Felkészült a szakma az ipari faültetvényekre?

Fotók: Erdő-Mező Online

Összességében elmondható, hogy ritka az olyan konstruktív, előremutató és a magánerdősök számára gyakorlati szempontból tényleg hasznos rendezvény, mint amilyet szeptember 30-ra sikerült megszervezni.

A konferenciát nem sokkal 9 óra után Kiss János, a MERD - Magánerdőkért Egyesület elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket, ismertette a rendezvény menetét, majd bemutatta az első előadót.

A sort Nagy Imre, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tudományos munkatársa nyitotta meg. A szakember az ipari faültetvények jelentőségéről, technológiájáról és jövedelmezőségéről tartott előadást. "Évek óta beszélünk róla, és most érkezett el annak az ideje, hogy támogassák is az ipari faültetvények létrehozását. A legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy felkészültünk-e erre megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyaggal, géppel, technológiával és legfőképpen szakmai tudással?" - vetette fel Nagy Imre, aki prezentációja elején azt is elárulta, hogy 5000 hektár rövid vágásfordulójú nemesnyár ültetvény már létezik Magyarországon.

Az ültetvények létrehozása természetesen nem egyszerű, és az ideális, 12 éves vágáskor eléréséig több kockázati tényezővel kell szembenéznie a termelőnek. A legfontosabb hozzávaló ugyanakkor a szakértelem és a folyamatos odafigyelés.

Az eddig kiszámíthatatlan támogatási rendszer nem kedvezett az ipari faültetvényeknek, ám a jelen ciklusban a telepítést már támogatni fogják, valamint a SAPS támogatás sem szűnik meg, ha már nem kukoricát, hanem inkább nemesnyarat termesztünk területünkön. 2022-ig biztosan lehet vele számolni.

A hozzávetőlegesen 12 év alatt ugyanakkor nagy kockázatot jelent a vadkár, a lopás, de a növényvédelmi problémák, valamint az időjárás okozta károk is. Mindezek mellett, ha nem csak saját területen működtetjük az ültetvényt - ideális esetben 1000 hektár szükséges lenne -, fontos a hosszútávú földbérlet is. Probléma, hogy jelenleg nincsen elegendő belföldi előállítású szaporítóanyag.

Az ültetvény létrehozásakor az egyik legfontosabb szempont a klón kiválasztása. Fontos, hogy jól hámozható legyen, fiatal korban erős növekedés jellemezze, minél jobban ellenálljon a kártevőknek, kórokozóknak, és nyeséssel jól lehessen javítani a törzsalakot.

A telepítés előtt fontos szempont a helyválasztás, valamint a talajvizsgálat elvégzése. Nagy Imre külön kiemelte a mélységi mésztartalom valamint a sótartalom kérdéskörét.

A szakember többször is felhívta a figyelmet a vad által okozott problémákra, egy ültetvény esetében ugyanis a legkisebb vadkár is ronthat a minőségen, aminek következtében a termelő már nem az 55 000 Ft/köbméter színfurnér áron (üzembe szállítva 62 000 Ft), hanem a 13 000 Ft/köbméter vakfurnér áron (üzembe szállítva 20 000 Ft) tudja értékesíteni a rönköt. A számokból pedig jól látszik, hogy a különbség nagyon nem mindegy.

A vadkárelhárítás mellett a másik kritikus pont a nyesés. Ez az ápolási művelet ugyanis szintén könnyen minőségromláshoz vezethet, ami újabb bevételkiesést okozhat.

A szakember a költségeket, bevételeket, támogatásokat összevetve előadásában egy kalkulációt is végzett, amelynek eredménye, hogy az ültetvény véghasználatáig (12 évesen) hektáronként majdnem 7 millió forintnyi faanyagot termelhetünk meg.

Nagy Imre előadása végén az akác ültetvények témakörét is felvetette, ám a szakember elmondta; mindez még kidolgozás alatt áll, amihez viszont ismerni kellene a pályázati kiírásokat.

A megjelent erdőgazdálkodók közül a prezentáció végén többen is felszólaltak. Voltak, akik láttak fantáziát az ipari faültetvényekben, mások ugyanakkor még kétkedve fogadták a számításokat és az egész technológiát is.

Magyarországon nincsen színfurnérnak való alapanyag

Nagy Imre előadását követően Szabó Noémi mutatta be a Derula Kft.-t, amely nemesnyár alapanyagból gyárt rétegelt lemezeket. A szolnoki telephellyel működő vállalkozás 2000 hektáron kezel ipari faültetvényt, amely egyfajta kényszer a cég életében. Szabó Noémi előadásából ugyanis kiderült, a vakfurnér minőségű rönköt a hazai erdőgazdálkodóktól be tudják szerezni, ám a színfurnér minőséget csak Olaszországból tudják az üzembe szállítani, ami komoly költséget jelent. Ezért döntöttek úgy, hogy az alapanyag egy részét maguknak állítják elő.

A technológiával kapcsolatban kiemelte; valóban sok minden eldől a szaporítóanyagnál, így a telepítéskor körültekintően kell választani. A vadkár kapcsán 3 méteres kerítést és folyamatos őrzést javasolt, a nyesést pedig nagyon komoly szakértelemmel kell elvégezni. "Hiába szép törzsű a fa, nem lehet tudni, hogy mi van belül" - hangsúlyozta Szabó Noémi, hozzátéve, hogy van olyan területük, ahol egyetlen elkésett metszés miatt már nem tudnak színfurnért előállítani.

Az előadás végén a Derula Kft. képviselői és néhány magán-erdőgazdálkodó között kisebb vita is kialakult a minőség osztályozása kapcsán, ám Szabó Noémi mindenkinek felajánlotta, hogy igény esetén üzem- és ültetvénylátogatást is lehet szervezni Szolnokra, valamint szívesen várják az erdőgazdálkodókat próbahámozásra is, amikor saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy a beszállított rönkök milyenek belül.

Higgyünk a szemünknek

A délelőtti program zárásaként Támba Miklós magán-erdőgazdálkodó is szót kért. A Napkori Erdőgazdák Zrt. elnöke felhívta a megjelentek figyelmét, hogy az erdészek sokszor nem olyan megoldásokat választanak, mint amilyeneket kellene. "Higgyünk a szemünknek, és próbáljuk közelebbről, a gyakorlatban is megismerni ezt a technológiát, mielőtt egyből nemet mondunk rá" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy támogatás nélkül is van már 5000 hektár ültetvény Magyarországon, ami azt jelenti, hogy még így is megéri foglalkozni vele.

Forrás: Erdő-Mező Online