|
|||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2012-03-01
Megkezdődött a Mecsek elszáradt fenyőinek kivágása
Szilasi Tamás, a pécsi városüzemeltetési vállalat, a Biokom Kft. parkerdei részlegvezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a kitermelést külső vállalkozó bevonásával, első körben március végéig, április közepéig végzik, majd októberben folytatják. Hozzátette, hogy a munka most a pécsi felszabadulási emlékmű és az állatkert közötti mintegy 20 hektáros területet érinti, ahol 300 köbméternyi fát vágnak ki. A legkisebb környezeti terhelés érdekében a fákat szálalásos módszerrel, irányított döntéssel termelik ki és lovak segítségével szállítják a depóhelyekre. Szilasi Tamás korábban arról tájékoztatott, hogy a fakivágáshoz szükséges engedélyeket már beszerezték, és terveikről beszámoltak a térségben működő zöldszervezetek képviselőinek, akik tudomásul vették azokat.
A részlegvezető utalt rá, hogy a Mecsekben található feketefenyő-állományból 200 hektárnyit érint a fertőzés. Ebből 46 hektárnyi, azaz mintegy ezer fát kell kivágni. A kitermelt fákat faipari és energetikai célokra hasznosítják, helyükön, ahol erre szükség van, makkot vetnek, őshonos fafajok csemetéit ültetik el. Szilasi Tamás rámutatott, hogy a beavatkozás látványos lesz. Azzal, hogy az őshonos fáknál 5-10 méterrel magasabb feketefenyők száma jelentős mértékben lecsökken a hegység déli oldalán, megváltozik a táj képe. A szakember utalt rá, hogy a feketefenyők a XVIII. század végén, a XIX. század elején "kopárfásítás" okán kerültek a Mecsekbe. Ültetésük sikerrel járt: néhány évtized alatt zöldbe borították a korábban "csupasz" hegyoldalakat. Néhány évvel ezelőtt azonban két gombafaj komoly károkat okozott bennük. A fák nagy része részben, vagy teljesen elszáradt. Előbbieket vegyszeres kezeléssel próbálják menteni, utóbbiakat azonban ki kell vágni, mert egészséges fákat fertőzhetnek meg, esetleges kidőlésük pedig lakóházakat, emberéleteket veszélyeztet. Laczik Dénes, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság erdészeti referense korábban az MTI-nek azt mondta: a 2009-ben megjelent fertőzés hatásaként a fákon "barnásodás" jelent meg, ágaik, tűleveleik száradni kezdtek. Azt a fát, melynek koronája fele elpusztult, tanácsos kivágni. Ahol a gombák még nem okoztak ekkora kárt, ott van remény a fák túlélésére. Rámutatott, hogy az egyik gomba ellen nincs ellenszer, a másikkal szemben viszont réztartalmú oldattal, a levegőből történő permetezéssel lehetne védekezni. A technológia azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő időben végzik el. Ez hatalmas összeget emésztene fel, ugyanakkor nem biztos az eredmény. Laczik Dénes utalt rá: a feketefenyők pusztulására már 1949-ben felfigyeltek, akkor ez a betegség az egész országot érintette, és a szárazsággal magyarázták. Kiderült, a mediterrán és kontinentális éghajlatú hegyvidékekre jellemző feketefenyő kedveli, ha nemcsak tavasszal, hanem szeptemberben is sok eső esik. Megfigyelték, a két gomba megjelenésére akkor van a legnagyobb esély, ha több száraz év követi egymást. A Mecsekben a fertőzést megelőző két évben a tavasz és az ősz is rendkívül száraz volt. Forrás: MTI
|
| |||||||||
|