FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron 2019

HYAB Kft
FATUDAKOZÓ
HOLZ-FA Faipari Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2011-04-11

Az életet adó erdő

Hazánk területének mintegy egyötöde (2 039 300 hektár) erdő, ami a tervszerű gazdálkodásnak, a telepítéseknek köszönhetően a kitermelés ellenére évente átlagosan 5 ezer hektárral gyarapszik.

A cikk megosztása:Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on


Az erdők több mint fele (56%) állami tulajdonban van, és ezek 92 százalékán, közel 1 millió 65 ezer hektáron a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 állami erdészeti részvénytársaság látja el az erdészeti és erdőkezelési feladatokat.

Az erdők és az erdőket kezelő társaságok esetében a fél évszázados állami kezelés a felelős gazdálkodás záloga. Az állami erdészeti társaságoknak kiemelt szerepe van és lesz a jövőben is a közcélú és közérdekű feladatok megoldásában. Közcélú feladatuk egyebek között az erdők természetes, illetve mesterséges felújítása, valamint a fiatal erdők ápolása és nevelése, a nyiladékok és a határjelek karbantartása, és ahol indokolt, az erdőszerkezet átalakítása. A gyenge termőhelyi adottságú, ám közcélból fenntartandó erdők felújításáról ugyancsak e társaságok gondoskodnak, és az erdészeti hatóság javaslata alapján a szakminiszter által elrendelt közérdekű erdővédelmi feladatok elvégzése is rájuk hárul. Erdőgazdálkodási tevékenységet látnak el, és nem utolsó sorban az erdő természeti egyensúlyának és az egészségi állapotának megőrzése, az ismeretterjesztés, oktatás és kutatás is feladatuk. Közérdekű feladataik száma sem csekély. Ide sorolhatjuk az új erdők telepítését, természetvédelmi területeken a védett természeti értékek megőrzését, fejlesztését, valamint a közjóléti tevékenységeket. Ez utóbbiak közül kiemelhetjük a jóléti és parkerdők fenntartását, az üdülő, pihenő, séta és kiránduló erdők, erdei táborok, továbbá a lakóterületeket és kiránduló központokat összekötő zöldfolyosók műszaki létesítményeinek, berendezéseinek fenntartását. Fontos az erdei vasutak működtetése; a turisztikai célt szolgáló gépkocsiutak és autós pihenők karbantartása; az arborétumok, botanikus kertek gondozása; az illegális hulladék összegyűjtése, és egyéb közjóléti célt szolgáló műszaki létesítmények üzemeltetése és fenntartása

 

Védő szerepben

Hazánk 350 millió köbméterre becsült fakészlete jelentős nyersanyagbázis, hasznosítása nemzetgazdasági érdek. A 22 állami erdészeti társaság 2009-ben 5,1 millió bruttó köbméter fa kitermelésére kapott lehetőséget, aminek végül 85 százalékát valósították meg. A közel 15 százaléknyi megtakarítás a favagyon folyamatos gyarapodását teszi lehetővé, a nem tervezett és sajnos olykor katasztrofális nagyságú természeti károk, rovarok, illetve gombák okozta károsítások ellenében is. A kitermelt faállomány részben a faipari feldolgozásban hasznosul, de évről évre növekvő a lakossági tűzifa-kereslet is. Az erdők emellett kiemelt szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, a biológiai sokféleség megtartásában, a vízkészlet megóvásában, az erózió és defláció elleni védelemben, a természetvédelmi értékek megőrzésében, valamint honvédelmi feladatok ellátásában is. Az erdészeti társaságoknak különösen fontos feladata, hogy miközben teljesítik a piacgazdaság követelményeit, a vagyonkezelésükben lévő erdők természeti értékeit megőrizzék, bemutassák és hasznosítsák, azaz a védett természeti területet értékükhöz méltóan kezeljék. Az erdészeti társaságokhoz tartozik az országosan védett erdők mintegy 90 százaléka, ami az általuk kezelt erdőterületek több mint egyharmada.

Megélhetést nyújt

Az erdők szerepe a vidékfejlesztésben is meghatározó, hiszen az állami erdőgazdaságok munkahelyek tízezreit kínálják közvetlenül vagy közvetve a vidéki lakosságnak. Az állami erdészetek szakemberei, erdészei a mai napig ott élnek, dolgoznak a legapróbb településeken, falvakban. Az erdőgazdasági munkákhoz az állami erdőgazdaságok a helyi, jellemzően kis- és középvállalkozásokra támaszkodnak, sok ezer családnak biztosítva megélhetést. Az utóbbi évek közmunkaprogramjai több ezer, zömében hátrányos helyzetű embernek adtak munkát, elősegítve a munka világába való visszatérésüket. Az erdészeti erőforrások további hasznosítási módjainak keresése, azok fejlesztése az állami erdőgazdaságok kiemelt feladata volt és marad. Munkájukat abban a tulajdonosi irányításban végzik, amelyet a törvény elfogadásával kialakítottunk, ezek mentén kívánják megoldani fejlesztési, fenntartási, bővítési feladataikat a jövőben is.

Óriási felelősség

A szakma felelőssége igen nagy, hiszen a rájuk bízott óriási értéket - az erdőt, a benne élő vadállományt - a jövő nemzedékeinek csak úgy lehet fenntartani, ha alaposan átgondolt, biztos szakmai alapokon nyugvó gazdálkodást folytatnak. Ráadásul fokozatosan bővülnek az erdővel szemben támasztott társadalmi igények: biztosítani kell a fát, mint megújuló nyersanyagot, emellett sok vidéki család számára a megélhetést, de egyre több figyelmet kell fordítani a környezetünkben végbemenő természeti változásokra és mindazokra, akik pihenés vagy tanulás céljából keresik fel az erdőket.

Az erdők tulajdonosaként a Magyar Állam elvárja a részvénytársaságoktól, hogy a kezelésükre bízott erdőterületen természetközeli, tartamos és fenntartható erdőgazdálkodást folytassanak, a temészetvédelmi oltalom alatt lévő területeket szakszerűen kezeljék, a magánszféra hatékonyságával vetekedve gazdálkodjanak, és maradéktalanul feleljenek meg az erdők közjóléti és közcélú feladatainak. Az állat- és növényfajok élőhelyeik megőrzésére Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is kijelölték a Natura 2000 hálózatot, amely a természeti szempontból legértékesebb területeket foglalja magába. E területeknek több mint felét (774 000 hektár) adó erdők alapvetően nem védettek (csak ha eleve védettség alatt állnak), azaz megfelelő gazdálkodás végezhető rajtuk, de a természeti értékek nem sérülhetnek.

 

Örökerdők

Természetvédelmi szempontból az erdőkre a legnagyobb hatással az országszerte mintegy kétszáz éve bevezetett ún. vágásos gazdálkodás van. Erre jellemző, hogy az állományt egy (tarvágás) vagy két-három lépésben (fokozatos felújító vágás) eltávolítják. Az így kialakuló vágásterület hosszú évtizedekig meghatározza a tájképet, a talaj vízháztartását, az erdőklímát, átalakítja az erdőben élő fajok élőhelyeit. A vágásos gazdálkodás kiváltható a természetes folyamatokra alapozó ún. szálalással, amely Közép-Európa más területein is régóta elterjedt módszer, és néhány évtizede hazánkban is a legtöbb erdészetnél alkalmaznak sikerrel. A szálalás során csak kis facsoportokat, egyes fákat termelnek ki, így az erdő folyamatosan fennmarad. Ez az úgynevezett "örökerdő" jobban ellenáll a klímaváltozás hatásainak, változatos élőhelyet nyújt a vadállománynak és minden erdei élőlénynek, továbbá megőrzi a tájképet is. Ráadásul szálalással minőségi faanyagot lehet kitermelni. Ezért kívánatos, hogy minden állami természetes erdőben, amelyek elsődlegesen védelmi vagy közjóléti rendeltetésűek (az erdőterület ötöde), szorítsák vissza a tarvágást, helyette szálaló, vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat alkalmazzunk.

 

Nálunk nem fogy

Földünkön évente közel Magyarország teljes területével megegyező nagyságú erdőterület tűnik el. Az erdőterület fogyásának elsődleges oka a szegénység, a megélhetési kényszer, a természeti erőforrásokkal való tartamos gazdálkodás hiánya. Az erdőterület csökkenése többek között veszélyezteti a fajokban gazdag erdei életközösségeket, a biológiai sokféleséget, a termőtalajt, a helyi lakosság hosszú távú megélhetésétét, gyorsítja a klímaváltozást. Miközben számos fejlődő országban az erdők fogyásának megállításáért küzdenek, a magyar erdész szakemberek irányításával megvalósult nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak köszönhetően hazánk erdőterülete az elmúlt mintegy 80 évben emelkedő ütemben gyarapodott: 1921-ben még alig több mint 1 millió hektárról mára elérte a 2 millió hektárt. Az erdőgazdálkodási célt szolgáló területek kiterjedése pedig még ennél is több. Az erdészek által irányított erdőtelepítés eleinte elsősorban a termőtalaj védelmét (pl. a futóhomok megkötése, kopár hegyoldalak beerdősítése), az akkor szerény favagyon gyarapítását szolgálta, majd mind nagyob szerepet kapott az ország környezeti állapotának javítása, az értékes erdei életközösségek gyarapítása. Európai Uniós tagságunkat megelőzően nemzeti forrásból, azt követően a nemzeti hozzájárulást kiegészítő EU-források felhasználásával - a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében - sok százezer hektár új erdőt hoztunk létre.

Az utóbbi tíz évben mintegy 90 ezer hektár erdőt telepítettek, amely 1%-os növekedést eredményezett. Az ország erdősültsége így folyamatosan javul, bár a 21 százalékával még mindig elmarad a nemzetközi átlagtól (EU-15: 35,1%). A hosszú távú erdőterv szerint 2,5 millió hektárra kell növelni, hogy az ökológiai, valamint gazdasági, öko- és szociális szempontok egyaránt érvényesüljenek. Az erdők besorolása attól függ, hogy mennyire érzékeny, sérülékeny az adott táj, illetőleg milyen a gazdasági ereje. Összességében a használat és a védelem határozza meg az erdők besorolását, miszerint ma 63 százaléka az erdőknek gazdasági kategóriába sorolt, 36 százaléka védelmi és 1 százaléka pedig közjóléti.

 

Erdei iskolák


Az állam kiemelkedő fontosságot tulajdonít az erdő egészségvédelmi, közjóléti szerepének. Az állami erdőgazdaságok kezelik az ország parkerdeinek döntő többségét, erőfeszítéseik nélkül már régen tönkrementek volna a napjainkban oly népszerű kirándulóhelyek. A parkerdők tömegeket vonzanak, csupán a főváros környéki erdőkbe évente tízmillióan látogatnak el. A parkerdei infrastruktúra fenntartása, a civilizációs ártalomként az erdőkben megjelenő hatalmas mennyiségű szemét elszállítása, az erdőkbe húzódó hajléktalanok gondjainak megoldása mind-mind jelentős terhet ró az erdőgazdaságokra.

Az állami erdészeti társaságok élen járnak a környezeti nevelésben. Az általuk létrehozott és működtetett erdészeti erdei iskolahálózat évente több ezer gyermeket fogad és tereli a környezetbarát gondolkodás, magatartás irányába. Emellett az erdészeti és faipari közép- és felsőfokú oktatás gyakorlati igényének kiszolgálásában, illetve a kutatási feladatokban is részt vesznek.

Viniczai Sándor - A mi erdőnk

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel: Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján. A csoport 17,5%-al tudta növelni árbevételét.

SZJA 1% - válasszon a fagazdaság javára - Eljött az adóbevallások ideje, mindenki szabadon rendelkezhet a személyi jövedelem adója 1 %-ával. Összegyujtöttünk jónéhány fagazdaságban érintett non-profit szervezetet, hogy megkönnyítsük a választást. Bevallási határidok: február 27 - egyéni vállalkozók; május 21 - mindenki más bevallásra kötelezett magánszemély.

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012. - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Prebena - Német szegezogépek, kompresszorok

Ráció szerszám - Prebena, Festool

Forestinvest.hu

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.