FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
FATÁJ a kezdőlap
A kedvencek közé
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL akkumulátoros termékek

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2016-04-26

Javaslat erdei legeltetésre, fás legelőre, önerdősült terület legeltetésére

Az Erdőtörvény módosítása 8. pontjában megfogalmazott erdei legeltetés engedélyezésével, fáslegelőkre és önerdősült területekre vonatkozó vélemény és javaslat.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

 

Jelen állásfoglalást és javaslatot erdei legeltetés kérdéskörével gyakorlatban, illetve kutatási témájukként foglalkozó gazdálkodó, természetvédelmi szakemberek és ökológus kutatók fogalmazták meg és saját nevükben - szervezetektől függetlenül - terjesztik elő.

[FATÁJ szerk.: Az alcímben hivatkozott 8. pont a 2016-02-22-i FATÁJ cikkből elérhető új Erdőtörvény koncepció (pdf) 8. oldalán található. A fenti kép forrása: a Fás-Legelő-Erdő FB csoport egyik képének részlete, Somhegy-lapos, Olaszfalu (Veszprém megye) egykori fás legelőjét mutatja.]

 

Szerzők: Varga Anna, MTA ÖK ÖBI, Hagyományos ökológiai tudás Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs, PTE TTK PhD hallgató, AGFORWARD-WP2; Máté András, gazdálkodó, agrárszaktanácsadó, természetvédelmi szakértő Doronicum Kft ; Molnár Ábel, SZIE MKK NTI, Agrármérnök MSc. hallgató ; Molnár Zsolt, MTA ÖK ÖBI, Hagyományos ökológiai tudás Kutatócsoport, tudományos főmunkatárs

Lektorok: Felső Barnabás természetvédelmi őr, Duna-Dráva Nemzeti Park; Nagy Gábor Dombvidéki Terület osztályvezető, Duna-Dráva Nemzeti Park; Nagy Tibor gazdálkodó (Pénzesgyőr-Hárskút); Sipos Ferenc Természet megőrzési és tájvédelmi osztályvezető, Kiskunsági Nemzeti Park

 

"Erdei legeltetés mindig volt, van és mindig lesz is" olvasható Fuchs Frigyes 1861-ben megjelent Magyarország őserdei című munkájában. Ez a mondat a mai napig helytálló, annak ellenére, hogy 1961. óta törvényileg tiltott az erdei legeltetés bármilyen formája és a köztudat az erdei legeltetést történelmi homályba veszett inkább káros, mint hasznos haszonvételi módként tartja számon. Jelenlegi mező- és erdőgazdálkodási irányzatok is arrafelé mutatnak, hogy a jövőben is lesz az erdei legeltetés folytatására példa. Az agrár-erdészeti rendszerek fejlesztésének kapcsán, amit az EU kiemelten is támogat, megkerülhetetlen az ezen rendszerek közé tartozó erdei legeltetés jövőbeli szerepének tisztázása. Az erdei legeltetés a külterjes állattartás évezredes gyakorlata, mely a táj adta természeti tőkére és ökoszisztéma szolgáltatásokra alapul. A legeltető állattartás egyik alap helyszíne a fásszárú növényzettel borított terület, melynek egyik legfőbb szerepe a legeltetés biztonságának és kiszámíthatóságának biztosítása szélsőséges időjárásai viszonyok során, továbbá legelőterületet képeztek. Az erdősült vidékek kulturális és - különösen fátlan élőhelyeinek - természeti értékeinek kialakulását és megmaradását a legeltetés megléte vagy hiánya határozta meg és határozza meg a mai napig.

 Javaslatunkat gazdálkodói és gyakorlati természetvédelmi tapasztalatok, ökológiai és tájtörténeti kutatások alapján állítottuk össze. A szöveget gyakorló gazdálkodókkal és természetvédelmi szakemberekkel véleményeztük. Jelen szöveg esetében törekedtünk a tömör megfogalmazására. Javaslatunk részletes kifejtésével kapcsolatban kérjük keressenek meg.

 

Javaslat

 

A javaslattevők mindegyike az állattartás és természeti rendszerek kapcsolatát kutatja, e tekintetben nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Munkájuk során arra a megállapításra jutottak, hogy az erdei legeltetésnek fontos szerepe volt egyes kiemelt természetvédelmi objektumok - pl. a fáslegelők és erdőssztyepp erdők - kialakulásában és fenntartásában. A legeltetés felhagyása e félig erdős félig gyepes élőhelyek változatosságát, különösen a benapozottságot igénylő specialista fajainak eltűnését eredményezte. Mivel ezek az élőhelyek jellemzően az első három természetességi kategóriába sorolhatók, ezért legeltetésük kizárólag szabályozott keretek között képzelhető el. A legeltetés célja tehát a biológiai sokféleség fenntartása és helyreállítása. Az ilyen esetben keletkező gazdasági haszon másodlagos haszonnak tekinthető a természeti rendszerben keletkezett haszonhoz képest.

Az utolsó három természetességi kategóriába sorolt - főként alföldi - erdőkben, így a jószág szájából már kinőtt (megfelelő korú) homokos talajú akácosokban és nyárasokban, hullámtéri nemes nyárasokban a nélkül lehet legeltetni, hogy az erdő faanyagtermő képessége csökkenne. Figyelembe véve az utolsó három természetességi kategóriába sorolt alföldi erdők kiterjedését és hazánk állattartási szerkezetét, az erdei legeltetés bevezetése egyáltalán nem elhanyagolható gazdasági többletet és növekedő állatlétszámot eredményezne. A legeltetés állattartásra gyakorolt hasznain túl, az inváziós növények visszaszorítása révén egyértelműen megállapítható egy környezeti haszon, valamint a hullámtereken az érdesség csökkentésével vízügyi haszon is realizálódik. 

 

Összefoglalva: Az  erdei legeltetés kategorikus tiltásának feloldása azért indokolt, mert vannak olyan erdőállományok illetve faültetvények, amelyekben - erdőtermészetességtől is függően hangsúly eltolódással - természetvédelmi és gazdálkodásbeli előnnyel jár együttesen az erdei legeltetés (erdei haszonvételként, oly módon, hogy az nem jár erdő faanyagtermelő képességének csökkenésével, továbbá nem veszélyezteti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget sem).

A jelenleg hatályos Erdőtörvény által meghatározott erdőben és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen tilos az erdei legeltetés (Etv. 61. § (1) a)). Az erdei legeltetés további részleteire semmilyen jogszabály nem tér. Ez az általános tiltás az 1961-es erdőtörvény óta áll fenn. Előtte az "erdei legeltetés" mellék haszonvételi módként engedélyezhető volt. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy erdészeti értelemben az erdei legeltetés alatt jelenleg az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, erdő művelési ágú területen bármilyen módon, számban és időben, háziasított jószág tartózkodása értendő. Az Erdőtörvény értelmében ugyanakkor a szabadrendelkezésű erdőben folyatható erdei legeltetés szabályozása és megvalósítása nem egyértelmű sem jogszabályi sem gyakorlati szinten.

Javasoljuk, hogy a jelenleg érvényben lévő erdőtörvény kategorikus tiltása helyett legyen lehetősége az erdészeti hatóságnak arra, hogy engedélyezhesse az erdei legeltetést, azaz a tiltott tevékenységek köréből az engedélyhez kötött tevékenységek körébe kerüljön át az erdei legeltetés. Két kategóriát javasolunk bevezetni. A legelőerdőt, mint rendeltetést és ettől elválasztva az erdőben legeltetést. Előbbi főhaszonvételi formaként tartósan folytatott tevékenység, utóbbi pedig egyedi hatósági eljárással bizonyos időszakra kiállított engedély. Azért fontos, hogy kizárólag a megfelelő garanciákat biztosító engedélyeztetési eljárás után legyen végezhető az erdei legeltetés, mert komoly erdőgazdasági kárt képes okozni a kontrolálatlan legeltetés. Az engedélyeztetési eljárás tartalmi és formai követelményeit a módosított erdőtörvény után módosításra kerülő végrehajtási rendeletben javasoljuk meghatározni.

Véleményünk szerint azon esetekben ajánlott az erdei legeltetés engedélyezése, amikor a legeltetés nem jár erdőgazdasági kárral, illetve nem sért erdővédelmi érdekeket, ellenben akár erdőgazdálkodási, akár más (gazdasági, szociális) szempontból előnyökkel jár.

A legeltetés (akárcsak más, a jelenlegi erdőtörvényben is nevesített erdei haszonvételek) olyan feltételekkel legyen engedélyezhető, hogy ne veszélyeztesse az erdei életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket.

Fontos kiemelni, hogy a legeltetéssel bizonyos inváziós növényfajok térhódítása megállítható, a már kialakult állományaik ritkíthatók vagy akár fel is számolhatók. Ez az erdő faanyagtermő képességének javulását eredményezheti. Szintén szempont, hogy az erdőssztyeppek (a felnyíló erdők egyes típusainak) fenntartása legeltetés nélkül nem biztosítható. Mindemellett őshonos állatfajták génmegőrzésében is fontos szerepet játszhat az erdei legeltetés, mivel ezeknek az állatfajtáknak a megőrzéséhez akár az egész éven át tartó külterjes legeltetés biztosítása szükséges. A külterjes legeltetés során a zártabb faállományok (erdő) mindig is védelmi szereppel bírtak extrém időjárási viszonyok idején, pl. hosszan elhúzódó aszályok. Fontos kiemelni továbbá az áthajtás engedélyezését is nem legeltethető erdőállományok között, mely a külterjes legeltetés gyakorlati kivitelezését akár teljesen meg is akadályozhatja. Az erdei legeltetés szabályozott engedélyezése hozzájárul a természeti és kulturális értékeket egyaránt fenntartó gazdálkodás, egészséges élelmiszer előállításhoz és életmód folytatásához, melynek természetvédelmi és társadalmi jelentőségét az ENSZ által összefogott IPBES is kiemeli (www.ipbes.net).

Fontos elkülöníteni a legelési mód különbségei miatt a vadállománynak és a háziasított jószágoknak a növényzetre tett hatását. A háziasított jószágok legelése, vagyis legeltetése kizárólag szabályozott körülmények között valósulhat meg.

 

Ezeken az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, erdő művelési ágú területeken a szabályozott és ellenőrzött legeltetés engedélyezése több célt is szolgálna:

  • az özönfajok hatékony visszaszorítását ártereken és akácosokban, nemesnyárasokban,
  • az érdesség csökkenését hullámtereken (ami árvízvédelmi szempontból fontos, növelné a nagyvízi meder áteresztőképességét)
  • fáslegelők fenntartását és kialakítását,
  • önerdősült egykori fás legelők és legelőerdők terebélyes, többnyire matuzsálem korú fáinak megőrzését,
  • a külterjes kisüzemi állattartás fenntarthatóságát - az akácosok kora tavaszi legeltetése (Bromus sterilis, Elymus repens, Stellaria media) jelentős költségmegtakarítást jelentene
  • külterjes legeltetéshez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások (természeti és kulturális értékek) megőrzését, illetve gazdagítását.
  •  

    Mindezek alapján az erdei legeltetés újbóli, átgondolt, részletes szabályozással történő engedélyezését kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi esetekben:

  • erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül, az Evt. 13. § (1) aa) tisztás, ab) kopár, ac) erdei farakodó és készletező hely, ad) erdészeti létesítményhez tartozó terület, ae) vadföld, ah) 6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta, c) a cserjés.
  • hullámtéri erdők,
  • kultúrerdők, faültetvények (elsősorban akácosok és nemesnyárasok),
  • erdősztyepp-erdők
  • egykori fáslegelőkön önerdősüléssel létrejött, gyepterülettel körbevett "zárványerdők" estében (legelőerdők)
  •  

    1. A felsorolt élőhelyeken gondoljuk javasolandónak: erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül a tisztáson,kopáron, erdei farakodó és készletező helyen, erdészeti létesítményhez tartozó területen, vadföldön, 6 méternél szélesebb nyiladékon és tűzpásztán, a cserjésben, kultúrerdőkben, faültetvényekben (elsősorban akácosok és nemesnyárasok), hullámtéri puhafás erdőkben, erdősztyepp-erdőkben, egykori fáslegelőkön önerdősüléssel létrejött, gyepterülettel körbevett "zárványerdők" estében.

    2. Az 1. pontban felsorolt erdőállományok az összes természetességi kategóriát érintik, ezért e szerinti korlátozás bevezetése nem javasolt.

    3. legeltethető fajok: szarvasmarha, juh, ló, szamár.

    4. állategység hektáronként: lásd alább.

    5. évszakok: lásd alább.

     

    Jogszabály tervezet

     

    Evt.

    5. § E törvény alkalmazásában:

    Erdei legeltetés: A háziasított állatok erdőbeli jelenléte erdei legeltetésnek minősül.

    Legelőerdő: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott olyan erdő, amelyet fás-legelőként hasznosítottak az 1901. utáni időszakban.

    26. § f) ponttal egészül ki: Legelőerdő: A háziasított állatok legeltetését szolgáló erdő.

    A 61. § (1) bekezdés a) pontját törölni javasolt.

    A 68. § .k) legeltetés ponttal egészül ki.

    A 69. § (8) bekezdéssel egészül ki: Erdőben a legeltetést az erdészeti hatóság, Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság bevonásával, a védett természeti területen a természetvédelmi hatóság az erdészeti hatóság bevonásával engedélyezi.

    Erdei legeltetés engedélyezhető az Evt. 13. § (1) aa), ab, ac), ad), ae), ah), c) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre, valamint kultúrerdőkben, faültetvényekben, hullámtéren, felnyíló erdőkben, legelőerdőben, valamint Natura 2000 területen és védett természeti területen természetvédelmi közérdekből. Erdőben kizárólag szarvasmarha, juh, ló és szamár legeltetése engedélyezhető. Egyes esetekben természetvédelmi és génmegőrzés céljából kihalóban lévő, Kárpát-medencében őshonos sertésfajták (pl. túrmezei sertés) szabályozott legeltetése is engedélyezhető.

    Az engedélyezés során a helyi vadásztársaságokat a legeltetés megkezdése előtt értesíteni kell. Javasolt az erdei legeltetési rendet a vadászati ütemtervvel összehangolni.

     

    Engedélyezés során az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

     

    Legeltetés

    1. A legeltetendő jószág száma.
    2. Legeltetés időtartama: állandó, időszakos, egyszeri, napi .
    3. Legeltetés időszaka: melyik hónap.
    4. Legeltetés módja: terelő, villanypásztoros, pányvás.

    Erdőrészlet

    1. Állomány összetétele, szerkezete, kora.
    2. Élőhelytípus.
    3. Tájhasználat története: beerdősült fáslegelő, amely 40 éve még legeltették, de a teljes vagy részleges felhagyás miatt beerdősült és beütemtervezték.
    4. Elhelyezkedése: legelővel vagy/és szántóval vagy/és erdővel körbe vett terület.
    5. Elsődleges rendeltetés.
    6. Természetvédelmi státusz.
    7. Árvízvédelem - érdesség csökkentés, engedély kérésekor mekkora és mi okozza az érdességet; az engedély lejártakor ugyanezt megvizsgálni.
    8. Özönfajok borítottságára milyen hatást gyakorol, engedély kérésekor mekkora borítás és mely faj(ok) okozza; az engedély lejártakor ugyanezt megvizsgálni.
    9. Talajtípus, talajtömörödés hatása.

    2016. március 31.

     

    Válogatott friss irodalmak

     

    Hartel T, Plieninger T, Varga A (2015): Wood-pastures in Europe. In: Kirby K, Watkins C (ed) Europe's Changing Woods and Forests: From Wildwood to Managed Landscapes. CAB International . pp. 61-76

    Molnár Á., Harsányi D., Tóth T., Őze P., Sallainé Kapocsi J., Molnár Zs., Biró M., Varga A. (2016): Használjuk, mint régen?  - Hullámtéri faállományok legeltetéssel való özönnövény-visszaszorításának lehetőségei Hármas-Körös menti és határon túli tapasztalatok alapján. XI. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében. Előadások és poszterek összefoglalói. Budapest pp.194-195.

    Molnár Zs., Kis J., Vadász Cs., Papp L., Sándor I., Béres S., Sinka G., Varga A. (2015): Common and conflicting objectives and practices of herders and nature conservation managers: the need for the 'conservation herder'. Ecosystem Health and Sustainability (in print).

    Varga A., Molnár Zs. (2014): The Role of Traditional Ecological Knowledge in Managing Wood-pastures. In: Hartel, T., Plininger, T.: European Wood-pastures in Transition. Routledge. pp.187-202. ISBN-13: 978-0415869898

    Varga A, Ódor P, Molnár Zs, Bölöni J (2015): The history and natural regeneration of a secondary oak-beech woodland on a former wood-pasture in Hungary. Acta Soc Bot Pol 84(2):215-225.

    Varga A. yyet al (2016): Changing year-round habitat use by extensively herded cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation management. Manuscript.

    Vityi A, Varga A 2014: Initial Stakeholder Meeting Report Wood pasture in Hungary. AGFORWARD, WP2-High Natural and Cultural Value Agroforestry. pp.13. http://www.agforward.eu/index.php/en/wood-pasture-in-hungary.html

    Forrás: A szerzők,
    közülük Varga Anna: varga.anna@gmail.com, (30) 3392-399

    Kapcsolódó:

     

    Fás-Legelő-Erdő / Wood pastures in Hungary FB közösség oldala

     

    Dunaker Kft - Alapítva 1986

    LEITZ Hungária Szerszám Kft

    Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

    FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




     A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
    Minden jog fenntartva. All rights reserved.