Tavaly csökkent először a hazai cégek száma

Működő társas vállalkozások száma 2008-2014

A Bisnode csoport az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan idén is elkészítette elemzését, mely 2011-2013. vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását és a fizetési késések alakulását.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

Az elmúlt két évben drasztikusan csökkent az új vállalkozások száma. Míg 2011-ben még közel 50 ezer cég alakult, 2012-ben már 40 ezernél kevesebb, 2013-ban pedig csak kicsivel több, mint 34 ezer. Azaz míg korábban naponta 140 új vállalkozást is alapítottak, ma a napi céglapítások száma nem éri el a 100-at sem. Ráadásul a kft. alapításhoz szükséges megemelt törzstőke sem fog kedvezni az új cégek szaporodásának, ami nem is probléma, mert jelenleg ma Magyarországon közel 560 ezer működő társas vállalkozást jegyeznek, melynek mindössze 20-30 százaléka végez valós gazdasági tevékenységet.

A Magyarországon működő társas vállalkozások száma évről évre nőtt az elmúlt években, bár a növekedés mértéke - egészen a tavalyi évig - egyre kisebb volt, amikor megfordult a trend. Ez volt az első olyan év, amikor év elején már kedvesebb működő vállalkozást regisztráltak, mint az előző év elején. 2014. január 1-jén 0,7 százalékkal kevesebb vállalkozás működött hazánkban, mint 2013 első napján. Korábban az 5-6 százalékos cégszám-növekedés sem volt ritka egy év alatt.

Az egyes iparágak tekintetében azonban vegyesebb kép mutatkozik. Vannak szektorok, ahol szintén csökkent a cégek száma, de néhány iparágban még mindig több vállalkozás tevékenykedik, mint egy évvel korábban. 2013-ban a cégek száma az ipari gép, berendezés, eszköz javítása szektorban, a feldolgozóiparban, az élelmiszergyártásban, a mezőgazdaságban továbbra is 3 százalék felett nőtt. Jelentősen, 2 százalékot meghaladó mértékben csökkent azonban a vállalkozások száma a papíriparban, a nemfém ásványi termék gyártása (azaz üveg, porcelán, cement, kerámia stb. gyártása) terén, a bútorgyártásban és az építőiparban.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által.

A felszámolások és a végelszámolások száma is erősen csökkent 2013-ban, melyek egy részét felváltotta a kényszertörlés. Míg 2012-ben több mint 6000 kényszertörlést indítottak, 2013-ban már közel 23 ezret, azaz majdnem négyszer annyit. Mindeközben a felszámolások éves száma 40 százalékkal, a végelszámolásoké pedig 60 százalékkal csökkent.  A cégbíróság tehát sok esetben megelőzi a hitelezőket a cég megszűnésének kezdeményezésében, illetve akár a vállalkozások előtt is döntenek annak megszűnéséről.

Felszámolások, végelszámolások és kényszertörlések számának alakulása 2012-ben és 2013-ban

A Bisnode Bedőlési Index mértéke (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) azonban továbbra is jó mutatószám a cégek fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál.

2013-ban ennek megfelelően 2,46 %-os Bisnode Bedőlési Index-el kellett számolnunk, azaz a cégek közel 2,5 százaléka válik egy éven belül fizetésképtelenné. Ezen kívül a cégek 4,09 %-át érinti egy év alatt kényszertörlés, ami később akár felszámolásba is átmehet. 

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján tavaly nem történt nagy átrendeződés a 2012-es évhez képest. Az információval és kommunikációval foglalkozó cégek a korábbinál még előkelőbb helyen szerepelnek a legkevésbé kockázatos cégek listáján, az egyéb feldolgozóiparral (pl.: ékszer, sportszer, hangszergyártással) foglalkozó vállalkozások viszont a többi szektorhoz képest a korábbiaknál kockázatosabbá váltak.

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számít hazánkban. Nem volt ez másként 2013-ban sem. A szektor bedőlési aránya jelenleg jóval az átlag felett van, és majdnem eléri a 4,5 százalékos értéket. Kockázatosnak számít még a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, a fafeldolgozás, a bányászat és a gépjármű-kereskedelem is. A logisztika tudott javítani tavalyi helyezetéshez képest, ugyanis 2012-ben még az 5. legkockázatosabb szektor volt, ma pedig már "csak" a nyolcadik. A tavalyi listán 6. volt a bútorgyártás, de 2013-ban már a 12. lett, azaz jelentősen javult a szektor kockázatossága.

Megyénként különbözik a cégbírósági gyakorlat a kényszertörlések terén, ugyanis van olyan megye ahol ezt szép számmal alkalmazzák, és ezért akár a cégek közel 10 százalékát is érintette ilyen esemény, de van ahol kevésbé elterjedt ez a gyakorlat. Fizetésképtelenség szempontjából Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Szatmár-Bereg megye számít a legkockázatosabbnak, és ezen területek közül csupán Jász-Nagykun-Szolnok megye az, ahol magas a kényszertörlési eljárások cégszámhoz viszonyított aránya is. 2013-ban Komárom-Esztergom, Budapest és Veszprém megye számított a legkisebb kockázatú területnek. Ezek közül azonban csak Komárom-Esztergom megye az, ahol igen magas a kényszertörlések aránya is. Általában alacsonyabb cégbedőlési aránnyal a nyugati, míg magasabbal a keleti megyékben kell számolni, azaz az ország kelet-nyugat irányú széttagoltsága továbbra is megmaradt.

Az adatokból látszik, hogy Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb a kényszertörlések aránya, azaz, ha itt tevékenykedik egy cég, és nem ad le beszámolót, vagy nem veszi át hivatalos leveleit, netán nem fizet adót, akkor a cégbíróság feltehetően nagyon határozott lépéseket fog tenni.

Cégek bedőlési aránya és kényszertörléseinek aránya megyénként 2013

Mi várható 2014-ben?

Meglehetősen nehéz megjósolni, hogy mi várható 2014-ben a cégek tekintetében, mivel a tavaszi választások erősen befolyásolhatják a törvénykezés irányait és a cégek gazdasági helyzetét. Ami jelenleg jól látszik, hogy a "hagyományosan kockázatos" szektorok továbbra is rizikósak maradnak. Stabilan vezeti ezt a listát az építőipar és szálláshely szolgáltatás.

2013 volt az első év, amikor a cégek száma már csökkent. 2014-ben is hasonló, sőt még nagyobb mértékű cégszám-csökkenést várunk, aminek egyik oka a növekvő kényszertörlések száma, a másik oka pedig az, hogy egyre kevesebb az új cégalapítás. A növekvő cégalapítási költségek feltehetően nem növelik idén sem a kft. alapítási kedvet, azaz egyfajta tisztulás várható a cégszerkezetben, így kevesebb működő vállalkozással kell számolnunk, és a kötelezettségeiket elmulasztó cégek is gyorsabban el fognak tűnni.