Dr. Bitay Márton Örs előadása a február 18-i Erdőtörvény konferencián

A február 18-i délutáni Erdőtörvény konferencia előadói voltak:

A jelen cikk dr. Bitay Márton Örs előadását tartalmazza.

Szeretettel köszöntök mindenkit. Dékán úr, Vezérigazgató urak, Elnök urak, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Még politológus hallgatóként volt egy kedves barátom, aki erdőmérnöki karra járt Sopronba és egy átmulatott éjszaka után megkérdezte, hogy tudom-e, hogy miért nincs a Jogi Egyetemen őszi szünet? Mondtam, hogy nem tudom, s azt a választ kaptam, hogy azért, mert akkor minden erdőmérnök elvégezné a Jogi Egyetemet. Ez nem esett jól egyáltalán. Aztán amikor belekerültem a rendszerbe, akkor rájöttem, hogy ennek a társadalmi rétegnek bizony tényleg elég jó ambíciója és jó tartása van, úgyhogy ehhez próbálok kicsit én is igazodni.

Szeretném megköszönni elsősorban azt, hogy eljöttek ide és hogy beszélhetünk erről a témakörről. Valamint szeretném megköszönni a Hungexpo vezetésének, hogy rendelkezésünkre bocsátotta ezt a konferencia termet. Ha kicsit melegebb lenne, még azt is meg tudnám köszönni, de legalább így garantált, hogy a két órás időkereten belül be fogjuk fejezni a mondandónkat.

A konferencia célja, hogy üzeneteket fogalmazzunk meg. Mindjárt rá is térek az üzenetekre, melyek igazodnak az erdész társadalom imént említett viccbeli tartásához és újítási hajlandóságához. Szeretném leszögezni, hogy a 2009-es törvény, az nem rossz. Nem azért kezdtünk neki egy új törvénynek, meg kezdtek neki már sokkal korábban is, mert azt gondolnák, hogy a törvény rossz, hanem azt gondoljuk, hogy most elég jó erőben vagyunk ahhoz, hogy esetleg még jobb törvényt csináljunk a 2009-esből.

Miért is kell új törvény? Először is, azt gondolom, hogy nem mehetünk el amellett, hogy azért 2009-ben olyan törvény lett elfogadva, amelyik bizony nagyon sokféle szabályozást tartalmaz. Nem feltétlenül csak a mi szakmai ágazatunkat illetően, hanem mindenféle más szakmai ágazatokat illetően is. Tudva, akarva, vagy csak a küszöb alatt bekúszva, de nagyon sok olyan szabály került bele abba a törvénybe, ami nem is biztos, hogy szemantikailag az erdő védelméről szóló törvénybe való. A másik, hogy nagyon komoly tulajdonos váltások zajlottak le az utóbbi időszakokban és talán a magánerdők ereje és mérete már a 2009-es törvényben sem biztos, hogy kellően jelent meg. Azt gondolom, hogy 2016-ban pláne okunk van arra, hogy a magánerdők véleménye és a magánerdőkkel kapcsolatos szabályozások is sokkal markánsabban bekerüljenek ebbe a törvénybe.

Ráadásul nekiálltunk egy rendszert megújító törvénykezésnek. Ebbe beletartozik a Vad védelméről szóló törvény, melyet tavaly letudtunk, a végrehajtási rendelet van most hátra, tájegységi határok lehatárolása kormányrendelet, tehát azért még vannak fontos munkák. Mégis a törvény elfogadásra került. A Természet védelméről szóló törvény nem az én államtitkárságom hatáskörébe tartozik, ott sajnos nem tudtam azt elérni, hogy esetlegesen közösen a három törvényt egybe kezelve haladjon a módosítás, viszont az Erdőtörvény abban a szerencsés helyzetben van, hogy az a mi államtitkárságunkhoz tartozik. Így a Vadászati törvény után az Erdő védelméről szóló törvényhez is van alkalmunk hozzá nyúlni.

A célok megfogalmazása minden egyes törvénykezésnél elengedhetetlenül fontos. Különben nem tudjuk, hogy miért csinálunk új törvényt, ha nem világos, hogy mi az a cél, ahova el szeretnénk jutni. Azt gondolom, hogy az erdő hármas funkciója szépen leírva és a tankönyvekben nagyon jól mutat, de itt a XXI. század lassan-lassan dereka felé haladva úgy érzem, hogy ez a hármas funkció erősen felborult. Azt gondolom, hogy méltatlanul háttérbe szorult a gazdasági funkció, a tulajdonos vagy az erdőgazdálkodó elvárása és olyan egyensúlyok borultak fel, amelyekhez mindenképpen hozzá kell nyúlni.

Azt gondolom, hogy mindannyiunknak megdöbbenéssel, legalább is érdekességgel lett volna, ha jelen lettek volna Önök is a dortmundi kiállításon folytatott tárgyalásaimon, ahol egészen magából kifordult világgal találkoztam Észak-Rajna-Vesztfália tartományában hogyan is néz ki az erdőgazdálkodás. Mennyire eluralkodott az a rezervációs szemlélet, amely egyébként magának az erdőnek sem - ott már láthatóan nem - nyújt előrelépést. Milyen elképesztő problémákat okoz a vadgazdálkodás ésszerűtlen szabályozásának túlburjánzása.

Amikor beszélgettem az Erdészeti Szövetség elnökével vagy a Vadászati Szövetség elnökével, igazság szerint avval a reménnyel mentem oda, hogy hallok tőlük majd valami jó dolgot, amit esetleg tudunk majd adaptálni a saját jogszabályunkba. Ehhez képest azzal támadtak meg, hogy milyen jól viselkedik Magyarország és milyen jó, hogy nekünk olyan miniszterelnökünk van, amilyen van a migrációs kérdéssel kapcsolatban. Ezt csak meg akartam említeni, mert én sem gondoltam volna hogy ilyen erős az egyszerű nép hangon az, amire vágynak és mennyire irigyelnek bennünket, hogy mi képesek vagyunk magunkat megvédeni. A beszélgetésünk oda fordult át, hogy én kezdtem el mondani, hogy hogy néz ki az új Vadgazdálkodási törvény, mert arról kérdeztek. Meg én kezdtem el mondani, hogy mit szeretnénk az új Erdőtörvényben. Ők meg bőszen jegyzeteltek. Ez nem az én érdemem, hanem a szakma érdeme. Minden esetre nekem most derült ki, lett világos, hogy ők arra vágynak, ahol mi vagyunk. Azt látják: ahova ők eljutottak a különféle, egyébként nem tetten érhető, nem mérhető túlszabályozottságnak az eredményeként, onnan szabadulni szeretnének minden áron. Nem azért, mert megbolondultak és szeretnének minden erdőt letermelni, ami eléjük kerül és utána 200 évig nincs semmi probléma, hanem oda jutottak el, hogy a legegyszerűbb gazdálkodási feladatokat sem tudják ellátni.

Egyszerű vadászati kiállításon félve jöttek be az emberek, mert természetvédők, sötétzöld természetvédők a bőr kabátokat és különféle dzsekiket különféle sprékkel fújták le az érkező embereken. Holott egyébként mondjuk más hústerméket könnyedén levesz a polcról és elfogyasztja. Tehát olyan világ felé halad az a terület, amit azt mondom, hogy jó lenne, ha meg tudnánk előzni.

Nagyon fontos, hogy az egymásra épülő gazdasági, közjóléti és védelmi funkció között megtaláljuk azt az összhangot, amely alkalmas mind a három funkció beteljesítéséhez. Mérjük meg, hogy melyik szigorító vagy tiltó szabályozásnak milyen haszna van a másik oldalon. Amelyiknek nincsen haszna, azt praktikusan nem szükséges erőltetni. Amelyiknek pedig van látható és értelmezhető haszna, azt mindenképpen nekünk is erőltetnünk kell. Tehát úgy gondolom, hogy az ésszerű és reális természetvédelem mindenféleképpen alapja, zsinórmértéke kell legyen ennek az új törvénynek is.

Néhány alapvető üzenetet - ez a konferencia erről szól - ebbe a törvénybe bele kell foglalni. Az első és legfontosabb üzenet, amit mindenkinek a figyelmébe szeretnék ajánlani, hogy az erdőt nem az erdésztől kell védeni. Az erdészek nem hülyültek meg, pontosan tudják, hogy mikor és mit szabad az erdőben megtenni. Van gazdasági érdekük, hogy miért akkor és miért úgy tegyék meg. Ha nem teszik meg, akkor most nem lenne olyan erdősültségünk és olyan erdőállományunk, mint amilyen van. A másik, ami nagyon fontos és üzenetként le kell szögezzünk, hogy az erdők számára a legaktívabb természetvédelmi szakmai réteg az erdészeké. Önök teszik a legtöbbet azért, hogy Magyarország erdei abban az állapotban, úgy fenn tudjanak maradni, mint ahogy mi megismertük ezeket. A harmadik azok a természetvédelmi szabályok, melyek alkalmasak arra, hogy az erdeink fenntartását és fenntarthatóságát megtartsák, alkalmasak arra, hogy ezt a környezetet minél jobban természetes állapotában meg tudják őrizni a jövő generációi számára. Nagyon fontos a negyedik, hogy a gazdasági funkciótól nem kell félni. Az is funkciója az erdőnek. Meg kell találni a reális, ésszerű gazdasági funkciót is, de minden közjóléti funkciónak, amit akár az állami, akár a magán erdőgazdaságok ellátnak, annak gazdasági funkció a lába. Tehát lehet ezt a lábat kirugdalni, de nem sok értelme van, mert sem a védelmi funkciót, sem a közjóléti funkciót nem lehet fenntartani a gazdasági funkció üzemeltetése nélkül.

Ha megengedik, néhány fontos dolgot kiemelnék az Erdőtörvény megalkotásával kapcsolatos szabályok közül. Az egyik a klímaváltozás hatásaira felkészülés. Itt is világosan kell fogalmazzunk. Érdekes és szakmailag intellektuális vitákat lehetne folytatni arról, hogy mely fafajoknak hol van helye és mely fafajoknak nincsen adott természeti környezetben helye. Mindenkit szeretnék emlékeztetni, hogy van azért még ennél felsőbb rendező elv is: a klímaváltozás okán melyik fafaj az, amelyik még életben tud maradni és melyik nem. Persze el lehet vitatkozni azon, hogy a 300 éve Magyarországon őshonos akác faj őshonos vagy sem, de értelmesebb vitának tűnik az, hogy melyik területen tud megmaradni és melyiken nem. Márpedig az akác Magyarországon az egyik húzó fafajunk, az egyik legtöbb gazdasági hasznot ebből tudjuk produkálni. A másik nagyon fontos témakör a magán erdőgazdálkodók gazdálkodási lehetőségeinek a fejlesztése. Az állami erdőgazdálkodóknál el lehet dönteni, hogy profitot, közjóléti funkciót, védelmi funkciót, vagy mit szeretnénk előtérbe helyezni. A magán erdőgazdálkodóknál nem tekinthetünk el attól, hogy vannak a tulajdonosok, akiknek van érdeke, jellemzően anyagi érdeke van. Nem tekinthetünk el attól, hogy vannak erdőgazdálkodók, akik meg szeretnék művelni ezeket az erdőket. Nem lehet olyan törvényt alkotni, ami ezt a halmazt üres halmazként kezeli. Oda kell figyelni a magán erdőgazdálkodók fejlesztési lehetőségeire. A szakirányítás fejlesztésével kapcsolatban nem szeretnék hosszasan értekezni, majd a koncepcióból is kiderül - aki olvasta már, az láthatja - és a normaszövegben is világosan látni fogjuk egyrészről a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseinket, másrészt a szakirányítás jelenlegi állapotához képest milyen előrelépést szeretnénk elérni.

Világossá kell tenni, hogy több fajta erdőtípus, több fajta rendeltetésű erdő van Magyarországon. Nem lehet összekeverni az ültetvényt a természetes erdővel. Nem lehet összekeverni az energia nyár ültetvényt, amit kifejezetten gyors vágásfordulóval azért létesítünk, hogy minél több gazdasági hasznot termeljen. Erre az erdőre nem lehet ugyanolyan szabályokat alkalmazni, mint a természetes erdőre. Ezeket is világosan az új törvényben külön kell választani.

Szintén fontos feladatunk az illegális fakitermeléssel kapcsolatos szabályok, bár szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem elsősorban az Erdőtörvény feladata, hiszen a Büntető Törvénykönyv és egyéb más törvények, illetve jogszabályok módosítása szükséges ahhoz, hogy kellően vissza lehessen szorítani. Azt gondolom, hogy nagyokat léptünk előre az utóbbi pár éven ezen a téren is, de még rengeteg dolgunk van. Arra pedig különösen oda kell figyelni, hogy ha nekem mint magán erdőtulajdonosnak illegálisan kivágják az erdőmet, akkor a végén még nehogy az a helyzet keletkezzen, hogy nekem kell a büntetést kifizetnem és újratelepítenem az erdőt. Ezek nagyon nehéz kérdések, nem lehet könnyen megoldani. Azt az álszentséget, amivel most rendelkezünk, hogy a tulajdonosnak kötelessége ezt a feladatot ellátnia, ezen lassan-lassan túl kel lépnünk, mert a magán erdőgazdálkodókra is, vagy adott esetben az állami erdőgazdálkodókra is olyan terhet ró, ami teljesen irreális. Ugye nem szoktuk a lopott autónk után még kifizetni az autónak az értékét, jóllehet, pedig az erdőnél ez így van.

A bürokrácia csökkentés, amit egyébként nem lózungként gondolok - és aki majd elolvassa a koncepciót, az látni is fogja belőle, hogy ez nem szokásos szófordulata a törvény bemutatásának - hanem valós bürokrácia csökkentést szeretnénk eléri. Olyat, hogy ha egyszer megalkotunk szabályokat, üzemterveket, utána megbízunk a tulajdonosban, az erdőgazdálkodóban és elhisszük, hogy ezt az üzemtervet képes betartani. Természetesen ezt ellenőrizni is kell, a körmére kell nézni, de ez nem azt jelenti, hogy ha ki szeretnék menni az erdőbe bármilyen erdőművelési tevékenységet folytatni, akkor folyamatosan hatóságról hatóságra járnom kell, pedig a hatóság már egyszer megmondta, hogy az erdőmet mikor és hogyan művelhetek. Ezekkel azért előre kell lépni. Nyugat-európai példákat nyugodtan hozhatunk e kérdések elemzésére.

Csak a sajtó kedvéért, mert abban reménykedem, hogy a hallgatóság már látta: ide ki is van vetítve, egy 8 oldalas anyagot töltöttünk fel a kormany.hu-ra, ahol megtalálható az új Erdőtörvény koncepció, amiben szeretnék köszönetet mondani az Országos Erdészeti Egyesületnek, hiszen ez a koncepció és az alakulóban lévő új törvény az elvégzett munkájukra támaszkodik. Jól tudjuk 2012. óta van egy majdnem kész anyag, amit fejlesztgettek tovább és  most már fejleszti tovább a Földművelésügyi Minisztérium is. Szeretnék köszönetet mondani a MEGOSZ-nak is, amely részt vett ezen koncepció és a korábbi, országos erdészeti egyesületi anyag kidolgozásában is. Szeretnék köszönetet mondani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is, amely szintén részt vett e munka elvégzésében. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy a Vadgazdálkodási törvénynél is hasonlóan jártunk el. Ott is sikerült az Agrárgazdasági Kamarának, a Vadászkamarának, a Vadászati Védegyletnek is egységet alkotnia. Itt is az a szándékunk, hogy az Országos Erdészeti Egyesületnek, az állami erdőgazdaságoknak és a magán erdőgazdálkodóknak a gazdákkal közösen sikerüljön egységes javaslatot elfogadniuk. Szeretném megköszönni minden vezérigazgatónak az állami erdőgazdaságoktól azt a munkát, amit a koncepció kidolgozásában vagy korábban az egyesületi munkába belefektettek. Szeretném megköszönni minden egyetemnek, professzor uraknak a munkát, amit a koncepció kidolgozásába belefektettek.

Abban reménykedem, hogy olyan anyag kerül most társadalmi vitára a mai nappal, amely anyag alkalmas lesz arra, hogy még a tavasszal normaszöveggé változzon, a normaszöveg benyújtásra kerüljön az Országgyűlésnek és még ebben a tavaszi vagy esetleges nyári ülésszak során el lehessen fogadni az új törvényt. Az új törvény elfogadásához, ehhez a munkához és a mai konferenciához kívánok nagyon sok sikert és sikeres tanácskozást.

Jó szerencsét, üdv az erdésznek!

Leírta : Mőcsényi Miklós
Fotó: kormany.hu, Mőcsényi Miklós

Kapcsolódó:

MTI tudósítás Bitay Márton Örs február 18-i sajtótájékoztatójáról.

Erdő-Mező összefoglaló beszámolója a a FeHoVa Erdészeti Konferenciájáról.