FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2015-05-29

II. Országos Akác Nap, Faipari Konferencia volt Túrkevén -2. rész

II. Országos Akácnap, illetve "A faipar jövője" címmel faipari konferencia volt Túrkevén május 16-án. A beszámoló e 2. részében Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár és Árkossy Tamás, az OAFSZ elnöke előadása olvasható.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

A II. Országos Akác Nap, Faipari Konferencia volt Túrkevén (2015-05-22) cikk folytatása

Ugron Ákos Gábor FM helyettes államtitkár és

Árkossy Tamás OAFSZ elnök előadásai

 

Ugron Ákos Gábor FM helyettes államtitkár

 

A Földművelésügyi Minisztériumban az erdőgazdálkodás az Állami Földekért Felelős Államtitkársághoz tartozik, azon belül az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályhoz. Az erdészeti politika alapvetései határozza meg, hogyan tudja az erdőgazdálkodás a faanyagot rendelkezésre bocsátani a faipar részére. Az erdészeti politika 3 célkitűzése napjainkban. A sorrend akár fel is cserélhető, ez inkább történelmi sorrend. A fenntartható erdőgazdálkodás a tartamosság gondolatával, háromszáz éves gondolatvilágával került előre. Alapját kell képezze ennek az állami körzeti erdőtervezés. Nem csökkenhet az erdőterület Magyarországon. Nem csökkenhet az erdőkből kitermelhető faanyag mennyisége Magyarországon és ezzel együtt nem csökkenhet az erdők vidéki megtartó képessége munkahely, megújuló nyersanyag és energia tekintetében sem. A biodiverzitás fenntartása: az erdőt mi élőhelynek véljük, ami alapvető hozzáállás az erdőkhöz. Tudjuk a hármas funkcióját, azt egyensúlyban kell kezeljük. Nem csökkenhet az erdők természetessége Magyarországon, ez olyan kincsünk, amit fenn kell tartani. A termőhelynek megfelelő őshonos fafajokat, ahol lehet alkalmazzuk. Természetesen a gazdálkodási viszonyok nagyon fontosak, ami természetközeli erdőgazdálkodási módszereket, de gazdálkodást jelent. Folyamatos erdőborításra vezető módszereket szeretnénk kialakítani és bevezetni. Ez is célkitűzésünk.

A klímaváltozás hatásai napjaink nagy kihívása, amivel kapcsolatban az erdők fontosságára fel kell hívnunk a figyelmet. Talán a legfontosabb teendőnk, hogy növelni kell a faállománnyal borított erdő területeket. Meg kell gondolni, hogy mekkora lehetőség van. Akár a mezővédő fásítások újra telepítéséhez is próbálunk majd támogatást adni, hogy ezek a területek ne essenek el a területalapú támogatás lehetőségétől. A mezővédő fásítások, erdősávok létesítésében - egyébként a klímaváltozás elleni küzdelemben, gazdálkodási és természetvédelmi előnyeit is ismerve - nagy lehetőségeket látunk.

A klímaváltozással kapcsolatban erdészetpolitikai szempontból nagyon fontosnak tartom azt a projektet, amit kutatók és egyéb szervezetek visznek. Talán már második szakaszába érkezett ez az Agrárklíma projekt, mely során a termőhelyek adottságainak felülvizsgálatára is sor kerülhet. Döntéstámogatási rendszer. Kevésbé sarkosan és kőbe vésve a termőhely változásának figyelembe vételével lehetne meghatározni az alkalmazandó fafajokat, faállományokat célállományokat. Nemzeti erdőprogramunk van. A stratégia során el kell mondjuk, hogy ennek az idén lejár az előző 10 éves időszaka, így a tervezés és az előző időszak értékelésének időszakát éljük. Amint ebben olyan anyag születik, mely már alkalmas lesz a vitára, azt természetesen társadalmi vitára fogjuk bocsátani. 15 évre szeretnénk előre tervezni az erdőstratégiát.

Az erdő szerepét a vidék életében az életminőség javításában, a foglalkoztatásban és mint helyi energia és nyersanyag, ezt jól ismerjük, ez a politika és a stratégia része kell legyen. Néhány adat, mely a jelenlévők többségének ismert adat: egyre növekszik a fatömeg erdeinkben, s nő az erdő területe is. Az 1920-ban alig 12%-os erdősültség napjainkra 21%-ra nőtt. Az erdőtelepítés az elmúlt 10 évben. 2007. előtt, amikor az Európai Vidékfejlesztési Programból indult, megfelelő mértékű volt az erdőtelepítés, és azóta csökkenő tendenciát láthatunk. Egyik célunk, hogy e téren ismét növekedés legyen megfelelő támogatási rendszer és pénzalapok segítségével.

Nincs olyan nagy baj, a tekintetben, hogy a jövőképünk megvan, a nemzeti erdőtelepítési programot igyekszünk végrehajtani. Az évtizedekkel ezelőtt a szakma által kitűzött 27%-os erdősültségi célt most is tartjuk, de tudatában vagyunk annak, hogy ennyi erdőtelepítést néhány év alatt nem lehet elvégezni. Magam részéről örülnék, ha évi 10 ezer ha körüli ütemre valahogy felkúszna a telepítési kedv. Tudjuk azonban, hogy az agrárium kellően prosperáló ágazat most, megfelelő támogatásokkal. Nehéz lenne versenyezni: az erdészetre, erdőtelepítésekre jutó támogatások ehhez képest még mérsékeltebbek, amin igyekszünk valamit javítani.

Az akácra is szeretném felhívni a figyelmet a többi fafajokkal összehasonlítva. Az akác térhódítása 24% fölötti, élőfakészlet hányada pedig kevesebb, de a fakitermelésben a fafajok közül akác a legnagyobb mennyiséggel bíró fafaj. nem véletlen, hogy figyelnünk kell az akácra, mely nagyon fontos fafaj. [A vetített grafikonon láthatóak az egyes fafajok területi, élőfakészlet és fakitermelési arányai, mennyisége. Hasonlóan fakitermelés választék megoszlását mutatta a grafikon.] A lemezipari és fűrészipari rönk jó 20%-ot tesz ki az összesen 47% iparifában, tehát egyáltalán nem elhanyagolandó.

Az állami erdőgazdaságok faiparáról a tulajdonosi joggyakorló hozzáállását és elvárását és gondolatvilágát szeretném felvetíteni ezen a dián. Tudjuk jól, hogy nem véletlenül keresnek meg Ausztriából minden erdőgazdaságot, minden fatermelőt a faipari vállalkozók. nagy keletje van a tölgy rönknek és az egyéb jó minőségű rönknek is. Tőlünk nyugatra és északra sok esetben fenyő állományok vannak, nálunk vannak jó minőségű lombos állományok, amit ki kell használjunk. Ennek tudatában viszont a felelősségünket is tudnunk kell. Hozzáállásunk: lehetőleg minél kevesebb nyersanyag menjen exportra, lehetőleg minél magasabb hazai feldolgozási szintet érjen el a faanyag. Ezért került kidolgozásra egy olyan protokoll, amely alapján a tulajdonos azt szeretné, hogy az állami erdőgazdaságoknál lévő faipari egységeknél az ne fordulhasson elő, hogy nem jutnak faanyaghoz a saját egységeink a saját erdőgazdaságtól. Ez alapvetés. A másik alapvetés, hogy a hazai faipart preferáljuk mindenféle faipari eladások során. Ez a két legfontosabb mondanivalója ennek a protokollnak. Reméljük, hogy az előttünk álló, majd augusztustól induló faipari értékesítési szezon gördülékenyebben fog menni.

A hatékonyságot nyilván szeretnénk növelni. Jól tudjuk, hogy az erdőgazdaságok vagyonkezelésében lévő faipari egységek működése rejt kérdőjeleket. Magam azt látom, hogy a fagyártmány üzemek megfelelően tudnak működni. A nagyobb fűrészipari egységeknek van nagy kihívása, nyilvánvalóan azért, mert egyrészt teljesen fehér munkában kell dolgozzunk, másrészt a nagysága ezeknek a faipari egységeknek mégsem elég nagy, ezért nyilvánvalóan felülvizsgálat szükséges ezen faipari tevékenység terén, hogy ne külön-külön álló 22 állami céget vegyünk figyelembe, hanem a 22-ből azon 13-at, melynek van faipara, ezt tekintsük valamilyen módon egy egységnek és így tudunk hatékonyságot növelni. Így tudjuk megvizsgálni: hogy tudjuk még fejleszteni a faiparunkat. Nálunk van az alapanyag, nyersanyag, ennek a felelősségével kell a továbbiakban tervezzük az állami erdőgazdaságok faiparát.

Néhány adat [vetített kép]. Vannak jelentős kapacitással rendelkező és kisebb volumennel tevékenykedő üzemeink. 80%-ban saját alapanyagból dolgoznak. A termékpalettáról néhány kép. A brikettől a készházig terjed a termékválaszték. Lehetőségeink elég nyitottak. A végtermékek közül a parkettából vagyunk jelen igazából nagyobb volumenben. Ezt is át kell gondolni, hogy nem lehetne e nyitni más nagyobb minőségű faipari termék előállítása irányában.

Az elmúlt időszak erdőgazdasági fejlesztései láthatóak a dián. Igyekeztek az erdőgazdaságok fejleszteni faipari tevékenységüket. Azt gondolom, hogy jól átgondoltan a hatékonyság növelésével mehetünk előre. Az akác esetében a kurrens tölgy rönkön kívül az akác az olyan faipari alapanyag, amelynek nincs gond az eladásával. Sőt: nem tudunk annyit, olyan minőségben termelni, hogy ne legyen rá piac. Nyugaton nagyon veszik, bármilyen módon feldolgozva. Az a legjobb, ha minél jobban feldolgozzuk mi idehaza és már egyre nagyobb hozzáadott értéken kerüljön ki. Szerintem még ebben is vannak fejlesztési lehetőségek. Az ország egész területén vannak akác állományaink. Bizonyára van kifutás talán még Zalában is az akác termelés, termelékenység, faipari termelés, fagyártmányfa termelés tekintetében.

Az utolsó gondolat: át kell gondoljuk a jelenlegi klíma helyzet és a faipari és az erdőgazdálkodási tevékenységünk kapcsolatát. Minél jobban, minél hosszabb távon kell beépítsük a faanyagot, amit hosszú évtizedek alatt termeltünk meg. A klíma szempontjából a megkötött szén kiemelkedő fontosságú. A faipari ágazatot az erdőgazdálkodási ágazattal karöltve tudjuk erősíteni, akár politikusaink szemében is. Ehhez mindenképpen összefogásra van szükség. A hagyományok alapján is nyitott mindkét ágazat az együttes kommunikációra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

Dr. Nagy Ádám NGM főosztályvezető helyettes - mint a Faipari Konferencia szervezője - úgy foglalta össze az első szekció gondolatait, hogy a Földművelésügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium ezért is szervezte közösen, közös program keretében ezt a konferenciát, hogy az ágazat szereplői is lássák: a két terület megpróbálja összehangoltan működtetni a faiparra vonatkozó programját, illetve az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályozást is ehhez próbálja igazítani.

 

Árkossy Tamás, OAFSZ elnöke

A magyar bútor és asztalosipar jövője. Összefogás és Stratégia.

Az előadás vetített anyaga (ppt, 0,7 MB)

 

Elég összetett a téma, amiről beszélnem kell. A felkészülésnél azt vettem figyelembe, hogy az Asztalos Szövetségen kívül több olyan szövetség is működik ma Magyarországon, amely szakmai tömböket fog össze és megpróbálom mindenkinek a fontosabb témáit az előadásba belefűzni. Az előadás címe azért utal és mindig visszakanyarodik a bútorra, hiszen én magam legfőképpen bútorgyártó vagyok, illetve az Országos Asztalos és Faipari Szövetség tagjai is zömében bútorgyártással foglalkoznak. Az összefogás és stratégia szóra majd később lesz magyarázat, hogy miért szerepel az előadás anyagában.

Magyarországon ma évi bruttó 8 millió m3 faanyagot termelnek ki, ezzel kell gazdálkodnunk. A faanyag mindenképpen megújuló anyag. Erről a megelőző és utánam következő előadásokban is szó volt, illetve lesz. Hulladékmentesen feldolgozható, így a mai kornak megfelelő, egyik legkorszerűbb, legkörnyezetbarátabb anyag. Ez azt is jelenti, hogy ha bármilyen munkát végzünk a fával, a keletkező hulladék valahol későbbi technológia során hasznosítható, végül elégethető. Területileg megoszló: az egész országban vannak erdők, termelnek ki fát, fűrészüzemek vannak. Az asztalosipar, a bútoripar, a fát felhasználó egyéb iparok is megoszlanak az egész országban. Azt gondolom: elég jól tervezhető elég homogén világot jelentünk gazdaságilag, ha munkahelyteremtésről, a vidék felzárkóztatásáról beszélünk, mindegyik témának ragyogóan megfelelhet a faipar.

A faipar sokrétűsége: magamnak kiegészítettem néhány ponttal. csak találomra soroltam föl iparágakat. Mindenhol jelen van a faipar és a fa. Az építőiparnál számtalan felhasználását ismerjük évezredek óta. Most magas hozzáadott értéket mutat a passzív-ház építés, aminek nagyon sok fa alapanyaga van. A vegyipart érinti, mint beszállítót, hiszen rengeteg kompozit anyag készül már fa felhasználásával. Az ipar ragasztó és felületkezelő anyagokat használ. A sportszergyártást azért tettem oda, mert van néhány érdekes példa, hogy Magyarországon van a világ egyik legmagasabb színvonalú ping-pong ütő gyártó üzeme. Valószínűleg még sok száz olyan példát találnánk, melyek érdekes kuriózumok, s elég magas csúcsteljesítmények. Élelmiszer: az egyik előadó a TRUST Kft. lesz és magamnak a konyak gyártást írtam fel. A pirított faaprítékkal a világ konyaktermelésében ha jól tudom az ízt, az aromát így viszik be. A faipar tehát bekapcsolódik az élelmiszeriparnak ilyen mindenki által ismert szegmensébe, a konyakgyártásba is.

A múltról. Szoktam designnal kapcsolatos előadásokat is tartani, illetve a nálam diplomázók általában ilyen témával jönnek. Ezért néhány kép: milyen komoly szakma a mienk. A Thonet az indulásnál ugyan nem magyar vonatkozású, bár később Magyarországon is gyártották. Reform volt a világ bútorgyártásában. A Lingel név már hungarikum: magyar bútortervező, aki csodákat alkotott. Brauer Marcell, aki vitte magával a Bauhaust, illetve az akkori idők irányadó bútorstílust, illetve építészeti stílusjegyeit felhasználó elveket. Kós Károly, aki önmagában polihisztor és igazán magyar ember, aki Budapesten végzett egyetemet. Kozma Lajos, aki szerintem a világ egyik meghatározó bútortervezője volt a múltban.

Aztán átlépünk a jelenbe, amelyik sok olyan statisztikai adatot tartalmaz, melyeket különböző európai statisztikák, közelmúltban készült doktori munkákból szedtem össze, s mikor összeállítottam, nekem is nagyon érdekes volt. Az első grafikon a magyarországi bútoripar volumenváltozását mutatja 2001-től 13-ig. Azt látjuk, hogy a magyar bútoripar az időszak végére termelésben 5%-nyi növekedést tudott elérni. Ezen belül a hazai értékesítés a 70% körüli szintre csökkent és hogy mégis lehetett kis termelés növekedés, az annak köszönhető, hogy az export kb. 40%-kal nőtt. A bútoripar tehát ebben a másfél évtizedben stagnált. Ugyanakkor a világban globálisan növekszik a bútorvásárlási igény. A 2014/2013-ban Európában, különböző kontinenseken, Oroszországban, Ausztráliában és az USA-ban 2-3-4-5%-kal nőtt a bútor felvevő piac változása. A világban tehát nőnek az igények. Nézzünk néhány országot. Kínával nem szívesen foglalkozom. Ugyanakkor pl Lengyelország esetében 240% növekedést láthatunk, illetve Bulgáriában ez 400%! Mi történhetett itt, ez elgondolkoztató dolog. Lengyelországban a rendszerváltozás után Németországból és Skandináviából jelentős technológiai transzfer volt. Ezzel szellemi munkakultúra is beszivárgott. Ezek hatására a lengyel bútor export megközelítette a 10 milliárd dollárt, ami rendkívül jelentős. Hogy mi történt Bulgáriában, azon én is meglepődtem. Ott teljesen sajátos rendszert találtak ki. Náluk is rendívül vegyes, szerteágazó faanyagtömeg található. Ott még nálunk is olcsóbb a munkaerő. Ehhez tudatosan designt tettek, mondván, ha terméket fejlesztenek, ezzel ki tudnak menni Európába, melynek bizonyos területein meghatározó tömegben vannak jelen. Volt olyan évük (2014/2013), amikor 7%-os növekedést értek el az exportban.

Ezt azért mondtam ilyen részletesen, mert ez hordott magában receptet. Két fontos dolog: Európába és globálisan növekszik a kereslet és nekünk is az export az az irány, ha termelésünket növelni akarjuk, akkor exportálnunk kell.

A faiparunkkal határainkon belül vannak problémák. Valami oka kell legyen, hogy miért nem mennek a dolgok. Nagyon jó gazdaságelemzést találtam ezzel kapcsolatban, ami azt vizsgálja, hogy a magyar bútoripar nyereségessége miként változott. A tanulmány főképpen a kis és középvállalkozói kört vizsgálja. Azt találja, hogy a legtöbb iparágban (textilipar, papíripar, különböző feldolgozó iparok) a középmezőnyben vagyunk Európában. Van egy kiugróan rossz adat, ami pont a bútoriparé.

Ennek elemzése. A nyereségesség miből áll? Van a beszállítói oldal az alapanyagokkal, s a vevői oldal, ami a piac. A táblázatban az látható, hogy Magyarország az egyetlen, ahol az az index, ami egyébként az országonkénti infláció fölötti növekedés az adott évben, Magyarország az egyetlen ország ezen országok közül, ahol ez 34%, míg a fogyasztói oldalon 23%, ami azt jelenti, hogy a bútoripar önmagában folyamatosan karcsúsodik. Így a nyereségesség, a vállalkozási kedv ezáltal nyilvánvaló, hogy egyre kevesebb. Ez kihat a nagykereskedelemre, illetve a kiskereskedelemre. A bútor szakma kicsit az érdektelenség irányába kezdett elmenni.

A Magyar Asztalos Szövetségnél is azt lehet látni, hogy a taglétszám csökken, ugyanakkor a mag, aki nagyon is akarja csinálni - akiben a szakmaszeretet, a tudás ott van - egyre többet tesz azért, hogy ezen változtasson.

Amiről eddig beszéltünk, összeraktam: A bútor kereslet globálisan nő. Az export jó irány. Vannak országok, melyeknek van stratégiája, ami tényleg működik. A hazai kis és középvállalkozások nyereségessége alacsony szinten van. Mit kell csinálni? Stratégiát kell készíteni, amit úgy lehet, ha összefogunk. A megoldást mindig a tudásszint növekedésében lehetett megtalálni. Az oktatást ezért emeltem ki. Erősíteni kell a szakmai és a vezetői kompetenciákat, a nyelvismeretet, melyben most Európa utolsó helyén vagyunk. Fejleszteni kell a vállalkozói készségeket, s mindezekkel elősegíteni a külpiaci orientációt.

Ez az anyag is már úgy jött létre, hogy a szakma nagyobb szervezetei, oktatási bázisai az elmúlt néhány hónapban valahogy egymásra találtak, ami eddig nem volt jellemző. A FAGOSZ, az Bútorszövetség, az Országos Asztalos és Faipari Szövetség. A FAGOSZ mintegy 80 taggal tömöríti azokat a nagy vállalatokat, amelyek az elsődleges fafeldolgozás és az erdőgazdálkodás területén vannak. A Bútorszövetség mindig is a nagyobb bútorgyárakat tömörítette és viszonylag sok külföldi kapcsolatot épített ki. Az OAFSZ csúcs időszakában több mint 1000 tagot számlált, most körülbelül 300 a taglétszámunk. A Pannon Faipari Klaszter érdekes szervezet, az első nyugat-magyarországi, amelyik minősített innovációs klaszterként működik. Nagyon fontos szerepet játszik az Egyetem, annak bizonyos tanszékei, melyektől rengeteg anyag mellett sok személyes közreműködést és segítséget is kapunk. Ezért határoztuk el együtt, hogy ágazati stratégiát kell megfogalmaznunk, összeállítanunk. Időpontot is kitűztünk erre, a jövő hónapban is lesz erről megbeszélés. Nagyon fontos: nyitottak vagyunk, ebbe bárki beléphet, aki dolgozni szeretne ebben. A MOME-t azért írtam oda, mert a bútoriparnak feltétlenül szüksége van olyan szellemi injekciókra, ami a termékek fejlesztésében fiatalos designt jelent. Ezzel elég könnyű kitörni nemzetközi porondra, Londonba, Milánóba, Kölnbe, bárhol egy kiállításon olyan területre, ami nagy publicitást, sajtóvisszhangot kap.

Közös munkánk egyik első pontja az oktatás áttekintése: általános iskolai, középiskolai, egyetemi oktatás. Az általános iskolai oktatásban is van példa arra, hogy vannak olyan cégek - az enyém is ilyen - amely technika órákat hivatalosan, tanterv szerint tart 8. osztályosoknak. nem mi találtuk ki. Herenden van a cégünk. A Herendi Porcelán Manufaktúra ezt hosszú évek óta már ezt az iskolával csinálta, s hogy legyen választékbővítés, néhány éve ebbe mi is bekapcsolódtunk. Nagyon jó ötlet. nagyon fiatalon, nagyon korán, a pályaválasztás olyan időszakában találkoznak a faiparral a gyerekek, ami meghatározó lehet. A térkép a középiskolai felosztást mutatja. 7,5%-a a mintegy 4500 fős faipari szakmai középiskolai tanulólétszámból az aránya azoknak, akik szakközépiskolai szinten tanulnak. Szerintünk ez kicsit kevés. A technológia, a technika a faiparban olyan rohamosan fejlődik, hogy ehhez minél jobban, magasabban képzett, minél többet tudó szakemberekre van szükség. Érdekes nekem, aki Veszprém megyéből jöttem, hogy 2013-ban Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom és Tolna megyében egyetlen szakközépiskolai, érettségivel egybekötött szakképzésben részt vevő fiatal sem volt. Az adatot az Egyetemtől vettem át és nekem ijesztőnek tűnt, hogy e 4 megyében - ahol szinte minden faipari céget személyesen ismerek - a szakképzés közép szinten itt áll.

Az eredmények. Ennek ellenére a szakképzés sok helyen nagyon jól működik és rendkívül komoly eredményeket értünk el. Budapesten a Kozma Lajos, illetve a Kaesz Gyula szakközépiskola nagyon régóta nemzetközi versenyeken indítanak csapatokat. Magyarországon sikerült felkészíteni úgy nemzetközi szintre asztalos tanulókat szakmai megmérettetésre, amivel az EuroSkills versenyen 2012-ben Belgiumban 3 aranyérmet szereztek. Ugyanennek a világversenyén 2013-ban Lipcsében kiválósági díjat és az első nemzet díját, a EuroSkills 2014. évi versenyén 1 arany, 1 ezüst, 1 bronz érmet nyertek a magyar versenyzők. Ezzel az összes szakmákat tekintve is a magyar induló csapatok között kiemelkedően magas eredményt értek el. Orbán Viktor Miniszterelnök úr személyesen a Parlamentben gratulált a gyerekeknek. Hogy ennek a publicitásnak, népszerűsítésnek az oka-e, hogy a két budapesti szakközépiskolába az elmúlt évek átlag jelentkezési létszámának több mint a kétszerese jelentkezik most, s válogatniuk kell, kit vesznek fel.

Szerintem ezt így kell csinálni. A jó eredményeket jól kell népszerűsíteni.

Ugyanakkor nem jó adat, hogy az oktatásra szánt pénzek meg kevesebbek. Tehát mi tudjuk, hogy ezek a versenyek mögött vállalati szponzorációk vannak nagyon sok esetben. valakik fontosnak látják, hogy a szakmai dolgok menjenek előre. Mi az állami vezetéstől csak azt tudjuk kérni, hogy az oktatási alapokat és bázisokat mindenféleképpen erősíteni kell.

Aztán bejött a felsőoktatásba a duális képzés. Sopronhoz kapcsolódva a mi szakmánkban még nem túl sok cég jelentkezett be. A mi cégünk bejelentkezett, sőt tegnap hallottam, hogy az első ilyen hallgatói kapcsolat is létrejött, hogy valaki jelentkezett hozzánk. Nagyon fontosnak tartom, friss és látom, hogy azon kívül, hogy duális képzés és statisztika, tényleg valós tudásátvitelnek kell létrejönnie. Valahogyan meg kell tanítani a vállalatokat és az egyetemeket az együttműködésre, hogyan legyen valahogyan ez mérhető és fogható, hogy mi történik a jövőben.

Szó esett a különböző fejlesztésekről, pályázatokról, támogatásokról is. Mi is átnéztük a gazdaságfejlesztési Innovációs programot, ami a teljes kis-, középvállalkozási szektorra van. 2004-től volt a Széchenyi Program, majd az előző ciklusnak is volt KKV-kat élénkíteni szándékozó programja. Na, annak a kettőnek a végén vagyunk most a bajban. Valószínű, hogy valami nem egészen jól történhetett, vagy pedig még nagyon messze vagyunk még, hogy a célokat elérjük. A jelenlegi programnak a futtatásakor a korábbiakból nyert rossz tapasztalatokat érdemes lenne figyelembe venni. Például az emberi erőforrás fejlesztés ebből a 830 milliárdból csak mindösszesen 2,5%, holott már kiderült, hogy az állami és a vállalkozói oldalról is a stratégiai cél és felismerés azonos. Ez a program úgy kezdődik, hogy az export növekedést kell támogatni, a vállalkozói kompetenciát, tudásszintet kell növelni. A 2,5% az emberi erőforrás fejlesztésre ellentmondásosnak tűnik. Magam gyakorló pályázó vagyok, sok technológiai beruházást csináltam, tudom, hogy fontos az, de mellette fontos sok olyan szellemi dolog, mint pl. az idegen nyelv oktatás. Pl. kiszámoltam: 4 Md Ft van erre, abból nagyon-nagyon kevés embert lehet középfokú nyelvtudásig eljuttatni. Az exportban pedig ennek nagy szerepe lenne.

A stratégián tehát jó, egyezik a kormány stratégiájával. Nagyon szeretnénk közreműködni abban a munkában, ami Önöket és bennünket együtt sikerre visz. Viszont szeretnénk kérni forrásokat ahhoz, hogy mi is az ágazati stratégiánkat jól meg tudjuk fogalmazni. A FAGOSZ-tól kaptam ezt a táblázatot, ami olyan európai szervezeteket sorol fel, melyek ilyen stratégia kidolgozással foglalkoznak akár egész Európa szintjén, akár csak saját országukban. Itt vannak a norvégok, a finnek, az osztrákok, tehát itt van mindenki. Úgy látom: óriási az akarat minden irányból, hogy ezt megcsináljuk.

Általában nem szoktam előadást úgy befejezni, hogy egy-két konkrétumot ne mondanék saját vállalkozásunktól, hiszen büszke vagyok rá. Amikor foglalkozom vele, mindig jobban meglátom bennünk a hibákat. Családi vállalkozásunkat 25 évvel ezelőtt alapítottuk. Feleségem közgazdász, én faipari mérnök vagyok. Nálunk van nyelvtudás, az elmúlt 25 évben folyamatosan beruháztunk. 75 fős céget építettük fel. Az eddigi beruházási érték több mint 1 Md Ft. Az árbevételünk most szintén 1 Md Ft körül van. Folyamatos növekedésben vagyunk, a válság idején is növekedtünk. A válság idején olyan beruházásokkal tartottuk szinten magunkat, amire mindig azt mondtuk: menjünk előrébb, mert ennek egyszer vége lesz és akkor majd valamit tényleg csinálni kell. Így sikerült 2014-15-re az export piacainkat is stabilizálni: beállítottuk a 40% körüli szintet, ami elegendő biztonságot ad. Európában felsőkategóriás hotelberendezésekkel foglalkozom. Az elmúlt években csináltuk Bruggeben a Kempinszkit, Edinboroughban a Hiltont, Evianban a Hiltont, múlt évben vagy előző évben a Regis Carltont Wolfsburgban, most Berlinben dolgozunk egy szállodán, a Steigenberger hoteleket Frankfurtban, Schebelingenben, több mindent csináltunk. Volt amelyiket közvetlenül mi vállaltunk, volt amelyiket valamilyen ausztriai vagy németországi céggel közösen, mint alvállalkozók, nagyon sokat megtanultunk belőle.

Szeretném az államtitkár urakat, minisztériumokat, illetve azokat a szakmai szervezeti képviselőket, vállalatvezetőket, minden aktív érdeklődőt meghívni a 2015. szeptember 3-i Faipari Ágazati Egyeztetésre, amit a soproni Egyetem területén található Ligneumban szerveznénk meg, ahova kb 80-100 fő fér be, s e hatékony körben rövid idő alatt nagyon sok kérdésre tudnánk egymásnak választ adni. S általában még ennél optimistábban szoktam fogalmazni: nem csak választ, hanem megoldást is találhatunk a kérdéseinkre.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

Forrás: Az eseményen elhangzottak.
Lejegyezte és fotó: Mőcsényi Miklós

 

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

STIHL - Nemzedékekre tervezve.

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.