FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Agroforg Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2016-11-16

Vásárosnaményban volt az 51. FAGOSZ Fakonferencia

Swiss Krononál OSB gyárlátogatás volt, majd a konferencián az OSB gyár ismertetése, az alkalmazkodó erdők és erdőgazdálkodás, a Nyírerdő természet-közeli tölgygazdálkodása, a Ruzsa Kft akác feldolgozása volt a téma. Panyolait kóstoltunk, megnéztük a trófea bemutatót, majd másnap a Bockereki erdőben a gyakorlatban láttuk a Nyírerdő tölgygazdálkodását.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

A FAGOSZ Fakonferenciák többnyire mindig ugyanott vannak, bár az ugyanott is változott már Siófokról Tihanyra majd Balatonszemesre, s ritkán voltak kitérők, de most örömmel vettük a Swiss Krono Kft. (korábban Interspan Kft.) kezdeményezését, hogy az új OSB gyár 2016. őszi indulása alkalmából legyen a helyszín Vásárosnamény. A program tehát október 26-án délelőtt gyárlátogatással kezdődött, hogy megnézzük az OSB gyártást.

 

 

Utána a Hotel Hunorban lezajlott a délutáni konferencia.

 

 

A szünetben felszeltük és fogyasztottuk a FAGOSZ tortát, mely abból az alkalomból készült, hogy már több mint 50 Fakonferencián vagyunk túl. Vacsora közben panyolai pálinkából volt kóstoló, majd vacsora után a szálloda tulajdonosa Kiss B. Zoltán mutatta be a legfelső emeleten berendezett trófeagyűjteményét. Másnap, október 27-én pedig terepi programmal a Nyírerdő Zrt. mutatta meg a Bockerek-erdőben az előző napi előadásban hallott természetközeli tölgy gazdálkodást a gyakorlatban.

 

 


 

A Fakonferenciát dr. Jung László, a FAGOSZ elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót az előadóknak.

 

 


 

A Fakonferencia első előadója Kázmér Ferenc Szilárd a Swiss Krono Kft. ügyvezető igazgatója volt. Röviden (3:01 p) bemutatta a beruházást. 2014. végén döntött a cég, hogy a 2011-ben bezárt, addig hagyományos forgácslapot gyártott telephelyen OSB beruházásba kezd. 2015. tavaszán elbontották a régi technológiát, majd nyár végén indult az OSB gyár építése. 2016. őszére a gyár már üzemel. Nem csak hagyományos építőipari, hanem belsőépítészetre alkalmas lemezt is fognak gyártani. Termékük különlegessége a nyárfa fedőréteg. A beruházási érték 30 Md Ft, 110 alkalmazottnak adnak munkát. A napi 800-1000 m3-es termeléshez műszakonként kb 15 emberre van szükség.

Az alábbi felvételen Kázmér Szilárd előadása, s ennek vágóképeiként pedig a délelőtti gyárlátogatás látható.

 

 

Kázmér Szilárd átadta a szót Bódis Bogdánnak, aki pedig a tervezett fabeszerzést mutatta be. (8:52 p) Filmet mutatott be az új gyár építéséről (4:20-ig). A gyártósor kapacitása 800 m3/nap, illetve 280 ezer m3/év késztermék. Ehhez évi 500 ezer m3, avagy 196 ezer attro tonna fa alapanyagra van szükség. A fő termék a világos felületű OSB bright. Az alapanyagban a legnagyobb tétel a nyár: hazainyár és nemesnyár is. nyár forgácsfa és papírfa 2 m-es, kivágás 1,25 m-es és az új választék a nyár OSB alapanyag 2,4 m-es, amely legalább 12, legfeljebb 60 cm átmérőjű lehet. Az első beszállítás még áprilisban volt. Többnyire Magyarországról szeretnék a fát beszerezni, de fognak vásárolni a közeli többi országból is. Az átvétel mehet ürm-ben, m3-ben, lutro t-ban és attro t-ban is, bármely paritáson, amiben meg tudnak állapodni.

 

Bódis Bogdán előadásának vetített anyaga. (pdf 8 lap 4,2 MB)

Az OSB gyár építésének videója a youtube-on.

 

Bódis Bogdán előadása:

 


 

A következő téma az alkalmazkodó erdők, alkalmazkodó erdőgazdálkodás volt, amit dr. Borovics Attila, a NAIK-ERTI igazgatója adott elő. (35:55 p)

Az ERTI-nél 5-6 éve foglalkoznak alaposabban a klímaváltozással, illetve annak erdőre gyakorolt és várható hatásaival. Egyre több tapasztalat gyűlik ezzel kapcsolatban. Bemutatta a klímaváltozásban kétkedők gondolatait , majd ezek közül "a természet jobban tudja a megoldást" elképzelést emelte ki, amivel kapcsolatban véleménye: ez akkor lenne így, ha nem lenne ember a földön. Az ember a makro folyamatot már oly mértékben befolyásolja, hogy nem mondhatjuk a természetnek: oldja meg. Túl vagyunk azon, hogy dunántúlnyi terület levédésével lehetne teret adni a természetes makro folyamatok beindulásának.

Az erdei fák ember segítette migrációját tartja az egyetlen megoldásnak. Az erdészeti jogszabályok (is) többnyire vélt alapigazságokból indulnak ki. Pl minden szakmapolitikai döntésünk alapja a természetesség, ami téves kiindulás és nem oldja meg a klímaváltozáshoz alkalmazkodást, sőt sok problémához vezet. Az idealizált múltra (a paradicsomi állapotra) visszatekintés Közép-Európában kulturális kérdés is.

Inkább a zajló események folyamatait kellene megérteni, s felsorolta ezen folyamatokat. Az idealizált megvalósításának előírása szakmai hiba. A szárazsági határon egyensúlyozunk. Magyarországon több 100 km-nyi távolságról kellene a megváltozó klímához alkalmazkodó szaporítóanyagnak a helyszínre jutni, ami az ember segítsége nélkül nem megy. Tehát aktív, előrelátó cselekvés kell, nem szabad arra várni, hogy majd magától megoldódik.

Még úgy tanulta, hogy a termőhely adottság, fix. pedig szerinte a termőhely is változik. Járó Zoltán dolgozta ki a termőhely típus változatokra alkalmazandó célállományokat, ami szerint dolgozik minden erdész. Nos, aktualizálnunk kell ezt a Járó féle döntéstámogatási rendszert a klímaváltozással, s bemutatta ehhez használható aszály indexet. Majd az 1961-90. időszak, az 1981-2010. időszak mért adatok szerinti klímazónáit mutatja Magyarország térképén.

Helyi példakén hozzászólásból megismerhettük, hogy a Gy-T felújítást kellene produkálni bizonyos területen, ami közben Cs-T klímába került, s hogy még nem tudják hogyan fog ez sikerülni, ami biztos, hogy törvényileg ennek sikerülnie kell.

A 2041-2070-re számított, modellezett állapot elég ijesztő, s remélhetően így nem is következik majd be. A modellezés erdőn kívül mért adatokon alapul, tehát mára biztos, hogy szükség lenne erdőben mért adatokra is. Az erdőben bizonyára nem ennyire száraz és meleg a klíma. Minden esetre attól tart, hogy az erdősztyepp zóna belsejében meg fog jelenni a sztyepp zóna is, ami Magyarországon eddig nem volt. Óriási innováció lenne a jelen erdőben mért adatokkal újra rögzíteni az állapotot.

Keresőprogram segítségével vagy az ERTI honlapjáról indulva ha telepíti valaki a SiteViwer programot, utána használhatja az ERTI-nél lévő igen sok pénzért megvett adatbázisokat. Akár 100x100 m-es területig bele lehet nagyítani. Klíma, hidrológia, talaj fedvények vannak. Ebben már a jelen klíma is benne van. Nem hivatalos, tájékoztató információt lehet itt kapni. Konkrét termőhely feltárás előtt érdemes itt körül nézni.

A mozgó célpontra, a jövőre kellene fókuszálni. Ehhez ad segítséget az ERTI. A jelenlegi és a jövőbeni termőhely típusokra új célállományokat kell javasolni. Pl. az idős, már nem a termőhelyen lévő bükkösök esetén hamarosan dönteni kell a leendő állományokról szakmai alapon, tudományos módszerekkel.

Az ertigis.hu helyen most Zalára, de hamarosan az egész országra lehet modellezni és az e rendszer adta ismeretek alapján dönteni. Ez DTR: döntés támogatási rendszer. Dönteni a terület gazdáinak kell majd. lesznek olyan célállományok és termőhely típus változatok, amelyek eddig nem voltak.

Vizek: mesterséges élőhelyeken akarunk vizes élőhelyeket kialakítani, ami szerinte nem működik. A vizekkel külön részletesen lehetne foglalkozni.

Tehát a jövőre kell tervezni és nem a jelenre vagy a múltba vissza révedve. A fák spontán migrációs sebessége néhány v. néhány-tíz km/évszázad, ugyanakkor a klímaváltozás területi előrehaladási sebessége néhány 100 km/évszázad, a növények tehát maguktól azt képtelenek utolérni, kell az emberi rásegítés, nem hagyhatjuk az erdőket magára. Az adott fafaj délebbi, melegebb klímájú területeiről kell hozni a szaporítóanyagot, sőt ezt premizálni is kell.

 

Dr. Borovics Attila előadásának vetített anyaga preziben.

 

Dr. Borovics Attila előadása:

 


 

Az előadások közötti szünetben érkezett a FAGOSZ torta abból az alkalomból, hogy a több mint 25 éves FAGOSZ a több mint 50. Fakonferenciát szervezte meg.

 

 

 


 

A szünet után Tóth János, nyugalmazott erdészetvezető (Fehérgyarmati Erdészet) tartotta meg előadását a Nyírerdő Zrt. természet-közeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása című előadását. (36:11 p)

Köszöntötte Szalacsi Árpád a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója nevében is a Fakonferencia résztvevőit. A 2000-res évek elején Szalacsi Árpáddal együtt kezdték el az időközben szélesebb teret nyert kísérleteket. A legújabb üzemterveikben ezek az elképzelések már szerepelnek.

Bemutatta a táj (Tarpa környéke) 1765. évi állapotát az első katonai felmérés alapján, majd a 176 évvel későbbit az 1941. évi katonai felmérés alapján. Ebből szembetűnően kevesebb az erdő az utóbbi időpontban. A változást okozta a népesség szaporodása és a Tisza szabályozása. Sok terület vált vízmentesé, ahol az erdőket a népesség letarolta. A 2016. évi állapot az 1941. évihez képest nagy változást nem mutat.

A Debreceni Nagyerdőben (az ország 77 évvel ezelőtt első védett területe) gyönyörű kocsányos tölgyesek voltak, majd eltelt 150-200 év és a Tisza szabályozás következtében összecsuklott a Nagyerdő. Az őshonos kocsányos tölggyel felújítás - az erdészet minden igyekezete ellenére - nem működik, mert nincs víz. Felülről, mert már nincs elég csapadék, de immár alulról sincs.

A kiszáradt morotvákat, mic-eket a NP most mesterségesen tartja életben: 70-80 m-es kutakból szívják a vizet a táplálásukhoz hogy meg lehessen mutatni legalább néhányat. Sok mélyvonulatos terület kiszáradt, majd természetes úton feljött a magaskőris. Mutat egy 1966-68-as erdőrendezési leírólapot, amiben már akkor szerepeltek olyan teendők, melyek manapság természetvédelmi szempontok alapján előírások. A leíró lap szerinti konkrét terület ma erdőrezervátum.

A régebbi időkhöz képest a fahasználat lényege mára sem változott, de a felújítás más kérdés. Régen a tarvágás után teljes talajelőkészítés következett. Az itteni öntés talajok nagyon kötöttek, levegőtlenek, tehát régi eljárás igen kedvezőtlen volt. A 70-es évek közepe felé a Danszky féle - bemutatóra arra járt - altalaj lazító gépsor egy példányát az akkori erdészetvezetés "ott tartotta". A tuskót ehhez talajszintre kellett vágni. Ez a megoldás bevált. (Szerk.: Érdemes beleolvasni Az Erdő 1976. áprilisi lapszámába a 147. oldaltól a Danszky-Szecska féle talajlazító-mélyművelő ügyében.) Ott voltak az előző állomány elegyeinek magjai is.

A rendszerváltozással, majd a 2009. évi Erdőtörvénnyel az addig alkalmazott nagy területű véghasználatok kora lejárt.

40 éve két helyen mérik a csapadékot. A trend az, hogy minden 10 évben egy évnyi csapadék eltűnik. 650-700 mm itt az átlag csapadék, 10 évente ennyi kimarad. Az Evt. a fő hangsúlyt a természetközeli erdőgazdálkodásra helyezi, ezen belül az államiakra speciális szigorúbb követelményekkel (1/5, 1/4, 1/3 átalakító, szálaló, nemtermelő), s az erdészet erdejének zöme természetes, természetszerű v. származék, így az erdőtervezési körzetben nekik kellett teljesíteniük kell az arányokra előírást. A HNPI hasonlóan járt el.

Bemutatta a Fehérgyarmati Erdészet főbb adatait (fele védett, naturás a 90%-a, s van benne 2 erdőrezervátum) és a táj jellemzőit. A természetközeli erdőgazdálkodás feltételei adottak.

Az Erdőtörvény az erdővel gazdálkodással foglalkozik, de hogy ez alapján mennyi fa lesz az eredmény az másodlagos kérdés. Első a természeti értékek megtartása és kezelése.

Első lépésben a fokozatos felújító vágást kezdték csinálni. (Bontás, majd végvágás.) Ha a bontás után megvolt az újulat, 3-4 évre a fényigényes kocsányostölgy esetén a végvágást el kellett végezni. ha mégsem volt újulat, kézzel alá kellett vetni. Az eredmény egynemű, homogén, egykorú felújítás.

2002. körül gondoltak arra, hogy megpróbálják a természetet még jobban utánozni, aminek módszere a gyűrűs végvágás. Nyitnak egy léket a meglévő újulatra, a siker záloga ennek tájolása. Nem mindegy, hogy mekkora a lék. Kocsányos tölggyel mások addig nem próbálkoztak. Itt azt tapasztalták, ha a más fafajoknál próbált kis lékeket alkalmazzák, abban mint a növedékfokozó gyérítésnél nagyon gyorsan benőtték a fák a rendelkezésre álló teret, ismét árnyékos lett a talajszint. A csemeték pedig egy évet sem bírnak ki fény nélkül.

Tehát elegendően nagy léket kell készíteni, s aköré 30 m széles gyűrűt.

Azonban a vad is nagyon szereti az újulatot. Főleg tél végén a rügyeket. 40 évvel ezelőtt nem kellett kerítés, de ma már paneles (!) kerítés nélkül nem lehet megvédeni az újulatot, ami elég sokba kerül.

A Gelénes 2A lékkel kezdődött ez a kísérlet 2002-2003-ban az erdészetnél. 2 ha-ig lehet fokozni a lék méretét. 30 m-es ellipszis a jobb benapozás érdekében a lék magja. Ha egyszer majd összeérnek a lékek, a zárványban maradó fák ott maradnak, ott fognak meghalni, a száradék eleve biztosítva lesz.

A fahozamhoz: Régen 5 éves terv volt, nyomni kellett a fát, el kellett látni a feldolgozóipart. 90 előtt a dupláját vágta az erdészet, mint most. Mára pedig talán majd az iparszerű ültetvény gazdálkodás oldja meg a nagy volumenben fát igénylők sorsát. A mai módszerek mellett az elnyújtott felújítások sokkal később hozzák piacra az erdő fáját.

Zárásként bemutatott néhány képet a természeti értékekről.

 

Kapcsolódó:

A szatmár-beregi kocsányos tölgyesek erdőgazdálkodási tapasztalatai (Forrás: erdo-mezo.hu)

 

Tóth János előadásának vetített anyaga.

 

Tóth János előadása:

 


 

Végül a Fakonferenciát Ruzsa János, a Ruzsa Kft. ügyvezetőjének előadása zárta, melyben bemutatta a Ruzsa Kft. akác feldolgozását, annak alkalmazkodását a piachoz. (42:50)

Bemutatta a cég fejlődését, majd egyes termékcsoportokat és azok piaci helyzetét. Utána kitért az akác feldolgozás egyes sajátosságaira.

A cég családi vállalkozásként 1994-ben indult. Fakereskedőként kezdtek. Az elején még Nyírerdős (FEFAG) dolgozó volt, de hamar úgy nőtt a saját cég, hogy 1995-ben kilépett, s csak a sajátját csinálja azóta. Az elején pár éven át 4-szeres növekedés is volt. A rendszerváltozás után sok magánerdő lett, de akkora volt az információs rés, hogy azt jól ki lehetett használni.

2001-ig fakereskedtek: először választékkal, majd lábon erdőt is vettek. Dolgoztak exportra is, majd szolgáltatásként adták az erdőfelújítást. A kezdetben tölggyel és nyárral foglalkoztak (hiszen Tiszacsegén volt előtte erdészetvezető) a 3. évben már 40 e m3 nyárral kereskedtek. Majd elkezdtek komolyabban foglalkozni az akáccal. 2002-ben vették meg a pócspetri TSZ 10 ha-os területét, s ott fogtak saját akác feldolgozásba. Illetve előtte már 2001. telén bérbe dolgoztattak fel akácot már, de ez rugalmatlan volt.

Az elején nagyon egyszerű volt a termékskála. A szőlőkaró jó nyereséget adott különösebben jelentős beruházás nélkül.

2003-ban kezdtek el infrastruktúrát fejleszteni: építettek raktárt (60x12m). innentől mindig visszaforgatták a nyereséget beruházásra. A fakereskedelem bevételeit forgatták vissza. Így egyre kevesebb alapanyagot adtak el és egyre többet dolgoztak fel maguk. Az az első raktárcsarnok mára már termelő csarnok.

2003-2008. között a fafeldolgozás (200 M Ft) a fakereskedelem (400 M Ft) kisöccse volt. 2008-ban volt nagyobb beruházás (180 M Ft, 60x24m termelő csarnok) 2 nagy hasító szalagfűrészekkel. Az akáchoz a benne lévő nagy feszültségek miatt komoly gépek kellenek,különben nem lesz párhuzamos a vágás. (A korábbi, gyengébb gépeken vágott akác fűrészáru széttörte a gyalukat.) Nagyon jól sikerült eltalálni ezt a beruházást, utána jelentős árbevétel növekedés jött.

Ekkoriban már közel 50 e m3 akácot és kb 20 e m3 nyárfát termeltek a térségből. 2009-re 660 M Ft árbevételben 470 M Ft volt az export árbevétel. S ez éppen a válság évében, amikor egyébként összeomlott a szőlőkaró piac.

Szerencsére akkor már megvolt neki a Lignex nevű dunántúli cége, amelyik nem kereskedőknek, hanem közvetlen felhasználóknak adott el, s ezzel kisegítette őt. A jól sikerült beruházás, a jó minőségű fűrészáru adta azonban az igazi menekülési utat. (Fontos a jó élezés is!) Ekkor lett fakereskedőből inkább fafeldolgozóvá a Ruzsa Kft.

A 2008. évi 28% export 2009-re 71%-ra nőtt.

2016-ra pedig közelítik a 2 Md Ft-os árbevételt, amiből 10-11% a belföld, a többi export. 2014-ben az erővásárlásos fakereskedelmi tevékenységet teljesen levették a cégről és áttették az erdőkezelő kft-re, melynek mára már 800 M Ft az árbevétele.

2013. végétől 2015. elejéig volt ismét beruházási időszakuk (600 M Ft beruházás 45-50% támogatással), mely nem annyira látványosan sikeres, mint a korábbi. itt elkövették azt a hibát, hogy belefogtak a hossztoldásra felkészülésre, minden előkészítő gépet megvettek hozzá, de a végét nem, ahhoz eddig nem volt pályázati lehetőség.

Most csinálnak majd nagyobb beruházást (500 M Ft) a Dunántúlon is (Lignex Kft., Somogyzsitfa) és a saját telepen is 100-200 M Ft-osat. Várják a pályázati lehetőségeket.

Akác termékeikkel a beltéri felhasználási célokat elkerülik. Az akác jelentős kültéri tartóssági előnyét igyekeznek kihasználni.

Innentől áttért a termékcsoportok ismertetésére, aminek megismeréséhez érdemes megnézni az alábbi filmet.

Előadását azzal zárta, hogy az akác feldolgozása sikertörténet Magyarországon. Itt van hozzá az alapanyag, ezt nem tudják mások. Úgy a Ruzsa Kft, mint az ország akácgazdálkodása sikertörténet.

 

Ruzsa János előadásának vetített anyaga.

 

Ruzsa János előadása.

 

Az előadások és a vacsora közben a Swiss Krono a Panyolai Szilvórium Zrt. panyolai pálinka kóstolójával kedveskedett a konferencia résztvevőinek. Igen kiválóak voltak eme nemes nedűk.

 

 

Vacsora után alkalom nyílott arra, hogy Kiss B. Zoltánnak a Hotel Hunor legfelső szintjén berendezett trófeakiállítását és a vadászati élményeit rögzítő több filmjét is megtekinthessük. Igazán nagyon szép, lenyűgöző volt ez a bemutató.

 

 


 

Másnap, 27-én reggeli után pedig sokakat érdekelt, hogy rész vegyenek a Nyírerdő Zrt. tanulmányútján, melyen a gyakorlatban is megismerhettük a Bockereki-erdőben a természetközeli lékes kocsányostölgy gazdálkodást. A mintegy 600 hektáros erdő a Beregi-síkság legnagyobb összefüggő erdősége, gyönyörű tisztásokkal, gazdag és változatos élővilággal.

A Nyírerdő Zrt. itteni tapasztalatait Szalacsi Árpád, a cég vezérigazgatója és munkatársai mutatták be. (17:41 p)

 

 

Összeállította és fotó: Mőcsényi Miklós

 

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.