EUTR gyakorlati útmutató

Amint az bizonyára közismert, 2012. október végére újabb közös Erdőtörvény módosítási javaslat készült, amit követően a jogalkotó a három szervezettel egyeztette saját munkaanyagát. A 2012. végi VM (közzé nem tett) munkaanyagban jelent meg, hogyan szerette volna a jogalkotó az EUTR hazai szabályait megalkotni.

A 2012-11-13-i EUTR, mely több millió vállalkozást érint című cikkben mutattuk be az Európai Faanyag Rendeletet, melynek célja, hogy kizárja az EU piacáról az illegális eredetű fát és faterméket. Ezen rendelet 2013. március 3-tól hatályos, tehát a március 4-i szállítmányokra kell először alkalmazni.

Ma úgy tűnik, hogy a 2012. végi Erdőtörvény módosítási folyamat sem vezet eredményre és így a lényeg, hogy az EUTR végrehajtására március előtt hazai törvényi előírás születésének gyakorlatilag nincs esélye. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy még kormányrendelet vagy miniszteri rendelet sem jelenik majd meg e célból. Magam részéről erre számítok. A fával és fatermékekkel foglalkozó személyeknek és vállalkozásoknak tehát magyar jogszabály közbejötte nélkül kell felkészülniük az EUTR március 3. utáni alkalmazására, illetve kell majd utána azt alkalmazniuk. A rendelet az EU honlapján magyarul és minden további tagország nyelvén elérhető. Ehhez és több háttéranyaghoz a kapcsolók a fent hivatkozott FATÁJ cikkben megtalálhatóak.

Ha valóban nem jelenik majd meg semmilyen magyar jogszabály EUTR ügyben február végéig, az azt is jelenti, hogy nem lesz kijelölve és feladattal megbízva a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság sem, mely ellenőrzéseket tarthatna a magyarországi piaci szereplőknél, illetve vétség esetén szankcionálhatná azokat. A hazai piaci szereplőknek így EUTR ügyben kizárólag a vevőikre, illetve beszállítóikra kell majd figyelniük a legalitási bizonylatolással kapcsolatban, illetve a 995/2010/EU rendelet szerint kell eljárniuk. Nagyobb cégek bizonyára kidolgozzák majd saját "kellő gondossági" szabályzataikat. Sok kicsinek viszont biztosan nem lesz ilyen, csak megállapítja, hogy kockázatelemzése arra vezetett: beszerzett, illetve eladott fája és fatermékei között nincs illegális. Továbbá szükség szerint szerződéseiben ilyen nyilatkozatot tesz. A csak Magyarországon, illetve az EU-n belül beszerzők és értékesítők könnyebb helyzetben vannak, az EU-n kívülről beszerzőknek nagyobb gondossággal kell majd eljárniuk.

A hazai erdőgazdálkodók vannak a legkönnyebb helyzetben, hiszen az ismereteink szerint Európa legszigorúbb Erdőtörvényét betartva bármilyen legalitási és eredetigazolási igénynek nyugodtan állhatnak elébe. Lehet hogy e kitételt érdemes lesz majd szerződéseikben is majd megjeleníteni.

A gyakorlat mutatja majd meg, hogy melyik vevő mennyire lesz EUTR dokumentáció igényes.

A rendelet lehetővé teszi úgynevezett Megfigyelő Szervezetek (Monitoring Organisations = MO) elismertetését (akkreditáció) az EU Bizottsága által. E szervezetek valamilyen rendszerben, illetve díjért biztosítanak majd kockázatelemzést és EUTR megfelelést és erről igazolást a hozzájuk betérőknek. Az egész EU-ban várhatóan 10-nél kevesebb ilyen MO lesz, talán majd február végére kiderül melyek lesznek ezek. Ajánlataikat érdemes megfontoltan fogadni.

Az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois, ebben a FAGOSZ tag) elkészítette gyakorlati útmutatóját az EUTR alkalmazásához, az alábbiak szerint:

Gyakorlati útmutató a 995/2010/EU EUTR-hez:

Az EUTR alkalmazása 2013. március 3-án indul és mindenkire vonatkozik, aki fával vagy fatermékkel foglalkozik, származzon az az EU-n kívülről vagy belülről. Az alábbiak bemutatják a rendelet fő elemeit és a teendőket a végrehajtásához.

Mi az EUTR?

Az Európai faanyag rendelet:

1. Megtiltja az illegálisan kitermelt fa és az ilyenből készült fatermék EU piacán első forgalomba hozatalát.

2. Megköveteli a faterméket az EU piacán elsőnek forgalomba hozó fakereskedőtől a "kellő gondosság" gyakorlatának alkalmazását.

3. Kötelezi a kereskedőket hogy vezessenek nyilvántartást beszállítóikról és vevőikről a fatermékek nyomonkövethetősége érdekében.

Ki számít operátornak?

A rendeletnek az operátorokra vonatkozó előírásait az alábbiakra kell alkalmazni:

- vállalkozások, melyek fát termelnek ki az EU-ban feldolgozási célra, vagy hogy eladják üzleti vagy nem üzleti fogyasztóknak;

- vállalkozások, melyek az EU-ba importálnak fát vagy faterméket feldolgozási célra, vagy hogy eladják üzleti vagy nem üzleti fogyasztóknak;

- vállalkozások, melyek az EU-ba importálnak fát kizárólag saját üzleti felhasználásukhoz.

A rendelet tárgyi hatálya / a termékek, amelyekre vonatkozik

A rendelet sok fatermére vonatkozik, beleértve a tömörfa termékeket, a parkettát, rétegeltlemezt, a fapépet és a papírt. Nem vonatkozik az újrahasznosított termékekre, valamint a nyomdatermékekre. (Teljes terméklista a rendeletben, illetve a hivatkozott korábbi FATÁJ cikkben található.)

Egyaránt vonatkozik az importált és a belföldi fára és fatermékekre.

Az érvényes FLEGT vagy CITES engedéllyel rendelkező fa és fatermék tételek a rendelet követelményeinek megfelelőnek számítanak.

A főbb definíciók:

Illegálisan kitermelt: A kitermelés országa szerinti jogszabályoktól eltérően kitermelt; az illegális fa vagy az illegális fatermékek olyan termékek, melyeket egészében vagy részben illegális eredetű fából állítottak elő.

Operátor: bármely természetes vagy jogi személy mely fát vagy faterméket visz a piacra.

Kereskedő: Bármely természetes vagy jogi személy, ami, amely üzleti tevékenysége során a belpiacon elad vagy vásárol olyan fát vagy faterméket, melyet már a belpiacra vitt más (egy operátor).

Mit kell tegyek?

Mint operátor: kellő gondossággal kell eljárni (lásd alább).

Mint kereskedő: képesnek kell lenni a fa és fatermék beszállító operátorok vagy kereskedők valamint a fa és faterméket vevő operátorok és kereskedők azonosítására. Ezt az információt legalább 5 évig meg kell őrizni és kérésére átadni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

Operátor vagy kereskedő?

Hogy operátor vagy-e, az tevékenységed jellegén múlik. Amennyiben te vagy az a személy cég, aki, amely az adott fa vagy fatermék tételt elsőnek hozod forgalomba az EU piacán, akkor operátor vagy és köteles vagy kellő gondossággal eljárni.

Jellemző példák operátorokra:

- Harmadik országból (EU-n kívülről) fát, faterméket, fa bútort, ... importáló cég.

- Saját termeléséből vagy fakitermeléséből hengeresfát az EU-ban eladó cég.

- Fűrészüzem vagy falemez cég, amely hengeresfát importál (EU-n kívülről), hogy fűrészárut vagy falemezt gyártson EU-ban eladásra.

- EU-n kívüli cég, amely fát, faterméket, fa bútort, ... ad el az EU-ban.

Mint operátor az EUTR-rel kapcsolatban igénybe veheted megfigyelő szervezet (monitoring organisation) szolgáltatásait is, ami segíthet kötelezettségeid betartásában. (Várhatóan 10-nél kevesebb szervezetet fog elismerni az Európai Bizottság e feladatra alkalmasnak. Egyelőre egyet sem ismertek még el. Így azt sem tudni, hogy mibe fog kerülni ezek szolgáltatása.)

Kellő gondosság: mi az?

A kellő gondosság azt jelenti, hogy az operátor összeszed minden információt a teljes kockázatelemzés érdekében a fáról és fatermékről, valamint azok szállítóiról. A 6. cikk szerint igényelt információ két csoportba osztható:

- 6 (1) (a) cikk: részletes információ a fára és fatermékre magára: leírása, kitermelési országa (és ahol lehetséges az országon belüli régió és koncesszió), a szállító és kereskedő, és olyan dokumentáció, amely alátámasztja a helyi jogszabályoknak megfelelést.

- 6 (1) (b) cikk: általános információ a termékspecifikus információn túl, hogy bizonyos fafajok illegális fakitermelése milyen gyakori, illetve a kitermelés helyén az illegális fakitermelés gyakorisága, mennyire összetett a fa-ellátási lánc.

A kockázat szintje csak esetenként külön-külön állapítható meg, mivel számos tényezőtől függ.

Mivel nincs egyetlen elfogadott kockázatelemzési rendszer, mégis főszabályként az operátornak az alábbi kérdésekre kell tudnia válaszolni:

- Hol termelték ki a fát? Az adott országban, régióban, koncesszióban, ahonnét a fa származik gyakori az illegális fakitermelés? Az adott fafaj esetében különösen fennáll-e az illegális fakitermelés esélye? van-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának vagy az EU tanácsának az importált vagy exportált fára szankciói érvényben?

- Aggályos-e a kormányzás szintje (minősége)? A kormányzás minősége alááshatja az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelés dokumentumai hitelességét. Így az ország korrupciós szintjét, az üzleti kockázati tényezőket, vagy más kormányzási tényezőket kell figyelembe venni.

- Összetett-e (bonyolult-e) az ellátási lánc? Minél összetettebb az ellátási lánc, annál nehezebb az eredetet nyomon követni a kitermelésig. Az ellátási lánc minden egyes pontján lehetséges információs hibák növelik az illegális fa belépésének esélyét.

- A helyi jogszabályoknak megfelelés minden dokumentuma hozzáférhető és ellenőrizhető? Ha minden lehetséges dokumentáció jól hozzáférhető, nagyobb valószínűséggel biztonságos az ellátási lánc. Jól megalapozott bizalom kell legyen, hogy a dokumentumok eredetiek és hitelesek.

- Van-e arra mutató jel, hogy az ellátási (szállítási) csatornában bármely cég érintett lenne az illegális gyakorlatban? Nagyobb a kockázata hogy a fa illegális, ha olyan cégtől származik, amelyiknek már részt vett illegális gyakorlatban.

Az alábbi ábra gyors áttekintést ad arra, hogy van-e kockázat és mi a teendő EUTR ügyben.

Figyelem! Az EUTR szempontjából tehát az a kereskedő, aki az EU területéről származó fával vagy fatermékkel, illetve a más által az EU-ba már behozott fával vagy fatermékkel kereskedik. Az EU-ba fát és faterméket importáló, azt az EU-ban elsőnek forgalomba hozó cég vagy személy az EUTR logikája szerint: operátor, tehát kockázatelemzésre és magas illegalitási kockázat esetén kockázatcsökkentési intézkedésre kötelezett.

Mivel minden fával foglalkozót érint, az összes ilyen cégnek érdemes lehet kicsit foglalkozni ezzel. Ugyanakkor az átlagos, magyarországi, illetve EU-n belüli vevő és eladó cégeknek nagy valószínűséggel sok teendőjük nem lesz. A hazai erdőkből származó fa esetén pedig az igen alapos magyar Erdőtörvény, annak végrehajtási szabályai és az erdészeti szakhatóság munkája + a szakszerű hazai erdőgazdálkodás az EUTR-nek megfelelés biztosítéka.

Különösen, azoknak, akik trópusi , illetve egzóta fafajokkal is foglalkoznak érdemes lehet elolvasniuk az Európai Fakereskedelmi Szövetség (ETTF) és a dániai NEPCon környezetügyi tanácsadó cég által közösen kifejlesztett, a Britt Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (DFID) által finanszírozott ETTF Kellő Gondossági Rendszert. A 14. oldalon ebben is van egy folyamatábra annak eldöntésére, hogy kinek mi a teendője. A kockázatazonosításra 5 oldalas táblázat van a 17. oldaltól. A 6. melléklet pedig egy 6 oldalas lista a közismerten magas vagy magasabb illegalitási kocázattal járó fafajokról. A teljes anyag 34 oldal (angol).

Különösen a volt gyarmattartó országok jelentős trópusi fa importot bonyolítanak, így számos kereskedőnek adhat nagy segítséget a fenti rendszer. Azonban ha bármelyikük már behozta a fát az EU területére (így ez a cég az "operátor"), akkor annak magyarországi viszonteladója már csak kereskedő, tehát csak eladóját és vevőit kell az egyes fa tételekkel kapcsolatban 5 évre visszamenően nyilvántartania.

Ha bárkinek kérdése, észrevétele van e témához, küldje titkárságunkra, megpróbálunk segíteni. Persze ebben a FAGOSZ tagjai gondosabb eljárást és előnyt élveznek.

Forrás: Napi munkánk beszélgetései, CEI-Bois,
Összeállította: Mőcsényi Miklós