FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL akkumulátoros gépek

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Agroforg Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2014-12-01

Enesei Faipari Fórum - nyárfa köbözés, nyárfa helyzet

A GTO-Holz Kft vendéglátásával tartott konferencián két téma szerepelt. "A fotóköbözés a gyakorlatban" és "Magyarország nyár gazdálkodásának változásai".

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

A 2014. november 5-én tartott konferenciát a FAGOSZ hirdette meg az egyik jelentős dunántúli raklapelem gyártóhoz, a GTO Holz Kft. enesei üzemébe, hogy ott a gyakorlatban lehessen megismerni a fotográfián alapuló köbözési módszert, valamint hogy áttekintsük a fa csomagolóanyag gyártók nyár faanyag ellátását és annak várható változását. A köbözés esetén a vevőt érdekli, hogy a megszokott (ősi) módszerekhez képest a fotóköbözéssel lehet-e gyorsabban és pontosabban ellenőrizni az üzembe érkező fa mennyiségét. A nyár faanyag ellátás terén pedig különösen a nemesnyár forrás csökkenő tendenciája megállítható, megfordítható-e, hiszen jelentősen ettől függ ezen iparág léte, munkahely megtartó képessége.

 

 


 

Először Kocsis Szabolcs ügyvezető, az esemény házigazdája bemutatta a GTO-Holz Kft-t.

Ez az üzem Leskó János keménylombost felvágó gatteres üzeme volt. Halála után vettük át ezt az üzemet, majd teljesen más szegmensbe, a nyárfa és egyéb lágylombos fa feldolgozására álltunk át. Ebből különböző csomagolóanyagok, raklapelemek, raklapok készülnek. A kezdeti 18-20 m3/műszakról mostanra műszakonként 250-300 m3-re, illetve évi 75-80 ezer m3-re nőtt a rönk feldolgozása. Ez mindenféle lágylombos fafajt magába foglal. A kibocsátás az a feldolgozott faanyag kb. 50%-a mint késztermék. A többi apríték és fűrészpor, amit vagy erőművekben, vagy a forgácslap gyártásban használnak fel. Az üzemben most 60 fizikai és 10 szellemi dolgozó van. Folyamatosan fejlődik az üzem technológiában és árbevételben is. Az idén körülbelül 2,5 milliárd forint árbevétele lesz a cégnek. A három technológiai sor egyike körfűrészes a 16-26 cm-es anyagokhoz. A közepes átmérőjűeket a gatter vágja fel. Az 50 cm-nél nagyobb átmérőnél egymásra merőleges körfűrész lapokkal dolgozó gépeket használunk.

A legfontosabb alapanyag lenne a nemesnyár, de mivel abból nincsen elég, ezért hazainyár, annak mindenféle alfaja, éger, hárs, fenyő, mindaz, amit megkapunk és ami nagyjából belefér az árba.

Az üzem területe mintegy 12.000 m2, ami kicsit kevés, de nem tudunk tovább növekedni, mert körülöttünk templom, tó, focipálya és út van. Kicsit be vagyunk zárva. Számunkra azért is érdekes ez a köböző rendszer, mert kritikus pontja a termelésnek az alapanyag beszállításnál a mennyiség mérése, hiszen ott nagyon nagy szórás lehet. Ott van talán a legjobban a kutya elásva, ha nincs rendesen ellenőrizve a mennyiség. Ezért azt gondolom, hogy ez mindenki számára az iparban nagyon fontos innováció, amiről Pásztori Zoltán beszél majd. Ugyanakkor nagyon fontos a nyárfa helyzet, mely az idén a sok esőzés miatt még kritikusabbá vált.

 


 

Dr. Pásztory Zoltán (NymE-SKK-IK): A fotóköbözés a gyakorlatban.

A fotóköbözést először 2009. tavaszán ismerhettük meg a FATÁJ-ban: A sarangolt faválasztékok fotóanalitikus köbözésének tapasztalatai FATÁJ 2009-03-09, majd dr. Pásztory Zoltán a 2009. április 21-i FAGOSZ Fakonferencián is ismertette az eljárást, annak akkori fejlesztési állapota szerint.

A fejlesztés ötletgazdája Sipos Imre a KAEG Zrt. kereskedelmi csoportvezetője, egyben a jelen rendezvény is neki köszönhető.

A GTO Holz Kft. által előkészített máglyákat a cég előzetesen 2 cm-rel felköbözte, majd a NymE SKK IK (Nyugat-magyarországi Egyetem, Simonyi Károly Műszaki Faaynagtudományi és Művészeti Kar, Innovációs Központ) munkatársai fotóköbözéssel, majd kézi 1 cm-es köbözéssel is felmérték. Ahogy a fenti 2009. évi cikkből is látható, az eljárást eredetileg sarangolt anyag köbözésére fejlesztették ki, később jött az igény, hogy rönk rakatokhoz is lehetne-e alkalmazni. Ennek egyik bemutatása a jelen rendezvény.

Korábban a sarangolt választékokra volt szabvány az átváltási tényezőkre, ma pedig a cégek saját tényezőiket alkalmazzák, amiben elég széles skálával lehet találkozni. A nedvességméréses (attro) átvételre precíz szabványok vannak, az átvételi módszerek azonban változatosak.

Az eljárás lényege, hogy a bütü oldalról készített fényképen az azt kiértékelő program felismeri a fa és nem-fa felületeket, kiszámolja a fa felületet pl. m2-ben, amit utána a fa hosszal szorozva számolja ki a tömör köbtartalmat.

A rendszer lehet mobil pl. erdei rakodón használatra és fix üzemi alkalmazáshoz. A rendszer gyorsasága és pontossága melletti előnye, hogy a fényképek és az azokról mért adatok később is visszakereshetőek, ami nagy előny lehet bármilyen reklamáció esetén, továbbá az adatok gyorsan integrálhatóak az ügyviteli rendszerbe.

A feldolgozás során az első, egyben legfontosabb feladat a léptékhelyes kép elkészítése. Ezt követően kezdődhet meg a feldolgozás a szoftverrel. A képen fa felületeket el kell különíteni a nem-fa területektől. A fotó-kiértékelési eljárás miatt nagy jelentősége van a kép tisztaságának. A szürkületkor, pláne sötétben készült, alacsony kontrasztú képen felmérési pontosság romolhat. A jobb megvilágítás jobb felmérési pontosságot is eredményez.

A felmérő rendszer nagy előnye, hogy minden rakatnál meghatározza az egyedi térfogatot és nem használ statisztikai alapon megállapított vagy szokványos átszámítási értéket. Tapasztalataink szerint ugyanabba a kategóriába tartozó rakományok között nagyon jelentős tömör térfogati eltérések lehetnek még akkor is ha a befoglaló térfogat megegyezik.

Sarangolt szállítmány esetén már az is nagy segítség az átvevőnek, hogy a fényképről mérhető a sarang rakomány magassága akár több helyen is, sőt anélkül, hogy ehhez (a fixen telepített rendszer estében) ki kellene lépni az irodából, mint a hagyományos kézi felmérésnél.

Sarangolt választékok esetén a tapasztalat szerint ha a rakat teteje vízszintes, a két bütüoldalon végzett felmérés között soha nem volt 5%-nál nagyobb eltérés, sőt az esetek többségében a különbség 1,5% körül volt. Vízszintes tetejű, egy vagy két méteres rakat esetén tehát elegendő az egyik oldali felvétel elkészítése.

Rönk szállítmány vagy rönktéri rakat, rakodói rakat esetén nagy gondot kell fordítani, hogy tő vagy csúcs felől készítjük el a képet, mert itt nagyon jelentős eltérések adódhatnak. A szoftver sok felhasználó barát megoldással segíti a felmérési munkát, többek között nagyítási, kicsinyítési, kivágási, körberajzolási funkciókkal. A vizsgálandó területen belül több féle módszerrel lehet meghatározni a rakomány térfogatát. Vannak beépített automata, félautomata és manuális megoldások. Az automata megoldás esetén a kép alapján a szoftver a beállításai szerint készíti el a feldolgozást. Jó minőségű képeken ez a módszer nagyon gyors és pontos eredményt ad. A félautomata megoldás esetén a kezelőnek be kell avatkoznia és a döntéseivel pontosíthatja a feldolgozás eredményét. A manuális feldolgozás során digitálisan készül ugyanaz, mint a kézi felmérésnél, vagyis lehetőség van minden egyes rönk felmérésére, amely a képen két-háromszoros sebességgel történhet, mint a valóságban, úgy, hogy az adatokat a számítógép azonnal rögzíti és nem szükséges a felíró jelenléte sem. A másik manuális lehetőség pedig csak a rakat befoglaló térfogatának meghatározására szolgál, majd a kezelő adhatja meg az átváltási értéket, amit használni szeretne. A befoglaló térfogat meghatározása a léptékhelyes képen lényegesen pontosabban határozható meg, mint a hagyományos módszerrel.

Ha erre igény van, a rendszer GPS vevővel is felszerelhető, hogy a képen rögzíteni lehessen elkészítése helyszínét. A rendszerbe kerülő adatok adatbázisba rendezhetőek, biztosítható a manipuláció, utólagos módosítás kizárása. A felvételek alapján - ha erre ott és akkor nem volt lehetőség - később is elkészíthető a kiértékelés. (pl. Terepi felvétel irodában, napközbeni felvétel a nap végén.)

A mobil eszköz fejlesztése során számos problémát meg kellett oldani, hogy az jól és kényelmesen legyen használható: elég strapabíró legyen, de mégse túl nehéz, bírjon 8 órát egy feltöltéssel, elég gyorsan tudja a képeket feldolgozni, stb.

Az elektronikus eszközzel támogatott megoldás előnyökkel és hátrányokkal is rendelkezik. Előnye, hogy az esetek döntő többségében gyorsabb és pontosabb megoldást kínál, dokumentálható, visszakereshető és az eredmények automatikusan kerülhetnek be más ügyviteli rendszerekbe pl. leltár készlet. További nagy előnye, hogy a kép feldolgozása történhet később, mint a kép készítése, így dömping szerű beszállítások soráni felmérések áthidalhatóak. A rendszer hátránya, hogy magasabb technológiai szint lévén magasabb informatikai képzettségű kezelő személyzetre van szükség. A készülék beszerzési értéke kétségtelenül magasabb a hagyományos felméréshez szükséges eszközöknél, de az ártöbblet a pontos felméréssel gyorsan megtérülhet.

[Közben elkészültek az előkészített rakatokról a fényképek, melyeket rádió kapcsolattal beküldtek az előadótermi számítógépre. Elkészül az alapképből a torzításmentes, immár mérhető kép, majd Pásztory Zoltán bemutatja a téglalap és sokszög kivágást, körüljelölést. A kép beérkezésétől a sokszög körbejelölésig 3,5 perc volt egy rakat. Rakatmagassággal, kitöltési tényezővel és a fa hosszal szorozva egyből számolható a tömör m3.

Nekilát a konszignációt is adó egyenkénti bütü-körlapos kijelölésnek, amit most nem csinál végig. Megjegyzi, hogy az eredmény lista excelbe kimenthető, tehát nem csak a rakat összes m3, hanem az átmérőjegyzék is ismert lesz. Közbeszólás: meleg irodában, este is elkészíthető, nem kell azonnal, helyben, esetleg szélben esőben. A körlapos kijelölést nem csinálja végig, hogy ne húzza az időt.

Áttér az automata felismerési módra, mely e rendszer jelenlegi legfejlettebb modulja. A kontraszt és szín küszöbértékek beállíthatóak. Pl. álgesztesnél annak színét is hozzá kell venni. Mivel a beérkezett szállítmány erdei átvételekor kék jelölőfestéket használtak, az a konkrét tételben zavaró, de kézzel, ecset-radírral ez is javítható a felismerésben. Az automata felismerés, majd a korrekciók, javítások a kiegészítő magyarázatokkal együtt 6 percbe teltek, hozzátéve a fa-hosszat, azonnal megvan a rakat m3-tartalma.]

Az eszköz, az eljárás, annak mobil és fix változata, a három féle képről köbözési módszer bemutatása itt véget ért. Most én itt kiértékelem a másik két rakatot is fotóköbözéssel, kollégáim elvégzik kint az 1 cm-es felmérést, s a következő két előadás után visszatérünk e három módszer eredményének összevetésére. Köszönöm a figyelmet. [Mivel így jobban követhető, e cikkben itt következik a 3 felmérés eredményének összevetése.]

 

A mérési eredmények tehát:

 

Felmérés
Rakat 1
Rakat 2
Rakat 3
Üzemi felmérés 2 cm-rel
17,16 m3
9,33 m3
11,03 m3
NymE SKK IK utófelmérés 1 cm-rel
15,59 m3
9,04 m3
10,81 m3
Fotóköbözés
15,28 m3
9,13 m3
10,76 m3
Fotóköbözés eltérése a 2cm-estől
-5,87%
-2,17%
-2,42%
Fotóköbözés eltérése az 1cm-estől
-1,97%
+0,97%
-0,44%

 

Megállapítható, hogy a fotóköbözés elegendően pontos, a 2 és az 1 cm-es felméréstől sem tér el jelentősen. Az 1 cm-es felméréshez képest kisebb, mint 2%-os pontosság volt elérhető. Az eredmények azt igazolják, hogy az informatikai eszközökkel támogatott intelligens felmérési módszereknek a jövőben nagyobb szerep jut a pontosabb és gyorsabb felmérési eredmények elérése érdekében.

További részletek: NymE SKK IK, Pásztory Zoltán, zoltan.pasztory@skk.nyme.hu

 


 

Dr. Borovics Attila és dr. Marosi György (NAIK-ERTI): Magyarország nyár gazdálkodásának változásai, a nyár fakitermelés faj és fajta összetételének, mennyiségének várható alakulása különös tekintettel a fa csomagolóanyag gyártók igényeire. Erdészeti és természetvédelmi jogszabályi környezet hatása.

 


 

Dr. Borovics Attila NAIK-ERTI intézetigazgató bemutatta egy hamburgi kutatóintézet EUROSTAT adatokon alapuló, 10 országot felölelő elemzését, amely szerint Európában 2020-ra fahiány, 2030-ra pedig óriási fahiány lesz. A kereslet tehát jelentősen meghaladja majd a kínálatot. Megemlíti Magyarország Energia Cselekvési Tervét, amelyben a tervezett biomassza mennyiség szerinte csak faültetvényekkel, közte nyárfa ültetvényekkel lesz előállítható a tervezett időre.

Magyarországon a nemesnyár területe folyamatosan, 125 ezer ha-ig nőtt a telepítésekkel, majd egy ideje a hazainyárasítással csökken a térfoglalása.

Kínában óriási nyár telepítések vannak. A legjobb, legújabb fajtákat azonnal kipróbálják. Génmódosított növényekkel is foglalkoznak és nem zavarja őket, hogy ez beporozhatja az ottani őshonos nyárakat.

Európában Franciaország a vezető, kb kétszer annyi nyárasuk van, mint Magyarországnak. Utána Németország, ahol inkább a balzsamos nyárakból, szürke, fehér nyárakból van, de ez is ültetvényszerű. Spanyolország is jelentős, a többiek leszakadva követik. Hozzávettük Törökországot is. Törökország, Olaszország, Magyarország kb. egy szinten van. Szakmailag is hasonlóan magas színvonalon van ez a három ország. Törökországban még van ember, aki hajlandó bemenni a nyár sorok közé köztes művelésben évekig. Szóját, kukoricát. A vidéki népességnek az ottani állami erdészeti gazdálkodók ingyenesen adják ezt a sorok közti területet. Ezzel próbálják a nem létező szociális hálót segíteni.

Dél-Koreában nagyon sok nyáras volt, több, mint 100 ezer ha, ami már szorul vissza. A folyó árterekben tudtak igazán jó minőségű nemes nyárasokat telepíteni olasz típusú gazdálkodással. A 60-as, 70-es években Dél-Korea olyan szegény ország volt. Az állami erdészetek a nemesnyárasok jövedelme egy részét a legtehetségesebb gyerekek egyetemre járatására, kollégiumi férőhelyek létrehozására költötték. E gyermekek most az elektronikai ipar vezető menedzserei, a világ egyik vezető technológiai hatalmává emelték ezt az országot.

Ha olasz vendég jön Magyarországra, nem érti, hogy legfeljebb 30 cm-esen miért nem vágjuk ki nyárfákat. Szerintük gazdaságilag őrültség, hogy 40-50 cm-ig tartjuk. Szerintük 6 x 6-ban kellene menni, nyesni, műtrágyázni, s 12 év alatt megvan a befektetés.

Az ipari ültetvény új fogalom. Az UMVP támogatásokon belül a 2020-ig tartó telepítési támogatásokon belül erre külön figyelmet kell szentelni. Úgy tűnik, hogy sikerül külön első kivitelű támogatást megvalósítani. A fenntartási időszakra pedig - mivel nem erdőművelési üzemágban lesz, hanem agrár tevékenységnek számít - a földalapú támogatást is fel lehet majd venni.

A nyár gazdasági növény, hasonló, mint a kukorica, búza stb. Ezért sem érthető, hogy sok esetben természetvédelmi kérdésként kezelik a nemesnyárat. Vannak olyan termőhelyek, amelyek legoptimálisabb hasznosítása a nemesnyár. Ki lehet számolni, mibe kerül, ha nem ezt csináljuk. A KAEG-nél van 20 ezer ha olyan terület, amelyen hosszabb távon, ha ebben az ütemben haladunk, nem lesz nemesnyár. Ez 3 milliárd forintos vagyonvesztés a magyar államnak. Minden ilyen döntés mellé a számokat oda kell tenni, hiszen a döntéseknek gazdasági súlya is van.

Az intenzív, szuperintenzív olasz típusú ültetvényekben kizárólag I-214-et ültetnek. Az erdő szerű nyárasokban itthon a Pannónia van túlsúlyban. Ez öngyilkosság. Egy fajtát ilyen nagy területen elegyetlenül ültetni? Abból előbb-utóbb baj lesz. Beüt valamilyen betegség, pl. a rozsdagomba, akkor több ezer ha nyáras fog itt egyszerre tönkremenni. Olaszországban, ahol már a 30-as évek vége óta van egy nagyon profi nyárfakutató állami intézmény, és évente 4-5 szuperjó új fajtát hoznak létre, ott több mint 90% az I-214. Tehát a faipar diktál. Mert a faipar azt keresi én azt termelem. Senki nem meri azt mondani, hogy fajta rotáció kellene. Pedig sokkal biztonságosabban lehetne termelni.

Fontos a termőhely minősége. Az V. és VI. termőhely osztályú nemesnyárasok gazdaságossága nagyon kérdőjeles. A VI. fatermési osztályú nemesnyáras közgazdaságilag inkább csak területkezelés. Ha mindent jól csinálunk, néhány 100 ezer Ft haszon lehet 25-30 év alatt. Azaz +0-s az eredmény. Támogatást is beleértve.

Itthon ugyanakkor az ártéren lévő nemesnyárasok és előbb-utóbb kimennek a gazdálkodásból.

Ökológiai szempontból átestünk a ló túlsó oldalára, amikor minden gát közötti területet, mint vizes élőhelyet védetté tettünk. Ezt követően a folyamat egyértelmű, hogy söprik ki onnét az ültetvényes gazdálkodást. A gátak nem természetes objektumok. Az ember hozta létre. A köztük lévő szakaszok, árterek is mesterséges, ember által létrehozottak. Nincsen folyódinamika, nincsenek azok a természetes folyamatok, amelyek miatt azokat a vizes élőhelyeket vissza tudnám vinni. A gátak közötti teljesen mesterséges élőhelyeken igazán gazdálkodni kellene. A csúcsárvizeket mi magunk okozzuk az által, hogy több szintes elegyes, nagy támogatással létrehozott erdőket viszünk be az ártérbe. Ha szabad így fogalmazni: a lefolyót eldugaszoljuk.

Fontos az intenzív nyárültetvényekhez megfelelő szaporító anyag. A jó minőségű ("A" osztály) gyökeres dugvány 60-70 Ft, megrendelésre elkészíthető, ebben gyakorlottak vagyunk. A 3-4 m-es csúcsrügyes karódugvány Olaszországban (műtrágyázva, intenzív kezeléssel előállítva) 3 Euró (900-1000 Ft) darabja. Utóbbival többet kell dolgozni, meg kicsit hosszú távon gondolkodni, akár leszerződni, egyfajta termelői közösségbe felnőni. Ebben az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács remélhetően partner lesz. Próbáljuk meg, mutassuk meg, hogy mi is tudunk ilyet.

A legérdekesebb rész a koronaalakítás, a metszés, hogy kialakuljon az a 2-3 rönknyi göcsmentes törzs, amitől a fa igazán értékessé válik. Ehhez is tudás kell. Nem elég nekiesni, 6 m-ig felgallyazni, hanem szépen 3-4 év alatt kell ezt megtenni. Ismert eljárás, bármikor elérhető akár nálunk is. Műtrágyázás nitrogénnel, komplex műtrágyával, amit nagyon hamar meghálál.

Az anyagnak az alsó rönkrésze az igazán értékes. A fölötte részéből is sok mindent lehet csinálni. A legegyszerűbb leaprítani és eladni a fűtőműbe. Ugyanakkor mehet OSB-be, vagy más falemezbe is.

Befektetők, telepíteni szándékozók részére precíz adatokat szolgáltat az ERTI klón és fajta szerinti kísérleti hálózata, ami több mint 200 kísérletet jelent. Nagyon sok fajtából, több ismétlésben, statisztikailag kiértékelhetően ott vannak a nyárasaink. Meg lehet nézni hogy ha pl. az I-214-et 100%-nak vesszük, akkor ehhez képest különböző termőhelyen a különböző fajták mit tudnak. Koltai, Agate homok talajokon tudjuk, hogy milyen jól teljesít. Szolnok és környékén az Agate a legközkedveltebb fajta.

Az ilyen elemzések alapján elérhető az Intézetünk honlapján a szolgáltatások menüpontban a nyár fajtaválasztó. Ez online fajtalista. Itt ki lehet választani a termőhelyet, és más tényezőket. Ami kombináció nem létezik, azt nem is lehet kiválasztani. Utána megmondja, hogy melyik nyár fajta a javasolt, illetve a még ültethető fajta az adott helyen. Amit nem javaslunk, meg sem jelenik. Az adott fajtára kattintva annak leírását kapjuk meg dr. Tóth Béla könyve alapján. Ez a www.erti.hu honlapon elérhető. Ha bárki hibát lát benne, szóljon.

Befejezésül: a nyár gazdálkodás mindig pénz, befektetői kérdés is. A Benetton, amely Olaszország talán második leggazdagabb befektetői csoportja, Magyarországra jön és nyár ültetvényekbe teszi a pénzét. Ennek nyilván oka van. Somogyban, Baranyában, Nyírségben láthatjuk az olasz befektetők nyár ültetvényeit. Nyilván meg kell oldania a tartós bérletet vagy másként a területhasználatot. Több ezer ha ilyen ültetvény van már. Ha nekik megéri, akkor nekünk vajon miért nem éri meg?

Nézzük meg a VI. fatermési osztályú erdő szerű nyárasokat, ahol 27-28 éves átlagos vágásfordulóban vannak a különböző fajták. Eredmény 300-500 ezer Ft között van a teljes vágásfordulón. Még éppen elmegy. Az intenzív nyáras egy évre fizet ennyit és nem 27 év alatt. Nyilván ehhez jó termőhely kell, be kell tudni fektetni az intenzív technológiába.

Köszönöm a figyelmet.

 


 

Dr. Marosi György először is megköszönte a bizalmat, hogy a meghívó szerint még NAIK ERTI dolgozó, de valójában már nyugdíjban van, s érzelmileg kötődik az Intézethez. Ehhez Borovics Attila még hozzátette: a kötődést erősíti, hogy az ERTI Tudományos Tanácsának tagja, s így hozzájárul a kutatásokhoz.

Előadása vetített vázlata.

Tehát az 5-7 m-es csúcsrügyes karódugvány előállítását is meg kellene oldani Magyarországon, hogy ne 3 Euróért kelljen megvenni. Legalább 50%-kal csökkenhetne az előállítási költsége, ha kellő mennyiségű igény lenne rá. Ha a teljes nemesnyár vertikum egységesen megmozdítható, egyértelmű, hogy bármelyik mezőgazdasági kultúrával versenyképes lehet. Természetesen kell a hozzá való talaj. Nem arról van szó, hogy a gyenge talajokon, amivel semmit nem tudunk kezdeni, azokon alakítsuk ki ezeket az ültetvényeket.

Magyarországon évtizedek óta elhangzik, hogy 27%-ra - a maihoz képest 600 ezer ha-ral - kellene növelni az erdősültséget. Azzal tisztában kell lennünk, hogy nem erdőtalajokon - legalább is döntő többségében nem erdőtalajokon - valósulnak meg ezek az erdőtelepítések.

Ha tetszik, ha nem a két kiátkozott fafajt, s ezek fajtáit nem fogjuk tudni megkerülni, mert döntően akác és nemesnyár telepítések lesznek. A nemesnyár az erdészet gyakran rosszul nevelt gyereke. Még a jelenlegi szabályok mellett is lehetne jobban kezelni nemesnyárasainkat.

A nemesnyár mezőgazdasági művelési ágban lehet (a) fás szárú energiaültetvény 5 éves betakarítási idővel, majd sarjaztatással, (b) energetikai célú hengeresfa ültetvény max. 10 éves vágásfordulóval, a célválaszték az apríték, (c) iparifa ültetvény 15 éves vágásfordulóval, a célválaszték hámozási rönk. Ezek az ültetvények a teljes időszak alatt ápolást igényelnek. Rendszeres tápanyag utánpótlást, az iparifa ültetvénynél nyesést is.

Támogatási szempontból gondot okoz az Ingatlantörvény végrehajtási rendelete, mely az 5 évnél hosszabb vágásfordulóval kezelt faültetvényeket átminősíti fásítássá. Változik a művelési ág, de ez visszaállítható mikor az ültetvényt felszámolják, tehát nincs felújítási kötelezettség.

Vissza fog köszönni ez a nagyon komoly probléma később. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a 10 éves energetikai hengeresfa ültetvények és a 15 éves iparifa ültetvények is ha kapcsolatba kerülnének a jelenlegi szabályozás szerint bármilyen támogatással, ez az ingatlan nyilvántartási rendelet komoly akadályt fog jelenteni. Védett természeti területen, Natura területen nem vehető igénybe támogatás az energetikai ültetvényre. Tudjuk, hogy Magyarországon hihetetlenül nagy a Natura 2000 arány, ami tehát nagyon sok olyan területet érint, ahol elvileg lehetne ilyen ültetvény.

Erdő művelési ágban az erdőtörvény és Vhr-jei a jogalap.

A nemesnyár erdőtelepítés első kiviteléhez, 5 évig ápolásához, vadkerítés létesítéséhez, jövedelempótló a mezőgazdasági művelésből kivonáshoz összesen 1,1 millió Ft/ha a támogatás. V., VI. termőhelyi osztály esetén ez csapda: a támogatás miatt oda is telepítenek, ahova hosszabb távú gazdasági megfontolásból nem lett volna szabad. Az első ciklus még gazdaságos, de hozama (kb 300 e Ft/ha) már a következő ciklus felújítását sem fedezi.

A 124 e ha nemesnyár átlagos fatermési osztálya 4,9. Egyenletes eloszlásnál az átlag 3,5 lenne, tehát a 4,9 azt mutatja, hogy hihetetlen nagy a IV., V., VI. fatermési osztályokban lévő területek aránya, ahol a gazdaságosság rohamosan csökken. VI. fatermési osztályban az esetek döntő többségében nincs jövedelem. Ökölszabályként: a gazdaságossági alsó határ, ha 15 éves korban megvan a 10 m3/ha/év átlagos növedék, tehát 150 m3 az élőfa készlet.

Rendkívül magas a nemesnyárasoknál a tervezett vágáskor. A hatóság indokolatlanul magasra állítja be a nemesnyár vágáskorát. A gazdasági megfontolás abszolút nem számít. Jó termőhelyen legalább 5 évvel, gyenge termőhelyeken pedig legalább 10 évvel lejjebb kellene venni a nemesnyárak tervezett vágáskorát. Az erdészet mostohagyermeke, rosszul nevelt gyermeke: nyilván nem fogják levágni a gyenge termőhelyen lévő állományokat, ha nem muszáj, mert a felújítási kötelezettség azonnal megjelenik. Arra pedig nincs fedezet a levágott faanyagból és annak nincs szankciója, ha tovább fönntartja. A nemesnyárnál a gazdasági megfontolásnak nagyon fontos szerepet kellene kapni a vágáskorok tervezésénél.

A véghasználatok területi korlátai megszabják, hogy domb és sík vidéken, illetve hegyvidéken mennyi lehet az egyszerre kitermelhető terület. A jelenlegi véghasználati korú nemesnyárasokat a 18 évvel ezelőtti, 1996. évi Természetvédelmi és Erdőtörvény megszületése előtt ültették. Ezek 20-25 éves állományok legalább. A 96. év Tvt. védett területen tarvágásra 3 ha, végvágásra 5 ha maximumot írt elő. A 96. évi Evt. nem védett terület tarvágására hegyvidéken 5 ha, sík- és dombvidéken 10 ha maximumot adott. Utóbbi tételt a 2009. évi Evt. enyhítette, illetve szétbontotta: a sík- és dombvidéken gazdasági faültetvény és kultúrerdőre 20 ha, gazdasági származék és átmeneti erdőre 10 ha, egyébre 5 ha maximumot ad. A telepítéskor ez nem lehetett szempont. A nagyobb területet csak részekben lehet letermelni, közben 5-6 évig öregszik = romlik a még álló nyárerdő, (a 80 m távtartás miatt) esetleg széldöntés áldozata lesz.

A 2009. évi Evt. alapján az erdőtervben szereplő kitermelést már nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni, de csak a 31., illetve 46. napon lehet hozzákezdeni. E várakozásnak nemesnyár esetében nem sok értelme van. Elszalasztható miatta a piaci lehetőség, sőt ha március 15-én túlra esik e nap, az egész szezon kiesik. Ökológiai szempontból értékesebb vegyes erdőnél lehetnek olyan megfontolások, melyek igényelhetnek bizonyos időt, de nemesnyárnál 5 napos várakozás is elegendő kellene legyen.

A gyenge nemesnyárasokat át kellene alakítani minél hamarabb. A fafajcserés szerkezetátalakítás 200 ezer Ft/ha a támogatása azonban nem fedezi ennek költségeit. Ezt mindenképpen növelni kellene a támogatását.

Nyesés. Nyilván a jó termőhelyen álló nemesnyárasokban - hiszen a VI. termőhelyen, de még az V-diken is teljesen felesleges nyesni - a nyesést egyértelműen el kellene végezni. Erdész ezt nem csinálja meg, ritka ha mégis. Van rá 100 Euró/ha támogatás, ami nagyjából csak egy nyesés költségét fedezi.

A Natura 2000-es területeken a már korábban ültetett nemesnyárasokban - Natura 2000 területen ma már nem lehet nemesnyárat ültetni - a rendelet 6 éves korig 40, 6 éves kor felett 70 Euró/ha/év területalapú támogatást ad. Ez egy beavatkozás felét, negyedét fedezi. Lényegében arra elég, hogy a tulajdonos körüljárja: nem történt-e valami probléma.

 

Néhány javaslat. (Emlékeznek: nyugdíjas vagyok. Ezek tehát az én javaslataim, nem az ERTI-é.)

  • Differenciálni kellene a támogatási rendszert. A nemesnyárnál azelső 4 fatermési osztály területe kapjon csak támogatást. Nincs értelme az V. és VI. fatermési osztályú területeken az 1,1 millió Ft-ot odaadni. Az ablakon kidobott pénz.
  • A gyenge termőhelyű nemesnyárasok fafajcseréjét nagyobb mértékben kellene támogatni, hogy még nagyobb veszteség ne következzen be.
  • Borzasztóan hangzik aa tervezésben érintetteknek: 15-16 év fölé ne tervezzenek véghasználati kort. Had döntse el az erdő tulajdonosa, gazdálkodója, hogy mikor termeli ki azt az erdőt. (Aktuális piac, anyagi helyzete, .) Semmiféle ökológiai kár ettől nem éri az országot, vagy azt a területet. Sőt a nemesnyárasokban egyáltalán nem kellene véghasználati tervezést végezni. Rá kellene bízni a tulajdonosra, hogy hogyan és mikor termeli ki azt a faanyagot. Az a lényeg, hogy az erdő fönnmaradjon, az erdő területe ne csökkenjen. A tervezett tevékenység bejelentése után legkésőbb 5 napon belül meg lehessen kezdeni a munkát.
  • Ingatlan nyilvántartás. Ha az ültetvényt átminősítik fásítássá, nem lehet terület alapú támogatást igényelni utána. Az 5 évesnél idősebb faültetvényekre nincs területalapú támogatás az automatikus fásítássá átminősítés miatt. Ezt meg kellene változtatni: a legfeljebb 15 éves faültetvények maradjanak mezőgazdasági művelési ágban mind a 15 év alatt. Ez csak szándék kérdése.
  • A véghasználat (tarvágás) területi és időbeli korlátja: erre nemesnyár esetében sem területben, sem időben semmi szükség sincsen.  Semmilyen ökológiai kár nem származik abból, ha pl. májusban termeljük ki, vagy nem 20, hanem pl. 30 ha-t termelünk ki.
  • Az új klónok elterjesztéséhez legyen gazdasági elemzés. Az ERTI honlapján van már ehhez információ. Akkor tud dönteni a tulajdonos, ha van választék, s ahhoz ismeret, hogy milyen klónt használjon.

Forrás: Az eseményen elhangzottak
alapján lejegyezte: Mőcsényi Miklós

 

Erdészeti gépek, berendezések forgalmazása: MUS-MAX aprítógépek, SCHLEASING aprítógépek, MAXWALD kötélcsörlok; POSCH tuzifa darabolók, hasítók.

ID: WOOD projekt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

ERFARET Tudásközpont




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.