Az EKÁER és az EUTR rendszere

EKÁER

Az EKÁER, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer friss, hazai találmány. A közúton útdíjköteles gépjárművel mozgó áruk nyomon követését szolgálja az e tételekkel kapcsolatos ÁFA csalások elhárítása, mérséklése érdekében. A cél a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsó sorban az adóelkerülők kiszűrése.

A rendszer 2015. január 1-jétől hatályos, de először január, majd kitolva február végéig próbaidő volt, így március 1-től kell alkalmazni. A vasúti, légi, vízi szállítást e rendszer nem érinti. A vállalkozáson belüli belső anyagmozgatásra, átszállításra, a közvetlen végfelhasználóhoz szállításra nem kell EKÁER.
Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosításaként jelent meg abban 2014. végén "A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség" fejezetcím, s alatta a 22/E. §. Először számos részletkérdést is itt szabályoztak, majd február 27-én pénteken este jelent meg a Magyar Közlöny 2015. évi 23. száma, benne az Art. EKÁER részének március 1-től hatályos változása, s az 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet, mely hatályon kívül helyezte a próbaidőben működött 50/2014. (XII.31.) NGM rendeletet. A törvényben csak az okvetlenül törvényt igénylő részek maradtak, minden egyéb a rendeletbe került, hisz akkorra már látható volt: lehet, hogy többször is kell majd módosítani a részletszabályokat és azt rendelet esetén könnyebb megtenni.

Ugyanakkor nem változott az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet a kockázatos (mármint áfa-csalás szempontjából kockázatosnak ítélt) termékek meghatározásáról. Ennek 1. melléklete a kockázatos élelmiszereket, 2. melléklete pedig az egyéb kockázatos termékeket sorolja fel. Esetünkben az utóbbi az érdekes.

A kockázatos élelmiszereket felsoroló 1. mellékletből szakterületünknek érdekes a "0602 Más élő növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány és oltvány; gombacsíra", mert ide tartozik az erdei fák és bokrok, dísznövények mindenféle szaporítóanyaga is, pedig nem tudom ki evett már ilyesmit. A zömében kis, magántulajdonú, biztosítékadásra is kötelezett csemetekerteknek ez nagyon kellemetlen, az érintettek tiltakoznak e listában lét ellen.

A 2. mellékletben szerepelnek a 3808 vámtarifa számú rovar- és gombaölő és hasonló mezőgazdasági vegyszerek, azonban a faanyagvédőszerek is ide tartoznak, s ezek importőreitől egy darabig NÉBIH azonosítót (ami a favédős cégeknek nincs) is akart kérni az EKÁER munkafelület, de jeleztük e problémát a jogalkotónak, s ez megoldódott.
Erdőgazdálkodóknak és a faiparnak ugyanakkor a két legfontosabb tétel a 4401 Tűzifa, faforgács, fűrészpor, fahulladék brikett, pellet formában is, illetve a 4403 Gömbfa. (Utóbbi neve helyesen hengeresfa kellene legyen.) Itt a mentesség vagy-ról és-re átírása tette egyértelművé a szabályt.
A kockázatos termékek esetében kockázati biztosítékot kell fizetni, ami alól a köztartozásmentes vállalkozások mentesülnek.

Az 5/2015. NGM rendelet 4. §-a szerint e szabály nem vonatkozik többek között a nem kockázatos termékekre, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, illetve a kockázatos termékekre, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. A január-februári próbaidőben jogalkotói fogalmazási hiba miatt itt az "és" helyett még "vagy" állt, ami szerint a mentesség már az egyik feltétel teljesülésével bekövetkezett. Az ÁFA szempontból e jogszabály szerint nem kockázatos építő minőségű fenyő fűrészárúból egy kamionrakomány sosem több, mint 5 millió Ft, hasonlóan a kockázatosba sorolt hengeresfák közül a hazai fakitermelés felét kitevő tűzifából pedig egy fuvar nem éri el az 1 M Ft értékhatárt. A próbaidőben ezért ki így, ki úgy értette, alkalmazta ezt, de mára az "és" alapján, ha a tétel az értékhatár alatt is marad, a 2,5 t, illetve 0,5 t súlyhatár ami fölött minden esetben kell EKÁER.

A kockázatos termékeknél (az említett 1. és 2. melléklet szerintiek) a nem útdíjköteles gépjárművekre (3,5 t össztömeg alattiak) is kell EKÁER, ha az áru súlya több mint 0,5 t, vagy értéke több mint 1 millió Ft.
A végfelhasználókhoz szállítás e rendszerből kihagyása pl. a lakosságnak közvetlenül eladott tűzifánál különösen érdekes, hiszen más árukhoz képest a 4401 tűzifánál magasabb ez a hányad. Persze a 0602 alatti dísznövény lakosságnak eladásához sem kell EKÁER.

Lényeges a 7.§ (2) pont, ami szerint az áru súlyát és értékét 10% pontossággal kell tudni megadni. A próbaidőben hatályos rendeletben nem volt ez a tűréshatár. Erdei rakodásnál, de a legtöbb faipari üzemnél is súly mérésére nincs lehetőség (nincs hídmérleg), azt csak megbecsülni lehet, ha pedig a mennyiségi átvétel a vevő telephelyén van (pl. attro t-ás apríték), feladáskor nem csak a súlyt, de az értéket is csak becsülni lehet. Az eddigi előzetes tapasztalatok szerint úgy tűnik, hogy a fával, fatermékekkel foglalkozóknak becsléseikkel sikerül e tűréshatáron belül maradniuk.
Ha a terméket egymást követően többször értékesítik, de az árut e folyamatban csak egyszer fuvarozzák el közúton, akkor a R. 3.§ (3) alapján a bejelentést arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Ha a tövön vett fát, illetve annak valamely választékát kitermelése után a kitermelő vállalkozó eladja a fakereskedőnek, aki tovább eladja a feldolgozónak, s a fa csak a feldolgozóhoz szállításkor mozdul meg, az erdőgazdálkodó, kitermelő vállalkozó, fakereskedő közül ez utóbbinak kell az EKÁER számot kérnie. Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a R. 13.§(2) szerint a bejelentési kötelezettség a címzetté.

A részletekbe menve sok nehezen megoldható helyzet adódik. Ha az irodai időn kívül érkezik, majd megrakodva indul a kamion, ugyan a rendszám ismerete nélkül is lehet EKÁER számot igényelni, de a fuvar indítása előtt rögzíteni kell azt. Csak akkor már nincs irodista a telephelyen. Kérdésünkre kapott válasz lényege: oldja meg a vállalkozó ezt, ahogy tudja. Erdőn nincs mindenhol térerő. A hatóság válasza szerint több mint 95%-os a fedettség, illetve szerinte ez is megoldható, ha mégsem, és indokolt, akkor az NGM "gondoskodik a probléma elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételéről."

Az EKÁER rendszer finomabb részletei nem egyszerűek, a téma hivatalos honlapját érdemes ehhez tanulmányozni: https://ekaer.nav.gov.hu Kérjük az érdekelteket, ha olyan problémákba, gyakorlatba ütköznek az EKÁER-rel kapcsolatban, aminek megoldásához jogszabály módosítására lenne szükség, jelezzék ezt a FAGOSZ titkárságnak.

EUTR

Az EUTR ugyanakkor már régebbi téma, illetve nem hazai, hanem EU gondolat. EUTR = European Timber Regulation = Európai Faanyag Rendelet, melyet 2010-ben kihirdettek és 2013. március 3-tól hatályos és alkalmazni kell. A rendelet célja, hogy ne juthasson illegálisan kitermelt fa vagy abból készült fatermék az EU piacára.

Ezért az EUTR

- tiltja az illegális fa és abból készült termék EU piacán forgalomba hozatalát;

- előírja hogy a fa és fatermékek EU piacán első forgalomba bocsátásakor a piaci szereplők "megfelelő gondossággal" járjanak el;

- a fatermékek nyomon követhetősége érdekében a piaci szereplők kötelesek beszállítóikról és vevőikről nyilvántartást vezetni.

A "megfelelő gondosság" lényege, hogy a piaci szereplőknek kockázatkezelési eljárással kell csökkenteniük az illegális fa és fatermék piacra jutását. E rendszer alapelemei:

- a tájékoztatás,

- a kockázatértékelés és

- a kockázatcsökkentés.

Az EUTR honlapja magyarul:

ttp://ec.europa.eu/environment/eutr2013/index_hu.htm

Az EUTR előzménye a FLEGT (Action Plan on Forest Law Enforcement, Governance and Trade), amit 2003-ban fogadtak el, alapvető célja, hogy ne jusson illegális fa az EU-ba. A beszállítók azonban rákényszerítették az EU-t: mutassa meg saját háza táján hogyan oldja ezt meg, ebből lett az EUTR. A FLEGT keretében eddig Kamerunnal, Ghánával, Indonéziával és a Kongói Köztársasággal van az EU-nak önkéntes vállaláson alapuló szerződése az illegális fa elkerülésére, számos más ország azonban ebbe nem szállt be. Az EU viszont megcsinálta az EUTR-t, aminek részleteivel most a hazai erdőgazdálkodók és fával foglalkozók is hamarosan megismerkedhetnek. Ismereteink szerint számos EU tagországban arra törekedett a jogalkotó, hogy az érintett vállalkozások számára minél egyszerűbben teljesíthető legyen e követelmény. Érdemes lesz az ő EUTR gyakorlatukat is megismerni és összevetni a hamarosan élő hazaival.

Mivel az EUTR rendelet, ezért hatálybalépésével, 2013. március 3. óta az EU egész területén hatályos és alkalmazni kell. Magyarországra vonatkozóan speciális hazai jogszabály eddig nem született. Ugyanakkor a fenti honlapon olvasható: 'Az országában működő jogalkotónak "hatékony, arányos és visszatartó erejű" szankciókat kell meghatároznia a rendelet betartása érdekében.' E szankciókhoz pedig nyilván felhatalmazó nemzeti törvényi szövegre is szükség van, ezért az FM 2015. március 10-én beterjesztette a Parlament elé az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról T/3755 számú javaslatát normál menetrend szerinti tárgyalásra.

Az előterjesztő az Evt. EUTR-es módosításába két ettől eltérő témát "csempészett be". Az 5.§ 26. pontjaként definiálta a fák koronavetületének fogalmát. A 9.§ (3) bekezdés változtatásával és ugyanitt az új (5) bekezdéssel lehetővé tette extrémpark, kalandpark létrehozásához, filmforgatáshoz és hasonlókhoz az erdő termelésből kivonása és erdei haszonvétel nélküli hasznosítását harmadik személy részére hatósági engedély alapú tevékenységhez, úgy hogy ez a vagyonkezelő földhasználati jogát nem érintheti.

Ez utóbbihoz volt egy képviselői módosító indítvány (Jobbik), amiről végül nem szavazott a Parlament. Az EUTR-es részhez két LMP-s javaslat volt. Egyik a rendszámlekérdezés lehetőségének megteremtése érdekében az erdészeti hatóság számára abban a körben, amelyben egyéként ezzel a jogosultsággal a természetvédelmi hatóság amúgy az illegális hulladéklerakás esetén már rendelkezik. A másik a hatósági erdőterv-határozatok nyilvánosságát kívánta megteremteni. A Parlament mindkét javaslatot elvetette.

Végül a javaslatot 2015. április 14-én a képviselők módosítás és vita nélkül 170 igennel, 4 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadták. Április 23-án még a köztársasági elnök aláírására vár az elfogadott módosítás, mely a kihirdetést követő 8. napon lép majd hatályba.

E hazai EUTR szabályok alapján minden természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek, aki, amely a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységét Magyarországon 2015. július 1-ig már megkezdte, az erdészeti hatósághoz az új 90/F. § (1) szerint 2016. február 15-ig be kell jelentkeznie a 90/E. § (2) b)-e) pontjai szerinti tartalommal [számos adat!]. Az elfogadott javaslat szövegében nem derül ki, ha valaki, valamely vállalkozás ezt nem teszi meg, de az erdészeti hatóság mégis rábukkan, annak mi a következménye. Minden esetre a 90/G. § az erdészeti hatóság részére több más állami és önkormányzati adatbázis lekérdezésére, az EUTR nyilvántartáshoz felhasználására kap felhatalmazást. Például a NAV-nak is át kell adnia az EKÁER nyilvántartásából a fatermékek nyomon követését szolgáló adatokat.

Ha az erdészeti hatóság az EUTR ellenőrzések során jogsértést állapít meg, annak súlyával arányban elkobozhatja a faterméket, annak bevételét, majd azt értékesítheti vagy megsemmisítheti, zár alá vehet, lefoglalhat terméket, szállítóeszközt, erdővédelmi bírságot szabhat ki, forgalomból kivonathatja a terméket, illetve visszaküldetheti a külföldi feladónak az importőr költségén, megvonhatja, módosíthatja a működési engedélyt, stb. Az elkobzottak értékesítésével, megsemmisítésével harmadik személyt megbízhat, de e helyett nyitva áll a közérdekű célra felhasználás lehetősége is.

Az Evt. 108. § (4) bekezdése változása és az új (5)-10) bekezdések különböző EUTR jogsértések esetére lehetővé teszik erdővédelmi bírság kiszabását, aminek lehetséges mértékét bizonyára a leendő Vhr. részletezi majd. A stratégiai érdekképviseleti partnerek remélhetően nem csak a közigazgatási egyeztetéskor, hanem az FM-mel szerződésük szerint már hamarabb megkapják a tervezetet érdemi kiértékelésre, véleményezésre alkalmas határidővel.

Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje EUTR ügyben 90 nap, ami egyszer legfeljebb 30 nappal hosszabbítható. Ez nem túl gyors ügymenetet vetít előre.

A Kormány felhatalmazást kap az erdészeti hatóság EUTR felügyeleti feladat- és hatáskörének megállapítására. Az FM miniszter pedig a kereskedelemért felelős (NGM) miniszterrel egyetértésben rendeletben (Vhr.) határozza meg az EUTR bejelentési, nyilvántartási és ellenőrzési részletes szabályokat.

Az EUTR 2013. évi hatályba lépése óta ennek a hazai jogrendbe emelése minden alkalommal lényegében azon bukott el, hogy ezen adatgyűjtő, feldolgozó, értékelő és akár még terepen is ellenőrző apparátusának működési költségét a jogalkotó a gazdálkodókra akarta terhelni, de ez minden esetben heves ellenállásba ütközött. A jelen javaslat szerinti, az Evt-ben hamarosan megjelenő új 90/D. § immár a Parlament által elfogadva az állami központi költségvetésre terheli az EUTR nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének költségeit. Nagy kérdés, hogy ebből országos összesenben, illetve a NÉBIH EI-nál és a Kormányhivatalok erdészeti részlegeinél hány főt lehet majd alkalmazni. Minden esetre az elfogadott Evt. módosításban leírt adatgyűjtési és -kezelési feladat végrehajtásához nem csekély erőfeszítésre lesz szükség. Nyilván új programot is kell fejleszteni, be kell gyakorolni a társszervekkel együttműködést. Bizonyára majd 2-3 év múlva derül ki, hogy a ráfordítás és az eredmények hogyan állnak majd arányban egymással. Minden esetre igen valószínű, hogy - különösen az elején - kizárólag az amúgy is ismert, legális vállalkotásokat lehet majd ezen új lajstromba venni. Nagy kérdés, hogy az illegális ügyletek elkövetőinek terepen megtalálása, utol- és tetten érése mennyiben sikerül majd. Erősen sajnálatos lesz, ha kiderül, hogy e rendszer lényegében nem tud majd illegális eredetű fát és azzal foglalkozót lebuktatni a cégeket és személyeket terhelő jelentős adminisztrációs többletteher és az erdészeti hatóság megerősítésére fordított költségvetési forrás ellenére sem.

Az erdővel, fával foglalkozók "örömére" két nagyon friss és elég bonyolult rendszer fog egymás mellett élni az EKÁER és az EUTR, ráadásul az előbbi adattömege duplázódik az utóbbiban. A fával legálisan foglalkozók életét ez biztosan nem fogja megkönnyíteni és csak reménykedni lehet abban, hogy az illegálisokét olyan mértékben nehezíti, hogy nagyobb szelet jusson a legálisaknak. Van aki az ügyet vállalkozói oldalról szemlélve azt gondolja, talán egyszerűbb lett volna az EUTR-t az EKÁER mellékágaként, annak kiegészítéseként megvalósítani, csak hogy ez két külön főhatóság felségterülete, meg az utóbbinak önmagában is éppen elég indulási "baja" van.

Talán nem lényegtelen kiegészítés: az EUTR a hengeresfán, elsődleges faipari termékeken (deszka, falemez, .) túl az épületasztalosipari, faépítő árukra, előregyártott faépületekre, a papírpépre, a papírra, a fabútorra is vonatkozik. Sokan életükben először találkoznak majd az erdészeti hatósággal és viszont. Érdekes lesz az ismerkedés. Hasonlóan fontos, hogy ahol élő PEFC lánctanúsítás működik, az egyben az EUTR-nek megfelelőséget is "kipipálja", s már jó úton van a hazai PEFC szabvány megalkotása, remélhető, hogy 2016-ra már alkalmazható lesz.

Mőcsényi Miklós, okl. faipari mérnök, főtitkár, FAGOSZ

Forrás: Erdészeti Lapok

FATÁJ kiegészítés:

Faanyag kereskedelmi lánc teljes ellenőrzése 2015-04-16 E cikkben szerepel az érintett termékek felsorolása, illetve a téma előzményei.

Az EUTR részek az Erdőtörvényben:

4.§ (1) e), (2a)

5.§ 26-41.

IX. fejezet fejezetcíme: AZ ERDŐ SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE, A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC, AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA

90.§ előtti alcím: A faanyag származásának igazolása

90/A-90/M. §-ok

105/A. § (6)

108.§ (4)-(10)

112.§ (1) b) és c), valamint (9)

114.§

115.§