Agrárklíma - elfogyó zalai bükkösök

A kutatás 2012. november elején kezdődött és a tervek szerint 2014. október végéig tart. A projektet a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara vezeti, szakmai vezető prof. dr. Mátyás Csaba akadémikus. A vezető intézeten kívül a munkában közreműködnek az NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (Mosonmagyaróvár) és a Közgazdaságtudományi Kar (Sopron) kutatói is. Külső közreműködő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Erdészeti Tudományos Intézete (Sárvár), valamint a Zala Megyei Kormányhivatal (Zalaegerszeg). A mintegy 870 millió Ft-tal támogatott projektben több mint 250 kutató vesz részt és igen jelentősek az infrastrukturális fejlesztések is.

A kutatás alapkoncepciója szerint Magyarország területének jelentős része mind a természetes ill. természetközeli vegetáció, mind pedig a jelenlegi földhasználati módok tekintetében ökológiai határhelyzetben helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy az ökológiai körülmények megváltozása, ilyen lehet például a klímaváltozás, igen érzékenyen fogja érinteni a természetes illetve a természet közeli vegetációs egységeket, illetve az erre alapozott gazdálkodási ágazatokat (pl. erdőgazdálkodás, szántóföldi művelés, rétgazdálkodás). Az így bekövetkező változások előre becsülhetők, az ökológiai határhelyzet pedig klimatikus jellemzők alapján meghatározható. A változások érinteni fogják a földhasználati módok hozamait, azok technológiáját, a hasznosított fajok körét és az élő rendszerek ökológiai szolgáltatásait is. A projektben a három földhasználati forma komplex elemzését tűztük ki célul. Ennek megközelítésére három módszert alkalmaztunk: a múltban észlelt folyamatok, trendek, összefüggések retrospektív elemzését és az ebből számítható előrevetítést, a még nem tapasztalt környezeti változások mesterséges szimulálásából levonható tapasztalatokat, speciálisan létrehozott kísérletek eredményeinek újszerű, retrospektív értelmezését.

A munka eredményeként létrejött egy olyan informatikai alapon nyugvó döntéstámogatási rendszer (DTR), amely előrevetíti az évszázad során várható változásokat, és egyúttal gyakorlati javaslatokat is kínál a megfelelő eljárások alkalmazására és a károk megelőzésére. Klimatikus és természetföldrajzi jellemzői alapján Zala megye, mint a DTR fejlesztés mintakörzete lekérdezhető, tesztüzeme befejeződött, következő lépés a közérthető webes felület kidolgozása.

A fejlesztések másik hangsúlyos pontja egy on-line adatszolgáltatási, kutatási és disszeminációs célokat egyaránt szolgáló, térinformatikai web-szerver üzembe helyezése. Ez a szerver a NAIK ERTI GeoPortálján keresztül érhető el.

A projekt harmadik pillére, a legnagyobb kihívás a természeti tőke változásainak felderítése és dokumentálása. Ennek megfelelően az informatikai fejlesztéseket megelőzve, ill. velük párhuzamosan futó kutatások közül kiemelendő a klímaváltozás által a környezet élő elemeire (növények, állatok, illetve ezek közösségei) gyakorolt hatás kimutatása. Mindezt a molekulák szintjéről építkezve az erdei életközösségekig bezárólag elemezve megállapításra került, hogy a legfőbb befolyásoló faktor a rendelkezésre álló víz mennyisége lesz, ami meghatározza a fákon megjelenő károsítókat és kórokozókat, és ezáltal az egész erdőtársulás vitalitását, stabilitását és nem utolsó sorban gazdasági jellemzőit. Ez utóbbiak meghatározására a projekt keretében létrehoztuk azokat az un. helyi fatermési táblákat, amelyek felhasználásával a korábbiaknál pontosabban adhatjuk meg az erdőkben található fa mennyiségét, és az erdők növekedési sebességét. A klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásának gazdasági értékelése során számításokat végeztünk a csökkenő növekedés és a növekvő elhalás miatti fellépő veszteségek becslésére. A becslések alapján a következő 100 évben csak a bükk fafaj esetén 15-20 milliárd forint árbevétel elmaradására illetve elvesztésére lehet számítani Zala megyében.

A mezőgazdaság területén a NYME MÉK kutatói két helyszínen, Mosonmagyaróváron és Zala megyében végeztek precíziós növénytermesztési kísérleteket. A különböző klímaváltozás-előrejelző modellek segítségével becsült eredmények jelentős eltéréseket mutatnak. Ennek megfelelően a 2100-ig előrejelzett adatok alapján öntözésre mindenképpen szükség lesz, de előállhat olyan forgatókönyv is, mely szerint a klímaváltozás olyan mértékű lesz, hogy várhatóan sem a kukorica, sem a gabonafélék gazdaságosan nem lesznek termelhetők. Ez egy teljesen új helyzetet teremthet, amelynek jelentős gazdasági, szociális, műszaki-technológiai, vidékfejlesztési stb. konzekvenciái lesznek.

További információ az www.agrarklima.nyme.hu és az ErtiGIS honlapon található.

Forrás: Agrárklíma