Az EUTR kezdeti tapasztalatai, útmutató az EUTR-hez

1.)

Az Európai Bizottság Környezetügyi Vezérigazgatósága honlapjának erdészeti blokkjában a múlt héten pénteken, 2016. február 19-én tette közzé az EUTR működésének eddigi tapasztalatait és a további teendőket.

A jelentés szerint az EU jó úton van, hogy elérje az illegális fakitermeléssel és a kapcsolódó illegális eredetű fával kereskedéssel szembeni küzdelem kitűzött céljait, de van még mit tenni. Néhány pozitív trend látható már. Az EU szereplői (operátorok) fokozatosan lépéseket tesznek, hogy biztosítsák szállítóik legalitását, valamint az EU felhasználói egyre több figyelmet szentelnek az illegális kitermelés problémájának. A rendelet (EUTR) ösztönzi a termelő országokat, hogy fejlesszék ki rendszereiket, melyek előírják az e joganyagnak megfelelést.

Ugyanakkor több erőfeszítésre van szükség a tagországok és a magánszektor részéről is a hatékony tényleges alkalmazáshoz. 2014. óta jelentős fejlődés volt a faanyag rendelet EU szerte alkalmazásában. Míg 2014 júliusában 18 nem-megfelelő tagország volt, 2015. júniusára számuk 4-re (Görögország, Magyarország, Románia, Spanyolország) csökkent. A Bizottság ezekkel szemben kötelezettség szegési eljárást indított 2015-ben.

Széles körben elismert, hogy a rendelet jelentősen hatékonyabbá teszi a nemzetközi erőfeszítéseket az erdőterületek csökkenésével és az erdők degradációjával szemben, a biodiverzitás megőrzése érdekében és a klímaváltozással szembeni küzdelemben. Az eredmények kiértékelése felhasználható a Faanyag Rendelet megvalósítása és alkalmazása terén.

A kezdeti tapasztalatok bemutatásáról 4 anyag készült, melyekből egy-egy elemet kiragadott a szerkesztő.

EUTR végrehajtási jelentés (24 nyelven) (magyarul pdf-ben 14 oldal)

"Hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése:

Spanyolország kivételével az összes tagállam arról számolt be, hogy kijelölt egy hatáskörrel rendelkező hatóságot annak ellenőrzésére, hogy a piaci szereplők betartják-e az EUTR követelményeit. Az egyes tagállamokban ezen intézmények szerkezeti felépítése, hatásköre és státusza eltér, ami a jogi és intézményi rendszerek eltéréseit tükrözi. A beszámolók szerint az EUTR alkalmazásához és végrehajtásához sokféle emberi és pénzügyi erőforrás áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló emberi erőforrások megközelítőleg havi 1-től 200 főig terjednek."

A szabálysértések elleni szankciók kidolgozásában a jelentés szerint a kötelezettségszegéssel elmarasztalt országok elmaradásban vannak, így Magyarország is. Pedig hazánkban már 2015. november 11-én módosult az erdőgazdálkodási és az erdővédelmi bírság mértékének kiszámítása. Úgy tűnik, hogy ezt a több mint 3 hónappal ezelőtti magyar lépést még nem vették észre, vagy elfeledték a jelentésnél figyelembe venni.

Stb, érdemes elolvasni az egész jelentést.

Kiértékelés Ez a 36 oldalas anyag csak angolul érhető el.

Vezetői összefoglaló E 3 oldal németül, angolul és franciául olvasható.

EUTR jelentés a Bizottságnak adott felhatalmazás gyakorlásáról

Ez a jelentés is 24 nyelven olvasható. (magyarul pdf-ben 4 oldal)

Ennek végkövetkeztetése:

"A Bizottság megfelelő módon gyakorolta a ráruházott hatásköröket, és az Európai Parlament és a Tanács figyelemébe ajánlja ezt a jelentést.

A Bizottság továbbra is szükségesnek tartja az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet 6. cikkének (3) bekezdése és 14. cikke szerinti felhatalmazást, különösen a faanyagok és fatermékek mellékletben meghatározott listájának módosítása és/vagy kiegészítése céljából. A melléklet módosítása és így a rendelet hatálya alá tartozó termékek körének felülvizsgálata kapcsán a Bizottság figyelembe fogja venni a rendelet szolgálati munkadokumentumban bemutatott felülvizsgálatának eredményeit, valamint az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében előírt jelentést."

2.) Itt pedig a Bizottság 2016. február 12-i közleménye olvasható, amely útmutató az EUTR-hez. A kapcsolóval egy zip tölthető le, amelyből kitömöríthető 24 nyelven, köztük magyarul is a 26 oldalas útmutató, avagy segédlet. A magyar nyelvű anyag - hogy egyszerűbb legyen - innen a FATÁJ-ból is elérhető. Az anyag az alábbiakat taglalja:

1. A "forgalomba hozatal" fogalom meghatározása

2. "Az elhanyagolható mértékű kockázat" fogalma

3. A "forgalmazási lánc összetettségének" magyarázata

4. A fa vonatkozó jogszabályoknak való megfelelését igazoló okmányokra vonatkozó követelmény

5 a. A termékkör tisztázása - csomagolóanyagok

5 b. A termékkör tisztázása - hulladékok és újrahasznosított termékek

6. A harmadik fél által végzett hitelesítés szerepe a kockázatértékelés és kockázatcsökkentés kontextusában

7. A kellő gondosság elvén alapuló rendszer rendszeres értékelése

8. Összetett termékek

9. Erdészeti szektor

10 a. A cites-tanúsítvánnyal és a flegt-engedéllyel rendelkező fa

10 b. A cites-ben felsorolt fafajokból készült, de ott termékként nem szereplő fatermékek

11. Ügynökök

12. Ellenőrző szervezetek

Két melléklete van, melyek közül az 1-ben pl érdekes a 10a. forgatókönyv: tehát az erdő lábon eladása esetén annak vevője a fapiaci szereplő, aki a fakitermelést és a fa eladását végzi.

A kellő gondossági rendszer mivoltára ad némi iránymutatást az anyag, de elég sok benne a gumiszabály.

A fenti lista szerinti 4. cím (okmányok) alatt az is szerepel, hogy figyelemmel kell lenni a korrupció lehetőségére különösen az erdészeti ágazatban, amihez figyelembe kell/lehet venni a Transparency International Corruption Perceptions Index (TI-CPI) mutatót, melynek 2015. évi változata itt érhető el: transparency.org/cpi2015, illetve a világ egészére az alábbi képet mutatja. A kapcsolóval elérhető térkép nagyítható és minden országra kiolvasható annak egyedi indexe.

Úgy tűnik, hogy a világ nagyobbik része a kevésbé világosak közé tartozik. Az útmutató e 4. pontjában tartalmazza ezt a mondatot is: "Ha nem elhanyagolható a korrupció veszélye, még a hivatalos hatósági iratok sem tekinthetők megbízhatónak." Az azonban nem olvasható ki belőle, hogy a TI-CPI mely mértéke alatt számít e veszély elhanyagolhatónak.

A 6. pont alatt lehet, hogy az FSC-ről és a PEFC-ről van szó, de direkt nem írták ki ezek nevét?

A 7. szerinti saját rendszer évente értékeléshez kell majd erre szakosodott ember, ami bizonyára többlet költséget fog okozni. A kis létszámú cégeknél ez valószínűleg megoldhatatlan. Persze lehet külső személy is aki ezt csinálja, de nyilván ő sem ingyen fog dolgozni. Lehet hogy új üzletág alakulhat azon szakértők részére, akik segíthetik a fával foglalkozó cégeket a kellő gondossági szabályzatuk kialakításában és évi felülvizsgálatában.

A 11. pontban: Ha az ügynök nem tud, vagy nem akar elegendő infót adni, akkor a piaci szereplő változtasson, hogy ez lehetővé váljon. Ez érdekes, hiszen a láncügyleteknek többnyire éppen az a lényege, hogy az ügynök vagy a beszerzési forrását vagy az eladási piacát nem akarja feltárni az eladó, illetve a vevő előtt, hiszen ebből a tudásból él. Ha feltárja tudományát, hamarosan kikerülik. Rengeteg ilyen eset van, majd kiderül: ezt ki és mennyire veszi majd komolyan.

Forrás: A fentiek,
SzerkFord: Mőcsényi

FATÁJ kiegészítés:

Ahogy bele-beleolvasok a hivatkozott anyagokba, hogy magáról az EUTR rendeletről és kapcsolt részeiről ne is beszéljünk, értem a szándékot, de a konkrét eseteket illetően tartok tőle hogy az átlagos kis-közép, pláne mikro vállalkozásoknál e különös szó és fogalomhasználat, gondolatmenet követése, majd a napi gyakorlatban alkalmazása nem lesz egyszerű.

MM

Kapcsolódó:

EUTR kérdőíves felmérés FATÁJ 2016-02-15

EUTR - a lehetetlen határidő: február 15. FATÁJ 2016-02-05 E cikk végén a témába vágó további korábbi FATÁJ cikkek kapcsolói találhatóak meg.