Falemez export 2008-tól 2010. októberig

A cikk a falemezek termékenkénti exportját, illetve a forgácslap és a farostlemez export országonkénti alakulását mutatja be a KSH külker statisztikai adatai alapján.

A FATÁJ 2011-01-13 cikkben a hazai faipar és bútoripar (tehát a magyarországi székhelyű cégek) összes árbevétel, belföldi és export eladási adatait vizsgáltuk havi bontásban. Így az év közi mozgások iránya is látható. 2010-re az összkép kedvező, ezen belül a falemezek exportjánál volt látható a leggyorsabb növekedés az év elejéhez képest.

Az ezzel összefüggő részleteket a külkereskedelmi statisztikából ismerhetjük meg. Persze a két forrás különböző okokból nem teljesen azonos adatokat mutat (Az X tengely 0 pontja felett a 2008. január, majd a két függőleges vonalnál a 2009. január és a 2010. január adata látható.)

A forgácslap hivatalos megnevezése a vámtarifa szerint: 4410 Forgácslemez és hasonló fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötőanyaggal összeállítva

A farostlemez: 4411 Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötőanyaggal összeállítva

A rétegeltlemez: 4412 Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru

A fatömb pedig: 4413 Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban

A külkerstatisztika tehát ugyanazt az export tendenciát adja, mint az előző elemzésé.

Termékenként nézve 2010-ben a forgácslap mutatta a gyorsabb növekedést a farostlemezhez képest, a rétegeltlemez pedig stabilan őrzi pozícióit. Az alábbiakban a két nagyobb tétel, a forgácslap és a farostlemez kivitel országonkénti megoszlását is megnézem.

Országonként nézve látható, hogy Románia, Szlovákia és Szerbia a főpiacok, melyek mellett számos egyéb ország vevői is jelen vannak. 2010-ben eltérő mértékben, de mindhárom főpiacon növelni lehetett az eladásokat. Az egyéb országok mindegyike lényegében havi 100 millió Ft alatti vevő.

Ha az egyéb országokat összevonom, azt látni, hogy együtt ezeknél is jó tempójú volt a forgácslap export bővülése. Sőt ezen egyebek együtt a második legnagyobb vevőt jelentik.

A farostlemez grafikonon a havi tételek mind 800 millió Ft alattiak, míg a forgácslap grafikonon ugyanez az 1.800 millió Ft-ra igaz. Itt 4 főpiaci ország van és az összes többi szintén többségében havi 100 millió Ft alatti. A fő vevő országok között Szlovákia, Szerbia és Románia itt is jelen van, melyeket Olaszország egészít ki.

Ha az egyéb országokat összevonom, azt lehet látni, hogy a sok "kicsi egyéb" együtt sok esetben a legnagyobb. Ugyanakkor 2010-ben a legnagyobb növekedés ezen csoport együttesében következett be. A sok vevővel foglalkozás nyilván nagyobb leterhelés, de úgy tűnik meghozza eredményét.

Adatforrás: KSH.
Az elemzést készítette: Mőcsényi Miklós