Fáy Mihály, a hazai farostlemezgyártás megteremtője

1918. április 12.-én született Csongrádon. Apja Fáy Mihály korán elhunyt, anyja Kállai Etel napszámosok. Három testvére született. A négy elemi elvégzése után a helyi polgári fiúiskola tanulója, majd 1932-től a Mátrai Építőanyaggyárban (téglagyárban) dolgozik. Eleinte a nyers téglákkal megrakott kiskocsikat tolja a szárítószínbe. Egyik ebédszünet kezdetén, amikor "fúj" a gyár, a tulajdonos meghallja, hogy azt mondja a társának: "Wir gehen nach Hause". Másnap - miután egy képesség vizsgán vesz részt - a telepvezető mellé kerül az irodára. A tégla vásárlóktól ő szedi be a pénzt, a bérelszámoló is ő lesz. Napi hetven filléres órabérért dolgozik. A gyár a recesszió idején leáll, ő pedig 1936 januárjában Budapestre indul munkát keresni. Barátjával Csepelről gyalog járnak a belvárosba, Óbudára, Újpestre, de sokáig nem akad kereseti lehetőségük. Csepelen segédmunkásként dolgozik, s kertásás közben kapcsolatba kerül a Neményi Testvérek Papírgyára egyik alkalmazottjával. A papírgyári dolgozó juttatja be a gyárba 1936-ban. Segédmunkás, gépkezelő, majd csoportvezetőként dolgozik. Egy újabb képesség vizsgán matematikai és egy fogalmazási feladat sikeres megoldása után a gyár ipariskolába küldi. Fáy Mihály a munka mellett tanul és 1942-ben elvégzi az iskolát. Megnősül, felesége Kovács Ilona műhímzőnő, majd hamarosan behívják katonának. A Szentendrei Vasútépítő Ezrednél teljesít szolgálatot. Megjárja az orosz frontot, majd már Budapesten aknaszilánkoktól megsebesül. Sokáig mankóval jár, alig 44 kilósra fogy. 1947-ben kezdi meg azt az Állami Műszaki Főiskolát, amely később a Budapesti Műegyetem Fa-, Papír- és Nyomdaipari levelező tagozatává válik. Itt szerez 1952-ben papíripari szakos gépészmérnöki diplomát, de akkor már üzemvezető a Csepeli Papírgyárban. Szakszervezeti múltja és párttagsága alapján hívják pártkatonának, de ő inkább a szakmai életpályát választja.

Életútjának és a gyár történek részleteit, többek visszaemlékezését lehet megismerni a dr. Tóth Sándor által Fáy Mihályról összeállított teljes (38 oldal) füzetből.

Dr. Tóth Sándor László