Beszámoló a 45. FAGOSZ Fakonferenciáról

Jó érdeklődés (130 résztvevő) volt a FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferenciája iránt.

Az első előadást Képes György, az NGM Ipari és Építésgazdasági Főosztály, Ágazati Szabályozási és Védelmi Ipari Osztálya szakreferense tartotta meg "A 2014-2020. évi források tervezése a gazdaságfejlesztés szempontjából" címmel.

Az Európai Bizottság 2013. július elején fogadta el a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország Partnerségi Megállapodásának első változatát, mely a 2012. őszén az Európai Bizottsággal indult informális egyeztetések lezárását jelenti.  A magyar Partnerségi Megállapodás célja az, hogy a fejlesztési források a fenntartható, magas hozzáadott értékű termeléshez és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedéshez segítsék hozzá az országot.  A partnerségi megállapodás végleges változatát Magyarország várhatóan december közepén nyújtja be az Európai Uniónak, jelenleg még egyeztetések zajlanak, a Kormányzat azzal számol, hogy 2014. első negyedévében-félévében elfogadhatja az Európai Unió a megállapodást és az operatív programokat is.

Az Európai Bizottság 11 tematikus célterületet fogalmazott meg, amelyre a források koncentrálását javasoltja. A Partnerségi Megállapodásban építeni szükséges a 2007-2013-as tapasztalatokra, és az ex ante kondicionalitásokra is, ami azt jelenti, hogy minden egyes fejlesztést vagy fejlesztési irányt stratégiai dokumentumokkal kell alátámasztani, és hozzá kell illeszteni az adott ország prioritásaihoz. 

Ennek megfelelően a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás 11 tematikus célkitűzés mentén, a jelenlegi 16 operatív program helyett 9 operatív program keretében tervezi a források felhasználását. 
A jelenlegi 7 területi operatív programmal szemben 2014-től egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program lesz, valamint egy Versenyképes Közép-Magyarország operatív program. A területi programról megjegyezni szükséges: a megyék, megyei jogú városok, kistérségek tervezik meg, hogy ott milyen fejlesztésre van szükség, és ezek épülnek be a területfejlesztési operatív programba.

Azt önmagában is nagyon jelentős előrelépés, hogy az eddigi 16 százalék helyett a rendelkezése álló összegek 60 százalékát a Kormányzat a gazdaság egészének erősítésére - benne egyebek mellett a foglalkoztatás elősegítésére, kutatás-fejlesztésre, az innovációs és információs technológia erősítésére, valamint a helyi, térségi gazdaságfejlesztésre- kívánja fordítani .
A Kormányzat 2014. és 2020. között a pályázatoktól a pénzügyi eszközök felé szeretnénk elmozdulni, és a források felhasználása is új intézményi struktúrában valósul majd meg: 2014. január elsejétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél működő irányító hatóságok a különböző programok mentén az illetékes tárcákhoz kerülnek át.

Fejlesztésre a strukturális alapokból, a kohéziós alapból a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 7.300 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére a 2014-2020. közötti uniós költségvetési ciklusban.

A gazdaságfejlesztésre szánt magyarországi keretből közvetlenül mintegy 1.200 milliárd forint jut a kis- és közepes vállalatok támogatására.  A 2014-2010. között a legjelentősebb összeg közvetlenül a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programra jut, mintegy 3.000 milliárd forint.  Ebből a tervek szerint a versenyképesség javítását szolgálja közel 850 milliárd forint, a tudásgazdaság fejlesztését pedig csaknem 550 milliárd forint. Az infokommunikációs célok megvalósításának ösztönzésére közel 300 milliárd forint jut a tervek szerint, és várhatóan további 250 milliárd forint költhető a természeti és kulturális örökség megőrzésére, valamint az energiahatékonyság növelésére. A foglalkoztatás ösztönzésére csaknem 540 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy az összes forrás legalább 10%-a, azaz mintegy 730 milliárd forint visszatérítendő forrásként jelenik majd meg.

Mivel dr. Toldi Ottó (NFM) csak később tudott a Fakonferenciára érkezni, a második előadó Szücs Róbert, a NymE ERFARET Nonprofit Kft. erdőmérnök kutatója, témája pedig a "Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika" volt.

Az előadás vetített anyaga. (pdf 1,25 MB)

Már a diplomatervi munkám keretében kezdtem el foglalkozni a fahasználati rendszerek elemzésével és tervezésével. Ennek eredményeképpen született egy szoftver, amely segít a gazdálkodóknak az erdőgazdálkodásban dolgozóknak. A megújuló energiához: 2009-ről 2011-re duplájára nőtt a megújulókba fektetett beruházás.

A decentralizált energiatermelés előnyei:

- Kisebb beruházási igény

- Kisebb szállítási igények

- Kisebb tárolási igények

- Helyben történő termelés

- Energiaszállításban kisebb veszteségek

- Vidékfejlesztés

- Munkahelyteremtés

- Munkaerő megtartás

- Eddig gazdaságosan nem hasznosítható biomasszák alkalmazhatósága

Mielőtt az ember belevág egy ilyen beruházásba, érdemes megvizsgálni az ökonómiai hátteret. Ezért elkészítettünk az apríték termelés SWOT analízisét. (Ma más minden pályázathoz kell vagy hasznos az ilyen. Ezt bárki beteheti a pályázatába. Biztosan kedvezően fogadják majd.) Néhány eleme: erősség, hogy Magyarország élőfakészlete egyre növekszik. Ugyanakkor hiányzik a témában megfelelően jártas szakembergárda. Alacsony vagy elhanyagolható az erdőgazdálkodás marketing tevékenysége. Lassú a megújuló energia megtérülése. Fel kell mérni, hogy valóban van-e igény az előállított energiára. A lehetőségeket bőviti az új EU erdészeti stratégia, mely gazdálkodás prioritású eltolódást mutat.

A S.T.E.E.P. analízis segítségével pedig a társadalmi környezet vizsgálható. Munkaerőigény, helyi munkaerő, közmunka, szakember ellátottság, a tűzifa ára, a fa felhasználás társadalmi megítélése, környezettudatosság, szélsőséges természetvédelem lehetnek ezen elemzés szempontjai. A technológia környezet elemei pl. a hatásfok, a géppark, logisztika, üzemi tapasztalatok. A gazdasági környezet szempontjából fontosak az árak, a lehetséges megtakarítások, a fizetőképesség, a támogatások, stb. A természeti környezet szempontjai az ökoszisztéma egyensúly, a kisebb káros anyag kibocsátás, hogy megújuló energiaforrásról van szó, stb. A politikai környezethez számítanak az EU és hazai jogszabályok és stratégiai célkitűzések. (Kíváncsiak vagyunk, hogyan lehet majd teljesíteni a vállalást, miszerint 2020-ra 14,65% lesz a megújuló energia részarány.)

Elkészítettük a Dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyag-bázisa tervező szoftvert. Ezen belül igyekeztünk a logisztikai modult tovább fejleszteni. A program háttér adatbázisába a számos szóba jöhető gép paramétereit betápláltuk. A technikai paramétereken túl a költségtervezéshez a gépek ára, fajlagos működési költségei, kihasználtsága is szerepelnek a programban. (Garázs, gumiabroncs, stb minden részletköltség is szerepel.)

A programban kiválasztható a termelendő fafaj, a technológia, létszámigény, ..., majd a kiközelítési pont, a szilárd burkolaton szállítás távolsága és végül megkapjuk a biomassza költségszerkezetet. Ebben jól látható, hogy mely elem adja a legnagyobb kötséghányadot.

A program folyamatos fejlesztés alatt áll. Már több száz gép adatait bedolgoztuk. A célok között szerepel, hogy ne csak új, de használt gépek adatait is fel lehessen venni.

A program segítségével tehát a vállalkozó pontosan ki tudja magának számolni, hogy mennyibe is kerül neki a kitermelt fa bizonyos paritásokon. Ugyanakkor segítheti a vállalkozót a program beruházási döntései meghozásában. Élesben vállalkozás még nem használja ezt a programot, először az innoLignum-Sopron kiállításon volt látható, másodszor pedig most itt a Fakonferencián.

A kávészünet után dr. Jung László (FAGOSZ elnöke, illetve az MFB ügyvezető igazgatója) szólt a hallgatósághoz.

A 22 állami erdészeti zrt. az MFB tulajdonosi joggyakorlása alá, ezen belül az Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatósághoz tartozik. E Főigazgatóságnak vagyok az ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a Turizmus Zrt., Hungarofest kft., a Kincsem Lovaspark, a Mezőhegyesi Ménesbirtok, a Bábolnai Ménesbirtok és más agrárcégek is ide tartoznak. Szakmámból és az eddigi szolgálataimból adódóan, nem figyelmen kívül hagyva a többi cégek fontosságát, nyilván az erdészeti Zrt-k ismertebbek a számomra.

Most a favertikumról szeretnék beszélni. Ez a rövid idő alatt (még egy hónapja sem vagyok az MFB-nél) volt alkalmam áttekinteni a dolgokat. A gazdálkodást is érintő kérdésekben különböző szereplési feladatok is vannak. Örömmel mondhatom, hogy Miniszterlenök Úr ma délelőtt az erdei közjóléti fejlesztésekkel is foglalkozott. (Dr. Jung László a Som-hegyi túristaház avatásáról érkezett a Fakonferenciára.) Így alkalom volt olyan keresztmetszetét megadni az erdőgazdálkodásunknak, amivel kapcsolatban sajnos még mindig komoly kommunikációs deficitünk van. Egyik feladatom tehát a kommunikáció. Ebben a beosztásomban, szolgálatomban alkalom fog nyílni, hogy olyannyira a döntéshozók közelébe kerülhet az ember, ami egyben óriási nagy felelősség is. Mi tudjuk, hogy jól csináljuk a dolgainkat de erről úgy kell a döntéshozókat felvilágosítani, hogy felelősséggel tudják meghozni döntéseiket. Ugyanis a mirólunk kialakított kép sokszor még jóindulattal is vakvágányra vihet ügyeket. Úgy foglalnám össze közelmúlt időszakunkat, hogy nem tudtuk magunkat pozicionálni.

Azt kell kibogozzuk: miért van az, hogy az erdőgazdálkodás alapját jelentő erdészeti ágazat folyamatosan egyfajta presszió alatt van: folyamatos erdőborítottság ügye, törvénymódosítás törvénymódosítás hátán. 1996-os erdőtörvény, melyet félig-meddig nyugvópontnak éreztünk, majd a 2009. évi, ami számunkra több nehezen kivitelezhető feladatot is ad. Elnézést a faiparos kollégáktól, ezek pontos magyarázata időigényes lenne. Számunkra az egyik legfontosabb, hogy kiszámítható és hosszútávra tervezhető erdőgazdálkodást végezhessünk.

Előre kellene gondolkodni. Sokkal előbbre kellene gondolkodni, mert bizonytalanabbá válik a piac. A befektetői oldalon akár állami, akár magán befektetőnek vállalnia kell a kockázatot.

A FAGOSZ-szal minden egyes törvény egyeztetésen ott voltunk, nem mindig értük el céljainkat, de mindig leírtuk az általunk helyesnek tartott megoldást.

13 millió m3 a növekmény, 9 milliót lehet kitermelni, de ténylegesen tavaly is csak 7 millió m3 körül mozgott a kitermelés. Folyamatos faanyag akkumuláció van. Nagyon fontos kérdés, hogy mi lesz az állandóan akkumulálódó famennyiséggel. Öregszik, lábon áll. A trianoni békeszerződés után csak 11% volt az erők aránya hazánkban, melyek már több generáció óta használt erdők voltak. A többletként létrehozott összes mai erdő mesterséges telepítés. Ezek után Európa élvonalába tartozunk az erdők természetvédelmi korlátozása terén.

Ezt a kérdést meg kell vizsgálni. Megítélésem szerint alapos és igen kiterjedt kutatás szintű mintaprojektek megnyugtató válaszára lenne szükség, hogy ezeket megválaszolhassuk és üzemi léptékben alkalmazhassuk.

Ha a gazdálkodótól független szervezet azt mondja, hogy 9 millió m3-t lehet termelni, akkor nincs magyarázat arra, hogy miért csak 7 millió a tény.

A következő lépés, hogy mit csinálunk a fával. Pont akkor érkeztem, amikor a biomasszáról volt szó. Valamennyien tudjuk, hogy óriási nagy projektek alakulnak ennek hasznosítására. Először azonban az ipari fáról beszélnék. Az iparilag feldolgozható fára olyan koncepciót kell meghirdetni, hogy azt lehetőleg hazánk határain belül kell feldolgozni. Igaz, a vertikális integráció idején kicsit túlestünk a ló túloldalára, mert még a 16 cm-es tölgy "rönköt" is felvágtuk Felnémeten. Most már nem itt tartunk. Jól prognosztizálható, hogy mennyi fa képződik Magyarországon (fafaj, vastagság, választék) és az alapján milyen faiparnak lehet bíztatást adni, hogy az kezdje meg a munkáját. Az MFB célja, hogy ebben a munkában részt vegyen. Ennek financiális feltétele, munkahelyteremtési következménye van. Ami Magyarországon valósul meg, abból minden bizonnyal magyar termék lesz, itt jön létre a hozzáadott érték. Most egyetlen céget sem mondanék, hogy ki más vágja fel helyettünk, mert bántanám, sőt partnerként megsérteném, mert most partnerként ő dolgozza fel faanyagunkat. Tisztelni kell ezeket a kapcsolati rendszereket. Ettől függetlenül úgy látjuk hogy lehetne a hazai kitermelt faanyagnak más útját is megtalálni.

A másik, ami sok gondot jelent, a sarangolt választék (papírfa, rostfa, tűzifa). Itt megint lehetne egy alappillért leszúrni: ezek lehetőleg a régiót ne hagyják el. Hiszen olyan árfekvésű termékről van szó, aminek a szállítási költségek miatt nem biztos hogy a régión kívül kell legyen a célja. Meg aztán csak ott lebeg előttünk ez a 14,65% (lásd előző témánál) és logikus, hogy az a tűzifa ott helyben legyen felhasználva.

Programként mondom, nem árulok el titkot vele: olyan anyagot szándékozunk készíteni, hogy a fiókból kihúzható legyen az a-tól n-ig használható változat. Az (a) igen egyszerű: kitermeljük a fát, s valakinek eladjuk tűzifaként. Közte sok változat után elérünk az n-edikig, ahol már az van: Miért ne csinálhatná meg a gazdasági társaság, illetve kör (befektetői, kazángyártói, fogyasztói kör) azt a modellt, ahol önmagunk a hőt előállítjuk, tehát a hőt adjuk el és nem a fát. Ehhez piaci bizalom kell. Hiába javasoljuk a kórháznak, hogy álljon át gázról fára, hiszen ott van az erdő kellős közepén, ha nem látja a garanciát, hogy mindig (az év minden napján) megkapja a megfelelő minőségű és mennyiségű aprítékot, akkor nem fog ebbe az üzletbe belemenni. Minden bizonnyal előfinanszírozási szándékkal kell rendelkezzünk, amivel mutatjuk, hogy képesek leszünk ezt megcsinálni. Ezt támogatni kívánjuk.

Nekünk nyitni kell. A Bejárható Magyarország Program keretében (2013-14.) a 22 erdészeti részvénytársaság 28 olyan többek között bakancsos turista háznak is alkalmas turistaházat épít, ami 1,7 Md Ft-ba fog kerülni. Azért, hogy behúzzuk az embereket oda, és megmutassuk, hogy miből áll az erdőgazdálkodás. Nem hiába csináltuk meg a Mi Erdőnk című újságot, a filmforgatásokat. Az emberekkel el kell fogadtatni, hogy ugyan csak az ország 20%-áról van szó, de több 10.000 ember munkahelyéről és olyan továbbfejlődési lehetőségről, amiben az MFB nagyon komolyan gondolja az ágazat támogatását.

Dr. Horváth Sándor a NymE EMK Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet adjunktusa (egyben a STIHL-Sopron üzletvezetője) "Az erdészeti alvállalkozói piac mai jelenségeinek áttekintése" címmel tartott előadást.

Az előadás vetített anyaga. (pdf 1,25 MB)

Az előadás elsősorban a műszaki feladatokra koncentrál, mert az egyenes arányban áll a munkahelyteremtő képességgel. Ugyanakkor rövid gazdálkodói elemzést is adott. Felvázolta a vizsgálat vállalkozási körét és az adatgyűjtés területét, mely utóbbiban Intézetük egyedi, ezeket az adatokat más nem nagyon szedi össze az erdőgazdálkodókra.

A 02 Erdőgazdálkodás főtevékenységű gazdasági társaságok 2012. évi adatairól készítettek néhány grafikont és táblázatot. gyakorlatilag 1.800 ilyen főtevékenységű magántulajdonú gazdasági társaságot tart nyilván az Adóhatóság. Az állami erdészeti társaságokhoz hasonlóan ezeknél is évről-évre növekszik a mérlegfőösszeg. Az üzemi eredmény azonban stagnál, de ugyanúgy körülbelül 1 Md Ft körüli összeg jut a mintegy 1.800 társaságra. Az összes hozam és ráfordítás grafikonból látható, hogy e cégek elég szűk megtérülési rátával dolgoznak. E kép kicsit csalóka, hisz az 1.800 cég fele dolgozik nyereséggel, míg a másik fele veszteséges. Az eredményeseknek az erdészeti "integrátorok" adják a magját, stabilizáló tényezőként a tulajdonlás, az erdőgazdálkodás, a szakszemélyzet, a szaktanácsadási szolgáltatás, a fekete bárány erdészeti kivitelezés témakörében. Az integrátorok a gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók között is fontos szerepet játszanak.

1.800 erdőgazdálkodási főtevékenységű egyéni vállalkozó van az országban a statisztika szerint. Ugyanakkor számos további, ténylegesen erdőgazdálkodási főtevékenységű EV is van, amely valamiért nem ide sorolta be magát. Korábban az EV-k 1/3-a volt, akik nem főállásban tevékenykedtek, mára arányuk már 40%. 4-5 évvel ezelőtt több mint 2.300 erdőgazdálkodó EV volt, mára számuk jelentősen csökkent.

300-400 erdőgazdálkodó őstermelő van az országban, közülük 12 a főtevékenységű.

Kigyűjtötték a ráfordításokat és a hozamokat. Nagyon változó, hogy hányan vallottak be valamilyen adatot az egyes sorokon. Ebből nagyjából kiszűrhető, hogy hány EV, aki ténylegesen gazdálkodik. A csoport összes bevétele és ráfordítása is mintegy 17 Md Ft. A bevallások száma alapján az átlag fejenként 10 M Ft körül van. A csoporton belül a veszteségesek helyzete sajnos egyre romlik. Kötelezettségük egyre nő.

Azért érdemes foglalkozni az erdőgazdálkodó magán gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozókkal és őstermelőkkel, mert a hazai erdőgazdálkodás műszaki feladatait, a fakitermelést gyakorlatilag ezek a vállalkozók végzik el mind az állami, mind a magán erdőkben. Nélkülük az erdőgazdálkodás nehezen működhet.

A másik téma a foglalkoztatottság. Ezzel kapcsolatban sokféle szempontból lehet vizsgálódni, így eltérő statisztikai adatokat találhatunk. A legfrissebb adatok szerint 14 e fő a foglalkoztatotti létszám, de ez csak az 5 fő felettiekre vonatkozik. Az 1-4 fős cégek becslés szerint még egyszer ennyi embernek adnak munkát. Az 1-2 fős brigádoknak eddig is keserves volt az elmúlt 20 évben a napi működés. Ebből most sincs érdemi változás, ami a kilátásaikat pozitív irányba terelné. Készítettünk az erdészeti kivitelező vállalkozók érzelmi hátteréről. Nagyon fekete képet festettek magukról.

Munkahelymegtartás és teremtés. A fakitermelés mennyisége hosszabb ideje lényegében változatlan, ugyanakkor az erdőfelújítás és erdőtelepítés együtt évek óta szűkülő trendet mutat. Ez utóbbi erősen támogatás függő. A tisztítás ugyan támogatás függő, de munkahelyteremtés szempontjából van benne lehetőség. A támogatások terén azonban a következő EU ciklusban olyan beruházási támogatásokat kívánnak adni, hogy az induló és esemény utáni vagyoni helyzet pontosan megállapítható legyen. Ebből a szempontból nem közömbös, hogy a tisztítás minek fog számítani. A klasszikus természetvédelem: van az állami és a közösségi (civil). 2990 természetvédő főtevékenységű civil szervezet működik ma Magyarországon, és van 990 ökológiai főtevékenységű civil szervezet is. Eredménykimutatásaik elemzése alapján ezek 10-15% százaléka, melyek aktívan működnek. Ezt beszorozva az egyesületalapításhoz minimálisan szükséges 10 fővel, nagyjából kiszámolható, hogy milyen létszámú az aktív civil természetvédő réteg. A szaktanácsadás, szakszemélyzeti feladatok támogatásfüggő, változó trendet mutatnak. Az erdőőrzést, az erdei iskolát és a turisztikai attrakciókat is figyelembe kell venni a munkahelymegtartás, teremtés terén.

Ezt követően Fekete Zoltántól, a Microsonic Labor Kft. műszaki vezetőjétől "A zaj okozta halláskárosodás és az egyéni védelem eszközei, különös tekintettel a fafeldolgozás és erdőgazdálkodás műveleteire, illetve a vadászatra" hallhattunk előadást.

Az előadás vetített anyaga. (ppt, 3,6 MB)

Előadása kicsit más volt, mint a Fakonferencia többi témája.

A Microsonic Labor Kft. 20 éve alakult Magyarországon, az anyavállalat amerikai. A cég többféle tevékenysége közt a jelen előadás szempontjából a legfontosabb a zajvédelmi eszközök, gyártása és forgalmazása. A Microsonic mellett a Beltone márkát is képviseli. ISO 9001, ISO 13485 tanúsítással rendelkeznek, 22 fő a dolgozói létszám.

Bemutatta a témába vágó fontosabb fogalmakat, mint a zaj, a hallószervi és a nem hallószervi hatások, dörejártalom (pl vadászatnál), a hallásvédelem, A hallásvédő eszköznek a megengedett szintre vagy az alá kell csökkentenie a zajhatást úgy, hogy a figyelmeztető hangjelzések még hallhatóak legyenek.

Bemutatta a fül felépítését. A fül 13 nagyságrendi hangosságeltérést képes érzékelni. Csodálatos szerkezet a fül. A hallás frekvenciafüggőségét is megismerhettük, mely a hallás nagyon fontos tulajdonsága. Az egészséges és a károsodott hallás mérési eredményének összehasonlítására is láthattunk egy grafikont. A hallásvédelem nélkül a zajos környezetben eltölthető idő 85 dB-nél 8 óra, de 115 dB-nél más csak 30 másodperc.

Áttekintést kaptunk a zajvédelem EU és hazai jogszabályi környezetéről.

Ha nem védekezünk, az már kis terhelés mellett pl. alvászavart okozhat. Nagy zaj következtében pedig határozottan csökken a teljesítőképesség, illetve különböző betegségeket hozhat létre. Az impulzusos és a keskenysávú zaj kifejezetten zavaró.

A halláskárosodás 85 dB-nél kezdődik, e felett a dolgozónak kötelező zajvédő eszközt viselnie, amit a munkaadónak meg is kell követelnie. Ugyanakkor a munkaadónak már 80 dB fölött biztosítania kell a megfelelő hallásvédő eszközt. A zajterhelésnek tartósan kitett dolgozóknak rendszeresen hallásvizsgálaton kell részt venniük.

A hallásvédelmi eszközök csoportjai: fültok, szivacsos füldugó, és a Microcinic által is gyártott egyéni fülillesztékek. Az előadás további részében a fülillesztékek változatait ismerhettük meg.

A Silencium ipari zajvédő fülilleszték szilikonból egyedi kialakítással, méretre készült. Zajcsillapítása 30,9 dB.

Silencium Pass Guard fülilleszték alapanyaga is szilikon, de speciális adalék van benne az impulzus zaj ellen. Az előbbi továbbfejlesztett változata, szintén 30,9 dB a zajcsillapítása. Viszonylag új termék, két éve kapható. Nagyon jó a dörejártalmaknak kitett helyeken, mint a lövészet, vadászat.

Az Ala-Noise-X esetén 90-100-10 dB-es bemeneti szintet lehet beállítani. A fül szellőzik használata közben, nem zárja le teljesen. A használó a figyelmeztető jeleket és a beszédet is hallja használata közben.

A Sound Defender választható csillapítási szintekkel rendelhető, egy filterrel 23-25 dB csillapítás érhető el. A Motoros füldugó a motorkerékpáron közlekedők számára készült.

Az ER akusztikai hallásvédő rendszer főleg zenészek részére készült. Frekvenciamenete teljesen azonos, mint a nyitott fülé: nem esik szét a hangkép ennek használatával.

A Microsonic Hunter 1 aktív zajcsökkentő vadászoknak készült. Megelőző eszköz, fiatal, még nem hallássérült vadászoknak is ajánlott. Lényege az impulzusvédelem a dörej ellen. Négy programot lehet beállítani rajta a zajcsökkentés mértékének megfelelően, illetve a negyedik program (az elsőhöz hasonló zajcsökkentés mellett) a kimondottan szeles környezethez készült. A sportlövők is nagyon jól használhatják ezt a terméket.

Mivel az előadó immár 5. éve jár vissza a Fakonferenciára, sok ismerős arcot látott a hallgatóság körében, ezért is zárta előadását azzal, ha bárkinek további kérdése van, a termékbemutató asztalnál szívesen válaszol ezekre.

Végül a más elfoglaltsága miatt csak a Fakonferencia végére érkezett dr. Toldi Ottó, az NFM Stratégiai és Energiapolitikai Főosztály főosztály-vezető helyettese tartotta meg előadását "A megújulók, a biomassza, különösen a fa szerepe a hazai energia-fogyasztásban, a fa elismertsége a szénlekötésben" címmel.

Az előadás vetített anyaga. (pdf 967 kB)

Az a helyzet, hogy én Alföldy-Boruss Márk urat az NFM Megújuló Energia Osztály vezetőjét helyettesítem (ő lett volna a téma eredeti előadója), én azonban hagyományos energetikával foglalkozom. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a fa szerepéhez tudok hozzátenni olyan szempontokat, amelyek érdekesek Önöknek.

2011-re hosszú évek után elértük azt a helyzetet, hogy megszülettek a magyar energiapolitika meghatározó dokumentumai: elsőnek a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCST, 2011. elején Korm.hat.), majd a Magyar Energiastratégia (2011. október). Ez a két dokumentum sok szakmai vitát váltott ki. Igyekeztünk annak idején konszenzusos anyaggá alakítani. Azóta sok minden történt. Kiderült, hogy a mi szakértői hozzáállásunkat a politika folyamatosan felülírja. A minisztériumi szakértő élete sem rózsás, amikor látja leírva a szép célokat és aztán látja, hogy abból mi lesz, az előadásokon nekem kell számot adni arról, hogy mi hogy alakult.

Belevágva a közepébe: ahhoz hogy érthető legyen, hogy mi történik a megújuló szektorban, beszélnem kell a fosszilis szektorról is, mert a kettő egymás nélkül nem érthető jól. Amikor elkezdtük a Nemzeti Energiastratégiát írni, két jövőképünk volt. Akkoriban volt az energetikai szakmában általánosan elfogadott helyzetkép, hogy most jön a földgáz aranykora, olcsó lesz és Magyarország amúgy is földgázfüggő, nem kell semmi mást tenni, csak menni ezen az úton és az egyre olcsóbb földgázra tenni a voksot továbbra is.

Annak idején, amikor kialakult Magyarország földgéz függése, ez nem volt rossz választás. Akkor a földgáz nagyon olcsó volt. Körülbelül 20% volt az ár, mint most. Ennek köszönhetjük, hogy a magyar szénbányászat, a magyar energiahordozó bányászat tönkrement, amikor bejött az olcsó orosz földgáz.

A másik jövőkép, ami előttünk volt, az az atom, a szén és a zöld jövőkép volt. Megmondom őszintén, hogy mi akkor sem hittük el, hogy elkövetkezik a földgáz aranykora és más jövőképet választottunk: elsősorban a hazai energiahordozókra építeni jobban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a földgáz domináns szerepét meg lehetne szüntetni, de jobban kell építeni a hazai és nem egyértelműen fosszilis energetikai jövőképre. Az atom, a zöld együtt már alacsony CO2 kibocsátásúnak számít. Így az EU-s kritérium vállalásaink is közelebb kerülnek. Ez a koncepció gyakorlatilag beigazolódott, ha megnézzük, hogy hol tartanak a földgáz árak ma a világban. Ahol korlátozott a piac - mert ugye Európában is az a helyzet, hogy a földgázpiac bizonyos részei jól megközelíthetőek, több forrásból tudnak építkezni, pl. Angliában, tengerparti területeken elsősorban. Ugyanakkor a kontinens belseje elzárt különösen a kelet-középeurópi régióban és a piac nem működik jól. Tulajdonképpen a kontinentális piac sem. Látszik, hogy a német piaci ár sokkal magasabb, mint amit a piac elbír és különösen magas az amerikai piaci árhoz képest, annak az ötszöröse az európai földgáz ár.

Mindez azért, mert a piac csak részben operatív, illetve interoperatív, ahogy ezt szokták mondani. Ez a helyzete Európának. Magyarországon ráadásul még rosszabb volt a helyzet, pár évvel ezelőttig, mert az olajkapcsolt földgáz ár miatt 20%-kal vettük drágábban a földgázt, mint a németek. Ugyanazt az orosz földgázt, mert az oroszok kihasználták azt a helyzetet, hogy Magyarország infrastrukturális zsákutca: ide bejött a Barátság vezeték, és aztán innen se ki, se be semmi. Tehát a nagykereskedelmi gáz ár Magyarországon még magasabb volt, mint az európai piaci. Ha ezt a lakosság nyelvére fordítjuk: a lakossági földgáz vásárlóerőhöz mért ára az egyik legmagasabb volt Európában.

Ennek következménye lett, hogy a 2003-as csúcshoz képest jó 40%-kal csökkent a lakossági földgáz fogyasztás. Annak ellenére, hogy a fogyasztói leválások nem indokolnák ezt a mértéket. Nagyon sok helyen ott a földgáz, csak az emberek már cserépkályhával fűtenek. Ennek következménye, hogy súlyosan egészségkárosító és környezetszennyező anyagok halmozódnak fel a légkörben. Már rendszeresen túllépik fűtési szezonban az értékhatárokat. Különböző aromás származékok, melyek a tökéletlen égetés termékei súlyos hatással vannak a lakosság egészségi állapotára. Nem a szmog, nem a látható füst a veszélyes.

A magas energia árak, melyek úgy magasak, hogy ha az európai energiaárakat nézzük, a hazaiak nem magasak, hanem a magyar emberek bevételei olyan alacsonyak, hogy így kritikus sajnos az energia ár.

Zárójelben megjegyzem, hogy az elgondolkodtató amikor a villanyenergia nagykereskedelmi ára 20-25%-kal alacsonyabbá válik, ez a végfogyasztóig eltűnik, ott ez az árcsökkenés nem jelenik meg. Tehát ha az európai energiapiaccal gondok vannak, a magyar energiapiaccal még nagyobb gondok voltak. Valójában az történik, ahogy ezt sokan sejtik, hogy a cégek karteleznek a viszonylag magasan tartott árral. A fölgáz piacon legalább is gyakorlatilag semmilyen eszköz nem volt magyar kézben ez ellen. A fölgáz piac gyakorlatilag 100%-ban privatizált volt.

A magyar vásárlóerőhöz mért magas energiaárak miatt Magyarország koraszülött, alacsony szénkibocsátású országnak számít. Az egy főre jutó primer energia igényünk és a végső energiafogyasztásunk 30-40%-kal alacsonyabb, mint a cseheké, a németeké vagy a dánoké.

A gazdasági válság és ennek köszönhetően, ha az EU 2020-as vállalásainkat nézzük, tulajdonképpen nem állunk rosszul. 1990-hez képest 33%-kal csökkentettük az üvegház-hatású-gáz (ÜHG) kibocsátásunkat. A vállalásunk az volt, hogy 2020-ig 14,6%-ig növeljük a megújulók arányát a primer energiában. Az elmúlt két évben 7,4%-ról 9,3%-ra emelkedett a megújuló hasznosítás. meg kell mondanom nagyon őszintén, ez egy virtuális szám, főleg annak köszönhető, hogy több mint 30%-át a villamos energia igényünknek importáljuk. Ukrajnából, szenes erőművekből származó villamos energiát, tehát a primerenergia aspektusa ott marad Ukrajnában. Így a primer-energia felhasználásunk csökken, de nem csökken ezzel arányosan a megújuló, így születik a pozitív eredmény abból, ami igazából nem az. Ez tovább gondolkodásra kell késztessen minket. Ezeket a virtuális adatokat egyetlen komoly elemző, értékelő sem fogja jó néven venni.

A primerenergia felhasználás csökkenésünk is ezért ilyen látványos, ez elsősorban a hatalmas Ukrajnából származó villanyáram import következménye.

Az energiastratégiánk ábráját láthatjuk itt. (8. kép) A vastag lefelé menő csík a jelenlegi aktuális helyzet (REKK előrejelzés). A stratégia azt mondta, hogy valahol a vízszintes vonal mentés stabilizálódik a primer energia felhasználásunk, tehát visszatér majd a válság előtti szintre, ha minden jól alakul. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) beleerőltetett a stratégiába egy "zöld forgatókönyvet", ami abszolút értékben is gyenge csökkenést mutatott volna. Mi ezt nem hittük, azt hittük, hogy beindul a gazdasági növekedés és enyhe növekedéssel válaszol erre a primer energia fogyasztásunk. A valós helyzet viszont a durván lefelé menő csík. Tehát a VM zöld forgatókönyvénél is sokkal zöldebb a helyzet Magyarországon, ami megint nem valós eredmény, a nagyfokú villamos energia importnak és a pangó gazdaságnak tudható be.

Visszatérve: viszonylag nagy mennyiségű beruházás ment elsősorban épületenergetikai beruházásokra, a megújuló energia területére. Számításaink szerint 100 Md Ft befektetés kell 1% zöld-energia növekedéshez. Virtuálisan évi 1%-kal nőtt a megújuló hányad, de elmondtam az előbb, hogy ez minek tudható be, tehát valójában ez nem javuló eredményeket mutat. Amikről most beszélek, ezek az Energiastratégia eszközei. Az első az energiatakarékosság. Elmondtam, hogy szépen csökken a primer energia hasznosításunk, illetve hogy miért. A második eszköz a megújuló energia növelése. Bemutattam, hogy a sajtóban látható számok ugyan szépek, de valójában a gazdasági recesszió és villamos energia import a fő oka virtuális eredményeknek.

Nagyon fontos eszköz esetünkben az atomenergia, amit majd meglátunk, hogy mi lesz. Most olyan alacsony a villamos energia ára, hogy ha a helyzet ez marad, nincs az a pénz, amiből meg lehetne finanszírozni a nukleáris-kapacitás bővítését. Rendkívül beruházás igényes építkezésről lenne szó. A jelenlegi villamos energia árak nem tennék lehetővé a megtérülést. Az alacsony árak miatt inkább az import "játszik most" mint, az atomerőműi további beruházások. Az viszont tény, hogy a területen dolgozó műszaki értelmiség szaktudása nemzetközi exportcikk lesz. Sok fejlődő országból jönnek tanulni fiatal szakemberek. Tipikus magyar kreatív "történet", hogyan lehet a régi orosz technológiát mindenhonnan összevásárolt és saját fejlesztésből olyan biztonsági szintre emelni, hogy a négy paksi atomreaktor a világ 20 legjobban kihasznált atomreaktora között van. Ez komoly eredmény.

Említettem, hogy Magyarországon magasan ragadtak bent az árak, elsősorban a földgáz esetében. Az egyik kitörési pont, ha nem csak a Barátság Gázvezeték marad, (11.kép) hanem tudunk csatlakozni az európai gáz infrastruktúrához, hiszen akkor a beszerzési lehetőségeink nőnek. Igaz, az európai piacról is orosz földgázt fogunk venni, de mégis olcsóbb lesz, mintha ez közvetlenül az orosz irányból érkezne.

Nagyon érdekes bizonyíték arra, hogy képes a piaci integráció csökkenteni az energia árakat, az a tény, hogy a cseh, a szlovák és a magyar villamos energia piac sikeresen integrálódott, aminek az lett az eredménye, hogy 20%-kal csökkentek a nagykereskedelmi árak. Ennek érdekessége, hogy ez nem gyűrűzött tovább a végfelhasználó felé. A rezsicsökkentés így igazságos volt. Ugyanez a folyamat várt ránk a földgáz terén is, hiszen e téren is nagyon komoly infrastrukturális fejlesztések vannak. (13. kép) Elértük, hogy a nyugati irányú beszerzések aránya egyre növekszik. Az osztrák-magyar távvezeték kapacitása bővült, plusz a majdan épülő szlovák-magyar gázvezetéken keresztül be tudjuk hozni az import igényünket. Már ma is lehet látni, hogy ez a sárga, folyamatosan növekvő részoszlop (14.kép) folyamatosan jelzi, hogy a nyugati irányú beszerzés egyre nagyobb arányú lett. Mivel ezek piaci kapcsolatok voltak, a beszerzési árak is alacsonyabbak voltak. Ez sem gyűrűzött át a fogyasztókra a Kormány lépéséig.

Most jön az a rész, ami itt valószínűleg többeket is érdekel. Éppen a hazai fosszilis vagyon újrahasznosításán elgondolkodás vezetett el minket arra, hogyan lehetne a régi iparvidékek, a bányavidékek újraélesztését összekapcsolni olyan fejlesztésekkel, ami klímabarátabban tenné lehetővé mindezt. Az Ásványvagyon Cselekvési terv (ÁCsT) kimondja, hogy nem igaz, hogy Magyarország szegény lenne energiahordozókban. A '60-as években évi 30 Mt szenet bányásztak ki. Villamos energia fogyasztásunk 70-80%-át szenes erőműben termeltük meg. Természetesen nem szeretném, ha füstölgő monstrumok között és szmogos országban kellene élni. Minden esetre el kell azon gondolkodni, hogy ezt a szénvagyont, ami évi 30 Mt kitermelés mellett is 200-300 évre elegendő lenne, hogyan hasznosítsuk. Ismert, hogy a mai modern szénerőművek nem olyan füstokádó monstrumok, mint a '60-as években voltak. Képesek arra is, hogy biomasszával a szenet együtt tüzeljük, kibocsátásuk alig legyen nagyobb, mint a földgázos erőműnek. Miután hatékonyak, elviselik azt is, hogy ha a CO2-ot és minden egyéb káros anyagot leválasztunk, nem túlságosan romlik a hatékonysága az egész rendszernek. A szennyezőanyagok leválasztásával klímabarátabbá lehet tenni. Mi ezen is túlmentünk. Igaz, a szénbányászaton gondolkodás kiverte a biztosítékot a létező és nem létező civil szervezeteknél, de ami sajnos a legfontosabb, hogy a VM illetékes államtitkárságán is. Annak ellenére, hogy miniszterelnöki rádiónyilatkozatok most már egyre sűrűbben emlegetik azt, hogy - igaz, hogy szociális felhanggal - a borsodi szénbányák közül jó néhányat újra kellene nyitni.

Ez az egyik. A másik, hogy Magyarországon - több területen is - jó sok nem hagyományos, nem konvencionális szénhidrogén is van. Valamint nagyon jó a geotermális potenciálunk. A mélységi geotermális potenciálink pedig még jobb. Mindezek hasznosításához szükség van elég nagy fejlesztésekre. Miután az ÁCsT-ben mindezt leírtuk, hogy mindezek hasznosításához szükség van a rétegrepesztésre és az EU környezeti hatástanulmány mellett várhatóan engedélyezni fogja ezt a technikát. Magyarországon több ezerszer alkalmazták már szénhidrogén bányászat során a rétegrepesztést minden veszély nélkül. El lehet képzelni: hogy kivertük a biztosítékot ezekkel az ötleteinkkel.

Magyarország CO2 kibocsátása az energia szektorban kb. 1/6-a a cseh kibocsátásnak. Csehország lakosságszáma kb hasonló, kibocsátásuk az európai 6%-a, míg Magyarországé az európai 1%-a. Tehát nem kellene úgy agyonszabályozni magunkat, meg öncenzúrázni, amikor erről van szó. Németországot szokták, mint zöld bezzeg országot elérendő célként, mintaként állítani. A német CO2 kibocsátás 28-szorosa a magyarországinak. (Németország 80,2 milliós lakossága 8-szorosa a hazainak.) Mivel az atomenergiát kivonják, 10 új szenes erőmű indul náluk. Az USA-ban a palagáz kiszorítja a szenet. Olcsó, nagyon olcsó az amerikai szén. A német szénimport a duplája lett az utóbbi években. Ez csak azért érdekes, mert a retorika az szép zöld maradt, a valóság emögött bizony nagyon is füstös. Áramlik a szén Európába. A régi szenes erőművekhez is üzemidő hosszabbítást kérnek. Csak mi vagyunk ilyen hihetetlenül természet- és környezetvédők és közben komolyan beszélgetünk az ország újraiparosításáról.

Azt találtuk ki, hogy korszerű széngázosító üzemekben, az erre a célra nagyon is alkalmas magyar barna szenet elgázosítjuk, abból szintézis gáz lesz, ami a földgáz rendszerbe betáplálható gáz. Ezen kívül a szenet metanol gyártásra, ammónia, urea, műtrágya gyártásra tökéletesen lehet hasznosítani. Szénből minden olyan anyagot lehet csinálni, mint a kőolajból. Tehát nagyon komoly úgymond petrolkémiai alapanyag. Ilyen tisztaszén technológián (CCS) alapuló üzemeket szeretnénk építeni Magyarországon, aminek a kibocsátása minimális. Annyi, mint egy földgáz erőműé mondjuk. CCS-sel, tehát tisztaszén leválasztással ez tovább fokozható.

Hogy az egésznek javítsuk a klíma teljesítményét, az elképzelt ipari park közepén van a zárt rendszerű széngázosító üzem. Vegyipari és energetikai szénhasznosítás. Ezen túlmenően, mivel ipari parkokat képzelünk el a volt nehézipari és bányász területek újjáélesztése érdekében, ebbe nagyon belefér, hogy biobetont, bioépítőanyagokat, könnyűszerkezetes szociális házépítési célt szolgáló üzemeket, vagy éppen magyar árbócakácból gerendaház építő üzemet rakjunk emellé, hiszen a fában a CO2-ot hosszú időre raktározzuk. Tehát nem csak megkötjük a CO2-ot a fa törzsében, hanem termékben akár több száz évre kivonjuk a forgalomból. Ez sokkal klímabarátabb megoldás, mintha megújuló energiaként visszajuttatjuk a légkörbe ezt a CO2-ot.

Azt tudni kell, hogy metanolból az EU saját szükségletének csak a 30%-át képes fedezni. Ha metanolt termelünk, annak van európai piaca. Ez viszonylag magas hozzáadott értékű termék. Nagyon komoly megvalósíthatósági tanulmányok készülnek erre.

Ez a kép (18. kép) azt akarta (volna) mutatni, hogy az első és második generációs energianövények GJ/ha-ban mért potenciáltérképe alapján Magyarország az egyik legjobb területen van. Ez meg az akkumulált érték (19. kép) első és második generációs energianövények és biodízel szempontjából is Magyarország az egyik legkiemelkedőbb potenciállal bír.

Beszéltünk az NCsT-ről, mely szerint 2020-ig 50%-kal nő a biomassza energetikai hasznosítása. A geotermiáé még talán nagyobb arányban. (20. kép)

Bár csökkenni fog a hőigény a jövőben a stratégiai dokumentumok szerint (21. kép), de 20%-ban, majd több mint 30%-ban azt megújuló alapra kell helyezni. Sokkal jobban kell hasznosítani a geotermális energiát és a biomasszát, és szerintünk az egyik fő támadási pont a távhő ellátás lesz. A távhőnél a biomassza, abban a fa illetve a tűzifa és a geotermális energia bevonható.

Ma a távhőellátás energia struktúráját a 22. kép mutatja. A kék a földgáz, aránya ma 93%! Ezt kellene úgy átalakítani, hogy az összesnek kb 30%-a a biomassza és a geotermia legyen. A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv körülbelül ezt az arányt célozza meg. Ide beleértjük - ami megint ki fogja verni a VM-ben a biztosítékot - az anyagában nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítása, aminek sokkal hangsúlyosabbnak kellene lennie. Hiszen Magyarországon a szemét túlnyomó részét deponálják mindenféle hasznosítás nélkül. Arról senki nem beszél, hogy az ÜHG kibocsátásunk, ami nem az iparból, közlekedésből, az energetikából jön, annak a 60%-a a szemétdepókból kerül a légkörbe. Ugye ez ilyenkor annyira nem fontos. Meggyőződésem, hogy a deponált szemét környezetszennyező. Elszennyezheti a talajvizet. Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy ez sikertörténet lenne. Magyarországon nem igazán működik a szelektív hulladékgyűjtés sem, amiért nem az a felelős, aki energetikailag szeretné hasznosítani a hulladékot. Nagyon sok európai távhő szolgáltató azért nyereséges, mert a hulladékégetés náluk komoly részt vállal a hőellátásban. Skandinávia sok szemetet importál is ehhez. Sikeres ipari ágazat mindenhol másutt, csak nálunk nem.

Leírta és fotó: Mőcsényi Miklós

Kapcsolódó:

A 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29-30. programja.

A Fakonferenciára jelentkezettek.