FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2012-02-17

A biomasszából előállított energia jövője az Európai Unióban

A biomassza jelentős szerepet fog játszani az EU 20 %-os megújítható energia-céljának 2020-ig történő teljesülésében. Az előzetes becslések alapján 2020-ra az EU biomassza források, több mint 50 %-a az erdőgazdálkodásból származna, el fogja érni a 65 millió tonna olajegyenértéket.

A cikk megosztása:Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on


1. ábra: A biomassza eloszlás változása a származási források szerint  az EU-ban 24 NREAP alapján (Előzetes adatok. 2006-os adat: hazai biomassza + import - export biomassza; 2015 és 2020-as adatok: csak hazai biomassza)

Szomorú aktualitást ad a megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználási igényének a Japánban történt atomerőmű katasztrófa. Az Európai Bizottság még az esemény előtt 2010 novemberében fogadta el a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátásról és energiafelhasználásról szóló Energia 2020 stratégiát. Ezzel párhuzamosan fő célkitűzésként megfogalmazódott a klímaváltozás elleni küzdelem, az európai energiaellátás biztonságának követelménye és a "zöld iparágak" fejlesztésének, innovációjának igénye. A dokumentum felvázolja az EU alapvető energiapolitikai elveit és fejlődési irányait, az ezek megvalósításához szükséges eszközöket. Az Energia 2020 stratégia ambiciózus célkitűzései szerint az uniós tagállamok 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkentenék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és 20 százalékkal növelnék a megújuló energia felhasználásának arányát, emellett pedig a hatékonyság növelésével összesen 20 százalékkal csökkentenék az energiafelhasználást az Unión belül. A program megvalósítása érdekében ezáltal, az EU elkötelezte magát az úgynevezett "20-20-20" kezdeményezés mellett.

Miközben az energiaellátás terén valamennyi tagállam önmaga felelős saját biztonságáért, az Európai Unióhoz való tartozásnak alapvető velejárója a tagállamok közötti szolidaritás. Az erdedeti elképzelés szerint a tagországoknak 2010. június 30-ig össze kellett összeállítani egy Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet. A tagországokkal szemben megfogalmazódott elvárás volt, hogy ezzel párhuzamosan 2010 december 5-ig kerüljön sor a nemzeti törvényi szabályozás kidolgozására is. A tervek egy része a tagállamok késlekedése miatt a határidő után került leadásra, így a tervezettnél később kezdődhetett meg a feldolgozás. Mára az Európai Unió illetékes Bizottsága mind a 27 tervet megkapta, melyek ide kattintva elérhetőek.

Az Európai Unió Energia Politikájában a biomasszának fontos szerep jut. A biomassza felhasználás kiértékelésénél vizsgálják, hogy a tagország a cselekvési tervben megfogalmazott intézkedéseivel el tudja-e érni a kívánt szintet, a megújuló energiaforrások arányának korábban tervezett mértékét. Fontos célja a vizsgálatnak, hogy a nemzeti cselekvési terv megfelel-e a fenntarthatóság követelményeinek. A Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervekben meg kellett tervezni, hogy az egyes országok hogyan képzelik az egyes biomasszaféleségek mobilizációját. Szükséges vizsgálatot végezni annak érdekében, hogy az energia források átrendeződésének milyen következménye van a többi szektorra, amelyek szintén a mező-, vagy erdőgazdálkodásra alapoznak. Szintén elemezni kell, hogy a biomasszát felhasználó ágazatok fejlődése milyen hatással van az energiafelhasználásra (Pl. mekkora az egyes biomassza-féleségek előállításának energiaigénye?).

 

Tagállamok adatai alapján számított előremetszések szerint a megújítható energia-fogyasztás  a 2005-ös 99 Mtoe-ről (millió tonna olajegyenérték) 2020-ig meg fog duplázódni, eléri a 245 Mtoe-et. Az előzetes kalkulációk szerint a felhasználható EU megújuló energia források 3 fő szektor között  oszlanak meg:

- Elektromos energia előállítás megújítható forrásokból 34 %-al részesedik.

- Fűtés és hűtés (H&C) megújítható forrásokból 21.5 %-al szerepel.

- Szállítás megújítható forrásokból 11 %-os részarányt tesz ki.

 

A megújuló energiaforrásokon belül a biomassza szerepe a 27 tagállam Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervei alapján meghatározó. A biomassza energia a 2020-as  teljes energiafogyasztásnak több mint 10 %-át teszi ki és a megújuló energiafogyasztáson belül magasabb, mint 50 százalékkal részesedik. Az EU biomassza forrásai a hulladékgazdálkodásból, a mezőgazdasági és halászati tevékenységből és a legnagyobb arányban az erdőgazdálkodásból származnak (1.sz ábra). 

 

Arányaiban a legnagyobb előretörés a mezőgazdaság és halászat terén várható. Azonban mennyiség tekintetében az erdőből és egyéb fával borított területekről (fakitermelés, fakitermelés apadéka, tájgazdálkodás stb) a fabiomasszával történő ellátás a jelenben és a jövőben is meghatározó lesz. Mértéke folyamatosan emelkedik, az előzetes számítások szerint 2020-ra meghaladja a 65000 ktoe-et (kilotonna olajegyenérték).

Jó hír az európai erdőgazdálkodók számára, hogy a vizsgálatból származó előzetes adatok alapján az erőgazdálkodásból származó különböző termékek lesznek a jövőben a legnagyobb biomassza források. Az egyes országok adottságai eltérő lehetőséget jelentenek a fa alapú biomassza előállítására. Értelemszerűen a nagyobb területtel rendelkező, magasabb erdősültségű országok jelentősebb potenciállal rendelkeznek a forrás kiaknázásához (2. ábra).


2. ábra A direkt és indirekt fabiomassza kínálat változása az egyes tagországokban 24 NREAP alapján (Előzetes adatok. 2006-os adat: hazai biomassza + import - export biomassza; 2020-as adat: csak hazai biomassza)

Néhány tagország (CY, FI, UK, LU, MT, LV, EE) adatait még nem teljesen dolgozták fel. A korábbi tagországok esetében közvetlenül az erdőből származó biomassza növekedése várható, nagyobb famobilizációval és hatékonysággal számolnak. Más tagországok (pl. CZ) esetében az indirekt forrás (valószínűleg reciklikált fatermékekből) növelésére is van lehetőség. E forrás bővítésének lehetőségét Magyarországnak is érdemes megvizsgálnia.

Az eddigi elemzésekből származó adatok alapján, a biomasszából előállított energiafogyasztás egyértelmű és folyamatos növekedése prognosztizálható, ami fontos lehetőséget jelent a mező- és erdőgazdálkodóknak.


3. ábra: Biomassza mennyiségének változása az EU végső energiafogyasztásában 2005-2020 a 27 NREAP alapján

A biomassza felhasználás különösen a fűtés és hűtés (H&C) esetében mind arányaiban, mind abszolutértékben jelentősen nő, az erdőgazdálkodás számára az egyik legfontosabb célterület. A szállítás és az elektromos energia előállításban szintén a növekedés lesz a meghatározó, de e két utóbbi szektor együttesen sem éri el a fűtési és hűtési célú felhasználás mennyiségét.

A teljes energia felhasználáson belül a fűtés és hűtés szektorban a biomassza meghatározó szereppel rendelkezik. Az elektromos áram termelésben az egyéb megújuló források (víz, szél, stb.) nagyobb részarányt képviselnek, de a bimassza szerepe itt is növekszik. A szállítási szektorban a biomassza ugyan a legkisebb részaránnyal szerepel, de a megújulók közül szinte csak neki jut a jövőben meghatározó szerep (4. ábra).


4. ábra A biomassza hozzájárulása a végső energiafelhasználáshoz a 27 NREAP alapján

A fentiekből következik, hogy biomasszából való energiafelhasználás a következő 10 évben növekedni fog. Ezen belül mind a megújuló elektromos áramtermelésben, mind a fűtésben és hűtésben a szilárd biomassza lesz a meghatározó. A szilárd alapanyag féleségek a biomasszából termelt elektromos energia esetében 68%-ot, a fűtés és hűtésen belül pedig 89%-ot fognak képviselni 2020-ban.

A saját előállítás mellett, az import jelentősége növekedhet. Napjainkban az import biomassza szerepe az EU-ban 5 %-nál kisebb, mind szilárd, mind gáznemű biomassza esetében. Ez a részesedés valószínű emelkedni fog a jövőben. Jelenleg is folyik annak becslése, hogy 2020-ra a szilárd biomassza import mekkora szerepet játszik a fűtés és hűtés, valamint az energia szektorban. Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy a cél eléréséhez elegendő megfelelő hatásfokú biomasszát felhasználó kapacitás épüljön ki. A megtermelt biomasszát elsősorban idehaza használjuk fel. Ezzel nemcsak megújuló forrásból származó energiát állíthatunk elő, hanem munkahelyeket hozunk létre, vagy őrzünk meg.

Az elsősorban mezőgazdasági területeket érintő bio-üzemanyag előállítás szabályozásának kulcskérdése az energetikai célú növénytermesztés és az élelmiszerellátás egyensúlyban tartása, valamint a természetvédelmi értékek megőrzése. A bioüzemanyag-előállítás és az élelmiszer-termelés konfliktusában egyértelmű cél a biztonságos élelmiszerellátás. A következő 10 évben az a cél, hogy olyan alapanyagokat használjanak, amelyek nem jelentenek versenyt az élelmiszer-termelés számára.

E tekintetben fontos kérdés a közvetett földhasználat-változás. Amennyiben a bioüzemanyag alapanyagául szolgáló növényt közvetlen átalakítással, eddig más művelési ágú földterületen termelik, ezt a fenntarthatósági kritériumok értékelésénél tekintetbe kell venni. Akkor, ha a bio-üzemanyag alapanyagát már meglévő, mezőgazdasági hasznosítású földterületen termelik, kiszorításra kerülhetnek egyéb haszonnövények, így végül e földterületek ipari hasznosítású földterületekké alakulhatnak át. Ez is közvetetten földhasználat-változást eredményezhet, amire a fenntarhatóság értékelésénél figyelemmel kell lenni.

A megújuló energiaforrásokon belüli magas biomassza részarány miatt is kiemelt jelentőségű az ehhez szükséges alapanyag fenntartható biztosítása. Ennek vizsgálatára 2010 februárjában elkészült egy EU jelentés (COM(2010)11) a szilárd és gáznemű biomassza fenntarthatóság ügyében. Ennek alapján a nemzeti biomassza fenntarthatósági tervek tovább fejleszthetők. Az ajánlott kritériumok mind a szilárd biomassza, mind a bio üzemanyagok esetében hasonlóak. A Bizottság egyenlőre nem látja szükségét egy kötelező EU tervezetnek, de 2011 végéig újra megvizsálja a kérdést. Elkészült egy külső tanulmány a biomassza fenntarthatósági kritériumok értékeléséről az energiacélok kapcsán. Az ehhez kapcsolódó nyilvános konzultáció a tervek szerint 2011 áprilisáig befejeződik. Ebben áttekintik az import szerepét, a legutóbbi politikai elképzelések hatását, a nemzeti és regionális szabályokat a szilárd és gázneműek biomassza fenntarthatóságát illetően, és megvizsgálják további EU rendelkezések szükségességét. Az ezzel kapcsolatos információk az ide kattinva megtalálhatóak.

dr. Szép Tibor, Sárvár

Ha tetszett a cikk ossza meg ismerőseivel: Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on

 

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.- Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Prebena - Német szegezogépek, kompresszorok

Ráció szerszám - Prebena, Festool

Forestinvest.hu

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.