|
||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2014-06-13
Egzóta fa alapanyagok - Kempas
Kempas (Koompassia malaccensis Maing. ex Benth, Leguminosa család, Caesalpiniaceae alcsalád) A kempas név elsősorban a legfontosabb termőhelyeken, azaz Malajziában, Indonéziában és Sarawakon használatos. További nevei: impas, mengris, impas heavy (nehéz impas), yuan, ajam, garis, hamas, pah és toemaling. A mengaris név a k. excelsa fajt illeti, mely hasonló, de mégis más faj.
Előfordulás Gyakoriságát illetően a k. malacc-censis faj a harmadik helyet foglalja el Malajziában. További fő elterjedési területei Szumátra, Sarawak, Sabah, Brunei és még egyéb indonéziai térségek. A kempas a vegyes dipterocarpuserdők alacsony, nedves, lápos, mocsaras talajait kedveli, alacsonyabb hegyhátakon is már csak ritkán található meg. Egyesével nő, nem képez bokrokat. Közeli rokon faj a k. borneensis Sabah-on (helyi neve impas), melynek igen hasonló fája ugyancsak kempas néven kerül piacra.
A fa (növény) jellemzői A kempas az esős évszakban zöld, nagytermetű, hengeres törzsű fa. Széles kiterjedésű, nyitott koronája néhány vastag ágból áll. A törzsnek erős gyökérfői vannak. Magassága max. 50 m, a hasznosítható, ágmentes törzshossz 25 m a gyökérfők felett, átmérője 60-120 cm, kivételes esetben lényegesen nagyobb is lehet. Sabah-on a fa kisebb, a k. excelsa (mengaris) felülmúlja. A k. borneensis faj legnagyobb magassága többnyire csak 45 m-t ér el. A fa karcsúbb, magas gyökérfői vannak, a korona sok kis ágból tevődök össze. A vékony, törékeny kéreg általában szürke tónusú, néha nagyon sötét, finom, szabályos, hosszanti repedései vannak. A szintén törékeny belső kéreg vastagabb. A színe barnás, a szijács közelében átveszi annak fakósárga tónusát, liszt jellegű szaga van. Faanyag jellemzői A kempasfa kemény és nehéz. A frissen vágottan fakóvörös geszt világos narancsvörösre vagy mélybarnára sötétedik be. A mintegy 5 cm széles, fehér vagy világossárga szijács határozottan elkülönül a geszttől. A fa struktúrája közepesen durva, de egységes, kivéve a benőtt háncsrészes zónákat. A rostfutás nem mindig igazán egyenes, esetenként hullámos is. A fának nincs kimondott íze vagy szaga. Az évgyűrűk nem ismerhetők fel határozottan, ez egy jó megkülönböztető jegy a merbauval szemben. Gyakran kisebb tracheák tangenciális gyűrűje határolja őket határozottan szárny alakú parenchymával, ez a fának sárgabarna sávozást ad. A kevés, közepesen-mérsékelten nagy pórus többnyire egyesével, estenként radiális csoportokban (2-3) van elrendeződve. Az áttörések egyszerűek, gyakran forulnak elő barna, kristályos zárványok. A tracheák nincsenek elzáródva. Gyalult hosszanti felületen a pórusbarázdák jól kivehetők. A finom, alacsony, heterogén, emeletes elrendeződésű bélsugarak radiális metszetben kis tükörként ismerhetők fel, tangenciális metszetben horizontális sávozást képeznek. Sejtközi járatok nincsenek. A fának savas hatása van, fémekkel érintkezve korróziót okozhat. A kempasfa jellegzetes ismertetőjegyei az esetenkénti szklerenkima jellegű erek, melyek elkövesedett háncsrészekre hasonlítanak. Ezek az elkövesedett szövetek kifejezetten fahibának számítanak, légszárítás során komoly repedésekhez vezethetnek, a konzerváló anyagokat csak nagyon nehezen veszik fel. Rönkfa esetében ezek a hibák a kéreg megvastagodásairól, kitüremkedéseiről ismerhetők fel. Egy másik jellegzetes fahiba a foszlós bél, de ez többnyire nem túl jelentős mértékű. A tőzeges mocsárerdőkből származó kempasfa röviddel a bevágás után nagyon hajlamos a repedésekre. Átlagos légszáraz sűrűsége 865 kg/m3 körül van. A k. borneensis /impas) még mintegy 30%-kal nehezebb.
Feldolgozás és felhasználás A kempasfa légszárítása meglehetőst jól szabályozható. Az esetleges elkövesedett szövetrészek mentén komoly repedések keletkezhetnek. Erősen zsugorodik, de alaktartó, és nem hajlamos túlzottan a vetemedésre. Frissről légszáraz állapotra történő szárítása során a zsugorodása radiálisan 2%, tangenciálisan 3%. Ezt a keményfát nehéz fűrészelni, hamar kiveszi a szerszámok élét. Megmunkálhatósági tulajdonságai a nagy tömörségű keruing- és gurjunfákhoz hasonlíthatók, ezért kézzel a kempasfát nagyon nehéz és gazdaságtalan megmunkálni. Géppel simára, bár enyhén rostos felületűre gyalulható. Esztergálásra a kempas nem alkalmas, de jól csiszolható, pórustelítés után polírozni is jól lehet. A pácolt és politúrozott felületek igen mutatósak. Szegeléshez célszerű előfúrni, a vasszegek használatát ebben a savas fában a korrózióveszély miatt kerülni kell. Európai klímán a kempas tartós, a tölgyhöz és a karrihoz hasonlóan viselkedik. A geszt gombaálló. A trópusokon a termeszek hamar elpusztítják. A szijács nagyon hajlamos alyctidafertőzésre. Az élő fát csak ritkán fertőzik meg gombatenyésztő rovarok. Ennek megfelelően a kempas hajlítószilárdsága 40%-kal magasabb, mint a teaké, és egyéb mechanikai tulajdonságaiban is 25-30%-kal felülmúlja azt. Nagyszerű tulajdonságai a magas dinamikus ütésállósága és a szívóssága. Ezek az adatok természetesen csak olyan fára igazak, amely mentes az elkövesedett szövetektől, mert azok a szilárdsági tulajdonságokat jelentősen rontják. A kempasfa alkalmas nehéz építőfának a kültéri építéseknél (hidak, dokkok, talpfák, vasúti vagonok, teherautó-karosszériák). Talajjal való érintkezés esetén (pl. telefonpózna) védőkezelés szükséges. Beltéri építésben ajtók, födémek, parketták készítésére alkalmas, különösen jó padlóanyag ott, ahol sav- és vegyszer-ellenállóságra van szükség (pl. laboratóriumokban). Bár a termőországokban hántolt furnért is állítanak elő belőle, nagy tömörsége miatt ez nem ajánlott. A hibátlan törzsekből készült késfurnér dekoratív, mutatós kinézetű.
Export-import A kepasfát mindeddig nem exportálták olyan mennyiségekben, mint a meranti- és keruingfákat, ami minőségi egyenértékűségét tekintve nagyon meglepő, pedig kielégítő mennyiségekben lenne szállítható.
Írások exóta faanyagokról a FATÁJ felületén: Egzóta fa alapanyagok - Afrormosia elata Egzóta fa alapanyagok - Afzelia/Douissé Egzóta fa alapanyagok - Amerikai hárs Egzóta fa alapanyagok - Avodire Egzóta fa alapanyagok - Azobe/Bongossi Egzóta fa alapanyagok - Bubinga Egzóta fa alapanyagok - Ceiba/Fuma Egzóta fa alapanyagok - Durian Egzóta fa alapanyagok - Ebiara/Berlinia Egzóta fa alapanyagok - Fekete cseresznye Egzóta fa alapanyagok - Fekete dió Egzóta fa alapanyagok - Füge/Ficus Egzóta fa alapanyagok - Gintungan Egzóta fa alapanyagok - Gmelina Egzóta fa alapanyagok - Gyapotfa Egzóta fa alapanyagok - Kanazo Egzóta fa alapanyagok - Karibi fenyő Egzóta fa alapanyagok - Keledeng/Kenyérfa Egzóta fa alapanyagok - Keruing Egzóta fa alapanyagok - Kosipo Egzóta fa alapanyagok - Mahagóni (nagylevelű) Egzóta fa alapanyagok - Makoré Egzóta fa alapanyagok - Malaj Kauri Egzóta fa alapanyagok - Merbau Egzóta fa alapanyagok - Mersawa Egzóta fa alapanyagok - Muhugu Egzóta fa alapanyagok - Niangon Egzóta fa alapanyagok - Nyatoh Egzóta fa alapanyagok - Okoume Egzóta fa alapanyagok - Ostorfa Egzóta fa alapanyagok - Ovengkol Egzóta fa alapanyagok - Pockfa Egzóta fa alapanyagok - Szikomor Egzóta fa alapanyagok - Szivarfa/Catalpa Egzóta fa alapanyagok - Tasmániai tölgy Egzóta fa alapanyagok - Vajdió
20 éves a Zol-Gém Kft. (2013-09-18)
Zoltán György, Zol-Gém Kft. Az írás megjelent a Magyar Asztalos 2013/05. számában.
|
| ||||||||
|