Állatbemutatót nyitott Keszthelyen a Bakonyerdő Zrt.

Május 26-án szombaton nyitotta meg Festetics Imréről elnevezett állatbemutató parkját a Bakonyerdő Zrt. Keszthely és Gyenesdiás határában.

A háromhektáros területen április végén kezdődtek a munkálatok. Az érdeklődők őshonos vadfajokkal, magyar kutyafajtákkal és háziállatokkal találkozhatnak az állatbemutatóban. A nyitás utáni első napokban a park június elsejéig ingyenesen volt látogatható. A két település határában több karámot építettek, a háziállatok közül szarvasmarha, sertés, ló, kecske és juhfajtákat, tyúkféléket és víziszárnyasokat költöztetnek oda. Az őshonos vadfajok közül gímszarvas, őz, dámvad, vaddisznó, fácán, és fogoly látható az állami erdőgazdaság által épített területen, amelyet Festetics Imréről neveznek el.
    Nagy gondot fordítottak arra, hogy az állatoknak megfelelő életteret biztosítsanak a természetes, erdős környezetben. A beruházás több mint 50 millió forintba került.

Forrás: MTI, keszthely.hu

FATÁJ kiegészítés:

A FATÁJ tudósítója jelen volt a kapunyitáskor, így az alábbiakban mutatunk néhány képet az állatbemutató parkról.

A bejárat.

Az állatbemutató a Csapás út felől.

A Csapás út Keszthely belső részeit kikerüli (ahogy a fenti térkép mutatja) és a nyugatról Hévíz vagy Zalaegerszeg felől érkezőket, illetve keletről a Balaton északi oldalán érkezőket mind erre terelik, hogy az átutazók ne terheljék a belső utakat. Így meglehetősen nagy itt a forgalom és minden átutazónak azonnal feltűnhet a Bakonyerdő állatbemutatója. Meg is volt ennek eredménye, mert a nyitás után azonnal és az egész pünkösdi hétvégén máris sok volt a látogató.

Rögtön a nyitáskor már sokan megálltak, hogy megnézzék az újdonságot.

A bejáratnál kitett táblán így mutatkozik be a Bakonyerdő Zrt.:

A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Balaton-felvidék és a Magas-Bakony erdeinek kezelője, az állami tulajdonú erdővagyonból 62.410 hektáron gazdálkodik. A részvénytársaság erdejének 76 százaléka Veszprém, 15 százaléka Zala és 9 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében található. Ez Magyarország második legerdősültebb tája.

A Magyar Állam - mint az erdők tulajdonosa - elvárja a részvénytársaságtól, hogy a kezelésére bízott erdőterületen megvalósítsa a természetközeli, tartamos és fenntartható erdőgazdálkodást, a természetvédelmi oltalom alatt lévő területek szakszerű kezelését, biztosítsa a magánszféra hatékonyságával vetekedő gazdálkodási tevékenységet és maradéktalanul feleljen meg az egyre markánsabban megjelenő össztársadalmi igénynek, az erdők közjóléti és közcélú feladatainak kielégítésében.

A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál folyó munkát a cég pápai központja irányítja, koordinálja és ellenőrzi. Itt határozzák meg - összhangban a törvényekkel és a változó társadalmi elvárásokkal - a közép- és hosszútávú stratégiai feladatokat, célokat.

Társaságunk gazdálkodási területén nyolc erdészetet alakítottunk ki. Ezek a következő központokkal működnek: Balatonfüred, Bakonybél, Bakonyszentlászló, Devecser, Farkasgyepű, Keszthely, Monostorapáti, Pápa. Két fafeldolgozó üzemet működtetünk: Magyarország legkorszerűbb parkettagyárát Zalahalápon és az ország egyik legnagyobb fűrészüzemét Franciavágáson.

A Bakonyerdő Zrt. vadászati irodája szervezi és koordinálja a vadásztatást, valamint a vadászházak ökoturizmusba való minél teljesebb bevonását is. Az utóbbi évek munkájának köszönhetően kialakítottuk erdei-iskola,  alkotóház, pihenőhely hálózatunkat, erdei tanösvényeinket, kilátóinkat, tornapályáinkat, melyek üzemeltetésével széles rétegek számára nyújtjuk az erdő és a természet megismerésének lehetőségét.

Bakonyerdő Zrt.

H-8500 Pápa, Jókai Mór utca 46.

T: +36-89-513-100 F: +36-89-513-120

e-levél cím: info@bakonyerdo.hu

honlap: www.bakonyerdo.hu

Gróf Festetics Imréről pedig ezt olvashatjuk a másik táblán:

Gróf tolnai Festetics Imre

(Simaság, 1762. december 2. - Kőszeg 1847. április 1.) a híres keszthelyi Festetics család tagja, főúr, kamarás, tudós

Szülei: Gróf Festetics Pál (1722-82.) és Bossányi Julianna. Testvérei: Gróf Festetics Julianna (1753-1824.) [a legnagyobb magyar, Széchenyi István édesanyja], Gróf Festetics György (1755-1819.) [a keszthelyi Georgikon alapítója] és Gróf Festetics János (?-1844.)

Gyermekéveiben Keszthelyen nevelkedett. 1782-ben katonai pályára lépett. A török elleni háborúban Délvidéken szolgált kapitányi rangban. Megsebesült, a rangját kénytelen volt letenni, ezért kilépett a hadseregből (1790.).

Az országgyűlés 1807-es választmányának tagja, valamint császári és királyi kamarás volt. Kétszer nősült (1791., 1812.), ezután a kőszegi Festetics-palotában, vagy különböző birtokain lakott. A keszthelyi családi könyvtár gazdag volt állattenyésztési témájú könyvekben, és a Festetics-birtokokon lovakról és juhokról már 1807-től törzskönyveket vezettek, melyekben örökléstani megfigyeléseket is lejegyeztek. Valószínűleg ekkor terelődött a figyelme a legtöbb gyapjút adó juhfajták tenyésztése felé.

Levelezett mezőgazdasági, állattenyésztési, irodalmi kérdésekről korának híres tudósaival. 1818-ban részt vett Kőszegpatyon egy tenyészállat kiállításon, melyre a Brünnben élő, lapszerkesztő Christian André is felfigyelt. Festetics Imre ekkoriban többször publikált lapjában, az Eekonomische Neuigkeiten-ben.

Egyik cikkében, mely 1819-ben jelent meg, állattenyésztési tapasztalatai alapján négy pontban fogalmazta meg az általános genetikai törvényszerűségeket. Felismerte a módszeres kutatás fontosságát. Mindezt négy évvel R. Knight angol kutató és 46 évvel G. Menddel előtt. Elsőként használta a "genetika" kifejezés a szakirodalomban (ezzel megelőzte a tudományágnak hivatalos nevet adó William Batesont). Viselkedési megfigyeléseivel az etológusok előfutára.

Most a kapunyitó volt, hogy már ebben a szezonban minél többen megismerhessék és látogathassák az állatbemutatót. Hamarosan még elkészül egy kávézó és információs épület és majd akkor lesz a hivatalos megnyitó esemény.

Kiegészítette és fotók: Mőcsényi Miklós