|
||||||||||||||
|
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2011-03-17
Munkaadói vélemény a leendő kamarai törvényről A kérdés lényege: legyen-e kötelező kamarai tagság, illetve mi legyen a továbbiakban a köztestületi gazdasági kamarák szerepe. A munkaadói oldal a kötelező tagságot elveti, egyben megfogalmazza a javasolt feladatokat és tiltani való tevékenységeket.
Az Új Széchenyi Terv 2010. július 28-i keltezésű vitairatában a "IV. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS - ÜZLETI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE" fejezetben a 122. oldalon az "Éredemi szerep a gazdasági kamaráknak" alfejezet első bekezdése még így szólt: "A kormányzat messze nem használja ki azokat a lehetőségeket, amelyek a gazdasági kamarák köztestületi státusában, valamint a kamarai törvény által megfogalmazott feladatokban, felhatalmazásokban rejlenek. Meg kell újítani a kamarai rendszert, ami a gazdasági önszabályozás, és a patrióta gazdaságpolitika fontos eszköze szerte Európában. Egy olyan rendszert kell kialakítani, ahol a vállalkozások támogatják a kötelező kamarai tagság visszaállítását. Fejleszteni kell a kisvállalkozói érdekképviseleti rendszert, hogy az érdekeik már a jogszabályalkotás kezdeti fázisában beépüljenek, és így az adminisztráció csökkentésénél már említett módon minőségi törvénykezés alakuljon ki."
Az Új Széchenyi Terv végleges változatában (ujszechenyiterv.gov.hu) a "4. "A kormányzat messze nem használta ki azokat a lehetőségeket, amelyek a gazdasági kamarák köztestületi státusában, valamint a kamarai törvény által megfogalmazott feladatokban, felhatalmazásokban rejlenek. Meg kell újítani a kamarai rendszert, ami a gazdasági önszabályozás és a patrióta gazdaságpolitika fontos eszköze szerte Európában. Fejleszteni kell a kisvállalkozói érdekképviseleti rendszert, hogy az érdekeik már a jogszabályalkotás kezdeti fázisában beépüljenek, és így (az adminisztráció csökkentésénél már említett módon) minőségi törvénykezés alakuljon ki." A vitairatnak a kötelező tagságra vonatkozó mondata tehát a végleges szövegből kimaradt. Talán azért mert a Terv készítői végül nem látták reálisnak e cél elérését.
Bár a kamari törvényjavaslat tervezetet a hatóság még nem küldte hivatalos érdekképviseleti egyeztetésre, így annak várható tartalma csak szóbeli tájékoztatásból és/vagy informális úton lehet ismert vagy vélelmezett. Minden esetre ezek alapján az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Munkaadói Oldala megfogalmazta álláspontját a leendő kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvénnyel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási ügyekért felelős államtitkár asszonya részére az alábbiak szerint.
Dr. Nagy Róza asszony részére államtitkár Helyben
Tisztelt Államtitkár Asszony!
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Munkaadói Oldala soros elnökeként tájékoztatom Államtitkár Asszonyt, hogy az oldal a 2011. március 10-ei ülésén a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslattal kapcsoltban az alábbi egységes, a nyilvánosságnak is szánt vélemény mellett foglalt állást. Egyetértve a talpra állás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programjában (ÚSZT) megfogalmazottakkal az OÉT Munkaadói Oldala támogatja a gazdasági kamarák megerősítését szolgáló törekvéseket. Az ÚSZT-vel összhangban a vállalkozói szövetségek szerint is olyan rendszert kell kialakítani, amelyet a vállalkozók többszázezres közössége támogathatónak, elfogadhatónak tart. A kamarai struktúra megújításával összefüggésben a következők fontosságát hangsúlyozzuk:
1.) Támogatjuk a kötelező kamarai regisztráció gyakorlatának bevezetését egyszeri, jelképes összegű regisztrációs díj mellett, de ellenezzük a kötelező kamarai tagság intézményének újraélesztését és a kötelező tagságból eredő - adószerű - tagdíj kivetését. A gazdasági kamarák kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet döntő többségben az állami költségvetésből kell biztosítani. Támogatjuk azt az elképzelést is, melynek értelmében a gazdaság szereplőinek nyújtott többletszolgáltatások ellenértékéből származó bevételek kiegészíthetik az állami költségvetésből biztosított forrásokat.
2.) Az új kamarai rendszerben nem tartjuk indokoltnak a területi kamarák önálló jogi személyiséggel való felruházását.
3.) A kamara tevékenységi körének ma még részben állami feladatokkal bővítése jól szolgálhatja a vállalkozások érdekét. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a szakképzés fejlesztésének és felügyeletének korábbiaktól hatékonyabb működtetésének, de ennek során elengedhetetlennek tartjuk a munkaadói érdekképviselet folyamatos részvételét. A köztestületi kamara nem rendelkezhet érdekképviseleti jogosítványokkal, nem vehet részt a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének munkájában, mint
4.) Az új törvénynek rögzítenie kell, hogy a kamara a vállalkozások nevében nem köthet bérmegállapodást, nem lehet résztvevője az országos, a középszintű és a vállalati szintű béralkunak, nem köthet több vállalkozásra kiterjedő regionális, szakmai, ágazati kollektív megállapodásokat. A kamara tagjait nem kötelezheti, és nem orientálhatja ezek elfogadására.
5.) A köztestületi gazdasági kamara szerepét a jövőben kizárólag a gazdaság fejlesztésében, koordinálásában, a piacvédelemben és a szakképzésben tartjuk elfogadhatónak, mivel az államtól átvett feladatok nem teszik lehetővé számára, hogy érdekvita esetén érdekképviseleti (érdekérvényesítő, érdekvédelmi) szerepkörben tevékenységet folytasson a végrehajtó hatalommal szemben.
Tájékoztatom továbbá Államtitkár Asszonyt, hogy a munkaadói oldal szervezetei szeretnék megkapni a törvényjavaslat-tervezetet, valamint a további egyeztetésekben is részt kívánunk venni.
Budapest, 2011. március 11.
Őszinte tisztelettel:
Dr. Antalffy Gábor sk.
Az OÉT-nek tagja az MGYOSZ is, melynek pedig tagja a FAGOSZ is. Szerkesztette: Mőcsényi Miklós,
|
| ||||||||||||
|
||||||||||||||
