ft-os sáv után 0,5 ezrelék, 20 Md Ft fölötti részre 0. A védjegyhasználati díjat negyedévenkénti részletekben kell befizetni.

Az EU vonatkozó jogforrása, az 1980/2000/EK rendelet hamarosan változik. Pontosobban már elfogadták az újat, de mivel ez rendelet, tehát kihirdetésekor azonnal minden urszágban hatálybalép, előtte az EU minden nemzeti nyelvére le kell fordítani, ami még nincs készen. Heteken belül, legkésőbb az első negyedévben várható a kihirdetése. Ismereteink szerint annak alapján jelentősen (akár kevesebb mint felére) fog csökkenni az eljárási és a védjegyhasználati díj.

A fapadlós határozathoz visszatérve, a "fa padlóburkolat" annak 1. cikke szerint a parkettát, a lamináltpadlót, valamint a parafából és bambuszból készült padlóburkolatokat együtt jelenti. Az 1 oldalas határozathoz 10 oldalas melléklet tartozik, melyik a részletezett feltételeket tartalmazza.

Ebben kiemelkedően fontosak a fa eredetére vonatkozó előírások:

"1. NYERSANYAGOK

Valamennyi parafának, bambusznak vagy érintetlen erdőből származó fának erdőgazdálkodásból kell származnia a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítását célzó alapelvek és intézkedések végrehajtása érdekében.

1.1. Fenntartható erdőgazdálkodás

A gyártónak fenntartható fabeszerzést biztosító politikával, valamint olyan rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a fa eredetének nyomon követését és ellenőrzését az erdőtől az első átvételi helyig.

Valamennyi faanyag eredetét dokumentálni kell. A gyártónak biztosítania kell, hogy valamennyi faanyag törvényes forrásból származzon. A faanyag nem származhat védett vagy a védetté nyilvánításra irányuló hivatalos eljárás tárgyát képező területekről, őshonos erdőből vagy a nemzeti érdekelt felek által folytatott eljárások során magas természetvédelmi értékűként meghatározott erdőkből, kivéve, ha a beszerzések egyértelműen összhangban vannak a nemzeti természetvédelmi szabályzatokkal."

Nos, aki ebbe belevág, bőven lesz mit értelmeznie.

Az EU hivatalos lapjában bármely nyelven megjelent változat azonos érvényű. E határozat angol szövegét nézve a fenti idézett rész első mondatát én inkább így fordítottam volna: "Valamennyi parafának, bambusznak vagy természetes fának olyan erdőből kell származnia, amelynél megvalósulnak a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítását célzó alapelvek és intézkedések." Mert érintetlen erdőből ha származik valami, akkor az már érintet.

A követelménynek azt a részét, hogy valamennyi faanyag eredetét dokumentálni kell, a 2009. évi új Erdőtörvény alapján nem lesz nehéz biztosítani. Azonban már érdekesebb, hogy a védett és hasonló erdőkből származó fa nem kerülhet a környezetcímkés termékbe kivéve, ha az ilyen beszerzések összhangban vannak a nemzeti természetvédelmi szabályokkal. Véleményem szerint az ennek megfelelés is következik abból, hogy fakitermelést szabályosan csak a számos szereplő (köztük a természetvédelmi hatóság) által elfogadott 10 éves erdőtervek, illetve a művelet megkezdése előtti hatóságnak bejelentés alapján lehet végezni.

A fenntartható erdőgazdálkodással foglalkozó 1.1-es alfejezet ezután a 2011. félévig, majd a 2012. évvégéig tartó és az utána lévő időszakokra meghatározza hogy a követelményrendszernek megfelelő fa (ökofa?) legalább mekkora részarányt kell kitegyen a termékben. A tömörfánál ez 50%, 60%, majd 70%, a falemezek esetén pedig 20%, 30%, majd 40%. A lamináltpadlónál tehát a követelmény kb. fele olyan szigorú, mint a parketta esetében!

E helyen az EU erdészeti stratégiájának megfelelést is előírják, ami megint csak a hazai új 2009. évi Erdőtörvényből szerintem eleve következik. Kíváncsi vagyok azonban, hogy a szintén előírt független harmadik fél általi tanúsítás követelményének mi fog megfelelni? Tehát az MGSZH Erdészeti Igazgatósága igazolása ehhez elég-e az erdei fára vonatkozóan, vagy pedig PEFC, illetve FSC igazolásra, esetleg ezeknek megfelelő (ahol van) nemzeti, helyi erdőtanúsítási igazolásra gondolt-e az EU Bizottsága? Nos, ez majd kiderül az első ökocímkéért jelentkező hazai fa padló gyártónál, illetve forgalmazónál.

Számos előírás van a fa padlóburkolatok vegyianyag tartalmára, veszélyes anyag tartalmára, a termék mellé járó dokumentáció összeállítására, sőt még a gyártási folyamat energiafogyasztásának dokumentálására is. A határértékek általában alacsonyabbak = szigorúbbak, mint a mindenkire érvényes különböző környezetügyi szabályokban megfogalmazottak.

Nos, egy-két éven belül kiderül mikor születik az első ököcímke használati jog parkettára és mekkora lelkesedéssel követik azt a többiek.

A témával kapcsolatban említést érdemel a Real Wood embléma, melyet az Európai Parketta Szövetség vezetett be tagjai részére (díjmentesen) annak demonstrálására, hogy a termék valódi fából van. Továbbá elkészítették ennek honlapját, mely jó értékesítést segítő eszközként a fogyasztóknak a parkettáról részletes tájákoztatást ad, sőt 2009. májusától magyarul is működik e honlap. Ezt az emblémát több magyar gyártó is használja már. (Korábbi cikkünk: FATÁJ 2009-05-21)

Az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois, melyben a FAGOSZ tag) tájékoztatása szerint már készül a hasonló ökocímke határozat az épületekre is! Az nyilván az épületekbe beépített faanyagokat is érinteni fogja. Úgy látszik, az EU-nak nagyon megtetszett az ökocímke.

A faanyagot szintén érintő papírfélék közül a másoló- és grafikai papírra (2002. szept. 5., módosítás alatt áll), valamint az egészségügyi és háztartási papírokra (2009. július 29.) már van ökocímke határozat. A hozzájuk felhasznált fával kapcsolatban ezekben is a fentiekben ismertetett eredetigazolási, tartamossági és harmadik fél általi tanusítási előírrások szerepelnek. Természetesen az ökocímkézés e termékeknél is önkéntes. Persze ha közbeszerzés ilyet kér, akkor a szállító rákényszerül.

A fabútorokra pedig 2009. december 5-én jelent meg az ökocímke használatot lehetővé tevő rendelet, amiről részletesebben a FATÁJ 2009-01-14 fabútorok ökocímkéje cikkben számolunk be.

Háttér

Európa-szerte és az egész világon sokféle környezeti címke létezik. Közülük a legtöbb a termékek egy-egy tulajdonságára vonatkozik: például az újrafeldolgozhatóságra, a lebomlás mikéntjére vagy az energiahatékonyságra. Mások pedig csak egy adott országban érvényesek. E rendszerekben részt vétel önkéntes, mindegyik azt ígéri a vevőknek, hogy bízzanak a jelben, mert az elősegíti a környezetkímélő termékek és szolgáltatások terjesztését.

E címkék gyakran szerepet kapnak a közbeszerzéseknél: a kiírás megkövetelheti, hogy csak így jelzett termék vagy szolgáltatás fogadható be, mondván, hogy a köz pénzét így biztosan környezetbarát megoldásokra költik. (A hivatal mindig szereti magát eljárásokkal, szabályzatokkal, tanúsítványokkal bebiztosítani. Az előállítóknak ez gyakran többletköltséget okoz, amiért nem szokták szeretni az ilyen rendszereket, de előfordul, hogy nem tudnak kitérni előle.)

A gyártók gyakran ilyen címkék nélkül is bemutatják és hangsúlyozzák termékeik környezetkímélő tulajdonságait.

A két legismertebb nemzeti vagy térségi kezdeményezésű:

A Blaue Engel (a kék angyal) németországi rendszer. Honlapjuk szerint az övék az első (1978. óta) és a legismertebb környezeti címke a világon. A Swan, az észak-európai országok környezeti címkéje, 1989. óta létezik. Nevét a címkében lévő hattyúról kapta. Dánia, Finnország, Norvégia, Izland és Svédország hozta létre és honlapjuk szerint a világ egyik legismertebb környezeti címkéje.

Az európai ökocímke pedig az EU által 1992-ben létrehozott rendszer. Hatóköre az EU, Norvégia, Lichtenstein és Izland, tehát területi fedettsége nagyobb az előző kettőnél. Megköveteli, hogy a termékeket független testület bírálja el. Figyelembe veszi a termék teljes környezeti hatását, a nyersanyagok kitermelésétől egészen az ártalmatlanításig ("bölcsőtől a sírig" szemlélet).

A címke használatát kérhetik:

- gyártók és szolgáltatók;

- importőrök; és

- saját környezetbarát márkát forgalmazó kiskereskedők.

A rendszer 2010. elején 23 féle terméket és szolgáltatást foglal magában. A címke elnyerésének kritériumai közé tartozik többek között az energiafogyasztás, a szennyezéskibocsátás és a hulladéktermelés alacsony mértéke. A rendszer kitalálói szerint az ökocímkével ellátott termékek csúcsminőségűek az adott termékkategóriában.

A EU ökocímke jogalapja az Európai Parlament és a Tanács 1980/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről. Ez a rendelet hamarosan változik, heteken belül, legkésőbb az első negyedévben várható a kihirdetése az összes nemzeti nyelven, amivel azonnal minden országban hatályba is lép, hiszen rendelet és nem irányelv.

A rendszert bemutató szórólap.

Az EU hivatalos lapja, a fenti honlapok és
különböző egyeztetések alapján
összeállította: Mőcsényi Miklós