Hello Wood fainstallációk a Művészetek Palotájában

Ahogy Káel Csaba, a Művészetek Palotája igazgatója elmondta, a kiállítás remekül illeszkedik az intézmény programjába, melynek keretében fiatal képző- és iparművészek, illetve építészek mutatkozhatnak be.

A Hello Wood a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építőművész-szakáról indult négy évvel ezelőtt, s mára Magyarország egyik legkomolyabb építészeti és iparművészeti platformjává nőtte ki magát. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei alkotótáborukban csoportvezetőként jelen volt Zoboki Gábor építész is, aki a MÜPA vezető tervezője volt. Zoboki szintén arról beszélt, hogy a fiatal építészeknek mennyire fontos lehetőség a Hello Wood. A hazai építészeti oktatás - ellentétben például a skandináv országokkal - erősen elméleti, így az építész-hallgatóknak kevés ideálisabb hely létezik a Hello Woodnál. Zoboki szerint nem csupán a fával ismerkedhetnek meg, de lehetőségük nyílik hibázni, a terveket és a műveket menet közben újragondolni, melyre egy több száz millió forintos projekt esetében nem megengedhető.

Pozsár Péter, a Hello Wood egyik alapítója rövid beszédében kitért arra, hogy a Hello Wood indulásakor ők maguk sem gondolták volna, hogy ilyen rövid időn belül ilyen komoly intézmények látókörébe kerülnek.

A kiállítás fő attrakciója a három, teljes életnagyságban megtalálható installáció. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem felőli oldalon először a Nagy Nándor és Szabó Bulcsú által megálmodott Mordor Malmával találkozhatunk.

Az építészek eredetileg a csórompusztai szélcsatornát szelídítették meg egy szélerőművel, amely a vizuális élmény mellett a fenntarthatóságra és a természeti erőkkel való közelségre hívja fel a figyelmet. A forgásszimmetrikusan, két spirálívben elhelyezett 24 kompaktlemez lapát tengelye a helyszínen készült, amely tizenkét-szögletű hengerre lett csiszolva. A hat méter magas erőmű 2,5 x 2,5 méteres talapzaton áll, oldalára szélterelők készültek.

A malom mellett a lengyel Moomoo Architects építészeti irodából érkező Tomasz Szponar és Bartlomiej Skowronek vezette magyar hallgatók munkája, a Poliphony áll.

A tervezőket évek óta foglalkoztatja az információs társadalom egyik legijesztőbb jelensége, az érzékek eltompulása. Egyre rosszabbul hallunk, látunk, csak az erős illatokra reagálunk, és már észre se vesszük, ha valaki a metrón a lábunkra lép. A Poliphony éppen ezeket az elveszett érzékeket hozza vissza arra a néhány pillanatra, amíg az ember keresztülsétál rajta. A Poliphony ugyanis egy alagút, mely eredetileg a Csórompusztáról Kapolcsra vezető ösvényen állt, ezúttal pedig a külvilágból a hangversenyterembe, a Fesztivál Színházba vagy a Ludwig Múzeumba vezeti át az érkezőt. Az alagút tetejéről különböző hosszúságú falécek lógnak, az átsétáló akarva-akaratlanul beléjük ütközik. Hallja a fák koccanását, bőrén érzi a csiszolt felületek simaságát, orrában a fa összetéveszthetetlen illatát, maga körül pedig a csüngő falécek sűrűjét látja. Aztán újra kilép a MÜPA lépcsőjére, és folytatja útját.

A belső térbe érve pedig ott találja Losonczi Áron és Turányi Bence találmányát, az iWood. Az óriási tölcsér egyik vége egy okostelefon odailleszthető hangszórójában, a másik pedig egy apró, egyszemélyes fülkében végződik. Az iWoodokat tetszőlegesen lehet rendezni, például egymással szemben. Így a telefonból recsegő dalt hirtelen már két ember hallgathatja, fülkéjéből figyelve a másik arcát, ahogy a zene ritmusára és dallamára változik. 

A kiállításon - mely november 16-áig tekinthető meg - egy fotósorozat is látható, mely az idei Hello Wood táborában készült összes installációt bemutatja.

Forrás: ÉpítészFórum