FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Agroforg Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2015-04-03

Beszámoló a 48. FAGOSZ Fakonferenciáról

Glattfelder Béla: A magyarországi faipar helyzete, jövője. Seregi Barnabás: OSB gyártás Vásárosnaményban és ennek alapanyag igénye. Bálint András: Erő az erdőben! Fahasználati gépek műszaki újdonságai a Forest Power Kft palet-tájáról. Hirmann Antal: Elektronikus átlaló illesztése az ESZR-hez a Mecsekerdő Zrt.-nél

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

 

Dr. Jung László a konferencia megnyitásaként bejelentette: A FAGOSZ régi elnökségét ma délelőtt a szövetség közgyűlése ismételtem megválasztotta. A nevek felsorolása nélkül örömmel jelentem be nektek, hogy a jelen lévő tagtársak egyhangúlag a régi elnökséget új elnökséggé választották. Így továbbra én lettem a FAGOSZ elnöke. Az elnökség nevében megköszöntem tagtársaimnak a bizalmát, ígéretet tettünk, hogy a fagazdasági tevékenységünk előmozdítása érdekében az elnökség a tagság támogatásával továbbra is tovább viszi azokat a koncepcionális elképzeléseket, amelyeket közösen alakítottunk ki, s melyekkel kapcsolatban van bőven mit tennünk.

A mai konferenciánkon - engedjétek meg -, hogy külön tisztelettel és barátsággal köszöntsem a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát, Glattfelder Béla urat, valamint a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárát Ugron Ákos urat. Engedjétek meg, hogy mindkettőjüknek megköszönjem, hogy ilyen magas szinten képviselteti magát ez a két minisztérium.

Az államapparátusban a fagazdaságon belül a faipar a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik. A szövetségünk a híd, a kapocs, hiszen a szövetségünkben az erdőgazdálkodás és a faipar egyaránt jelen van, a törvényalkotással, végrehajtási rendeletekkel és szakmapolitikai irányelvekkel kapcsolatos és az ágazat fenntartása érdekében végzendő munka egyaránt jelen van. Ettől színes, teljes és egyedi a szövetségünk, hogy nem koncentrál csak egy részterületre. Így megtiszteltetés számunkra, hogy a híd szerepét a két minisztérium között is a szövetség, a konferencia és valamennyi tagunk be tudja tölteni. Átadom a szót Glattfelder Béla úrnak.

 


 

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkár előadásának címe:

A magyarországi faipar helyzete, jövője.

 

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagyon szépen köszönöm a meghívást, nagyon örülök, hogy itt lehetek Önökkel. Tudvalevő, hogy a FAGOSZ-szal már államtitkári megbízatásom előtt is együttműködtünk: európai parlamenti képviselőként az akác ügyben dolgoztunk együtt és a Nemzeti Megújuló Energia Platform elnökeként a Biomassza Szövetség munkájához kapcsolódva tevékenykedtünk közösen. Tudom, hogy korábban az iparpolitikában nem kapott különösebb hangsúlyt a fagazdaságok, illetve a faipar ügye. Lehet, hogy nem is állnék itt Önök előtt, ha az elmúlt időszakban nem alakult volna ki az a riasztó helyzet, hogy miközben a fenntartható erdőgazdálkodásból, faanyagtermelésből származó termékek iránti nemzetközi kereslet egyre inkább nő, , aközben egyre súlyosabb alapanyag hiány kezd kialakulni. Különösen, ha tíz éves távlatra tekintünk előre.

Nekem, mint aki felelős a magyar ipar jobb teljesítményéért, minden ipari ágazat fontos, így nyilvánvalóan a faipari ágazat is. El kell kezdenünk azon gondolkodni, hogyan lehetne már most lépéseket tenni annak érdekében, hogy 10-20 éves távlatban a faipar helyzetét ne az alapanyag hiány határozza meg. Mindannyian ismerik azt a helyzetet, amely az elmúlt időszakban a tölgy körül kialakult. A nyárfa feldolgozás terén is hasonló helyzetről számoltak be az érintett feldolgozók: bár az ipari nyárfa iránti kereslet bővülésnek indult, az ipari célú nyárfa előállítás jövője is egyre több aggasztó jelet mutat.

Ezen megfontolásokból szeretném most Önöknek bejelenteni, hogy azon kívül, hogy szeretnénk az erdészeti szakmával, a faanyag termelő szakmával nagyon aktív kapcsolatot kialakítani, szeretnénk formalizálni is azt. Angol mintára az ország első szakmaközi tanácsaként a Faipari és Fagazdasági Tanács létrehozását kezdeményezem annak érdekében, hogy a kormányzat minél hatékonyabban tudja segíteni ennek a stratégiai jelentőségű iparágnak a teljesítményét. A Tanácsban kormányzati oldalról a Nemzetgazdasági Minisztériumon kívül, a Földművelésügyi Minisztérium aktivitására is számítunk, a különböző szakmai szervezetek részvételén túl. A leggyorsabban megoldandó feladat azoknak a jogszabályi akadályoknak a lebontása, amelyek ma a nagyobb hozzáadott értékű és nagyobb mennyiségű fa előállítását akadályozzák.

Magából az európai uniós jogból is számos dolog következik, amelyekre megfelelő hazai jogi válaszokat kell találnunk. Így például éppen tegnap beszéltem egy gazdával, aki földjeinek kisebb területén fát ültetett és szembesülnie kellett azzal, hogy a hatályos jogszabályok alapján ezt a területet kénytelen kivonni a szántó művelési ágból. Így föld alapú támogatásra már nem volt jogosult, pedig az európai jog ezt nem akadályozná, ez a magyar szabályozásból következik. Hasonlóan az EU-s jogi változások szempontjából érdemes lenne arra odafigyelni, hogy - kiemelném, hogy ez az ügy szerepel a magyar vidékfejlesztési operatív program tervezetében is - adható lesz támogatás az úgynevezett agrár-erdészeti rendszereknek, ami kifejezetten olyan jellegű gazdálkodási formát jelent, ahol a faanyagot, a mezőgazdasági terméket is (akár húshasznú állatokat, mondjuk dámot, vagy más egyebet) állítanak elő meglehetősen intenzíven. Itt a faanyag termelési és mezőgazdasági tevékenységek úgy keverednek, amire vonatkozóan a magyar szabályozás talán még nem eléggé rugalmas.

Harmadsorban megemlíteném a szívemhez legközelebb álló kérdéskört, az energetikai ültetvények ügyét. Ebben a témakörben az elmúlt időszakban az ipari faültetvények kapcsán nagyon intenzíven dolgozunk a Földművelésügyi Minisztériummal, mint Megújuló Energia Platform. Ezt nagyon fontos ügynek tartom, mert amíg a jogi változások nem történnek meg, addig minden bizonnyal nincs lehetőség arra, hogy azokat a potenciálokat kihasználjuk, amelyekkel Magyarország rendelkezik mindazon túl, hogy egy valós társadalmi és gazdasági igényt sem tudunk kielégíteni.

Ezek azok a legfontosabb lépések, amelyeket rövidtávon meg kell tennünk.

Szeretnék néhány szót ejteni arról, hogy milyen, a faipari ágazati szereplők számára is elérhető támogatási lehetőségeket nyújt a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Sajnálatos módon az uniós jogból fakadóan,  az állami tulajdonú nagyvállalatokat, az állami erdészeteket nem fogjuk tudni támogatni, mert a támogatások elosztásáról szóló EU-rendelet kifejezetten a kkv-k és mikro vállalkozások támogatását teszi lehetővé. Bár nagyon közel állna a szívemhez, hogy például a zalahalápi Parketta Üzemben fejlesztéseket valósítsunk meg, azt biztosan nem fogjuk tudni uniós forrásból támogatni. Ezeket a fejlesztéseket vagy az adott cégek saját bevételéből, vagy a magyar állam központi költségvetéséből kell majd megvalósítani.

Amire viszont tudunk majd támogatást nyújtani, az a mikro, kis és középvállalkozások fejlesztései. Tavaly novemberben már megjelent egy pályázati kiírás GINOP-1 néven. Kérem, ezt tanulmányozzák át, mert a jövőbeni pályázati felhívások, amelyek az ipari kapacitások fejlesztésére irányulnak majd, azok jellemzően ennek a mintájára készülnek el.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a GINOP kapacitásfejlesztő pályázatokból meghatározóan, szinte kizárólag feldolgozóipari kapacitásfejlesztéseket támogatunk majd. Ez politikai célkitűzésünk is volt. Az EU egyértelműen jelezte: nem adhatunk akármilyen beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást. Végül azt sikerült velük elfogadtatni, hogy legalább a feldolgozóiparnak vissza nem térítendő támogatást adhassunk. A nem feldolgozóipari fejlesztések visszatérítendő támogatásokat fognak kapni. Visszatérítendő támogatásokra egyébként a feldolgozóipari vállalkozások is jogosultak lesznek, hogy ezek pontosan milyen konstrukcióban jelennek majd meg, az még nem dőlt el. Nagyjából 2 év türelmi idővel 0-2% kamattal, 10 évre lehet majd visszatérítendő támogatáshoz jutni, azzal, hogy a feldolgozóipari vállalkozások a visszatérítendő támogatás akár 30%-át forgóeszköz finanszírozásra is felhasználhatják. Ez tehát jelentős előrelépési lehetőség lesz.

Ami a faipar számára fontos, hogy ezen fejlesztések és támogatások során próbáltunk különböző fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni. Az egyik ilyen fontos fenntarthatósági szempont az, hogy az új épületek, építmények építését nem támogatjuk csak abban az esetben, ha az feltétlenül szükséges a kapacitásbővítéshez. (Magyarországon a legmagasabb a kihasználatlan ipari építmények aránya, sokkal magasabb, mint az EU bármely más országában.) Az ilyen új épületek fűtési hőenergia igényét legalább 50%-ban megújuló energiával kell a GINOP pályázatok keretében megoldani. A technológia lehet akár geotermikus, biogáz, de szerintem jellemzően biomasszát fognak használni.

Ráadásul, ha valaki az élelmiszeriparban, vagy a faiparban hajt végre beruházást, akkor a technológiai hő szükségletet is legalább 50%-ban megújuló energiával kell biztosítania. Ez a faiparnál nyilvánvalóan adottság, az élelmiszeriparban viszont ez nem egy megszokott kivitelezési mód. Ha valaki új pékséget akar létesíteni, s az nyilván földgázzal működik, és ehhez a GINOP-ból szeretne támogatást igényelni, akkor a technológiai hőjének is legalább az 50%-át megújuló energiával, nyilván biomasszával kell majd teljesítenie. Ettől már elszoktunk. Ugyanakkor ez komoly felvevő piacot fog teremteni a faapríték, a tűzifa részére.

Néhány dolgot rendkívül fontosnak tartunk, s ezeket is támogatni szükséges. Szeretnénk, ha a feldolgozóiparban - az energiahatékonyság mellett - jelentősen növelni lehetne a megújulók energiaforrások alkalmazását. Erre lesz külön kiírás jelenik majd meg a GINOP 4-es pályázat keretében a mikro kis- és középvállalkozások számára..

Arra törekszünk, hogy villamos energia megújuló erőforrásból történő előállítását ne támogassuk. Ha mégis, akkor az ilyen projektek esetében elvárás lesz a hulladékhő 100%-ának hasznosítása. Nyáron is!

Támogathatóak lesznek a kutatás-fejlesztési törekvések is. Támogatjuk a nagyobb hozzáadott értéket termelő beruházásokat, amelyek energia és anyag hatékonyak. Engedjék meg, hogy bemutassak Önöknek egy példát: ez itt egy hossztoldott gyalult akác deszka. 20 cm-es darabokból ragasztották össze. Magyar vállalkozó német egyetemmel 3 éven keresztül fejlesztette ki azt a ragasztási technológiát, azt a ragasztó alapanyagot, amellyel elérhető - hiszen az akác meglehetősen agresszív savakkal rendelkezik -, hogy ez a ragasztott faanyag kültéren is időtálló legyen és akár 30-40 éven keresztül is használható legyen. Ezzel a technológiával gyakorlatilag tűzifából m2-enként 17-18 ezer forint értékű anyagot lehet előállítani. Ennek köszönhetően a jelenlegi 27%-os ipari felhasználási arány akác esetében 60%-ra emelhető és nagyon magas hozzáadott értékű termék állítható elő. Ráadásul a piaci kereslet is biztosítottnak tűnik, hiszen ez kiváltja a trópusi fákat. A trópusi fa iránti kereslet jelentősen csökken Nyugat-Európában a fenntarthatósági problémák miatt. Az akáccal ilyen problémák nem merülnek fel.

Szeretnénk, ha minél több olyan innovatív technológia terjedne el Magyarországon, amely a hazai faanyag ilyen nagy hozzáadott értékű és fenntartható hasznosítását tenné lehetővé.

Ami idetartozik még, hogy több faipari szereplővel beszélve felmerül egy olyan gond, hogy a magyar erdőgazdaságoknak csak meglehetősen kis része rendelkezik olyan nemzetközileg elismert tanúsítással, ami a fenntarthatósági kritériumoknak a bizonyítéka. Fontos lenne, hogy minél több magyar erdőgazdaság rendelkezzen ezzel a tanúsítvánnyal, mert az jelentősen elmozdítaná a hazai faanyag nemzetközi értékelését.

Abban bízom, hogy a faipar teljesítményét ezen fejlesztésekkel és az új, innovatív technológiák alkalmazásával jelentősen mértékben tudjuk emelni, s találunk olyan megoldásokat, amelyek hosszabb távon is biztosítják, hogy a magyar faipar megfelelő mennyiségű alapanyaggal rendelkezzen. Ebbe az irányba mutat az az intézkedés, amit nagyon jónak tartok, s a Földművelésügyi Minisztérium a legutóbbi időben alkalmaz, hogy a Magyarországon előállított faanyag ipari hasznosítása elsősorban Magyarországon történjen meg. Szerintem a jövőben olyan rendszerre kell berendezkednünk, hogy Magyarország területét egyetlen m3 fa se hagyja el anélkül, hogy azt valamilyen módon ne dolgoztuk volna fel, vagy ne hasznosítottuk volna. Magyarország nettó energia importőr. Minden m3 tűzifa itthon jobban hasznosítható, mintha azt az energiamennyiséget importból vásároltuk volna. A nálunk lévő fa túlságosan értékes ahhoz, hogy feldolgozás nélkül adjuk el a világpiacon. Arra kell törekedni, hogy ezt a faanyagot magyar munkahelyek létrehozásával, fenntartáséval, a lehető legnagyobb megmunkálási érték hozzáadásával vigyük ki a világpiacra. Ezek azok a célkitűzések, amelyeken a következő időszakban a Földművelésügyi Minisztériummal, a társtárcákkal együttműködve fogunk dolgozni.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

 

Dr. Jung László: Köszönjük szépen Glattfelder Béla államtitkár úrnak a tájékoztató előadását. Magunk részéről felajánljuk - amennyiben felkérést kapunk - a Tanácsban az együttműködést. Örülök, hogy a végén a megbízhatóságot és a kontinuitást emelte ki államtitkár úr, ami az FM és a Nemzetgazdasági Minisztérium közötti szoros együttműködést jelenti. Hiszen az alapanyag termelést, az erdőgazdálkodást és az ipart magába ölelő két minisztérium együttműködéséről hallhattunk.

Tekintettel arra, hogy államtitkár úrnak el kell mennie, nagyon rövid hozzászólásra van lehetőség, ha jól tudom, a dékán úr a Faipari Karunk dékánja jelezte, hogy néhány gondolatot megemlítene.

 

Dr. Alpár Tibor: Köszönöm szépen, Alpár Tibor vagyok a Nyugat-magyarországi Egyetem korábban Faipari Mérnöki Kar, jelenleg Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar részéről. Nagyon örülünk az elhangzottaknak mi is és mint a hazai, unikálisan az erdőmérnök, illetve a faipari mérnök képzésért felelős felsőoktatási intézmény, az Erdőmérnöki Kar és a Simonyi Károly Kar nevében mi is szeretnénk felajánlani bármilyen kapacitásunkat, kompetenciáinkat a Tanácsban együttműködésre, amelynek nagyon örülünk. A másik, hogy a bemutatott termék kapcsán elmondtad, hogy külföldi egyetemen folyt fejlesztés. Nagyon fontos ez, de nagyon fontos tudni az iparágban, akár a minisztérium, akár a FAGOSZ kapcsán, hogy Magyarországon van erdészeti és faipari kutatás, kutató intézet Sopronban. Tudjuk, hogy kis országunkban ez nagyon távol esik sok helytől, de van, és szívesen felajánljuk ezeket a kutatási kapacitásokat is.

Államtitkár és helyettes-államtitkár úrnak is szeretném jelezni, hogy a Simonyi Károly Kar elkezdett kidolgozni egy rövid, de velős faipari ágazati stratégiai javaslatot, mely most van tárgyalásban a FAGOSZ-szal, s ha elkészült, rövidesen rendelkezésre fogjuk bocsátani.

 


 

Seregi Barnabás, az INTERSPAN Faipari Kft. ügyvezető igagatója előadásának címe:

OSB gyártás Vásárosnaményban és ennek alapanyag igénye

Az előadás vetített anyaga.

 

Engedjétek meg, hogy bemutassam ügyvezető igazgató társamat: Kázmér Ferenc Szilárd urat, ő is régi Interspan motoros és nagyon sokan ismerhetitek Bódis Bogdánt, aki az alapanyag, a faanyag beszerzésnek volt a felelőse az Interspannál és a korábbi években és a jövőben is ő lesz a faanyag beszerzésért felelős vezető.

1968. óta volt ezen a telephelyen különböző mértékben faforgácslap gyártás. 2011. januárjában megszűnt az Interspannál a forgácslap gyártás, majd négy éves Csipkerózsika álomba merült a gyár. Gyakorlatilag úgy állt ott, mintha bármelyik pillanatban elkezdene újra faforgácslapot gyártani, ami különböző okok miatt nem volt lehetséges. Rendkívül elavult volt a technika. 2015. elejére - hosszabb előkészítési folyamat lezárultával - született az a tulajdonosi döntés, hogy az üzem újra induljon, s OSB gyárat létesít Vásárosnaményban a tulajdonos. Ez tehát profilváltás: OSB-t fogunk gyártani a jövőben.

2015. január közepén volt ennek bejelentése. A beruházás beindításáról 2015. február 25-én le is tettük a gyár alapkövét. Ezzel párhuzamosan elindultak a bontási munkálatok: a régi gépsorokat, az épületek egy részét már bontjuk, ez májusig tart. Akkor érkezik majd az új technológia, melynek szerelési munkálatai várhatóan 2016. nyarán zárulnak le. Tehát 2016. nyarán várható az első OSB lap gyártása.

Magáról a technológiáról annyit kell tudni, hogy korábban az Interspan néhány kivételtől eltekintve soha nem új termelő berendezéseket alkalmazott, amivel szemben most teljesen más lesz a helyzet: a régit az utolsó gépig, mindent lebontunk - jó részük a MÉH udvarokba kerül - és vadonatúj technológiát építünk be a forgács előkészítéstől a falemez gyártó technológián át a számítástechnikai berendezésekig. Tehát minden elemében a létező legmodernebb technológia kerül beépítésre. Ez a jövőbeni versenyképességünk szempontjából nagyon fontos. Ez Contiroll technológia lesz. Kapacitásunkat az első években 800 m3/nap teljesítményre tervezzük, így évi körülbelül 280 ezer m3 OSB lapot fogunk gyártani, aminek fa alapanyag igénye körülbelül 250 ezer attro tonna lesz.

Az alapanyag igényünk jellemzően nyárfa lesz, így túlnyomó részben nyárfából gyártott OSB lap lesz a késztermék, ellentétben a más helyeken többnyire tűlevelű fafajokból gyártott OSB lapokkal. 60-70%-ban nyárfát fogunk felhasználni, de vevők leszünk különböző keményfa fajokra is, kivéve az akácot, illetve a tölgyet, csertölgyet. Ezeken kívül mindenevők leszünk. Nyilván ez az alapanyagigényünk is meg fog mutatkozni a faalapanyag tárgyalások során.

A beszerzési rádiuszunk. Sok mindenben a forgácslap gyártáshoz fog hasonlítani. Nagyjából hasonló lesz a kapacitásunk. A forgácslap gyártásban az Interspannak mintegy 300 ezer m3-es kapacitása volt, amivel szemben áll a leendő 280 ezer m3 OSB kapacitás. Az alapanyag igényünk is körülbelül ugyanannyi lesz az OSB-hez, mint korábban volt a forgácslaphoz, ugyanakkor az összetétel fog megváltozni. Annak idején nyárfára kevésbé voltunk vevők, mint leszünk most, a jövőben. A nyárfának az összes alfajára vevők leszünk.

A beszerzési terület hasonló lesz, mint korábban, semmi nagy varázslat nincsen ebben. Nagyjából ugyanazokra a beszállítókra számítunk, mint a korábbi Interspan időkben. A kezdeti évi 280 ezer m3-es kapacitáshoz az alapanyagot túlnyomóan belföldről kívánjuk megvenni és kisebb részben szlovák, román, ukrán importból.

A nyárfából készülő OSB végterméknek a hagyományos fenyőből készülttel szemben olyan előnye lesz, amit Magyarországon még kevésbé említenek meg, de a nyugat-európai piacokon egyre nagyobb jelentősége van, a VOC, az illékony szerves vegyületek kibocsátásának a mennyisége, ami a tűlevelűekből készült OSB esetében elég magas. Ezt különböző adalékanyagok hozzáadásával próbálják csökkenteni. A nyárból készülő OSB-nél ilyen nincsen. A VOC kibocsátás, hasonlóan a forgácslap formaldehid kibocsátásához egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni.

Most első körben ennyit szerettem volna elmondani. Az, hogy 2016-ban szeretnénk elindulni az OSB gyártással, ebből nyilván jobban érdekel benneteket, hogy mikor kezdünk el majd alapanyagot vásárolni. Nyilván már ez év végén szeretnénk elkezdeni az alapanyag beszállítói tárgyalásokat és jövő év első harmadában kezdenénk fogadni az első szállítmányokat.

Köszönöm szépen a figyelmeteket.

 


 

Mőcsényi Miklós a FAGOSZ titkárság részéről a szünet előtt feltette a kérdést, hogy EKÁER üggyel foglalkozzunk-e most. Amit a FAGOSZ írt január közepén az NGM adózással foglalkozó államtitkárának, arra éppen tegnap kapott választ. Ebben olyan ügyekre is válaszoltak, amit a február végi jogszabály módosítás már fölöslegessé tett. Ugyanakkor továbbra is fennmarad az a probléma, hogy sok olyan erdei rakodóhely van, ahol nincs térerő, akkor ott hogyan lehet a szállítmány indítást bejelenteni. A másik, hogy sikerül-e 10% pontosságon belül eltalálni a rakomány súlyát? Miközben az egész értékesítési, vásárlási és felhasználási folyamatban a fa súlya senkit sem érdekel, kivéve a néhány attro tonnás vevőt. Mindenki m3 vagy űrméter alapon számol el. Tehát kizárólag az EKÁER bejelentéshez kell megbecsülni a súlyt. Ha megfogják az úton, akkor tengelysúly mérésből vagy jól, vagy rosszul következtet az ellenőr a súlyra és abból vagy lesz büntetés, vagy nem. További probléma a bonifikáció figyelembe vétele a súlybecslésben. Az összes ilyen specialitásra az NGM azt válaszolta, hogy ezekkel egyelőre nem foglalkozik. Azt kérte a szakmai közösségtől, hogy gyűjtse az ilyen típusú problémáit, juttassa el a FAGOSZ titkárságra, s igyekszünk majd a hatóságnál ezekre megoldást találni. Most azt tervezzük, hogy április végén igyekszünk majd összegyűjteni az első két hónap tapasztalatait, problémáit.

 


 

Bálint András, a Forest Power Kft. ügyvezető igazgató előadásának címe:

Erő az erdőben! Fahasználati gépek műszaki újdonságai a Forest Power Kft palettájáról.

Az előadás vetített anyaga.

 

Gépeink megoldást kínálnak a fakitermeléstől az anyagmozgatásig, valamint a biomassza felkészítés és az aprítás terén is. Kollégáim meghatározóan 15 éves tapasztalattal rendelkeznek a gépek javítása, szervízelése terén. Jómagam erdész végzettségű vagyok, tehát gépgyártói és felhasználói oldalról is sikerült betekintést nyernem a problémákba és a megoldásokba.

Országos szerviz háttérrel és alkatrészellátással rendelkezünk három telephellyel: Cserszegtomajon, Szolnokon és Vecsésen. Cserszegtomaj Keszthely melletti kis település, Közép-Európa legnagyobb hegyfaluja. Aki arra jár, szívesen látjuk egy koccintás erejéig. 18 fővel dolgozunk: 9 fős szerviz csapattal és 6 szerviz autóval. A teljes géppopuláció, amit folyamatosan szervizelünk, karbantartunk, mintegy 400 gépre tehető. Az alkatrész rendeléseket megközelítőleg 80%-ban tudjuk 24 órán belül teljesíteni, meghatározóan hazai raktárból.

Az előadásom témája a termékpalettánk fahasználat gépei, ezért áttekintően mutatom be teljes kínálatunkat, a fahasználat szempontjából izgalmasabb újdonságokról pedig bővebben szólok majd.

 

A PONSSE finnországi gyártó fakitermelő és kihordó gépeiről ismert. A JENZ német gyártónak aprítógépek, biomassza felkészítő gépek a szakterülete. Az ALUCAR ugyancsak finn gyártó, a rönk szállításhoz fejlesztett ki és gyárt alumínium komponenseket, felépítményeket. A WESTTECH adapter gyártó cég, a biomassza betakarítás, felkészítés  eszközeit fejlesztette ki. Még ide tartozik a LOGLIFT és a JONSERED, a feltételezem sokak által ismert márka, a teherautóra szerelt önrakodó berendezések gyártója. Az elmúlt évben új együttműködési kapcsolatot sikerült létrehoznunk a német ATLAS céggel, amely az átrakógépek esetén lehet az erdészeti szegmens számára érdekes.

A finn PONSSE cég a legnagyobb termékkínálattal jelentkezik mind a fakitermelő, mind a közelítő gépek terén, az akár 15-16 tonnás önsúlyú fakitermelő géptől, amely maximum 50 cm-es átmérőt képes átvágni, a 24-25 tonnás, 80 cm-t is átvágó kitermelő gépig. A közelítő gépek pedig a 10-től 20 tonnás terhelhetőségig találhatóak meg. A gyár családi vállalkozás. Az édesapa ugyancsak fakitermelő volt. A lóval közelítés nehézségeit próbálta azzal megoldani, hogy gépet fejlesztett magának, majd ebből alakult ki a gyár, mely ma már mintegy ezer gépet gyárt évente.

Önök nyilván tisztában vannak azzal, hogy mik az érvek a gépi fakitermelés mellet. Teljesen más állományszerkezetünk van, mint a skandináv régióban. Ugyanakkor az egyre lerövidülő fakitermelési időszak, az időjárás viszontagságai, a jól képzett kézi fakitermelői létszám csökkenése, a munkaköri baleset veszélyessége alátámasztja, hogy ezeknek a gépeknek van létjogosultsága hazánkban is. Egyre nagyobb az igény a méretpontosságra és a pontos fatömeg mérésre. A skandináv régióban a fakereskedelem több mint 90%-a a gépek felmérése alapján történik.

Természetesen látnunk kell, hogy vannak olyan állományok, melyekben csak kézi technológiával boldogulunk, de véleményem szerint a gépi fakitermelésnek jócskán akad még kiaknázatlan lehetősége hazánkban.

Az újdonságokról: A gyár új PONSEE Scorpion harvesztere forradalmian új koncepciót hozott létre: 3 vázrészből álló gép. Az eddigi gépek meghatározóan 2 vázrészből álltak. A stabilitást, a kabin és a kezelő függőleges helyzetét a 3 vázrész egybehangolt működése hozza létre. A kezelő úgy érezheti magát, mintha bent ülne az erdőben: nincsen semmi, ami kitakarna, a munkavégző egységet, a harveszter fejet látja. Egészen változatos terepen haladva sem billen ki a vezetőfülke és a daruoszlop függőleges marad. A másik újdonság a PONSEE aktív frame, ami a Skorpion fejlesztése kapcsán, annak a kiszállító eszközökre adaptált megoldása. Itt is 3 vázrész van, s ami egyedi az eddigiekhez képest, hogy nem a kabint szintezik, hanem a váz mozog a gép alatt, ezáltal minimális a kezelőre ható oldalerő. Ha a kabint szintezzük, akkor a kabin jobbra-balra mozog, ezáltal a kezelőt is erőhatások érik. Ebben az esetben viszont szinte észrevétlenül mozog a váz a gép alatt.

Másik érdekes felhasználás, ami a Magyarországon értékesített gépek jó hányada a biomassza gyűjtés tömörítő felépítménye. Itt széria forwardert látunk tömörítő karokkal felszerelt felépítménnyel. A tapasztalatok alapján a normál rakfelülethez képest 2,5-szeres mennyiség terhelhető fel, mely a hosszabb közelítési távolságok esetén hatványozott előnyt nyújt a a felhasználó részére.

 

A PONSEE Bear 8 kerekes, a piacon jelenleg elérhető legnagyobb gumikerekes fakitermelő gép 24 t önsúllyal, s akár 80 cm-es fakitermelő képességgel.

 

A másik nagy termékpaletta a JENZ. Két fő csoportba sorolhatjuk e gépeket. Vannak a késes gépek precíz aprító szerkezettel, elsősorban termikus hasznosításra készítenek aprítékot 60-360 m3/óra kapacitással. A másik szegmens a kalapácsos aprítógépek, melyek a komposztálás gépei voltak. A termikus hasznosítás növekvő igénye vezette arra a gyártót, hogy olyan gépet fejlesszen ki, amely a szennyezett anyagot, akár tuskót, zöldhulladékot is fel tudja aprítani nem csak komposztáláshoz. Ennek persze feltétele, hogy olyan tüzelő mű legyen, amely adagoló rendszere alkalmas a nagyobb mérettartományú aprítékhoz.

Íme egy grafikon, mely az energiahordozók elmúlt években végbement árváltozását mutatja be MWórára vetítve. Az aprítéknál talán csak a hasábfa rendelkezik kedvezőbb ár/fűtőérték aránnyal, utóbbi automatizálhatósága viszont még nem megoldott. Napjainkban jelentős mennyiségű aprítékot értékesítünk külföldre, miközben a lényegesen drágább földgázt importáljuk. Véleményem szerint az apríték hazai felhasználásában még nagy lehetőségek rejlenek hazánkban.

Új fejlesztés a JENZ-nél: Cobra+ traktor kabin egy teherautó alvázon. Teherautó szériaalvázra szerelt emelhető és forgatható traktor fülke, és nagy kapacitású saját motoros aprítógép. A kifúvó ventilátor hidraulikus meghajtású. A gép saját motorja csak az aprítódobot hajtja, a teherautó motor pedig a darut és a kifúvást működteti. A kifúváshoz 100-120 LE erőszükséglet kell, a daruhoz pedig 80-100 LE, így ez a koncepció mintegy 200 LE többlet erőforrást biztosít az aprítás során, a JENZ Cobra+ összesen mintegy 850 LE aprítási teljesítménnyel rendelkezik.

Képek a további aprítógép változatokról. Traktor vontatású TLT meghajtással, telepített elektromos aprítógépek. Zárásként a biomassza feldolgozása kalapácsos géppel. Az erdőgazdálkodásban az Alföldön a tuskóaprítás révén ismert gép, de a kazánok behordó szerkezete, vagy az égetés folyamata miatt a tipikus tuskóapríték hazai felhasználása korlátozott.

 

Az ugyancsak finn gyártó ALUCAR az alumínium felépítményeket és a hozzá tartozó komponenseket gyártja elsődlegesen rönkszállító szerelvényekhez. Meglévő teherautó széria alváza alvázszáma ismeretében elkészül a segédváz, s ahhoz a komponensek, s lényegi módosítások nélkül adaptálható a szerkezet a teherautó alvázára. Az alumínium nagyobb hasznos terhelhetőséget és hosszabb élettartamot biztosít. Aki szállítmányoz, tudja mit jelent, ha egy ilyen szerelvény akár 2-3 t-val több árut tud mozgatni. Az alumínium persze többe kerül, de a többlet beruházás egy-két év alatt megtérül.

 

Termékpalettánkban a WESTTECH gyár adaptereket készít elsősorban kotró- és rakodógépekre, darukra. Hasító eszközök, döntőfejek, tuskózó-, vágástakarító adapterek találhatóak a gyár kínálatában. A biomasszát amennyire lehet körültekintően, átgondoltan kell előkészíteni: gond a szennyeződés, fontos az alapanyag tisztasága és a nedvességtartalom. A nagyobb nedvesség jelentős fűtőérték veszteség. 1 kg víz elpárologtatásához 0,68 kWóra energia szükséges.

Egyre több megkeresést kapunk energiaültetvény betakarításával kapcsolatban. Mikor eljön a betakarítás ideje, szembesül a tulajdonos, hogy megfelelő gépet kell választania. A járvaaprítók bizonyos átmérőig jók, persze kérdés, hogy újrasarjadás után ugyanaz a gép eredménnyel jár-e. Erre kínálunk alternatívát. Igaz, hosszabb vágásfordulóhoz. A nagyobb átmérőjű anyag döntőfejjel betakarítása a javaslatunk. Az alapgép földmunkagép. Levágjuk az ültetvényt vegetáción kívül, száradni hagyjuk és utána aprítjuk. A nagyobb átmérő által kisebb a kéregszázalék, így kisebb a hamutartalom is. Ez a technológia prémium minőségű aprítékot ad. Ezzel szemben a járvaaprítással magas víztartalmú, magas kéregszázalékú aprítékot kapunk, ami hosszabb távon az égető egységek károsodásához is vezethet.

A hasító eszközök. Hasítás után a víz könnyebben távozik. Vannak ügyeleink, akik a hengeresfát hasítványban egy nyáron át hagyják száradni és utána prémium minőségű aprítékot állítanak elő az őszi szezonban. Így szinte pellet minőségű fűtőanyag hozható létre.

Tuskózó gépeink az Alföldön több ügyfelünknél is üzemben van.

Érdekes kép: a döntőfejjel a patakpart, folyópart, útszél megtisztítása, karbantartása is sokkal egyszerűbb, gyorsabb, biztonságosabb.

Végezetül a WESTTECH termékpalettánkról egykotróra szerelt vágástakarító adapter.

 

Nem kifejezetten a fahasználat gépe, de megemlítem: az ATLAS átrakó gépeit 16-50 tonnás önsúllyal, valamint az ATLAS homlokrakodó gépeket 16-31 tonnás önsúllyal. Itt a fűrészüzemi felhasználás lehet érdekes.

 

Említettem már: a jól ismert LOGLIFT és JONSERED gyártmány is a termékpalettánk része.

 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 


 

Hirmann Antal, a MECSEKERDŐ Zrt. informatikai osztályvezetője előadásának címe:

Elektronikus átlaló illesztése az ESZR-hez a Mecsekerdő Zrt.-nél

Az előadás vetített anyaga.

 

Szeretettel köszöntök mindenkit. Nagyon egyszerű dologról lesz szó. Ennek az elektronikus átlalónak az adatait illesztettük a bevezetett ESZR-hez, amely az Erdészeti Szakmai Rendszer, az erdőállomány-nyivántartástól a művelés-használat szakmai tervezésén át, a közjóléti és ingatlan-nyilvántartási funkciókig felszerelt, újonnan fejlesztett rendszer, az EEVR (Egységes Erdészeti Vállalatirányítási Rendszer) rendszer része. Amiről beszélek, az nem egyéb, mint, hogy ebből az elektronikus átlalóból kicsalunk egy fájlt, azt elhelyezzük egy PC-n, s az ott elhelyezett fájlt beolvassuk az ESZR-be. Erről fogok most fél órát beszélni.

Biztosan mind voltatok már abban a helyzetben, hogy egy fejlesztés nem úgy születik meg, hogy erőből elhatározod és megy, hanem sok tényező összejön, majd egyszer csak megérzed: most ez menni fog. Amikor 2015. januárjában elkezdtünk készülni a 2016. évi tervezésre: erdőállomány adatokat szedtünk össze, elkezdtünk gondolkodni azon, hogy mi lesz majd a májusban kezdődő becslésekkel, előjött a kérdés, hogy az ESZR, amit már második éve használunk és az elektronikus átlalók nincsenek összekötve.

Van egy eszközünk, amit használunk, amiből a fájlokat kiveszünk, betöltjük exelbe, mindenki valahogyan kiértékeli. A cég megy, kapunk m3-eket, nincs semmi probléma, de nem azon az ideális módon, ahogy mehetne. Hozzájöttek nagyon régi tapasztalataink, hiszen a 90-es évek elején használtuk a Psion Organiser II-t, ami nagyon ügyes mérés-adat gyűjtő cucc volt, de sajnos egy idő után elkezdett a memória kipotyogni belőle és mindenféle gond lett a használatával, letűnt a termék, ki kellett dobni. Ugyanakkor a tapasztalat, ami a használatával felhalmozódott, az benne van a cégben. Úgy éreztük, indíthatnánk egy projektet, s ezt a hiányzó láncszemet ki lehetne fejleszteni.

Meghatároztuk gyorsan a célt: ügymenet egyszerűsítése, információáramlás gyorsítása, kiértékelés egyszerűsítése, egységesítése. Ami a különlegesség volt, hogy az ESZR bevezetése nem túl régi dolog, az ottani szállítókkal a kapcsolat nincs úgy kicsiszolva, nem tudtuk, hogy hogy fog alakulni és nagyon bíztunk a CGPI-ben, akitől az átlalót kaptuk, hogy a korábbi ígéretét teljesíti: akármilyen rendszeretek lesz, én majd illeszteni fogom hozzá. Ezt bevettük akkor, s a végére úgy sült el a dolog, hogy bejött.

Az ilyen átvitelhez az adatmezőket, adatformátumokat, mezők sorrendjét, a kódtáblát kell egyeztetni, nem kell valami nagy ördöngösségre gondolni. Ugyanakkor fontos, hogy a cég részéről legyen rugalmasság az új dolgok befogadására. A szállítók részéről szükség van mozgósítható erőforrásokra, hiszen ezt a projektet januárban találtuk ki, már benne vagyunk az elszámolásokban. Kicsit hirtelen jött ez a dolog, a különféle befolyásoló tényezők szerencsésen együtt álltak.

A két résztvevő partner: A CGPI Instruments, amely gyártotta ezt az átlalót. A NaviscoN Zrt. az ESZR fejlesztője. Informatikai tevékenysége a fejlesztésekre, szaktanácsadásra, projektvezetésre terjed ki. Számomra most a szoftverfejlesztés az igazán fontos. Ezek a cégek egyébként még sok mindennel foglalkoznak, amik hasznos funkciók.

Az átlaló műszaki paraméterei közül érdemes megemlíteni, hogy 1,5 óra töltéssel 40 óra működést tud, 15 perces töltéssel egy 8 órás műszakot át lehet vele átvészelni. Nincs olyan probléma, mint korábbi berendezéseknél, vagy mobiltelefonnál, hogy 3-4 órai használat után leáll az eszköz.

Az ESZR rendszer 3 rétegű architektúrán nyugszik. Van egy kliens, van egy alkalmazás szerver és van egy adatbázis kezelő. E három rétegen kell az adatnak keresztül mennie. Ha kicsit bemegyünk az ESZR hasába, itt az adatbázis egy táblája látható, amelyben a beküldött átlaló adatok fizikailag elhelyezkednek majd. Ez a fejrekord íja le egy felvétel úrlapjának fejrészét, ebben a táblában pedig az adott erdőrészletben található fafajok láthatóak. Vastagsági csoportonkénti darabszámai és a hozzá tartozó magassági mérések.

Az ESZR nyílt rendszer, nincs olyan probléma, hogy a felhasználó ne léphetne be és ne nézhetné át az adatokat szükség szerint. A garanciális feltételek keretei között szabadon barangolhatunk ebben a rendszerben.

Lássuk a lényeget. Megcsináljuk a becslést az átlalóval, készítünk egy közbülső fájlt, s a végén betöltjük az ESZR-be.

Az átlalóval felvételezés az erdőn történik meg. Fontos adat az átmérő cm-ben, a hozzá tartozó magasság m-ben és a fafaj. Minden felvett fa sorszámot kap. Az átlalóból bluetooth kommunikációval kerül át az adat a számítógépbe a küldés gomb segítségével.

Íme a számítógépre érkező, egyszerű, karakteres, jól olvasható CSV fájl, melyben pontosvesszővel elválasztott mezőkben laknak az adatok. Ugyanez excelben megnyitva beszédesebb. Az excel gyakran segíteni akar nekünk, s ezzel sokszor bajt okoz. Itt például az adatok vezető 0-it előzékenyen levette, ami az ESZR-hez kapcsolódást megnehezítené.

Elérkeztünk a lényeghez: eddigi küzdelmeink után be kell küldeni az adatokat az ESZR-be, amit annak képernyő képeivel illusztrálok. Az Erdőgazdálkodás menüben, abban a Fatömeg becslési jegyzőkönyvek almenübe kell belépnünk. Itt konténert kell meghatározni, melybe a logikailag összetartozó adatokat gyűjtjük. Az ESZR felületén aktiválni lehet a csv import nevű funkciót. Ez mindig az adott témától, adott felülettől függően más és más. Ha a Fatömeg becslési jegyzőkönyvek kezelése felületen vagyunk, akkor ezek importjáról beszélünk. Benavigálunk a mappa rendszerbe, kiválasztjuk az előbb a munkaállomásra feltöltött fájlt, majd az import tisztességesen és szépen lefut. Új erdőrészlet jelenik meg egy listán, amit az előbb beküldtünk az átlalóról. Az adatokat gyorsan vissza lehet nézni. A fatömegbecslési jegyzőkönyv minden szokásos adata visszajön. Ki vette fel, mikor, milyen módszerrel, mennyi az érintett terület, a hozzá tartozó, az erdőrészletben lévő fafajok összesen adata, az egyes átmérőcsoportokhoz tartozó db számok, famagasságok, s mindezekből megrajzolt magassági görbe, ami alapján a törzsenkénti köbözés készült.

Ennyi lenne ez a nagy bűvészkedés. Itt az erdőrészlet másik fafajának adatait láthatjuk.

E munka eredménye: igazolva látjuk, hogy a szállító betartotta korábbi ígéretét, alkalmassá tette az eszközt a később kifejlesztett bármilyen rendszerhez. Íme, működik. A másik fontos szempont: megtapasztaltuk, hogy a NaviscoN, amely céggel az ESZR szállítói feladatán kívül különösebb kapcsolatban nem voltunk, a társasági kezdeményezést befogadta, végrehajtotta, számunkra kedvezően megcsinálta.

Magunk részére azzal zárjuk ezt a kis projektet, hogy e rendszer segítségével az adatokat emberi munka és papír nélkül tudjuk felhasználni, gyorsan, egységesen kiértékelni, s így vághatunk neki a 2016-os tervezési feladatoknak. Erről tudok tisztelt hallgatóimnak beszámolni.

 

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez a megoldás az állománybecsléshez alkalmazható, kitermelt rönk felvételéhez nem, hiszen ahhoz a hosszmérést is meg kellene oldani, illetve alkalmazkodni kellene a csúcs vagy közép átmérős méréshez. Sőt ott minősíteni is kellene, illetve egy fő valószínűleg nem elég hozzá.

Kis konzultáció alakult ki ugyanakkor arról, hogy érdemes lenne a kitermelt rönk adatfelvételével is foglalkozni. Pl. a processzorfej eleve mér mindent, ha az az eljárás terjed, annak adatai átvehetők lennének, érdemes lenne a kézi kitermelés köbözési adataira is ezt megoldani, hiszen léteznek ehhez is eszközök.

Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy valóban jó lenne, ha az egyetemisták is hallanák ezt az előadást. Igaz, az más korosztály más háttérismeretekkel, nekik másként kellene elmondani ezt.

FAGOSZ titkárság,
a Fakonferencián elhangzottak alapján

 

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

STIHL - Nemzedékekre tervezve.

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.