Európai Erdőstratégia - megszavazták

A néppárti politikus kiemelte: a jelentés legfőbb üzenete teljes mértékben összhangban áll a magyar erdőgazdálkodók érdekeivel.

Kimondja ugyanis, hogy az Európai Parlament számára elfogadhatatlan minden kísérlet, mely uniós szintre kívánja emelni az erdőgazdálkodást. "Egyhangúan mondjuk tehát, hogy tartsuk tiszteletben az ágazat helyi és regionális jellegét és a tagállamok hatásköri illetékességét" - húzta alá Erdős Norbert. 

Az elfogadott dokumentum elismeri, hogy az erdők és az erdőgazdálkodók kiemelt szerepet töltenek be a vidék életében, nélkülük a vidék fejlesztése elképzelhetetlen.

Az erdőgazdálkodást, és hozzá kapcsolódóan a fafeldolgozást ezért megfelelően támogatni kell a rendelkezésünkre álló vidékfejlesztési programokon belül. "Megnyugtat a tudat, hogy a magyar vidékfejlesztési program jelentős mértékben támogatja az erdeinket" - mutatott rá Erdős Norbert.

Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás mellett azonban az erdőkkel összefüggő egyéb tevékenységeket is támogatnunk kell. Például a gombák és bogyós gyümölcsök szedése, a legeltetés és az agrár-erdészet, valamint a méhészkedés jelentősen hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. "Külön öröm számomra, hogy a jelentés elismeri a rövid vágásfordulójú energiaültetvények és a belőlük származó biomassza hasznosságát és a fenntartható erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó jelentőségét" - emelte ki az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság fideszes tagja.

Forrás: fidesz

FATÁJ kiegészítés:

Az Európai Palament elé 2015. április 7-én előterjesztett, és 2015. április 28-án elfogadott Európai Erdőstratégia indoklása

"Az erdők és az erdőgazdálkodás számos kiegészítő gazdasági előnnyel járnak, és egyben az életminőség, a fenntarthatóság, a munkahelyek és az értékteremtés legjobb garanciái. A foglalkoztatást tekintve az erdészeti ágazat több mint 3,5 millió munkahellyel Európa-szerte a harmadik helyen áll, közvetlenül a fém- és az élelmiszeripar mögött. A több mint 451 820 erdőalapú üzem 7%-kal járul hozzá a gazdasági növekedéshez, úgy, hogy az éves növedéknek csupán 60%-át termelik ki.

A fa fontos erőforrás, amely a vidéki térség számára nagy gazdasági jelentőséggel bír. Az európai erdők erdészeti üzemek és több mint 16 millió erdőtulajdonos általi gondos ápolása és az azokkal való gazdálkodás szavatolja, hogy az erdők fenntarthatóan be tudják tölteni ökológiai, gazdasági és társadalmi szerepüket. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy az európai erdők több mint 50%-a magántulajdonban van.

A fenntartható erdőgazdálkodás az erdőállomány következő nemzedékek számára való hosszú távú megőrzését jelenti. És valóban, az ENSZ 1992-es Rio de Janeirói környezetvédelmi konferenciájának vezérelve az alábbi volt: A fenntartható fejlődés úgy felel meg a jelenlegi generáció szükségleteinek, hogy közben nem veszélyezteti a jövő nemzedékek azon lehetőségeit, hogy kielégítsék saját szükségleteiket és megválaszthassák életmódjukat.

Az előadó - e számokat és vezérelveket követve - olyan jelentést terjeszt elő, amelynek célja, hogy tovább erősítse az erdőket és az erdőalapú ágazatot társadalmi, gazdasági és ökológiai szerepében, és előtérbe helyezze a fát, amely fenntartható nyersanyagként Európa fontos erőforrása.

Tekintettel arra, hogy az erdőgazdálkodást sok uniós szakpolitikai terület befolyásolja, így az energia-, a környezet- és az éghajlatvédelmi politika, az előadó elengedhetetlennek tartja, hogy az új uniós erdőgazdálkodási stratégia a jobb koordinációra helyezze a hangsúlyt, hogy az erdőgazdálkodás és az erdők jobb helyre kerüljenek az egyes európai stratégiákban, és következetesebb megközelítést lehessen találni. Ennek kapcsán különösen riasztók a Bizottságon belüli párhuzamos, egymástól eltérő eljárásmódok. Az egyszerűsítés és a jobb jogalkotás értelmében ezért a Bizottságon belüli struktúrákat is alaposan meg kell vizsgálni. Az Erdészeti Állandó Bizottság erősítése e Bizottságon belül tapasztalható párhuzamosságok ellen hatna.

Az előadó ezenkívül úgy véli, hogy nem szabad újabb bürokratikus terheket róni az erdőtulajdonosokra és az erdészekre. Kifejezetten felemeli a hangját a kötelező erdőgazdálkodási tervek ellen, és kifejezetten elutasítja a Natura 2000 tervek elkészítésének az erdőtulajdonosokra való áthárítását is. Ezenfelül úgy véli, hogy a fenntarthatósági kritériumok egy minőségi kritériumnak felelnek meg, és ezeknek mindig a teljes ágazatra kell vonatkozniuk. Ennek kapcsán, tekintettel az európai erdők heterogenitására, nem létezhet egységes kritériumrendszer. Az előadó ezzel összefüggésben kifejezetten támogatja a Forest Europe keretében az "európai erdészeti egyezmény" megvalósítására irányuló törekvéseket.

Az előadó ezen túlmenően úgy véli, hogy a jobb koordináció keretében külön figyelmet kell fordítani a kutatásra és fejlesztésre, mert a teljes erdészeti ágazat és a termelési lánc később következő szakaszai is profitálhatnak az új, hatékony termelési lehetőségekből és termékelképzelésekből. Ezenkívül a biogazdaság és a fenntartható nyersanyag-felhasználás innovációs lehetőségei és továbbfejlesztése révén a környezetvédelem és az éghajlatvédelem számára is jelentős szolgálatot teszünk.

Amellett, hogy az erdőgazdálkodás vitathatatlanul fontos a vidéki térség számára, az előadó fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy az erdőgazdaság a városokban is zajlik, és különösen a termelési lánc későbbi szakaszai sok munkahelyet teremtenek a városi térségben. A társadalom urbanizálódása révén egyre kevesebb az erdőkkel és az erdőgazdálkodással, valamint ezeknek a jóléthez és a munkahelyekhez való hozzájárulásával kapcsolatos ismeret. Támogatni kell tehát a "Tanterem az erdőben - erdő a tanteremben" elvének megfelelő kezdeményezéseket, amelyek megszüntetik a város és az erdő közötti szakadékot."

Az EU erdészeti stratégia megszavazásáról 2015-04-28-án kiadott angol nyelvű sajtóközlemény, melynek címe: "New EU forest strategy: better management can boost rural jobs, say MEPs" tehát: Új EU erdészeti stratégia: jobb gazdálkodással lehet több vidéki munkhelyet teremteni, mondják az EU Parlament tagjai.