Fatermékekben tárolt szén hazai civilizációs anyagárama és a klímavédelem

Folyamatábra-részlet

A földi élet lehetőségét adó bioszféra egyensúlyi helyzetét az anyagok hatalmas bio-geo-kémiai körforgása tartja fenn. Az erdőn, a fotoszintézis során növekvő faanyag, ezek közül az anyagáramok közül, a szénciklusban vesz részt, hiszen a fatest abszolút száraz tömegének (kerekítve) 50%-a szén, mely a légkör szén-dioxidjából származik. Ez a tény a sokoldalú faanyagnak egy olyan potenciális tulajdonsága, mely újabban az ökológiai érzékenység fokozódása kapcsán nagy hangsúlyt kapott. Rangos kutatások tucatjai keresik e tulajdonság "hasznosítási" lehetőségeit. Legtöbben az üvegházhatású gázok (ÜHG) nemzeti leltárában a fatermékekben tárolt szén alapján elszámolható szén-dioxid jóváírás kérdését vizsgálják.

Ebben az írásban most a Fatáj olvasói számára is hírül adjuk azt a cikket, mely nyomtatásban a Faipar 2012/4. számában jelent meg (Dr. Schöberl Miklós: Fatermékekben tárolt szén hazai civilizációs anyagárama és a klímavédelem) és amely magyar viszonylatban elsőként mutatja be az ország fatermékekben tárolt szén ember hatására létrehozott (antropogén, vagy más néven) civilizációs anyagáramát, majd ennek segítségével jellemezi és értékeli a klímavédelemben adódó szerepét.

Fatermékekben tárolt szén hazai civilizációs anyagáramát az alábbi ábra mutatja. (Sankey diagram a barna nyilak vastagsága az áramló mennyiségekkel arányos.)

Jellemzés és kiértékelés.

- A hivatkozott cikk felmérése és más kutatások adatai alapján állíthatjuk, hogy Magyarországon a fatermékekben tárolt szénkészletbe évente mintegy 0,2 - 0,5 millió tonna szén léphet be.

- A hazai fatermékek civilizációs szénciklusának széntárolási hatékonysága (használati termékekbe került szén és a kiindulásnál az alapanyagokkal bevitt szén aránya) igen csekély 26%, melynek oka a faanyag közvetlen és nagymértékű energia célú felhasználása.

- Ha azt szeretnénk, hogy a fatermékek széntárolás alapján pozitív szerepet játszanak a klímavédelemben, akkor ehhez az ábrán látható civilizációs szénciklust tartósan növekvő széntárolásra kell "járatni".

- Fatermékek civilizációs szénciklusa úgy "járatható" növekvő széntárolásra, ha a mérleg pozitív (Input - Output > 0), azaz tartósan több szén kerül be a rendszerbe, mint ami kilép (intenzív módszer), vagy kevesebb kerül ki, mint ami belép (extenzív módszer).

- Pozitív irányba mozdítható el a mérleg (itt most az erdészeti lehetőségektől eltekintve, csupán a faipar területét vizsgálva) akkor, ha bizonyos optimum eléréséig

--- állandó jelleggel növeljük a fatermékek civilizációs szénciklusának széntárolási hatékonyságát. (A széntárolási hatékonyság növekedése akkor biztosított, ha jogszabállyal megerősítve, és gazdasági támogatással prioritást kap a fa anyagában történő hasznosítása, szemben a közvetlen energia célú égetéssel.) És/vagy, ha

--- hosszabb ideig tartózkodik a faanyag a civilizációs szénciklusban, mert a felhasználásra kerülő termékek palettáján megnövekszik a hosszú életű termékek aránya. (Faépítészet fokozása) És/vagy, mert

--- ismételt visszaforgatással (kaszkádrendszer) az alapanyagbázisba vonjuk a ma még égetésre, vagy hulladéklerakóba kerülő gyártási maradékokat és a használtfát. (A legjelentősebb tétel a használtfa akkor vonható az alapanyagok körébe, ha jogszabály biztosítja azt, és gazdasági eszközökkel támogatást is kap.)

Nagyításhoz klikk a képre.

- A fatermékekben tárolt szénkészlet változásának növekedése, ill. csökkenése erősen függ a nemzetgazdaság teljesítményétől, a piaci viszonyoktól, és a társadalmi, politikai stabilitásától.  Magyarországon a rendszerváltás után a gazdaság újjászervezése, majd később a gazdasági válság alatt volt olyan év, amikor a fatermékekben tárolt szénkészlet változása negatív értéket vett fel, azaz nem nőtt, hanem csökkent. A negatív változás pedig szén-dioxid kibocsátást jelent! A fahasznosítás szénciklusának tartós széntárolásra "járatása" tehát nyugodt társadalmi helyzetet, gondos odafigyelést, és okos kormányzati gazdasági- és klímapolitikai döntést igényel.

- Optimális körülményeket feltételezve Magyarországon a fatermékekben tárolt szénkészlet növekedés várható mértékét éves átlagban maximum a készletbe belépő mennyiség 10%-ára becsülve az adatok alapján mintegy 0,0335 millió tonnát kapunk, ami 0,123 millió tonna szén-dioxid emisszió csökkentést adna. Ez az adat jó egyezik az EU által a 27 tagállam mindegyikére készíttetett felmérés 2013 - 2020 időszakában Magyarország számára is kiszámolt éves átlagával, mely 0,108 millió tonnára teszi a jóváírható szén-dioxid emisszió (un referencia érték) mértékét.

-  Megállapítható tehát, hogy egy ilyen kismértékű tétel (melynek jóváírása ráadásul még a következő klímacsúcsokon hozandó erősen kétséges kimenetű döntésektől is függ) a magyar nemzeti ÜHG leltárban a ma már 70 millió tonna alatt stabilizálódott kibocsátás csökkentésében gyakorlatilag nem játszik szerepet.

- Mindezek mellett a fatermékekben tárolt szén hazai civilizációs ciklusának további kutatása szükséges, mert az egyre jobb felbontású kép egyre több szempontból is hasznos következtetésekre ad lehetőséget. Már ez a felmérés is rávilágított néhány tételre (a túlzott mértékű energia célú felhasználásra, a használtfa újrahasznosításának szükségességére, valamint a faépítészet növelésére) melyek esetében mind a klímavédelem, mind a racionális fagazdálkodás intézkedéseket kíván.

Fatermékeknek a klímavédelemben lehetséges szerepét azonban ezzel még nem merítettük ki teljesen. Alacsony, vagy éppen negatív értékű szénlábnyomuk szerint ugyanis a fatermékek többsége jelentős helyettesítési potenciállal rendelkezik, ami különösen az építészetben vasbeton, acél, műanyag helyett történő felhasználáskor szén-dioxid nyelőként értékelhető. Ennek a témának kifejtése azonban már egy újabb Fatáj hírlevélben várható.

Dr. Schöberl Miklós