Beszámoló a 49. FAGOSZ Fakonferenciáról

A Fakonferencia előtt rövid FAGOSZ közgyűlés volt. A tavaszi tisztújító közgyűlésen (melynek eredményét dr. Jung László elnök a tavaszi fakonferencián imertette) elfogadott alapszabályt kellett módosítani a Törvényszék igényei szerint, a Ptk-nak megfelelés érdekében.

Most az őszi Közgyűlésen egyben visszatekintettünk arra, hogy 25 éves a FAGOSZ.

Az első előadó Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára volt, témája: "Az FM állami erdőgazdaságainak stratégiai pozíciója a hazai faértékesítésben".

Az előadás vetített anyaga pdf-ben.

Szeretettel köszöntök mindenkit és köszönöm a lehetőséget a FAGOSZ-nak. Néhány áttekintő adatot fogok tudni mondani, amit a kollégák összeállítottak. Összehasonlító adatsorok, s igyekszem úgy rövidre fogni, hogy ha van további kérdés, ahhoz is rendelkezésre álljak.

22 állami erdőgazdaság az elmúlt nyáron került a Földművelésügyi Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá. Az általuk vagyonkezelt több mint 1 millió ha erdő jelentős vagyon, több, mint a felét teszi ki Magyarország erdeinek. Nagy része (33%) védett természeti terület. Ez bizonyos vidékeken majdnem teljes lefedettséget ad. A natura 2000 érintettség is jelentős. Ezekhez különböző természetvédelmi előírások betartása az erdőgazdaságokkal szemben alapvető elvárás. Igyekszünk olyan szabályozást kialakítani, hogy ez a szakmaiságnak megfeleljen.

Alapvetően erdőgazdálkodásból élnek e cégek. A napi sajtóban igyekszünk az erdőgazdaságok közjóléti szerepét bemutatni. Nagy munkát végeznek e téren, de mindenki aki ott dolgozik, meg aki nem, az is tudja, hogy ez a ráfizetéses tevékenység, amit az állam joggal elvár tőlük. A fakitermelés, a faipar és a vadgazdálkodás bevételeiből, köztük is leginkább a fakitermelésből tartják el magukat, dolgozóikat és adnak munkát a térségben.
Az erdei melléktermék gazdálkodás is itt van a dián. Ez nagy múlttal rendelkezik és szép jövő elé is néz. Bevételei emelkedőek és reméljük találunk még lehetőségeket, amivel a feldolgozást fel lehet futtatni.

Átlagosan évi 4 millió m3 az erdőgazdaságok által kitermelt faanyag mennyisége, ami több mint a fele az országosnak. Évi 70 ezer a nagyvad elejtés. 12 ezer fő a foglalkoztatottak száma, ebben 6.600 fő a közfoglalkoztatott. A további adatok a dián láthatóak. Egyre nehezebb a vállalt létszámot teljesíteni. Elérte a célját a közfoglalkoztatási program. Általa egyre többen kerültek vissza munka világába, immár nem közfoglalkoztatottként. Ezért is egyre nehezebb ezen álláshelyeket megfelelő minőségű foglalkoztatottakkal feltölteni. A nyugati megyékben nehezebb feladat ez, mint a keleti térségekben.

A majdnem 90 Md Ft árbevételhez 3 Md Ft-ot el nem érő nyereség (mérleg szerinti eredmény) tartozik, amivel a sajtó is foglalkozott. Mint a tulajdonosi jogokat gyakorló megbízottja ezt jó aránynak tartom. Sok más gazdaági tevékenység során is többen meg lennének elégedve ezzel az aránnyal. Főleg, ha figyelembe vesszük a közjóléti tevékenységet és a közmunka munkaadást is. A megfelelő feladatok ellátásának kalkulációja végén kerül meghatározásra az eredmény elvárás.

Íme, a térkép mutatja, az országban hol helyezkednek el az állami erdőgazdaságok. Vannak kisebbek és nagyobbak. A korábban a Honvédelmi Minisztérium által tulajdonolt gazdaságok kicsit kilógnak a területi lehatárolások sorából, ugyanakkor fontos tevékenységet végeznek a maguk helyén. Jelenleg nincs kormányzati akarat, hogy ez a felállás változzon.
2011. és 2014. összehasonlításában láthatjuk a hazai fakitermelés tulajdon szerkezeti arányát: 55-60% származik az állami erdőgazdaságoktól. Igyekeznek lehetőségeiket kihasználni a fakitermelésben. A magán erdőgazdálkodásban nem sikerül mindenhol rendezett gazdálkodási viszonyokat teremteni, ami nem a tulajdonosoknak róható fel első sorban. Jelentős még az osztatlan közös tulajdonú terület mértéke. Elég nehéz a soktulajdonosú területen értelmesen gazdálkodni. Bizonyos erdőgazdálkodási szabályokat is még kicsit úgy kell majd "faragni", hogy a magán erdőgazdálkodónak minél egyszerűbb és könnyebben kivitelezhető, de mégis szakmai munka végzésére alkalmas legyen.

A társaságok saját felhasználása 4-5%, nagy változás nincs e téren. A saját faipar alapanyag ellátása lényegében szinten maradt, miközben a kitermelhető famennyiség csökkent. E több oknak "köszönhető", köztük a különböző előírásoknak. A kitermelt hengeresfa negyedét éri el az export értékesítés, amiben benne van a rönk, egyéb iparifa, tűzifa is. A fakitermelés választékok szerinti megoszlásában 1% a lemezrönk, a fűrész- és lemeziparban hasznosítható hengeresfa összesen 21%, az egyéb iparifa 26%, az összes többi pedig 53%, a tűzifa, energia-apríték. Országosan ennél is rosszabb a tűzifa-iparifa arány. Jó aránynak tartom, hogy van 1/5-nyi fűrészipari alapanyag, amire nagyon sok mindent lehet alapozni. Mutatja azt is, hogy az állami erdőgazdaságok a magyar fapiacon nagyon fontos szerepet játszanak, mely szerep felelősséggel is párosul.

A következő ábra az állami és magán szektor fakitermelésének fafaj szerinti megoszlását mutatja. Amire felhívom a figyelmet: a tölgy, a bükk, a cser, a gyertyán és a fenyő esetében igen jelentős az állami erdőgazdálkodók aránya. Ugyanakkor a nemesnyárban és akácban az állami kör elmarad az országos átlagtól, ezeknél a magán szektoré a sokkal jelentősebb rész. A magánszektor alapvetően e két fafajra alapozhatja tevékenységét. Ezen arányokból adódik, hogy milyen faanyagot tudunk a piacra hozni, mivel tudunk részt venni a fapiacon.

Ez volt röviden az erdőgazdaságok bemutatása és várom bárkinek a kérdéseit a faipari tevékenységgel, a faanyag értékesítéssel kapcsolatban. Köszönöm.

Az előadás konzultációs szakaszában Mőcsényi Miklós emlékeztetett a tavalyi Fakonferencia idején volt rönk értékesítési bizonytalanságra, ami után kialakult az állami erdőgazdaságok új rönk eladási gyakorlata, s a kérdése volt: mi lesz ennek folytatása a most előttünk álló rönk szezonban?

Ugron Ákos Gábor válasza: A rönk protokoll januárra érte el azt a formáját, amit alkalmazniuk kellett az erdőgazdaságoknak. Ezzel a fő célkitűzés az volt, hogy nem fordulhat elő, hogy állami fűrészüzemnek ne jusson az állami erdőgazdaságoktól megfelelő minőségű és mennyiségű faanyag, ami a működéséhez kell, természetesen piaci áron. Remélem, hogy ez a tevékenység idén már sokkal gördülékenyebben megy. Nyilvánvaló, hogy az előző szezonban nem volt a legjobb januárban e tevékenységet elkezdeni, ami mostantól nem így lesz. Lehet igény a protokoll felfrissítésére.

A kontraktusokat a mostani szezonra tehát meg lehet kötni. Felmérve a hazai igényeket, azokat lehetőleg kielégítve a többi faanyagot is értékesítésre lehet bocsátani. Ennél többet nem tartalmaz a protokoll. A licitálás és hasonló elemek nincsenek szabályozva benne. Az állami erdőgazdaságokon belül egységes rendszerű szakmai szoftver van és azon belül hogyan kell felvenni az anyagokat. Ez inkább a tulajdonosi nyomon követés alapját teremti meg. A faiparost az érdekli, hogy fához jusson. Ez a rendszer bizonyára megnehezíti, amikor ad-hoc akar egy faipari vállalkozás faanyaghoz jutni a piacról. A hazai piacon jelentős tényező az erdőgazdaságok által kitermelt faanyag mennyiség, azt remélem, most nincs nagy megállás az üzletben. Lehetőleg előre kell gondolkodni a faipari vállalkozásoknak: milyen jól felépített stratégia szerint tudnak munkát végezni, faanyagot vásárolni.

A rendszer tehát a januárban indulttal azonos, de most már a szezonkezdettől működik. Hosszabb távon meg kell majd nézni, hogy mennyivel csökkenhet majd a tölgy rönk kitermelés az erdőtervi lehetőségek alapján. Rövidtávon a kialakult mennyiségek tartásával lehet számolni. A protokoll elsősorban a legkurrensebb tölgy rönkre vonatkozik. Aminek kínálati piaca van, azt felesleges szabályozni.

Kérdés volt arra, hogy az államiaké mellett összeírja-e valaki a magán fűrészüzemek igényeit is. Ugron Ákos Gábor jelezte, hogy az FM csak az államiak igényeit vizsgálja, ugyanakkor javasolta, hogy készüljön ilyen felmérés.

Hajdú László a TRUST Hungarytól elmondta, hogy számukra hátrányos az a licitálási gyakorlat, amely a vevőt arra készeríti, hogy tételre (tehát egy tételben különböző minőségekre) tegyen ajánlatot, illetve - ha nyer - így vegye meg azt. Így a hazai vásárló fűrészüzemek gazdálkodása, fejlesztési lehetősége, létszámgazdálkodása tervezhetetlen, hisz nem tudhatja előre melyik tételnél nyer, s melyiknél nem. Ismeretei szerint más országokban ha van licit, az nem vegyes, hanem minőségenként szétválasztott tételekre megy. Sőt van ahol a beföldi fűrészekkel előbb leszerződnek és csak a felette rész megy licitre. Ha egy faipari üzem nem látja legalább 70%-ban biztosítottnak előre éves termelésének az alapanyagát, akkor termékeire vagy hiteltelenül köt szerződést a vevőjével, vagy egyáltalán nem tud szerződni. Véleménye szerint a liciteken megnyert rönk tételek egy része (akár fele) ellenőrizetlenül külföldre megy. A rönkönkénti licitet támogatná, még ha annak valamivel bonyolultabb is a szervezése.

Ugron Ákos Gábor szerint a licitekkel többlet bevételhez jutnak az eladók. Gondolkodtak már a minőség szerint bontott tételű licitáláson is, de a licitálás részleteibe tulajdonosi oldalról nem bonyolódtak bele. Ha a hazai vállalkozások azt jeleznék, hogy számukra veszélyt jelentene az eljárás, akkor át kellen gondolni annak részleteit. Ugyanakkor az alsó minőségi és mérettartományban ez nem lenne célszerű.

Mőcsényi Miklós elmondta, hogy a FAGOSZ már készített régebben fűrészüzemi, illetve rönk felhasználási felmérést, s erre most is készek vagyunk, illetve ha megkapjuk, szívesen mondunk véleményt a "protokoll"-ról is. A felajánlást Ugron Ákos Gábor köszönettel vette.

Szót kért egy külföldi befektető is: Paolo Marin a Makk Timber Kft-től. 3 év alatt 6 millió Eurót fektetett be egy új fűrészüzem létrehozásába. Egy műszakhoz 8000 m3-re lenne szüksége, de minimális lehetőségek mellett többnyire azt a választ kapta, hogy "nincs fa". Liciten nem vett részt, még nem érzékeli milyen árral tudna nyerni. Nem tudja ütemezni a fabeszerzést és a termelést. Ha a licitekkel nem boldogul, még igénybe vehetne kereskedőt, de annak nem látja értelmét. Volna-e lehetőség a "nincs fa", avagy majdnem 0 mellett az üzem működtetéséhez szükséges fa beszerzésére?

Sári Zsolt bemutatta a Nyírerdő Zrt. licitálási gyakorlatát. Az új környezetben az övék volt az első licit. Maguk részéről a közvetlenül egy-egy vevőnek felajánlás, illetve vele tárgyalás helyett jobbnak tartja a meghívásos (zártközű) licitet. Viszonylag kevés tölgy, illetve feketedió rönkjüket értékesítik így. A licit nyertese csak akkor viheti el a fát, ha előbb kifizette, így ebből nem származhat kintlévőség. Elismeri, hogy erre nehéz fúrészüzem termelését tervezni. Tapasztalatuk szerint a nyertes ár és a többi ajánlattevő ára közötti eltérés jelentős. Amikor korábban hagyták, hogy a hordó és donga gyártók a licitre bocsátás előtt leválogassák kínálatukat, a többiek már nem tettek ajánlatot, hogy az úgyis leválagott tétel. Így a licitbe minden minőséget beletesznek, biztosan lesz aki elviszi. A meghívottak körét a belföldi vevőkörre szűkítették, mely cégek tulajdonosi jellegét viszont nem nézik. Szívesen megosztják tapasztalataikat más eladókkal is. Céljuk, hogy a lehetőségekhez képest azt a kevés rönköt, amivel rendelkeznek, a lehető legjobb áron adják el.

Forgács László felvetette a központosított erdőgazdasági rönk értékesítés gondolatát. Továbbá feltétlenül javasolta készüljön korrekt felmérés a hazai fafeldoglzó kapacitásról és hogy ez hogyan viszonyul a feldolgozható rönk állományhoz.

Ugron Ákos Gábor nem foglalt állást a rönk értékesítés központosításával kapcsolatban sőt inkább a forráshoz minél közelebbi megoldás előnyeit taglalta. A lényeg végül is a nyereség, hiszen abból kell eltartani a kisvasutat és a más turisztikai funkciókat. A fa megújuló alapanyag, az erdőgazdálkodás vidéki munkahelyet ad, ugyanakkor a társadalom többsége számára az erdő a kirándulás helyszíne és nem a fakitermelésé. E célokat kell ötvözni, amire hivatottak az állami erdőgazdaságok.

Mőcsényi Miklós ismét felajánlotta a FAGOSZ képességeit a rönk kibocsátók és felhasználók közötti egyeztetésben, illetve a feldolgozás mennyiségének, összetételének felmérésében, majd átadta a szót a következő előadónak.

Dr. Nagy Dániel, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság igazgató helyettese "Az EUTR a hazai gyakorlatban, az EUTR szereplők kötelezettségei" címmel tartott előadást.

A előadás vetített anyaga pdf-ben.

Először úgy gondoltam, hogy nagyon nehezebb témát nem találhatnék magamnak, mint az uniós eredetigazolási eljárás bevezetése a magyar gyakorlatba, de az elmúlt egy órát hallgatva, azt hiszem szerencsés vagyok, hogy nem az uniós versenyjog magyar erdészeti és fakereskedelemi gyakorlatba bevezetéséről kell beszélnem. Ezért is nehéz helyzetben vagyok, mert ez élő szabályozás, amelyet bízom benne, hogy a nagy múltú jogkövető magyar vállalkozások az állami és magán szektorban egyaránt egész régen, a hazai szabályozás alapján már több mint fél éve alkalmaznak, s jóval jobban képben vannak vele, mint én.

Azért megpróbálok néhány újdonságot mondani.

Először az EUTR bevezetésének céljairól. Kettős célról kell beszélni. Ha tiszta vizet akarunk önteni a pohárba: Az EU addig követelte a harmadik világbeli országoktól, hogy márpedig csak szabályos kitermelésből származó faanyagot hajlandóak megvenni, hogy ezek egyszer csak észbe kaptak és elkezdték mondani, hogy ők úgy hallották, hogy az EU-n belül is keletkezik legalább is bizonytalan eredetű faanyag és azt mondták: az EU a saját határain belül is rakjon rendet, ne csak a harmadik világot utasítsa erre.

A harmadik világgal kereskedelem alapját jelentik a FLEGT és a CITES egyezmények és az unión belülire találták ki az EUTR-t, ami az European Timber Regulation rövidítése. Vannak nemzeti célok is, amivel azt hiszem, hogy sajnos fel tudunk zárkózni az uniós célkitűzések mellé, hiszen Magyarországon is óvatos becslések szerint félmillió m3 faanyag mozog . Most hogy ez fekete vagy szürke, ez már más kérdés. Tehát hogy legális volt a kitermelés és utána tűnik el a kereskedelmi lánc útvesztőiben, vagy eleve nem legális volt a kitermelés, a mezsgye néha homályos, de az biztos, hogy jelentős faanyag tételről van szó.

Ilyen nemzeti célok: a jogszerűtlen fakitermelésből származó, illegális faanyag visszaszorítása, a hazai fa és fatermék fogyasztó lakosság érdekeinek szolgálása. Hiszen bizonyos fogyasztóvédelmi problémák is vannak, ezt mindenki tudja, aki ezen a területen dolgozik. Ez nem a faiparban, hanem elsősorban a tűzifa piac terén jelentkezik, ott pedig a szürke és a fekete minden árnyalatáról beszélhetünk. A szürke és fekete gazdaság visszaszorítása, az adófizetési morál javítása régi és kormányzati ciklusokon átívelő cél. Amit tőlünk elvárnak, mint EUTR-ért felelős erdészeti hatóságtól, az a hatékony szakmai támogatás, hiszen a vámosoknak azért felakad a szeme egy-egy faanyag tétel azonosításán. Főleg hogyha elkezdődik a mértékegység cserebere, ami régi technika. (Úgy gondolom, hogy nagyon sok gyakorló erdész teremtett így tűzifa alapot a kollégáknak.) Ezzel a vámosok is nagyon sokszor találkoznak: kézen-közön m3-ről ürm-re, tömegre váltják át a faanyag tételeket a szállítójegyen.

Nagyon fontos, kicsit magyarországi specifikum és sokszor elhangzik, hogy hú, mennyi szabály van és az erdőtulajdonos mindent meg tudna mondani. Ez mind így igaz, de nagyon kevés az az erdőgazdálkodó, aki éppen erdőtulajdonos is és a tulajdonosi szemléletet 1:1-ben az erdőgazdálkodása során érvényesíteni tudja.

Innemtől kezdve a faanyag eredetigazolási rendszernek olyan jelentősége is van, hogy a tulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti elszámolási viszonyt talán kifehérítheti. Hiszen a jelenlegi tapasztalatok szerint nem minden tétel kerül be ebbe az elszámolásba, főleg a magán erdőgazdálkodás terén.

Ami még fontos az EUTR-nél, és ez a FAGOSZ-nak, ha jól tudom régi célja volt, hogy a tudatos faanyag fogyasztás marketingjét központi szinten elősegítse. Tehát az emberek lehetőleg dokumentáltan, számlával vegyenek faanyagot. Ez 27%-os tűzifa áfánál nem egyszerű feladat, de majd megpróbálkozunk vele.

Az EUTR alapfogalmai. Több jogszabály van Uniós rendeletről is beszélhetünk, mely már majdnem 2 éve hatályos, így a tagállami jogalkalmazóknak ezt a rendeletet közvetlenül is alkalmazni kell. + ennek a végrehajtási rendelete. Van az Erdőtörvénynek erre vonatkozó kb. tíz paragrafusa. Most kaptam tájékoztatást a minisztériumi kollégáktól: kormány elé fog most kerülni az Erdőtörvény EUTR bírságokra vonatkozó kormányrendelete. Folyamatban van az EUTR-hez kapcsolódó végrehajtási rendelet elkészítése, mely bizonyos technikai szabályokat fog tartalmazni.

Három alapvető kötelezettség van az EUTR alapján: (1) tilos az illegális fakitermelésből származó fának és a belőle készült terméknek is az EU piacán forgalomba hozatala, (2) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek kellő gondossággal kell eljárni (ez egyelőre kicsit homályos, bele lehet érteni bármit, mint semmit fogalom), (3) aki a faanyaggal kereskedik, annak bizonyos dokumentációs rendszert kell felállítania. Ha jól végiggondoljuk ezt a 3 elvárást, akkor a tulajdonosi szemlélettel dolgozó, számviteli, adózási, készletezési szabályokat betartó vállalkozásnak az EUTR-hez nem túl sok mindent kell hozzárakni. Hiszen a számviteli eseményeket képző gazdasági események is ugyanolyan nyomon követést várnak el. Tudjuk, ez azért nem mindenhol így működik, főleg nem mostanában, a keresleti fapiacon.

Milyen szereplők vannak a faanyag kereskedelmi láncban? Az EUTR logika szerint az első piaci forgalomba helyező, a kereskedők, az ellenőrző szervezetek és a hatóság. A piaci szereplő, aki a fát vagy faterméket az EU piacán elsőként forgalomba hozza. Ez lehet a közösség külső határain kívülről import által, termelést követő forgalomba hozatallal. Az uniós jogszabály azt mondja, hogy egy adott faanyag tételt egyszer lehet forgalomba hozni. Tehát ha egy erdőgazdaság a fűrészüzemében felvágja, s valamilyen feldolgozott termékként hozza a közösség piacára, akkor ez az első forgalomba helyezés. Ha az erdőgazdálkodó kitermeli a fát és ezt adja el egy másik fűrészüzemnek, akkor az első forgalomba hozatalt az erdőgazdálkodó valósítja meg.

Nagyon fontos, hogy az első piaci forgalomba helyezőnek, piaci szereplőnek kötelező a kellő gondosság elvén alapuló kockázatértékelési rendszert működtetnie. mindenki kialakíthatja a saját ilyen rendszerét. Ezzel kapcsolatban voltak félreértések: hogy az erdészeti hatóság fog valamilyen tanúsítványokat kiadni. Erről szó sincsen az EUTR esetén. Minden piaci szereplőnek - legyen jogi személy, gazdasági tevékenységet végző természetes személy - magának kell kialakítania ezt a rendszert. Ki kell építenie az adatgyűjtési rendszert. Kötelezően nyilván kell tartania azokat a termékeket, melyeket forgalmaz. Ezek kereskedelmi nevét, leírását, kitermelés szerinti országot, mennyiséget térfogat vagy darab szerint, a beszállító nevét, a kereskedő nevét, illetve az ezekhez tartozó okmányokat.

Nagyon fontos szabály, kicsit hasonlóan az élelmiszerlánc biztonsághoz, a fatermék nyomon követhetőségre vonatkozó előírások vagy kötelezettségek elmulasztása vagy megszegése esetén vélelmezni kell, hogy ez a faanyag tétel illegális fakitermelésből származik. A jogszabály ezen vélelmét a piaci szereplőnek, a forgalomba helyezőnek kell megdönteni. Vita esetén vélelmezi a jogszabály az illegális eredetet. Ha a piaci szereplő, az első forgalomba helyező értékelte ezeket a kockázatokat, ennek alapján kell kockázat csökkentési lépéseket tennie. Pl. az adott régióban mennyire jellemző az illegális fakitermelés, mennyire összetett a forgalmazási lánc. Magyarországon sokszor erősen eltérőek a forgalmazási láncok az egyes választékoknál. Nem csak termékenként, hanem adott esetben a gazdálkodó személyétől függően is. Egyes gazdálkodóknál jóval hosszabb, több szereplős a lánc, mint a másiknál. Nagyon érdekes következtetéseket lehet ebből levonni. A forgalmazási lánc hossza és felépítése is utalhat az illegális eredetre. Nem biztos, de kockázati tényező. Kicsit hasonlóan, mint az áfánál.

Milyen kockázatcsökkentéseket tett a gazdálkodó? Kicsit jobban utánajár: honnét származik a fa, akár megkeresheti a nemzeti EUTR hatóságot is, pl. ha 3. országbeli fáról van szó. Mi a Bizottság bevonásával illetve a jogügyi vonalon keresztül utána tudunk járni, hogy az adott faanyagnak legális-e az eredete. Elvárt, ha szereplő mondjuk Oroszországból hoz fát nagy mennyiségben, akkor valóban megfelelően, az ottani szabályoknak megfelelően termelték-e ki a fát.

A kereskedő kötelezettsége. A belső piacin már feldolgozott fát, faterméket vásárol, fel kell tüntetnie, hogy kitől, mennyit, milyen fafajt, mit vásárolt és kinek adta el. Úgy gondolom, hogy a számviteli szabályokhoz képest ez nem sok többlet kötelezettség. A kereskedőnél is értékelni kell a kockázatokat. A lánc hosszúság befolyásoló tényező lehet. Az adatokat 5 évig kell megőrizni.

Az EUTR rendszerben a piaci szereplők és a kereskedők mellett a harmadik játékos az ellenőrző szervezetek. Minden gazdasági szereplő eldöntheti, hogy magának építi ki ezt a DDR-nek kellő gondosság elve rendszert, vagy igénybe vesz ehhez külső közreműködőt, mely lehet az ellenőrző szervezet. Az ellenőrző szervezeteknek Brüsszelben kell benyújtaniuk az akkreditációs kérelmüket, s ha megfelel, arról a Bizottság hoz határozatot. Most hat olyan ellenőrző szervezet van, amely Magyarországon is ellenőrizhet.

Hatóság. Ezt a szép feladatot az erdészeti hatóság kapta a nyakába. Egy-két éves ping-pong volt, hogy esetleg az NGM csinálja. Ugyanakkor van abban logika, hogy ne álljon meg az erdészeti hatóság az erdő szélén. Az engedély nélküli fakitermeléseket, illegális tételeket könnyebb megfogni a közúton. Ezt mi fogjuk végrehajtani. Jövőre majd beszámolhatok róla, hogy milyen sikerrel. Az erdészeti hatóságnak számos feladata van, amint az Erdőtörvényből látható. Egyet kiemelve: A faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek regisztrációs és bejelentési kötelezettsége van, aminek 2016. februárjáig kötelesek eleget tenni. Kivéve, ha olyan erdőgazdálkodó, amely kizárólag Magyarország területén végzett erdőgazdálkodási tevékenység keretében erdei faválaszték előállítását és értékesítését végzi. Annak nem kell az EUTR nyilvántartásba bejelentkezni, aki saját erdején kitermeli a fát és ezt értékesíti. Nem vásárol. Erdei választékot értékesít, nem üzletel. Hiába erdőgazdálkodó valaki, ha fakereskedelemmel, feldolgozással foglalkozik, akkor be kell jelentkeznie az EUTR nyilvántartásba.

Miért kell az EUTR nyilvántartás? Lekértük a bíróságtól a jogi személyekre, a kormányhivataloktól az egyéni vállalkozókra az adatokat. Mintegy 110 ezer gazdasági társaság foglalkozik fakereskedelemmel, fafeldolgozással, erdőgazdálkodással és mintegy 55 ezer egyéni vállalkozó. Becslésünk szerint kb. 10 ezer erdőgazdálkodó nem szerepel a másik két halmazban, azaz elvileg 165 ezres sokaság van a fapiacon.

Aki csinált már gazdasági társaságot, azért tudja, hogy ez így nem igaz, hiszen amikor valaki kft-t alapít, akkor csak azt a TEÁOR tevékenységet nem rakja bele, amihez valamilyen engedély kell. Talán az EUTR regisztráció után tisztább lesz a kép, hiszen EUTR regisztráció nélkül faanyag kereskedelmi tevékenységet nem lehet majd folytatni. A regisztráció, ha minden jól megy, akkor ügyfélkapus rendszerű lesz. A NÉBIH-nél a jövedéki termékekre pl. a borászoknál ez már működik. Bízunk benne, hogy az informatikusok nekünk is meg fogják csinálni megfelelően.

Adatok az EUTR nyilvántartáshoz: Vannak olyan cégadatok, melyek már rendelkezésre fognak állni. Az alapvető azonosítókon kívül a gazdasági szereplő milyen EUTR tevékenységet milyen telephelyeken végez.

Szankciók. Az Erdőtörvény ezen része nem mond többet, mint a hatóság szokásos lehetősége akár a Közigazgatási eljárási törvény alapján: lefoglalás, a bizonytalan eredetű termék kezelése. A forgalomba hozott illegális eredetű termék forgalomból kivonása. Nem enged a hatóság behozni ilyen terméket. A bírságösszegekre voltak véleményezési körök. A végső összegek a kormányrendeletben jelennek majd meg. (Szerk.: Időközben megjelent és november 27-től hatályos az EUTR szabályok megszegésének bírságtételeit szabályozó kormányrendelet.) A tervezetben nagyon tág bírsághatárok szerepelnek. Az EU joggyakorlatban így alakult ki az EUTR esetén. Mérlegelhet a hatóság. Bizonyára nem az 5 milliós összegekkel fog kezdeni a hatóság. Ha valaki megnézi, hasonlóan ijesztőek a Tisztességes piaci magatartásról szóló törvényt vagy a Versenytörvényt, akkor ott ennél jóval brutálisabb bírságtételek vannak és szinte minden gazdasági szereplőre kiterjednek. Mégsem hiszem, hogy túl sokat találkoznak vele a gazdasági szereplők. Vannak "legyintgető" típusú bírságok, pl. ha valaki nem regisztrál be. Úgy gondolom, hogy regisztrációval nem lesz gond.

Egy-két EUTR félreértést szeretnék eloszlatni. Az EUTR nem egyenlő a PEFC-cel vagy az FSC-vel. A PFC és az FSC is nagyon jó kockázat csökkentő eszköz, de a Bizottság álláspontja szerint nem váltja ki az EUTR-t.Ha valaki üzemeltet PEFC-et vagy FSC-t, akkor a saját EUTR rendszer összerakása jóval egyszerűbb lesz, de ettől függetlenül működtetni kell a kellő gondosság elvén alapuló rendszert. Az FSC és a PEFC is az EUTR megjelenése után nagyon sokat tett saját rendszerének szigorítása érdekében, azonban az uniós álláspont az, hogy ez továbbra sem zárt. Aki ilyennel már dolgozott, tudja, hogy a PEFC pecsét jó sok mindenre rákerülhetett, ha osztrák PEFC-e volt, akkor is. A saját 50 ha-omat le-PEFC-esítettem, aztán vígan elkereskedtem a PEFC bélyegzővel. Tudom, hogy ez sokat fog szigorodni, meg már most is sokat tettek ezek a tanúsító szervezetek a szigorításért. Nagyon fontos, hogy jelenleg, ha valaki csak előhúzza PEFC vagy FSC dokumentációját, ez nem elégíti ki önmagában az EUTR elvárásokat.

Az EUTR nem egyenlő az EKÁR-rel. A közúti árufuvarozási rendszer nagyon sok mindenre nagyon jól használható, nem véletlen, hogy ehhez mi is hozzá fogunk férni. Nagyon sok kockázatelemzésre nagyon jól használható. Aki a fapiacon mozog, tudja, hogy az EKÁER fakereskedelmi szempontból lukas. Még aztán is, hogy néhány és-t vagy-ra cseréltünk. Ez most, a keresleti fapiacon kezd előjönni. Ahol a legnagyobb tételek áramlanak ki: elemzéseink szerint a legkockázatosabbnak a sarangolt választék kört és abban is a tűzifa piacát tartjuk. Ha valaki megnézte az EUTR rendeletet, abban több mint 20 termékkör van a gyufaszáltól a bútorig. Általában az ipari feldolgozásnál, ahol számla van a vételről és az eladásról, ott kénytelen költséget is generálni a vállalkozó, különben az év végén fő a feje. A sarangolt választékoknál, a tűzifánál nem mindig ez a helyzet. Aki erdőre licitál, gondolom ezt már tapasztalja: nem biztos, hogy a papíron legmagasabb licit nyer. Az is számít, hogy ebből az erdőből mennyi az a pénz, ami a papírra fog kerülni. Ha őstermelő az eladó, akkor ritka, ha 5 milliónál több kerül a papírra és hogy hogy teremtem elő további 10-15 milliót, amit adtam érte, az már a B kérdés. Ezt általában a végfelhasználói értékesítésnél teremtem elő, ami jelenleg nincs benne az EKÁER-ben. Így tudja megtenni mondjuk egy nógrádi tüzép, hogy 200 m3-t megvesz egy évben az erdészettől, aztán vígan kiszolgálja Váctól Füzesabonyig az összes lakossági keresletet. Papíron mindig van 200 m3-e készleten. Tehát itt bizonyos lyukak vannak még a rendszervben. Az EUTR kockázat értékelő, nem pedig közúti árufuvarozási nyomon követési rendszer.

Többször felmerül, hogy az EUTR megint az erdőgazdálkodóknak lesz többlet teher. Azt szeretném mondani, hogy az EUTR nem csak az erdőgazdálkodásból kikerülő faanyagra vonatkozik. Ugyanúgy vonatkozik a kereskedelmi forgalomba bocsátott, almáskertből kikerült faanyagra is és ott is ugyanolyan adminisztrációs kötelezettséget kell és fogunk előírni, illetve már most ír elő a jogszabály, mint ami az erdőgazdálkodás esetén van.

Az EUTR nem egyenlő az erdészeti hatósági eredetigazolással. Kaptunk ilyen telefonokat: jó ez az EUTR, akkor most ő milyen papírokat hozzon be hozzánk, hogy mi a német partnernek kiállítsuk az igazolást arról, hogy ő remekül gazdálkodik és az a faanyag tétel rendben van. Ilyen félreértések a hazai zöldáramos erőműi beszállításoknál is voltak: most akkor ki igazolja le az erőműnek, hogy az adott faanyag tétel jó gazdálkodásból származik. Ezt az erdészeti hatóság nem tudta leigazolni. Tudtuk, hogy melyik gazdálkodó mennyit vágott, de hogy amit beszállít az erőműbe az az a fa-e, amit kivágott, vagy amit kivágott, azt valahova eladta és az erőműbe teljesen márt szállít be, ezt nem tudom. Azt tudom, hogy Zalában vannak olyan fásítások, is, amelyek több mit 1000 m3-t tudnak ha-onként, legalább is, amikor a bejelentéseket nézzük. Azt is tudom, ha ezek a lyukak nem lesznek betömve a rendszerben, akkor teljesen mindegy, hogy többnyire mit adminisztrálnak. Az ilyen lyukon jó sok 10 ezer m3 ki fog folyni.

A lényeg, hogy ezt a kockázat értékelési rendszert ezt a piaci szereplőnek, gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak kell üzemeltetnie, nem mi fogunk ilyen igazolásokat kiállítani.

Ennyit szerettem volna így elsőre elmondani az EUTR-ről. Úgy gondolom, hogy itt jogászokkal, szakemberekkel, kereskedőkkel jól felvértezett cégek is ülnek, bizonyára sokan közülük ezt az EUTR rendszert már alkalmazzák, mert esetleg megköveteli a piaci partner.

Az erdészeti hatóságnak bizonyos szűk mozgástere van abban, hogy segítsen abban: ki hogyan alakítja ki ezt a kockázatkezelési rendszertét. Úgy gondolom, nagyon nagy szerepe van ebben az érdekképviseleteknek, legyen szó akár a FAGOSZ-ról, vagy a MEGOSZ-ról, hogy tagjainak segítsen abban: hogy kell ezt a rendszert kialakítani, hiszen ezzel pénzt spórol meg ahhoz képest, mintha az ellenőrző szervezetet kellene bevonni. Valószínű, hogy a legtöbb helyen készlet nyilvántartásokkal, folyamatszabályozásokkal ez a rendszer már működik.

Még egyszer köszönöm szépen.

Mőcsényi Miklós: Az az érzésem, hogy az erdőgazdálkodó és fűrészes kör, akik döntő mértékben itt vannak, annyi mindent működtetnek már ilyen nyilvántartásokban, hogy ezt meg fogják tudni oldani. Ugyanakkor a vevőkörnél: asztalosok, faházépítők, papírgyárak, bútorkereskedők, nos, ott sok nagy meglepetés lesz majd, így könnyen lehet hogy hasonló konferenciára szükség lesz majd ezek köreiben is. Lehet, hogy felvirágzik azoknak a vállalkozásoknak, melyek majd EUTR (kellő gondossági) szabályzatot készítenek az érintet cégeknek. Aki ebbe az irányba akar elindulni, annak itt óriási lehetőségek nyílnak.

ND: Ezzel félig értek egyet, mert pl. az az asztalos, aki akár csak 3 embert alkalmaz, már lassan 2 éve - ha cégformában működik - a cégbírósághoz a mindenféle jelentéseket az ügyfélkapun át adja be és talán 3 éve a NAV sem áll szóba a kézzel aláírt dokumentumot papíron beadni akarókkal, azt is mindenki digitálisan küldi be.

Dr. Pásztory Zoltán, igazgató NYME SKK Innovációs Központ részéről "A térfogat és súly alapú faátvétel problémái" címmel tartott előadást.

Az előadás vetített anyaga pdf-ben.

Technikai okból ezen előadás hangfelvétele nem sikerült, így az elhangzott előadást nem tudjuk annak teljes szövegével közzétenni. Az előadás lényege az alábbi volt, illetve a letölthető vetített anyagban találhatóak a további részletek.

Az elmúlt években egyre jobban előtérbe kerül az atro tonnás, azaz a száraz súly alapján történő faátvétel, szemben a megszokott és bejáratott térfogat alapúval. A térfogat alapú átvétel a kialakult gyakorlat mellett azt az előnyt is hordozta, hogy a faanyag térfogata rosttelítettségi határ fölött állandó, alatta is csak néhány térfogat százalékot változik miközben a térfogat meghatározása (különösen a sarangolt áruknál) a száradás okozta néhány százaléknyi változásnál lényegesen nagyobb hibákat is mutathat.
Ezen előadás lényege a nedvesség alapú átvétel problémáinak bemutatása. E téren ugyanis a mérési eredmények a térfogatméréshez képest sokkal nagyobb változatosságot mutatnak. A faanyag nedvességtartalma lehet 30% (nettó) vagy akár 100%, sőt néhány fafaj esetében e feletti is, miközben a térfogat változatlan. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a nedvesség eloszlás a fában nem homogén, a hossz és a keresztmetszet mentén is változhat és sok mérés azt igazolja, hogy változik is. A rakományon belüli változatosságról még nem is szóltunk, miközben ez sem elhanyagolható. Mindezen változatosságokat a mintavétel számával lehet kompenzálni, remélve, hogy a mintavevő személy is hasonlóan gondolkodik.

A mintavétel módja sem egyszerűsíti a feladatot. Ugyanis maga a mintavevő eszköz, a mintavétel helye, módja, de még az évszak és az időjárás is befolyással van vagy lehet az eredményre. Mindezen bonyodalmak ellenére azért látunk megoldást az elfogadható eredmények elérésére. Ennek ára a magasabb technológiai felkészültség, mind eszközök, mind a személyzet felkészültsége területén. A technológiai fegyelem betartása is nagyon fontos hatással van a mérési eredmények pontosságára.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Innovációs Központja részéről igyekszünk minden támogatást megadni az ipar számára, hogy a faátvétel megbízható és elfogadható alapokra kerüljön.

A technikai akadály a hozzászólások idejére elhárult.

Mézes Lajos (KEFAG Zrt.): Fontos lesz az előadási anyagot megkapni, mert azok a kétségek vannak összeszedve, amelyekkel mi is találkozunk. Fontos szempont a tulajdonvédelem. Mindent űrméterben, köbméterben termeltetünk és így is van nyilvántartva a készletben az erdésznél, akit mi felelőssé teszünk a készletkezelésért. 10-20% lehet az eltérés. Olyan kaput nyitunk ki, ha elfogadjuk az attro-t, hogy beláthatatlan. Össze kell fogjunk erdőgazdálkodóknak az attro-s átvétellel kapcsolatban.

Saját, illetve az átvevő próba méréssekkel nem volt gond. Mérni körülbelül ugyanazt mértük. De addig, amíg a minta bekerül a laborba, addig merülnek fel a gondok. Hogy van kezelve, hogy van véve. Olyan kijátszási lehetőségek vannak, ami ellen mi nem tudunk semmit tenni. Úgy emlékszem, mikor először találkoztam ezzel a kérdéssel a 80-as évek végén Svédországban, ott a papírgyáraknál független szervezet csinálta, amit az összes gyártó tartott fönn.

Itthon a gyár saját maga csinálja és mi fogadjuk el. Ott teljesen független szervezet, mint régen volt Magyarországon a MERT, az csinálta a méréseket és azt elfogadta a beszállító és agyártó is. Most ki vagyunk szolgáltatva teljes egészében a gyári átvételeknek. Ha a külföldi vevők is áttérnének az attrora, azzal is gond lenne. Különösen az alföldi gazdálkodók számára beláthatatlan következménye lenne. Ha lehet, az előadási anyagot meg szeretnénk kapni. (Szerk.: A fenti kapcsolóval letölthető a FATÁJ-ból.)

Pásztory Zoltán: A most bemutatottnál vannak részletesebb anyagaink is. Az Egyetemen azt gondoljuk, hogy szeretnénk mérési, tudományos, ellenőrzési, akármilyen téren háttértámogatást nyújtani az iparnak, ha ezzel élni szeretnének. Arra nagyon törekszünk, hogy a mi méréseink hitelesek legyenek. Ez az alapja annak a bizalomnak, amit Ön említett, hogy Svédországban egy központi hivatal ezt végzi, amiért nyilván fizetni kell. Ha központosítva van, ki fogja megfizetni? Fontos a hosszú távú, jó kapcsolat, hogy szívesen találkozzon az eladó a vevővel, s nem csak a tárgyaláson. Ennek alapja az egymás iránti bizalom, illetve az adatok megbízható mérése. Azt látom, hogy technikailag ha nem is fölényben, de legalább azonos szinten lenni az eladónak azzal, aki mér, főleg ha az az általános, hogy mindig a vevő mér. Ez jó alap a kiegyensúlyozott kapcsolathoz, tárgyaláshoz.

Mi két dolgot tudunk ajánlani. Az egyik az, hogy képzési programot adunk: egy vagy kétnapos olyan képzést azoknak az embereknek az erdőgazdaságnál vagy bármely szervezetnél, ahol ezzel foglalkoznak. Akár odavisszük a mérleget és megtanítjuk őket, hogy mik ennek a részletei. A másik, amit tudunk kínálni, hogy mi odamegyünk és mérünk. Tehát mi a saját rendszerünk szerint mérünk.

Nekünk az vált be, hogy egy-egy szállítmányból 30 db mintát vettünk, s törekedtünk arra, hogy a rakodásnál vegyük, s rögzítettük azokat a mintákat, amelyek a széléből lettek kivéve, illetve amelyek a közepéből lettek kivéve. Három rétegben: mondjuk 2 m-es rakatból az első 50 cm-nél, 1 m-nél és 1,5m-nél, vagy a tetejénél. Tudunk olyan összehasonlításokat csinálni, hogy mi van akkor, ha csak a széléből vett 10 mintát veszem figyelembe. Mi van, ha csak a közepéből, vagy az egészet.

A legjobb, ha az ember bízhat a másikban és elfogadjuk azt a mérési eredményt. Itt többnyire erdő, illetve faipari mérnökök vagyunk, a mérnökségben pedig benne van, hogy mi mérünk.

Mőcsényi Miklós: Érdekes volt az előadás, meg a kommentár is. Az EUTR és az EKÁR idővel majd egyre begyakorlottabban működik. Az itt űrm-ben felvett, de amott arttro-ban (ezekkel a hiba lehetőségekkel) átvett között adódik majd hol ilyen, hol olyan különbség. Ezzel mit tudnak majd kezdeni az EUTR és EKÁR nyilvántartó rendszerek? Ugyanaz, mint a csúcsban és középátmérőben köbözött rönk mérési eltérése. Mit lehet kezdeni ezzel a problémával? Ha csak a vevővel kell megküzdeni, akkor talán a Pásztory Zoltán által elmondott a megoldás: saját attro mérésre is érdemes lehet berendezkedni. Ha útközben szárad is a fa, azzal csak víz mennyisége változik, a fa mért, megállapított mennyisége ugyanannyi kell legyen feladón és leadón is. Ha mégis van eltérés, annak rendszerességéből és irányából adott időszakban majd valamilyen következtetésre lehet jutni. Fontos, hogy igen nagy mennyiségekről van szó. A további részletekre pedig hallhattunk egy tanfolyami felajánlást.

Szabó Péter, rönkátvevő a BAKONYERDŐ Zrt. Franciavágási Fűrészáru Gyárától "Elektronikus rönkköböző könyv gyakorlati alkalmazása (2006. EKK-1 és 2015. EKK-2)" címmel tartotta meg előadását.

Előadása vetített anyaga itt érhető el. Ezt Prezi-vel készítette.

A Bakonyerdő Zrt. Franciavágási Fűrészáru Gyárának rönkátvevője vagyok. Szeretném jelezni, hogy névváltoztatás történt. (Szerk.: Tehát Franciavágási Fűrészüzemről váltottak a Franciavágási Fűrészáru Gyár elnevezésre.)

Amit bemutatok, az az elektronikus rönkköböző könyv gyakorlati alkalmazása. A készülék a 2006-os EKK1 márkanevű készülék. Jung úr mondta az elején, hogy próbáljunk jövőbe mutató dolgokat előadni, én most kicsit visszarepültem a múltba 9 évvel. Azért egy friss készüléket, az EKK2 fantázianevűt is szeretném bemutatni és főleg ennek a használatát.

Hogy mi volt az előzménye a készülék kialakításának? A Bakonyerdő szerette volna felgyorsítani a rönkátvételezést. Olyan szintre, hogy a papír alapú rönk felvételt felgyorsítsa, a hibáktól mentesítse. Mik voltak az igények a készülékkel kapcsolatban? Olyan készüléket szerettek volna előállítani, ami bírja a gyűrődést, tehát terepi munkához tökéletesen megfelelő legyen: csepp, por, ütés álló, ejtés álló. Esetleg szöget beverni lehessen vele, vagy ha arról van szó, akkor a jeget lekaparni a rönk végéről.

Tudjuk, hogy nem zárt helyen végezzük ezt a munkát, tehát -10C° és +50C° között legyen üzemeltethető. A kijelzővel szemben volt olyan igény is, hogy erős ellenfényben, napsütésben is jól látható legyen, valamint, hogy a 8 órát ki tudja dolgozni a rakodókezelő, vagy menetközben tudjon akkumulátort cserélni. Természetesen az elkészült felvételi lapokat valahogy kívánták áthelyezni másik készülékre, ehhez infrát vagy bluetooth-t kértek a fejlesztésben résztvevők. Olyan billentyűzet is kérés volt, amivel mindezt könnyen, egyértelműen, tehát az informatikában nem járatos emberek is meg tudják csinálni.

Ki volt akkor a fejlesztő csapat? Hajdú Ferenc, Papp László, Kecskés Róbert, Vadász László Zoltán, Tóth Béla Ákos, valamint a rakodókezelők. Így elkészült az EKK1 fantázianevű készülék. Elhoztam: meg lehet fogni, meg lehet tapogatni. Működik, használjuk. Processzora irtózatos fénysebességre volt képes: 9,2 MHz, aminél egy mai kapunyitó is már többet tud. A memóriája, a tárhely arra volt elég, hogy ezt a célfeladatot ellássa. A speciális billentyűzet fólia billentyűzet, amin a kívánalmaknak megfelelően tüntették fel a kategóriákat, melyekkel a rönkátvétel zajlik. Valamint váltás a köbözési módok között: a FAGOSZ köbözőkönyve szerinti csúcs és közép átmérő között.

Lényeges, hogy kiváltotta teljesen a papír és a toll használatát. Ha belegondolunk: havas, esős rönkátvételnél a papír elég hamar feladja a szolgálatot. Belekerült a készülékbe a blue-tooth kapcsolat, amin keresztül az adatokat át tudjuk küldeni további eszközökre. Az eszköz természetesen bírja az ütést, amint azt a mellékelt video is mutatja. A kolléganő próbálkozott vele és azóta is azt a készüléket használom, tehát nem sikerült tönkretennie.

Lényeges, hogy lerövidítette a rönkfelvételre fordított időt. A papírt kiváltotta és a célgépnek megfelelően kevesebb gombnyomással tud rögzíteni adatokat. Azt jelenti, hogy egy tételt, tehát egy rönknek a rögzítése az öt billentyűnyomásból áll. Tehát a hossz dm-ben, átmérő cm-ben, minőségi osztály, és a készülék már tovább is lép a következő bevitelre. A kijelzőn akkor még 3 tétel volt látható. Vissza lehetett ellenőrizni, hogy hol tart az ember mind a bilétaszámokban, mind pedig az előző rönknél, ha esetleg vita támadt abból, hogy most 32-es, vagy 34-es rönkről volt szó.

A fafaj váltás és a köbözési mód is menet közben működött, két gombnyomással át lehet váltani a módok között. Márpedig az idő pénz, különösen nagyobb átvételnél. Időjárástól független. Bebizonyította többször is: nagy mínuszban, sok pluszban, erős napfényben, esőben és hóban tökéletesen működik.

Nem vét számszaki hibát. Hogy erre miért is térek ki? Sok tétel. Nem kell papírra felvenni, ahol vagy elvéti vagy nem, vagy mikor utólag gépre viszik, esetleg nem tudja elolvasni, amit írt. Itt ha megfelelően nyomja a gombokat, és odafigyel, akkor hibalehetőség nincs. Hosszú átvételnél, mondjuk a recski MÁV rakodón 450 m3-es tételnél azért elfárad az ember. Ha a készüléket a kezében tartja, s rá figyel, ebből problémája nem lesz.

A papír digitalizálását azért írtam erre a képre, mert amikor idekerültem a céghez, akkor papír alapon ment az átvétel, majd ezt másnap, vagy akár aznap délután felvittük a számítógépre, ahonnan a későbbi statisztikákat tudtuk elkészíteni. Ez rejthet magában hibalehetőséget, mert az ilyen nagy tételű átvételnél az ember mikor elfárad, s a numerikus billentyűzeten automatikusan üti be a számokat, vét egyet-kettőt hossznál vagy átmérőben.

A kötetlen hosszméretet azért írtam, mert ha valaki fejből írja valaki a m3-eket, mert már profi benne, akkor is lehetnek olyan számszaki hibái, amit belevét a dologba és a végeredmény természetesen se a vevőnek, se az eladónak nem lehet jó.

Papír alapú konszignáció. A rönkátvétel végén hőnyomtatóval, vezeték nélküli szalagos nyomtatóval akár több példányban azonnal aláírható, visszaellenőrizhetően lehet előállítani az átvételhez szükséges és megőrzendő papírokat. Később irodai felhasználásra is alkalmas, ugyanis olyan fájlt állít elő a készülék, amelyből megfelelő programmal (és fejlesztő csapattal) a rönkátvételekről megfelelő statisztikát, táblázatot lehet előállítani. A tételeket beimportáljuk a készülékből az alap .csv fájból, amely tárolja a számokat minden különösebb megjelenési formázás nélkül. Ezt akár excellel, akár ezzel az egyszerű kis programmal beolvashatóak. Listákat lehet létrehozni, akár felvételi lapot, többféle statisztikát, a felhasználói igények szerint.

Az előbb mutatott Kecskés Róbert kollégám bütykölgette folyamatosan a programot. Én a méretjegyzéket használtam kinyomtatva, aláírva. Itt átláthatóan, visszaellenőrizhetően lehetett lekövetni a rönkátvételt.

Ez volt a régmúlt történelme. S most nézzünk előre. Ahogy említettem: rönkátvevőként dolgozom 2010. óta a fűrészüzemben. Az első rönkátvételen, talán a Pilismaróti Erdészetnél papír, ceruza, szakadó eső, esernyő, elázott papír. Fogalmam sem volt róla, hogy hol tartok, mennyi a mennyiség, kezdhettük elölről a dolgot. A fűrészüzem bővülő termelése és a növekedő rönkvásárlások tették elvárttá, hogy olyan digitális dolgot alkossunk, ami könnyen és gyorsan tudja ezt a nagy mennyiségű rönköt lekövetni. Közel hatvanezer m3 rönköt vettem át az öt év alatt, ami nagyjából 200 ezer darab rönk, valamint egymillió gombnyomás a készüléken, ami bírta. 0 db hibát vétett, legalább is a visszajelzések szerint számszaki hiba nem volt benne. Valamint nem volt adatvesztés sem, mint ahogy az első programverziónál sem. Egyszer kellett billentyűzetet cserélni, mert az egymillió leütést már nem bírta.

Van az EKK1 nevű régi köböző készülék és folyamatban van az EKK2 nevű készülék elkészültének is, amely igazából már miniatürizált számítógép, belepakolva hasonlóan csepp, por és ütésálló dobozba. Komplett számítógép blue-tooth-szal, wifi-vel. Az akkumulátor kapacitása az előzőhöz hasonlóan akár egy hét folyamatos üzemidőt is produkál.

Számítógépnek megfelelően tovább-tovább bővíthető mindenféle modulokkal. Lényeges, hogy Linux alapú rendszer nyílt forráskóddal, ügyes informatikus bármit meg tud rá írni. Online frissíthető. Gyakorlott rönktéri kezelő bármikor csatlakozik az internetre és frissítheti.

A készülék méretei. Amiben eltérnek az a hossza és főleg a tömege. A 420 g-os kisebbik készülékkel szemben 740 g-os készülékről van szó. Az ember nem fárad el, ha két kézzel tartja.

További fejlesztési lehetőség és igazából ebben látjuk még a fantáziát a Fűrészárú Gyárban, hogy a fűrészáru készletezésben, átvételezésben is fel lehetne használni valami hasonló módszerrel: sorszámozva, szélesség, hosszúság, minőség, fafaj és ugyanúgy egy szem lapon látjuk, hogy abban a rakatban mik találhatóak meg. Természetesen ha kívánalmak vannak, akár Facebook klienst, Instagram klienst is tudunk fejleszteni a készülékre.

Köszönöm a figyelmet. Szerintem kicsit rövidre sikeredett, de úgyis mindenki már a vacsorára igyekszik. Ezzel a poénos képpel köszönöm meg a figyelmet. Most itt nincs alattam az a póló. Köszönöm szépen.

FATÁJ Kiegészítés: Az EKK1 és EKK2 elektronikus köböző eszközök fejlesztője és gyártója a CGP Instruments Ipari és Kereskedelmi Kft.

Az előadások után a résztvevők számos baráti és üzleti beszélgetésben vettek részt a vacsora előtt, alatt és után.

Másnap délelőtt pedig mintegy 30 résztvevővel szeminárium volt a fafeldolgozó üzemek hatékonyság növelési lehetőségeiről

A szeminárium előadói, témavezetői voltak:

Dr. Pásztory Zoltán, NymE SKK Innovációs Központ vezetője és

Prof. Dr. Bariska Mihály ny. egyetemi tanár az NymE díszdoktora.

A témában a két előadó szakkönyvet is megjelentetett, melyről a FATÁJ ezzel a címmel írt:

Hatékonyság vizsgálat és önköltségszámítás fűrészüzemekben - új szakkönyv csak a FAGOSZnál

Forrás: FAGOSZ.
A 49. Fakonferenciát lejegyezte,
a cikket szerkesztette és
a fotókat készítette:
Mőcsényi Miklós

A Faipari, Bútoripari és Erdészeti Ágazati Párbeszéd Bizottságot alkotó érdekképviseletek és azok tagjai számára egyaránt fontos és kiemelt cél, hogy a vállalkozásukat megfelelően pozicionálják a mindenkori gazdasági környezetben, amihez igyekezett segítséget nyújtani a FAGOSZ a 49. Fakonferencia megszervezésével, lebonyolításával és azzal, hogy az ott elgangzottak a FATÁJ jelen cikke által a még szélesebb szakközönséghez is eljutnak.