|
||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2014-05-27
Ágazati elemzés - erdőgazdálkodás - 2013. I-III.név
A hazai faipar és bútoripar ágazati gazdaságelemzését tűzte céljául a Nemzeti Munkaügyi Hivatalon belül működő Faipari, Bútoripari, Erdészeti Ágazati Párbeszéd Bizottság, és megbízást adott Milei Olgának, a bizottságban résztvevő szervezetek elvárásai alapján, az elemzés negyedéves gyakorisággal történő készítésére. E helyt a 2013. első három negyedéves adatokkal készült tanulmány ERDŐGAZDÁLKODÁS fejezetét tesszük közzé.
... ERDŐGAZDÁLKODÁS Terület A következetesen tervezett - tartamos - erdőgazdálkodás következtében folyamatosan emelkedik az erd őterület (beleértve az erdősítésre kötelezett üres vágásterületeket is). 2013. január 1-én az erdővel borított terület 22,1%, 2000. évhez képest mintegy 1,6%-kal emelkedett az erdőterület nagysága. Magyarország 19 megyéjéből változatlanul Nógrádban (38,9%) a legmagasabb az erdőterület aránya, a legkisebb pedig Békésben (4,6%).
Rendeltetés Rendeltetésüket tekintve 2007. óta a hazai erdők közel 2/3-a gazdasági erdő, 36%-a védelmi erdő (ide tartoznak a vízvédelmi, talajvédelmi, településvédelmi, vadvédelmi, stb. erdők, valamint a védett erdők is), arányuk az egyes években minimális mértékben ingadozik, lényegében azonban változatlan. A gazdasági erdők aránya 1998-2004 között mintegy 14 százalékponttal csökkent. A közjóléti és egyéb erdők aránya 1998-tól folyamatosan csökken, 2010-t ől úgy tűnik 1,1% körüli szinten állapodott meg. Tulajdon 2007 óta alig-alig mutatkozik említésre méltó változás a tulajdonviszonyokban. A hazai erd ők közel 55-56%-a tartósan állami tulajdonban van, ezek kezelését erdőgazdasági társaságok végzik a terület 92%-án. Az 1996. évi erdőtörvényt követően a magán erdők és tulajdonosaik helyzete fokozatosan rendeződött, ezt tükrözik az adatok is. 1998-hoz képest az állami tulajdon mintegy 5%-kal zsugorodott, ugyanakkor a magán erdők részaránya 25%-ról 42%-ra emelkedett, a rendezetlen területek nagysága pedig elhanyagolható méretűre csökkent. A közösségi erdők aránya alacsony, 1% körül mozog. Magyarországon a magán erdő tulajdonosok száma igen magas zömük magánszemély. Fafajok A magyarországi erdőterület 63%-át őshonos fafajok foglalják el. A máshonnan származó, de meghonosodott fafajok (akác, vörös tölgy, fenyőfélék), ill. klónozott fajták (nemesnyárak) 37%-ot tesznek ki. Az európai országokkal szemben Magyarország erdőállományára a lombos fafajok túlsúlya a jellemző. Az erdőterület 89%-át lombos fafajok alkotják. Az egyes fafajok aránya közel állandó. A fenyőfélék aránya 3,6%-kal csökkent 2012-re 1998-hoz képest. Mintegy 1%-kal magasabb a nyár/fűz, és 3,5%-kal az akác részaránya. A tölgyesek területe ugyanakkor közel 1%-kal mérséklődött az 1998-2012 közötti időszakban. A folyónövedék fafaji összetételében is érzékelhető a gazdálkodás filozófiájában végbement változás. A feny őfélék aránya 5%-kal csökkent. Az egyre népszerűbb akác (folyamatosan bővül felhasználási területe a kutatások eredményeképpen) aránya kismértékben (3,5%) nő, ugyanígy a nyarak aránya is enyhén (2,3%) növekvő. A folyónövedéken belül 2012-re a lombos fafajok aránya 88,3%-ra emelkedett a 2000 évi 83%-ról.
A bruttó fakitermelésben a tölgy, a cser és a bükk mennyisége lényegében változatlan. Ebben közrejátszik, hogy a feldolgozott termékek legnépszerűbb fafajait ezek adják. Az akác kitermelése a 2007 évi visszaeséstől eltekintve növekvő. A nyár/fűz mennyisége - a 2009 és az 2012 évi visszaeséstől eltekintve - szintén növekszik. A lombos fafajok aránya 2012-ben 86,2% volt, ami 3,4 százalékkal alacsonyabb az 1999 évinél.
A nettó fakitermelésben is az akác képviseli a legnagyobb arányt 2012-ben. A tölgy aránya évről évre mérséklődik, a múlt évben nem érte el a 14%-ot. A nyár részesedése a 2009 évi mélypontot követően ismét emelkedik. A fenyő aránya 200712-14% között mozog.
Élőfakészlet A tartamos erdőgazdálkodás következtében a hazai erdők élőfakészlete folyamatosan emelkedik, évente átlag 1%-kal. 1995 és 2012 között a hazai erdők fatömege 18,5%-kal nőtt. Az erdők növedéke és a tervezett fakitermelés évről évre lényegesen meghaladja a tényleges fakitermelést, amit alapvetően a piaci folyamatok befolyásolnak. Ez azt jelenti, hogy a hazai erdőkben jelentős tartalékok halmozódnak fel évről évre.
Fakitermelés szektorok szerint Jól látható, hogy az állami erdőgazdaságoknál és a magán erdőgazdálkodóknál a kitermelés fafaj összetétele jelent ősen eltér. Az utóbbiban a nyár és az akác a meghatározó tételek, míg az előzőben a tölgy, a cser és a bükk az egésznek mintegy 50%-át adja és a fenyő is számottevőbb mértékben van jelen. Fakitermelés választékonként 2012-ben a nettó fakitermelés 4,9%-kal maradt el a 2011 évihez képest. A kitermelt hengeresfa mennyiség fele tűzifa, 12%-a pedig egyéb iparifa. A furnér- és fűrészipari rönk aránya 20% körül van. A papírfa/rostfa kitermelés 2008-2010 között folyamatosan emelkedett. A 2011 évi csökkenést követően 2012-ben ismét nőtt (15,2%) a kitermelt mennyiség, részaránya 18%-ra emelkedett.
Fogyasztás Az erdészetekből kikerülő nyersanyag/alapanyag fogyasztására vonatkozóan nem készülnek felmérések. Fogyasztásnak nevezett, számított érték áll rendelkezésre, melyet az adott termék termelési, export és import adatai alapján számítanak. Ezek az értékek jól használható irányszámok, tendencia mérésére alkalmasak. A hengeresfa fogyasztás 2005-2011 között folyamatosan mérsékl ődött. A 2009 évi 6,5% csökkenést 2010-ben további 1,6%-os visszaesés követte. 2011-ben a fogyasztás 0,4%-kal mérséklődött. 2012-ben a fogyasztás ismét növekedésnek indult, mértéke 13,3% volt. A fogyasztáson belül a tűzifa aránya - kisebb ingadozásokkal - 2011-ig 60-65% körül mozgott. 2012-ben ezen a téren is változás figyelhető meg: a tűzifa aránya 53,5%-ra mérséklődött. Az iparifa aránya 2004-hez képest mintegy 4 százalékponttal mérséklődött a múlt évben. ...
...hamarosan folytatjuk... Az elemzés teljes ERDŐGAZDÁLKODÁS fejezete itt olvasható.
Ágazati Párbeszéd Bizottság A Fa- és Bútoripari Alágazati Párbeszéd Bizottság az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság alágazataként jött létre 2004. május 4-én. Az alágazat megalakításában a munkáltató oldalról két szervezet, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) és a Magyar Bútor és Faipari Szövetség (MBFSZ) vett részt. Az Országos Asztalos- és Faipari Szövetség (OAFSZ) 2004. június 7-én csatlakozott. Munkavállalói oldalról a Fa és Bútoripari Dolgozók Szakszervezete (FBDSZ) és a Munkástanácsok Faipari Szakmai Ágazatának Országos Szövetsége az alapító szervezetek. A bizottság munkájába 2005. június 1-jén az erdészeti ágazat is bekapcsolódott. A bizottság jelenlegi formáját 2006. március 20-án nyerte el amikor kiválva az Építőipari ÁPB-ből és a Mezőgazdasági ÁPB-ből megalakult a független Faipari, Bútoripari és Erdészeti Ágazati Párbeszéd Bizottság (FBEÁPB), mely e három, a fához köthető ágazatot fog össze. A munkáltatói oldal elnökének Mőcsényi Miklóst a FAGOSZ-ból, a munkavállalói oldal elnökének Kovács Imrét az FBDSZ-ből választották. Jelenleg a bizottságot az alábbi tagszervezetek alkotják: Munkáltatói oldalon: - Magyar Bútor és Faipari Szövetség - Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség - Országos Asztalos és Faipari Szövetség Munkavállalói oldalon: - Fa- és Bútoripari Dolgozók Szakszervezete - Munkástanácsok Faipari Szakmai Ágazatának Országos Szövetsége - Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete - Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (részvételi jogosultság). Az FBEÁPB célja, hogy az ágazati tevékenységek tagoltságát tükröző konzultációs fórumként erősítse a szociális partnerek között jelenleg is meglevő együttműködést, elősegítse ágazati-, és munkahelyi szintű kollektív szerződések, valamint megállapodások megkötését, továbbá a szakmai összetartozás alapján járuljon hozzá az összefogás, közös fellépés erősítéséhez, a munkabéke fenntartásához az ágazatban. Az FBEÁPB alapvető feladatának tekinti a munka világát érintő kérdések egyeztetését a szociális partnerek között; ennek keretében ágazati kollektív szerződések kötésének előkészítését, megállapodások kötését, ajánlások, állásfoglalások, javaslatok kialakítását és képviseletét, a kormányzati szervekkel konzultáció folytatását az ágazatra vonatkozó szakmai kérdésekről, stratégiákról, jogszabály-tervezetek előzetes véleményezését, végrehajtásuk értékelését.
A FATÁJ felületén megjelent kapcsolódó írások:
- Faipari-Bútoripari elemzés - 2013. első negyedév (2013-09-26) - Faipari-Bútoripari elemzés - 2012. 3. rész (2013-08-30) - Faipari-Bútoripari elemzés - 2012. 2. rész (2013-07-31) - Faipari-Bútoripari elemzés - 2012. 1. rész (2013-06-28) - Faipari-Bútoripari elemzés - 2012. első három negyedév(2013-05-31) - Faipari Munkavédelmi Konferencia - meghívó, május 15. (2013-04-23) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2012. I.félév 3.rész(2012-12-13) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2012. I.félév 2.rész(2012-11-09) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2012. I.félév 1.rész(2012-10-31) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2012. I.negyedév (2012-09-27) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2011. év 2.rész (2012-08-22) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2011. év 1.rész (2012-07-31) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2010. év (2011-07-06) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2010. I.félév (2010-11-23) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2009. év (2010-07-09) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2009. I.félév (2009-11-27) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2008. év (2009-08-13) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2008. I.félév (2008-12-10) - Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2008. I.negyedév (2008-10-17)
- Faipari, bútoripari, erdészeti tapasztalatcsere Csehországban (2008-11-28)
- A hazai faipari szakoktatás helyzete című tanulmány (2008-04-15)
- Szociális párbeszéd az EU-ban tanulmány első része (2008-04-30) - Szociális párbeszéd az EU-ban tanulmány második része (2008-05-23) - Szociális párbeszéd az EU-ban tanulmány harmadik része (2008-09-18)
|
| ||||||||
|