Magyar Mérnökkamara, Erdészeti és Faipari Szakosztály, Erdészeti Szekció ülése

2011. november 25-én volt a Magyar Mérnöki Kamara Agrár Tagozatának Erdészeti és Faipari Szakosztálya szervezésében egy konferencia Dobogókőn, melyen több mint 100 szakember - köztük a NymE Faipari Mérnöki és Erdőmérnöki Karának több,  mint 30 munkatársa - vett részt. A konferencia célja a jelenlegi helyzet felmérése és állásfoglalás megfogalmazása volt a faipari és az erdészeti terület Kamarán belüli hovatartozásáról, a szükséges jogosultságokról, és az ennek érdekében teendő lépésekről.

A FATÁJ 2011-12-12 cikkben beszámoltunk a Magyar Mérnökkamara Erdészeti és Faipari Szakosztálya plenáris üléséről, illetve a Faipari Szekciójának munkájáról, most pedig az Erdészeti Szekcióra kerül sor.

Erdészeti Szekció

Az Erdészeti Szekció levezető elnöke Dobó István az Agrár Tagozat elnökhelyettese az Erdészeti és Faipari Szakosztály vezetője elöljáróban kiemelte a konferencia fontosságát az erdészeti szakértői és tervezői jogosultságok elismertetése illetve visszaállítása tekintetében. Mint ismeretes az MMK 2008-as Kiskönyvtára Segédletében még megtalálhatók az erdészet és faipar tervezői és szakértői jogosultságai, de a 2011-es Jogosultságok a Magyar Mérnöki Kamarában című kiadványban már sajnálatos módon nem!

A Mérnök Kamara erdészeti szakértőinek helyzetét tovább nehezítette az ominózus 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeit definiálva. Sajnálatos, hogy a rendelet alkotói nem vették figyelembe az FVM és az MMK vezetőinek korábbi megállapodásait, melyek elismerték az MMK jogszabályokban rögzített feladatrendszerét a mérnökök szakértői és tervezői jogosultságainak kiadására.

Az előadásokat egy kivételével a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatói tartották.

Az első előadást Dr. Péterfalvi József egyetemi docens tartotta "Fejlesztések az erdőfeltárás területén" címmel. Bemutatta a feltáróhálózatok tervezésének és nyilvántartásának rendszerét a geoinformatika felhasználásával. Az előadó részletesen ismertette az erdészeti utak tervezésének újabb eszközeit különös tekintettel a tervezést segítő szoftverre. Az előadás második részében az erdészeti utak fenntartása tervezésének elemzése következett, megállapítva, hogy az elért eredmények folyamatosan beépülnek az oktatásba és az erdőgazdaságok is korrekt tervek alapján végezhetik el útfenntartási feladataikat.

Dr. Frank Norbert egyetemi docens előadása az új szemléletű erdőgazdálkodás erdőművelési kihívásait taglalta. Felhívta a figyelmet mind a vágásos, mind pedig a szálaló, faanyagtermelést nem szolgáló, valamint az átalakító üzemmódok tervezésének  sajátosságaira. Kiemelte, hogy napjainkban a fásítások (út- és utcafásítások, erdősávok fasorok stb.) nagy részét már nemcsak erdőmérnökök, hanem egyéb mérnöki végzettséggel rendelkező kollégák (kertészmérnök, tájépítő) is végzik, több, s kevesebb sikerrel. Fontosnak tartotta a tervezés, kivitelezés, ellenőrzés hármasának gyakorlati és elméleti oktatását a mérnökképzés során.

Dr. Gribovszki Zoltán egyetemi docens előadásában részletesen ismertette az erdőben előforduló vízgazdálkodási feladatokat. Az előadó kitért az időjárás extrémitásai következtében előálló rendkívüli vízgazdálkodási feladatok megoldási lehetőségeire is.

Dr. Szép Tibor tartotta meg a fahasználatok ökonómikus tervezésével kapcsolatos előadását. Az előadó az ökológiai sajátosságok figyelembevétele mellett felhívta a figyelmet a fakitermelési-fahasználati munkák tervezésének fontosságára, különös tekintettel azok gazdaságosságára.

Dr. Czimber Kornél egyetemi docens előadása a geomatika új lehetőségeiről szólt, amelyek jelentős segítséget nyújtanak az erdők térképezésében. A különböző légi felvételek kiértékelése részletes információt szolgáltat az erdők meghatározóan fontos paramétereiről. A tematikus térképek adatbázisai nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a gyakorlatban dolgozó erdész kollégáknak is.

Dr. Lakatos Ferenc egyetemi tanár előadásában az erdővédelem előtt álló kihívásokkal foglalkozott amelyek a sokat vitatott klímaváltozás következtében állhatnak elő. Az egyes kártevők életfeltételeinek ismerete döntő fontosságú az ellenük történő védekezés szempontjából. A klímaváltozás negatív hatásai és a kártevők vitalitásának növekedése különösen kiemeli e téma fontosságát.

Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens a vadkár fogalom értelmezési nehézségeivel foglalkozott előadásában. A mennyiségi és a minőségi vadkár mérése mindig sokat vitatott területe volt az erdészek és mezőgazdászok munkakapcsolatának. Az elméletben és a gyakorlatban is fontos kérdés, hogy a vad életfeltételeinek biztosítása kapcsán meghatározható-e az a pont ahonnan a vadkár fogalma definiálható.

A konferencia végén az erdészeti és a faipari szekciók ismét együtt hallgatták meg Dr. Kosztka Miklós egyetemi tanár és Kovácsné Felkai Éva előadását, akik  mint az Agrár Tagozat jogelődjének az MMK Erdészeti, Faipari és Papíripari Szakmai Tagozatának felelős vezetői beszámoltak arról a hosszú és küzdelmes útról amit a tagozat megtett az Agrár Tagozat megalakulásáig. Sajnálatos, hogy a befektetett energiájuk nem tudott hatékonyan hasznosulni.

A konferencia résztvevői rövid vita végén elfogadták azt a javaslatot, hogy az Agrár Tagozat vezetősége a konferencia eredményeit is felhasználva ismét teremtse meg az erdészeti és faipari valamint az agrár és élelmiszeripari szakértői és tervezői jogosultságok kiadásának feltételeit az MMK keretei között.

Dobó István
MMK Agrár Tagozat elnökhelyettes